Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-07 / 182. szám, szombat

1993. AUGUSZTUS 7. 'ÚJ SZÓ i GAZDASÁG ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ROMÁNIÁBAN ELŐNYÜK AZ OLCSÓSÁGUK Kapcsolatteremtési célból a közel­múltban székelyföldi vállalkozói küldöttség járt Dunaszerdahelyen. Ebből az alkalomból beszélgettünk György Béla Zsolttal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gaz­dasági alelnökével a magánszféra ottani helyzetéről, illetve a hazai vállalkozók számára kínálkozó üz­leti lehetőségekről. • Érdekes módon a hazai, de a magyarországi sajtóban is megle­hetősen keveset olvashatunk a ro­mániai gazdasági reform mene­téről Mennyire elterjedtek példá­ul a magánvállakozások? - Romániában 1990-ben egy gazdaságpolitikai szempontból li­berális kormány jutott hatalomra, amely nagy teret engedett az egyé­ni kezdeményezésnek. Az 1991-es hatalomváltás óta azonban a ma­gánszektor számára is megindult a stagnáció és a visszarendeződés folyamata. így azután napjainkra nehéz helyzetbe kerültünk, aminek kialakulásához hozzájárult a rossz hitelpolitika, a bankintézmények nehézkes működése, a külkapcsola­tok akadályozása, a valutaátváltás bizonytalansága is. Ez utóbbi pél­dául azt jelenti, hogy hiába fizetem be a lejt a bankba, egyszen-e csak 2-3 százalékát váltják át valutára. A folyamatos árfolyamromlás miatt azután a teljes nyereségem rámegy, mire sikerül kifizetnem a tartozáso­mat. Tapasztalatainkat összegezve elmondhatjuk, hogy bár az egész ország helyzete folyamatosan rom­lik, ezen belül is a magánvállalko­zók helyzete a legrosszabb. • Ilyen körülmények közt mi­lyen együttműködési lehetőséget lát a szlovákiai vállalkozókkal? - Arra gondolunk, hogy a szlo­vák és a román állam viszonylag jó kapcsolatát kihasználhatnánk arra, hogy székelyföldi és az itteni ma­gyarok gazdasági téren is együttműködjenek. Sajnos, az ígértetek meg nem tartása és az amatörizmus már több esetben megbontotta a kölcsönös bizalmat, de szerintem környékünkön renge­teg olyan termelő, szolgáltató és kereskedelmi egység van, amelyek összehozhatók itteni társaikkal. • Véleménye szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a szlovákiai vállalkozóknak legin­kább érdemes partnereket keres­niük? - A leginkább exportképes ága­zatok közé tartozik az élelmiszer-, fafeldolgozó és könnyűipar, ezek tudnak olyan termékeket produkál­ni, amelyek itt is érdeklődést vált­hatnak ki. A dunaszerdahelyi vál­lalkozói szervezet számára egyéb­ként hoztunk egy katalógust, így az ittenieknek lehetőségük nyüik a közvetlen kapcsolatfelvételre. Ez­zel kapcsolatban mindenképpen ér­demes figyelembe venni az alacso­nyabb romániai fejlettségi szintet, vagyis az olcsóbb nyersanyagára­kat és munkaerőt, aminek köszön­hetően megfelelő minőség esetén az ár nyilvánvalóan kedvező lesz. • A székelyföldi táj komoly vonzerőt jelenthet az idegenforga­lom számára. Milyen lehetőségek kínálkoznak a szervezett turizmus számára? - A lehetőség adott, gondot okoz viszont, hogy nagyon lerom­lott a vidéki infrastruktúra. Rossz állapotban vannak az utak, akado­zik a melegvíz-szolgáltatás, a fűtés és az ellátás, vagyis nem tudjuk biztosítani a Magyarországon vagy Szlovákiában megszokott színvo­nalat. Ezért azután csak azoknak tudom ajánlani vidékünket, akik különben is vonzódnak a kétségkí­vül csodálatos Székelyföldhöz. -11­KÖZÖS ÜGY -KÉT VÉLEMENY GAZDASAGPOLITIZALASRA SZÖVETKEZTEK A Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártja a közeledés konkrét pél­dájával szolgált, amikor az elmúlt hetekben együttműködési megálla­podást írt alá magyarországi partnerével, a Liberális Polgári Szövet­ség-Vállalkozók Pártjával. Az esemény kapcsán felkértük mindkét párt elnökét, válaszoljon lapunk kérdéseire. Vladimír Randa, a Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártjá­nak elnöke: • Budapesten nemzetközi vállal­kozói bank létrehozásáról tárgyal­tak. Milyen eredménnyel? - Csehországi partnerpártunkkal lényegében létrehoztuk a vállalko­zói bankot. A magyar fél is ér­deklődést mutatott a tagság iránt. Alapításában ők is a két ország gaz­dasága közeledésének kulcsfontos­ságú feltételét látják. Meglepődtek, hogy az ügyben már itt tartunk. A bank működtetésével kapcsolatos elképzeléseket, az ide vonatkozó alapszabályt megküldjük magyaror­szági partnerünknek. Áttanulmá­nyozása után végleges véleményt mond, tagja akar-e lenni bankunk­nak. A Csehországi Vállalkozók Pártja velünk együtt a bank alapító tagja. Lengyelországi partnerünkkel is tárgyalni fogunk a kérdésről, és Ukrajnából is érkezett érdeklődés a bank iránt, tanulmányozzák a szer­vezeti szabályzatot. • Milyen szerepet szánnak az em­lített pénzintézetnek? - Célunk a tőke rugalmasabb nemzetközi mozgásával új impul­zust adni országaink gazdaságának. A bank kulcsszerepet játszhat ebben a folyamatban. Vegyük csak például azt, hogy Szlovákia és Csehország között a fizetési műveletek rettene­tes hosszú időt vesznek igénybe, ami elfogadhatatlan számunkra. Vagy arra is szükséges a bank, hogy a barterüzleteket mihamarabb fel tudjuk számolni. Jó tervezetekhez, jövedelmező vállalkozásokhoz hite­lekre van szükségünk. A külföldi tőke számára is biztonságot, na­gyobb vonzerőt jelent a magánbank. • Önök egyre inkább a visegrádi négyek együttműködésében gondol­kodnak... A rokonpártok szoros együttműködését szorgalmazzuk. A szlovák-cseh-magyar megállapodás már megszületett. Ez egy konkrét eredmény. Feladatom, hogy a len­gyel rokonpárttal a hozzánk történő csatlakozásról tárgyaljak. Szeptem­berben, remélhetőleg, már négyol­dalú megállapodást írhatunk alá, s a gazdasági együttműködés gyakorla­ti vonatkozásaiban is megegyezhe­tünk. Ekkorra szeretnénk lezárni a bank, a beruházások kérdését. Konkrét megállapodásra akarunk jutni az árucsere és az idegenforga­lom, a kölcsönös tájékoztatás fellen­dítésében. Emellett a regionális együttműködés további elmélyítését is célul tűztük ki. Ezeken a területe­ken óriási segítséget jelentene egy nemzetközi bank. • A Zwack Péterrel folytatott tár­gyalások során a bősi vízlépcső problémája is szóba került. Miben értetlek egyet? - Bős problémáját mindketten úgy ítéltük meg: politikai kérdés. S ezt a politikai kérdést ésszerűen gazdasági síkra kell helyezni. Sze­retnénk, ha a Bősről alkotott ma­gyarországi vélemény módosulna. Ennek érdekében igyekszünk is ten­ni valamit, mert úgy érezzük, ez fe­szültségforrás. A magyar fél is úgy vélekedik: Bős politikai kérdéssé vált, csak a politikai gondolkodás irányát nem lehet egykönnyen meg­változtatni. Ők is azon vannak, hogy szorosabbra fűződjenek a két ország kapcsolatai, hogy egyre kevesebb legyen a jószomszédi viszonyt ter­helő probléma. Zwack Péter, a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártjának elnöke • ön szerint milyen meggondolá­sok késztették közeledésre a két pár­tot? - Az a felismerés vezetett ben­nünket, hogy a világpolitika térsé­gekben, nem pedig egyes országok­ban gondolkodik. Ez a vállalkozás­politikára is vonatkozik, s érdemes nemzetközi szinten kicserélni ta­pasztalatainkat. A megállapodás aláírásakor hangsúlyoztuk, hogy szerződésünk nyitott, bármely vál­lalkozásorientált politikai szer­veződés csatlakozhat hozzánk. A szlovák rokonpárttal kialakított kap­csolatot a jószomszédi viszony igé­nye, a térség sok közös problémája indokolja. • Az együttműködés mely terüle­teire összpontosítják leginkább fi­gyelmüket? - Elsődleges célunk a vállalkozói szabadság jogi biztonságának meg­teremtése mind nemzeü, mind nem­zetközi vonatkozásban. A legna­gyobb súlyt egyértelműen a vállal­kozás fejlesztésére, a gazdaság fel­lendítésére helyezzük. Pártunk a gazdaság felől közelít a politikához, ezért megkülönböztetett figyelmet igyekszünk szentelni a vállalkozás­fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalat­cserének. Szerződésünk a szlovák fél felvetése nyomán egy vállalko­zói bankhálózat kialakítását feltéte­lezi. A gazdaságot és a kereskedel­met érintő törvényeket - amelyek nem sértenek államtitkokat - is ki­cseréljük. E törvények kimunkálá­sakor szerzett tapasztalatokat is köl­csönösen hasznosítani szeretnénk. A térség érdekeit érintő politikai, gazdasági kérdésekben közösen sze­retnénk fellépni. Állandó párbeszé­det akarunk fenntartani az egymás rendezvényein való rendszeres rész­vétellel. Együttműködésünkkel olyan adatbázist is létre szeretnénk hozni, amelynek közös használata a térség gazdasági életének fellendü­lését szolgálná. • A két párt tervez közös politikai lépéseket is? - Pillanatnyilag nem látok le­hetőséget olyan lépésekre, amelyek meghatározóan és elsősorban politi­kai jellegűek lennének. Arra törek­szünk, hogy Magyarországon végül is egy olyan állammal számolhas­sunk, amely nem gátolja a piacgaz­daság természetes érvényesülését, s szavatolja a gazdaság teljes szabad­ságát. Együttműködésünkben is ez a gondolat a meghatározó. Mi nem politikára, hanem közös gazdaság­politizálásra szövetkeztünk. • A szlovák sajtó szerint Önök, állítólag, bírálták a magyar kormány Bőssel kapcsolatos álláspontját. - Hangsúlyozni szeretném, hogy a pártelnöki megbeszélés fő célja az együttműködési megállapodás létre­hozása volt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák sajtóban az ese­ményről megjelent tájékoztatás egé­szen más kérdéseket hangsúlyozott ki. Például a Sme napilapban is olyan információk jelentek meg, amelyek nem igazán feleltek meg a találkozón elhangzottaknak. A szlo­vák sajtó értelmezése nem tükrözte budapesti párbeszédünk lényegét. A bősi vízlépcső problémájával kap­csolatos álláspontunk: a kérdést tár­gyalások útján kell rendezni. Véle­ményünk szerint Magyarországon széles körű társadalmi és politikai konszenzus alakult ki abban a kér­désben, hogy az esetleges ökológiai katasztrófa nagyobb hátrányt jelent­het, mint amilyen előnyt az erőmű gazdasági haszna. Hangsúlyoztuk: sajnálatos, hogy a bősi kérdés meg­terheli a két ország politikai kapcso­latait. Nem vagyunk illetékesek ab­ban, hogy vízlépcsőügyben megol­dást javasoljunk. A mi kompetenci­ánk a létrehozott szerződés, amely­nek - főleg a kialakult helyzetben ­hídszerepe van. • Mi a párt álláspontja Szlováki­ának az Európa Tanácsba történt felvétele előtti huzavonával kapcso­latban? - Azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány tartózkodott a Szlovákia felvételével kapcsolatos szavazás­nál, nem értettünk egyet. Ügy gon­doljuk ugyanis, hogy nem volt kellőképpen diplomatikus, mérték­tartóan átgondolt a magyar kor­mánynak ez a lépése. Már csak azért sem, mert kedvezőtlen nemzetközi és hazai reakciót váltott ki. Nem hisszük azt, hogy ildomos szomszé­dos országokat előszobáztatni az Európába történő belépéskor. Úgy gondoljuk, hogy egy liberális kor­mányzat nem tartózkodott volna a szavazásnál. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni a Szlovákiában élő magyar nemzeti­ség ügyét. Valljuk, hogy érdekük­ben ugyanúgy, ahogy a Magyaror­szágon élő szlovákok ügyében is, érdekképviseletként az anyaország­nak fel kell lépnie. Meggyőződé­sünk, hogy a nemrég elfogadott ma­gyarországi nemzetiségi törvény megfelel az európai mércének, s ér­vényesülésének meglesznek az eredményei. * * * Egy vállalkozópárti megállapodás hasznos ügyét, egy sokat ígérő nem­zetközi együttműködés kibontako­zását igyekeztünk két vélemény kapcsán bemutatni olvasóinknak. Váratlanul azonban a szlovák sajtó­visszhang kiigazítását is magunkra vállaltuk. Tapasztalataink alapján a szlovákiai vállalkozók pártja kor­rektül tálalta a magyarországi meg­beszéléseik eredményét, az elferdí­tések, csúsztatások az egyes lapok számlájára írhatók. MÁZSÁR LÁSZLÓ OKTÓBERTŐL FIZET A VUB KUPON Még jól emlékszünk rá, miként fe­nyegetett botránnyal a vagyonjegyes privatizáció induló fázisa Szlovákiá­ban. A lakosság hagyományos bizal­matlansága a reform iránt kis híján oda vezetett, hogy a két országrész­ben már politikai szempontból is veszélyes különbség alakult ki a va­gyonjegykönyvet váltók száma közt. Környékünkön az ellenállást végül is azok az alapok törték meg, ame­lyek konkrét összegek ígéretével meggyőzték az egyszerű polgárok nagy részét, hogy érdemes bekap­csolódni az akcióba. Ez a fajta, nem éppen biztos közgazdasági alapokon nyugvó érvelés viszont hasonló ígé­ret megtételére kényszerítette a nagy célokkal és megfelelő pénzügyi hát­térrel rendelkező „megbízható" ala­pokat is. Ilyen volt többek közt az Általános Hitelbank VÜB Kupón befektetési privatizációs alapja, amely 12 000 korona kifizetését ígérte meg. Napjainkban, amikor a többi alap mélyen hallgat az effajta ígéreteinek teljesítéséről, a VÜB Kupón hozzákezdett a részvény­visszavásárlás előkészítéséhez. Ez az akció azokat érinti, akik mind az ezer pontjukat ide adták be, és idén januárban reagáltak az alap felhívására, vagyis kitöltve vissza­küldték a postán kapott A privatizációs alapok gyors készpénzfizetési ígéretei főként az idősebbek számára tették vonzóvd a vagyonjegyes privatizációt. előszerződést. A tervek szerint tőlük a VÜB fiókjaiban idén október 4. és december 4. közt vásárolják vissza a részvényekel. Ez az időpont viszont függ még a részvények központi nyilvántartását végző Értékpapír­központtól is. A VÜB illetékesei azt ugyan nem árulták el, hogy pontosan hány em­bert is érint az akció, de tekint­ve, hogy egy több mint ötszáz­ezer tagú, vagyis a legnagyobb szlovák befekte­tési alapról van szó, mindenkép­pen komoly for­galom várható a bank fiókjaiban. A felesleges ügyintézést elke­rülendő a bank ezért a részvé­nyekért járó pénz értékéljen betét­könyvet nyit, amelyet postán juttatnak el a tulajdonosnak. O erről azután természetesen akár azonnal is felveheü a pénzt. Fontos tudnivaló továbbá, hogy amennyiben valaki a banktól köl­csönt vett fel a vagyonjegykönyv és a bélyeg megvásárlására, az eladás előtt augusztus 31-éig ezt törleszte­nie kell. Ez úgy is megoldható, hogy a kifizetésre kerülő összegből levon­ják a kölcsönt (költségekkel együtt ez jelenleg 1196 korona). Az Általános Hitelbank esetében tehát mindenképpen értékelnünk kell az igyekezetet, amivel teljesíte­ni szeretnék vállalásukat. Felmerül azonban a kérdés, hogy a felkínált árért vajon érdemes-e eladni a VÜB Kupón részvényeit. Ebben a tekintetben figyelmeztető lehet, hogy saját befektetési alapjuk ugyanezeket a részvényeket 18 000 koronáért kínálja megvételre. Ennél is több a részvények köny­velési értéke - 24 000 korona, rá­adásul az e mögött rejlő vagyon több mint hatvan százalékát csehor­szági vállalatok részvényei alkot­ják, így az utóbbi adatra a szlovák korona devalvációja is "jótékony" hatással volt. Végezetül az sem el­hanyagolható szempont, hogy a több mint száz éves nyugat-európai tapasztalatok alapján gazdasági vál­ság esetén a pénzt leginkább épp részvényekben érdemes tartani, mi­vel egyedül ezek értéknövekedése képes lépési tartani az inflációval. (tuba)

Next

/
Thumbnails
Contents