Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-10 / 184. szám, kedd
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1993. AUGUSZTUS 10. MAGYARORSZAG VITA A FÖLDTÖRVÉNYRŐL Bár mintegy három éve készül Magyarországon az új földtörvény, s a sajtó is sokat foglalkozott vele, a dokumentum első változatának közzététele mégis belpolitikai vihart kavart. A földtörvénytervezet ugyanis lehetővé teszi, hogy külföldiek is vásárolhassanak földet Magyarországon és nem korlátozza a földbirtok felső határát. A Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöksége ezzel kapcsolatban keményen bírálta Szabó János földművelésügyi minisztert, • mert szerinte ez az előbb említett két kivétel ellentétes azzal, amiben a hat parlamenti párt képviselői korábban megegyeztek. Az MDF úgy véli, hogy Magyarországon még nem alakult ki a termőföld piaca, ezért az árak igen alacsonyak, ami a tőkeerős külföldieknek lehetőséget adna arra, hogy olcsón jussanak nagy vagyonhoz. Az MDF-hez hasonlóan a Független Kisgazdapárt is elutasítja a külföldiek földszerzését, s Torgyánék egyenesen „második Trianont idéző földrabló diktátumnak" minősítették a tervezétet. A FKGP a minisztert hozzá nem értéssel vádolta, s követelte a lemondását. Kilátásba helyezte, hogy ha a tervezet nem változik meg, akkor országos tiltakozó akciókat szervez. Torgyánék egyébként már sokszor fenyegetőztek hasonló akciókkal, de sose sikerült nekik nagyobb tömegeket megmozgatniuk. Az ellenzéki Szabaddemokraták Szövetsége kisebb módosításokkal viszont elfogadhatónak tartja a földtörvény tervezetét. Az SZDSZ nem a földtulajdonszerzést korlátozná, hanem színvonalas földvédelmi és földhasznosítási szabályok megalkotását tartja szükségesnek. A külföldiek vagyonszerzését az SZDSZ szerint nem korlátozni, de megfelelő módon szabályozni és ellenőrizni kell. A külföldi tőkebeáramlás bizonyára segítene enyhíteni a mezőgazdaság bajait is. A szocialisták és a Fidesz úgy látják, hogy a külföldiek földszerzését csak átmenetileg lenne célszerű korlátozni. A birtok felső határának megvonásával viszont a szocialisták teljesen egyetértenek, míg a Fidesz ellenzi. Szabó János miniszter visszautasította a bírálatokat, egyebek közt azért is, mert korainak tartja azokat. Kifejtette, hogy a dokumentum még vitára kerül, valószínűleg a parlament őszi ülésén, tehát a pártoknak van lehetőségük nézeteik keresztülvitelére, s folytatódik a tárcaközi egyeztetés is. A vita során a legfelső birtokhatárt legtöbbször száz vagy 250 hektárban határozták meg egyesek. t Medgyasszay László, a tárca politikai államtitkára szerint - aki ez ügyben szintén különvéleményének adott hangot, amely megegyezett az MDF vezetőségének véleményével - a kormány szeptember elején foglalkozik a földtörvénytervezettel KOKES JÁNOS, Budapest Nagaszakiban tegnap emlékeztek meg a várost ért amerikai atomtámadás 48. évfordulójáról. A képen látható kislányok abban a székesegyházban tartott istentiszteleten vettek részt, amelyet az atomrobbanás tönkretett és a kupolája teljesen kiégett, ám azóta újjáépítették. IZRAELIEK KOVETELESE BÜNTESSÉK MEG DEMJANUKOT Az izraeli sajtó tegnap tette közzé a Simon Wiesenthal Központ kérésére a Gallup Intézet által készített közvélemény-kutatás eredményeit. Eszerint az izraeliek 75,3 százaléka azt szeretné, ha John Demjanukot bíróság elé állítanák a lengyel Sobiborban, a koncentrációs táborban elkövetett bűntetteiért. A megkérdezetteknek mindössze 18,4 százaléka ellenzi felelősségrevonását, 6,3 százaléknak pedig nincs véleménye az ügyről. Az izraeli legfelsőbb bíróságnak ugyanis holnap kell döntenie a Wiesenthal Központ és nyolc sobibori túlélő kéréséről, hogy a 73 éves Demjanukot állítsák bíróság elé. Mint ismeretes, az Egyesült Államok 1986ban adta ki Izraelnek a feltételezett háborús bűnöst, akit öt évvel ezelőtt halálra ítéltek, majd az idén, július 29-én az izraeli legfelsőbb bíróság bizonyítékok hiányában felmentette őt a zsidó nép ellen elkövetett bűntények, emberiesség elleni bűntettek és háborús bűnök vádja alól. GYILKOLT A VILLÁM Ausztriában a hét végén egy 28 éves német nő és egy 13 éves, ugyancsak német fiú lett villámcsapás áldozata. Mindkét személyt hegyi túra közben érte a halál. A rossz időjárás Észak-Tirolban veszélybe sodorta kb. 60 német és holland turista életét is. A vihar és az esőzések megrongálták a közutakat és a hidakat, az autóbusszal utazó turistákat helikopterekkel kellett kimenteni. További 30 turistát egy hegyi faluból szállítottak el légi úton a rendkívül rossz időjárás miatt. Szombaton nyitotta meg első ízben kapuit a Buekingham-palota. Naponta maximum 4500 belépőjegyet adnak ki, meglehetősen borsos áron, darabját 8 font sterlingért. Az így befolyt összegből akarja finanszírozni II. Erzsébet királynő a London közelében fekvő Windsor-palota helyreállítását. Mint ismeretes, tavaly ősszel egyik szárnya leégett, s a helyreállítás várhatóan 40 millió fontba kerül majd. Mint azt a felvétel is bizonyítja, az érdeklődés a királyi rezidencia iránt valóban nagy. TBILISZI LELŐTTEK EGY AMERIKAI DIPLOMATÁT Hétfőre virradó éjszaka Tbilisziben meggyilkolták Fred Woodruff amerikai diplomatát, a tbiliszi amerikai nagykövetség politikai osztályának ideiglenes ügyvivőjét. Jól tájékozott források szerint a legközelebbi orosz városból a grúz fővárosba vezető úton egy Niva típusú gépkocsiban utazott, amikor a városhatáron lévő közúti ellenőrzési ponthoz érve ismeretlen tettesek tüzet nyitottak a gépkocsira. Az autó állítólag Georgij Gogaladzénak, Eduard Sevardnadze államfő testőrsége parancsnokának a tulajdona volt. Gogoladze könnyebb sérüléseket szenvedett, felesége pedig sértetlenül úszta meg a támadást. A grúz belügyminisztérium megerősítette, hogy úgy éjfél körül történt a merénylet, de azt nem - bár nem is cáfolta -, hogy valóban Gogoladze gépkocsijáról volt szó. Eduard Sevardnadze reggeli rádiónyilatkozatában - még mielőtt hivatalosan megerősítették volna az amerikai diplomata halálhírét - azt mondta, ha ez valóban megtörtént, akkor azonnali intézkedéseket foganatosítanak az országban. HAVEL: A WALLIS-ÜGYBEN DÖNTSÖN A BÍRÓSÁG KLAUS ÉS KOŽENÝ EGYÜTT TENISZEZETT A Rudé právo tegnapi száma szerint Václav Havel cseh államfő nem volt hajlandó állást foglalni a Wallis-ügyben. Mint ismeretes, Václav Wallist, a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálat volt munkatársát a közelmúltban letartóztatták és azzal vádolják őt, hogy visszaélt jogkörével és hagyta magát megvesztegetni. Havel az ügyről azt mondta, a bíróságnak kell eldöntenie, mi az igazság, ki milyen bűnt követett el. Szerinte nincs értelme a döntés előtt véleményt mondani. Másképp viszonyul az ügyhöz Václav Klaus kormányfő, aki szemmel láthatóan nem vár a bíróság döntésére, hiszen már a múlt héten kijelentette: abszurdumnak tartja annak lehetőségét, hogy Viktor Kožený, a Harvard privatizációs alap elnöke titkos dokumentumokat vásárolt Wallistól. Kétségeinek tüntetően azzal is jelét adta, hogy a hét végén Prágában a Stvanicán Koženývel teniszezett a jelentős személyiségek tornáján, majd pedig közös páholyból nézték végig a nyílt teniszbajnokságot. Tegnap a Český denník is foglalkozott az üggyel. Jegyzetében azt írta, Klaus szerencsétlen nyilatkozatával, miszerint Kožený megvádolása ideológiai támadás a privatizálás ellen, éppen azok malmára hajtja a vizet ezzel a valójában jelentéktelen ügygyei, akik csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy kétségbe vonják az 1989 novembere utáni fejlődést. NATO: UJABB KEMEK KERÜLNEK HOROGRA Hétvégi számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap azt írja, űjabb letartóztatások várhatóak a brüsszeli NATO-központban. Miután lebukott a német Rainer Rupp és brit felesége, Christine-Ann, akik minden valószínűség szerint a Varsói Szerződés javára kémkedtek, feltételezhetően további kémek is horogra kerülnek. Máris tíz további személy várható letartóztatásáról suttognak, ami egyelőre a szükséges bizonyítékok hiánya miatt késik. Bonyolítja az ügyet, hogy a feltételezett kémek különböző országok állampolgárai. A NATO-ban érvényes előírások szerint ugyanis minden ország saját állampolgáraiért felel, s a velük szembeni büntetőeljárást is csak az illetékes állami szervek indíthatják meg. Ruppot és feleségét is akkor tartóztatták le, amikor Németországban voltak látogatóban. A titkosszolgálatok információi szerint a NATO több magas rangú beosztottja kémkedett, s ők még ma is veszélyesek az Észak-atlanti Szövetség számára, bár a varsói szervezet már megszűnt. A NATO-nak ezek a munkatársai ugyanis piszkos múltjuk miatt könnyen megzsarolhatok. NÉHÁNY SORBAN B orisz Jelcin 1991-es elnökké választása óta először történt meg, hogy nem vezeti az orosz politikusok népszerűségi listáját. Az orosz közvéleménykutató intézet júliusi felmérései alapján a megkérdezettek legnagyobb hányada, 26 százaléka Jelcin helyettesét, Alekszandr Ruckojt támogatja, míg Jelcin iránt a megkérdezettek 24 százaléka nyilvánította ki bizalmát. Érdemes emlékeztetni arra, hogy tavasszal Jelcin még 59 százalékot kapott. N émetországban a július elején hatályba lépett új menekültügyi törvény nem érezteti túlságosan a hatását, hiszen csak lassan csökken a határőrség adatai szerint azoknak a bevándor- • lóknak a száma, akik illegálisan lépik át a német-cseh határt. Az elmúlt hónapban a 454 km hoszszúságú közös határon 927 személyt tartóztattak fel, akik illegálisan akartak Németországba jutni. Közülük 637-en a délszláv államokból érkeztek. E rich Honecker egykori német párt- és állami vezető, aki gyógyíthatatlan betegségben szenved és az év eleje óta a chilei fővárosban él, nem fog vallomást tenni az égykori keletnémet védelmi tanács tagjai elleni perben, jelentette a DPA hírügynökség. Honecker egészségi állapotára hivatkozva mondta le részvételét a bírósági eljáráson. B rüsszelből Genfbe helyezi át székhelyét szeptember 1től az Eurovisio, amely évente mintegy 5 ezer tévéműsort ad át 47 ország 61 tévétársaságának. Genfben székel az Európai Rádió Unió is, amely szükségesnek tartja a két intézmény egyesülését azzal összefüggésben, hogy a szervezetnek tagjai lettek a közép- és kelet-európai országok. A svájci rendőrség közölte, hogy az elmúlt hétvégén a svájci hegyekben öt hegymászó életét vesztette. Egy német turista holttestét már péntektől keresték, de csak vasárnap bukkantak rá Blattén mellett. Szombaton lelte halálát a svájci Alpokban két fiútestvér, 22 illetve 23 évesek. Egy másik turista 250 méter mély szakadékba zuhant. A mostani végzetes kimenetelű balesetekkel július kezdete óta 19-re emelkedett a svájci hegyekben szerencsétlenül járt hegymászók száma. A nyugati tőzsdeszakembereket meglepetésként érte, hogy az arany ára a múlt heti gyors emelkedés után az utóbbi órákban meredeken zuhant. New Yorkban egy héttel ezelőtt még 414 dollárt is adtak egy uncia aranyért, a hét végén ez az összeg visszaesett 378 dollár alá. Pénzügyi szakértők szerint az arany ára 360-375 dollár körül fog megállapodni. Az aranyár gyors emelkedését a múlt héten a nyugat-európai pénzügyi rendszer átmeneti megrázkódtatásai idézték elő. P eruban a jelek szerint lezuhant saját repülőgépével egy kolumbiai kábítószercsempész banda. A drogüzérek mihelyt a luisim tartományi repülőtéren rendőröket fedeztek fel, kis kétmotoros gépükön gyorsan felszálltak és menekülni próbáltak. A gép azonban nem érte el a szükséges magasságot és gyorsaságot, s egy falnak ütközött. A repülőgép személyzete és utasai bentégtek a repülőgépben.