Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-07 / 182. szám, szombat

1993. AUGUSZTUS 7. 'ÚJ SZÓ i GAZDASÁG ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ROMÁNIÁBAN ELŐNYÜK AZ OLCSÓSÁGUK Kapcsolatteremtési célból a közelmúltban székelyföldi vállalkozói küldöttség járt Dunaszerdahelyen. Ebből az alkalomból beszélgettünk György Béla Zsolttal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdasági alelnökével a magánszféra ottani helyzetéről, illetve a hazai vállalkozók számára kínálkozó üzleti lehetőségekről. • Érdekes módon a hazai, de a magyarországi sajtóban is meglehetősen keveset olvashatunk a romániai gazdasági reform menetéről Mennyire elterjedtek például a magánvállakozások? - Romániában 1990-ben egy gazdaságpolitikai szempontból liberális kormány jutott hatalomra, amely nagy teret engedett az egyéni kezdeményezésnek. Az 1991-es hatalomváltás óta azonban a magánszektor számára is megindult a stagnáció és a visszarendeződés folyamata. így azután napjainkra nehéz helyzetbe kerültünk, aminek kialakulásához hozzájárult a rossz hitelpolitika, a bankintézmények nehézkes működése, a külkapcsolatok akadályozása, a valutaátváltás bizonytalansága is. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy hiába fizetem be a lejt a bankba, egyszen-e csak 2-3 százalékát váltják át valutára. A folyamatos árfolyamromlás miatt azután a teljes nyereségem rámegy, mire sikerül kifizetnem a tartozásomat. Tapasztalatainkat összegezve elmondhatjuk, hogy bár az egész ország helyzete folyamatosan romlik, ezen belül is a magánvállalkozók helyzete a legrosszabb. • Ilyen körülmények közt milyen együttműködési lehetőséget lát a szlovákiai vállalkozókkal? - Arra gondolunk, hogy a szlovák és a román állam viszonylag jó kapcsolatát kihasználhatnánk arra, hogy székelyföldi és az itteni magyarok gazdasági téren is együttműködjenek. Sajnos, az ígértetek meg nem tartása és az amatörizmus már több esetben megbontotta a kölcsönös bizalmat, de szerintem környékünkön rengeteg olyan termelő, szolgáltató és kereskedelmi egység van, amelyek összehozhatók itteni társaikkal. • Véleménye szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a szlovákiai vállalkozóknak leginkább érdemes partnereket keresniük? - A leginkább exportképes ágazatok közé tartozik az élelmiszer-, fafeldolgozó és könnyűipar, ezek tudnak olyan termékeket produkálni, amelyek itt is érdeklődést válthatnak ki. A dunaszerdahelyi vállalkozói szervezet számára egyébként hoztunk egy katalógust, így az ittenieknek lehetőségük nyüik a közvetlen kapcsolatfelvételre. Ezzel kapcsolatban mindenképpen érdemes figyelembe venni az alacsonyabb romániai fejlettségi szintet, vagyis az olcsóbb nyersanyagárakat és munkaerőt, aminek köszönhetően megfelelő minőség esetén az ár nyilvánvalóan kedvező lesz. • A székelyföldi táj komoly vonzerőt jelenthet az idegenforgalom számára. Milyen lehetőségek kínálkoznak a szervezett turizmus számára? - A lehetőség adott, gondot okoz viszont, hogy nagyon leromlott a vidéki infrastruktúra. Rossz állapotban vannak az utak, akadozik a melegvíz-szolgáltatás, a fűtés és az ellátás, vagyis nem tudjuk biztosítani a Magyarországon vagy Szlovákiában megszokott színvonalat. Ezért azután csak azoknak tudom ajánlani vidékünket, akik különben is vonzódnak a kétségkívül csodálatos Székelyföldhöz. -11KÖZÖS ÜGY -KÉT VÉLEMENY GAZDASAGPOLITIZALASRA SZÖVETKEZTEK A Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártja a közeledés konkrét példájával szolgált, amikor az elmúlt hetekben együttműködési megállapodást írt alá magyarországi partnerével, a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártjával. Az esemény kapcsán felkértük mindkét párt elnökét, válaszoljon lapunk kérdéseire. Vladimír Randa, a Szlovákiai Vállalkozók és Iparosok Pártjának elnöke: • Budapesten nemzetközi vállalkozói bank létrehozásáról tárgyaltak. Milyen eredménnyel? - Csehországi partnerpártunkkal lényegében létrehoztuk a vállalkozói bankot. A magyar fél is érdeklődést mutatott a tagság iránt. Alapításában ők is a két ország gazdasága közeledésének kulcsfontosságú feltételét látják. Meglepődtek, hogy az ügyben már itt tartunk. A bank működtetésével kapcsolatos elképzeléseket, az ide vonatkozó alapszabályt megküldjük magyarországi partnerünknek. Áttanulmányozása után végleges véleményt mond, tagja akar-e lenni bankunknak. A Csehországi Vállalkozók Pártja velünk együtt a bank alapító tagja. Lengyelországi partnerünkkel is tárgyalni fogunk a kérdésről, és Ukrajnából is érkezett érdeklődés a bank iránt, tanulmányozzák a szervezeti szabályzatot. • Milyen szerepet szánnak az említett pénzintézetnek? - Célunk a tőke rugalmasabb nemzetközi mozgásával új impulzust adni országaink gazdaságának. A bank kulcsszerepet játszhat ebben a folyamatban. Vegyük csak például azt, hogy Szlovákia és Csehország között a fizetési műveletek rettenetes hosszú időt vesznek igénybe, ami elfogadhatatlan számunkra. Vagy arra is szükséges a bank, hogy a barterüzleteket mihamarabb fel tudjuk számolni. Jó tervezetekhez, jövedelmező vállalkozásokhoz hitelekre van szükségünk. A külföldi tőke számára is biztonságot, nagyobb vonzerőt jelent a magánbank. • Önök egyre inkább a visegrádi négyek együttműködésében gondolkodnak... A rokonpártok szoros együttműködését szorgalmazzuk. A szlovák-cseh-magyar megállapodás már megszületett. Ez egy konkrét eredmény. Feladatom, hogy a lengyel rokonpárttal a hozzánk történő csatlakozásról tárgyaljak. Szeptemberben, remélhetőleg, már négyoldalú megállapodást írhatunk alá, s a gazdasági együttműködés gyakorlati vonatkozásaiban is megegyezhetünk. Ekkorra szeretnénk lezárni a bank, a beruházások kérdését. Konkrét megállapodásra akarunk jutni az árucsere és az idegenforgalom, a kölcsönös tájékoztatás fellendítésében. Emellett a regionális együttműködés további elmélyítését is célul tűztük ki. Ezeken a területeken óriási segítséget jelentene egy nemzetközi bank. • A Zwack Péterrel folytatott tárgyalások során a bősi vízlépcső problémája is szóba került. Miben értetlek egyet? - Bős problémáját mindketten úgy ítéltük meg: politikai kérdés. S ezt a politikai kérdést ésszerűen gazdasági síkra kell helyezni. Szeretnénk, ha a Bősről alkotott magyarországi vélemény módosulna. Ennek érdekében igyekszünk is tenni valamit, mert úgy érezzük, ez feszültségforrás. A magyar fél is úgy vélekedik: Bős politikai kérdéssé vált, csak a politikai gondolkodás irányát nem lehet egykönnyen megváltoztatni. Ők is azon vannak, hogy szorosabbra fűződjenek a két ország kapcsolatai, hogy egyre kevesebb legyen a jószomszédi viszonyt terhelő probléma. Zwack Péter, a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártjának elnöke • ön szerint milyen meggondolások késztették közeledésre a két pártot? - Az a felismerés vezetett bennünket, hogy a világpolitika térségekben, nem pedig egyes országokban gondolkodik. Ez a vállalkozáspolitikára is vonatkozik, s érdemes nemzetközi szinten kicserélni tapasztalatainkat. A megállapodás aláírásakor hangsúlyoztuk, hogy szerződésünk nyitott, bármely vállalkozásorientált politikai szerveződés csatlakozhat hozzánk. A szlovák rokonpárttal kialakított kapcsolatot a jószomszédi viszony igénye, a térség sok közös problémája indokolja. • Az együttműködés mely területeire összpontosítják leginkább figyelmüket? - Elsődleges célunk a vállalkozói szabadság jogi biztonságának megteremtése mind nemzeü, mind nemzetközi vonatkozásban. A legnagyobb súlyt egyértelműen a vállalkozás fejlesztésére, a gazdaság fellendítésére helyezzük. Pártunk a gazdaság felől közelít a politikához, ezért megkülönböztetett figyelmet igyekszünk szentelni a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatcserének. Szerződésünk a szlovák fél felvetése nyomán egy vállalkozói bankhálózat kialakítását feltételezi. A gazdaságot és a kereskedelmet érintő törvényeket - amelyek nem sértenek államtitkokat - is kicseréljük. E törvények kimunkálásakor szerzett tapasztalatokat is kölcsönösen hasznosítani szeretnénk. A térség érdekeit érintő politikai, gazdasági kérdésekben közösen szeretnénk fellépni. Állandó párbeszédet akarunk fenntartani az egymás rendezvényein való rendszeres részvétellel. Együttműködésünkkel olyan adatbázist is létre szeretnénk hozni, amelynek közös használata a térség gazdasági életének fellendülését szolgálná. • A két párt tervez közös politikai lépéseket is? - Pillanatnyilag nem látok lehetőséget olyan lépésekre, amelyek meghatározóan és elsősorban politikai jellegűek lennének. Arra törekszünk, hogy Magyarországon végül is egy olyan állammal számolhassunk, amely nem gátolja a piacgazdaság természetes érvényesülését, s szavatolja a gazdaság teljes szabadságát. Együttműködésünkben is ez a gondolat a meghatározó. Mi nem politikára, hanem közös gazdaságpolitizálásra szövetkeztünk. • A szlovák sajtó szerint Önök, állítólag, bírálták a magyar kormány Bőssel kapcsolatos álláspontját. - Hangsúlyozni szeretném, hogy a pártelnöki megbeszélés fő célja az együttműködési megállapodás létrehozása volt. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szlovák sajtóban az eseményről megjelent tájékoztatás egészen más kérdéseket hangsúlyozott ki. Például a Sme napilapban is olyan információk jelentek meg, amelyek nem igazán feleltek meg a találkozón elhangzottaknak. A szlovák sajtó értelmezése nem tükrözte budapesti párbeszédünk lényegét. A bősi vízlépcső problémájával kapcsolatos álláspontunk: a kérdést tárgyalások útján kell rendezni. Véleményünk szerint Magyarországon széles körű társadalmi és politikai konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az esetleges ökológiai katasztrófa nagyobb hátrányt jelenthet, mint amilyen előnyt az erőmű gazdasági haszna. Hangsúlyoztuk: sajnálatos, hogy a bősi kérdés megterheli a két ország politikai kapcsolatait. Nem vagyunk illetékesek abban, hogy vízlépcsőügyben megoldást javasoljunk. A mi kompetenciánk a létrehozott szerződés, amelynek - főleg a kialakult helyzetben hídszerepe van. • Mi a párt álláspontja Szlovákiának az Európa Tanácsba történt felvétele előtti huzavonával kapcsolatban? - Azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány tartózkodott a Szlovákia felvételével kapcsolatos szavazásnál, nem értettünk egyet. Ügy gondoljuk ugyanis, hogy nem volt kellőképpen diplomatikus, mértéktartóan átgondolt a magyar kormánynak ez a lépése. Már csak azért sem, mert kedvezőtlen nemzetközi és hazai reakciót váltott ki. Nem hisszük azt, hogy ildomos szomszédos országokat előszobáztatni az Európába történő belépéskor. Úgy gondoljuk, hogy egy liberális kormányzat nem tartózkodott volna a szavazásnál. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni a Szlovákiában élő magyar nemzetiség ügyét. Valljuk, hogy érdekükben ugyanúgy, ahogy a Magyarországon élő szlovákok ügyében is, érdekképviseletként az anyaországnak fel kell lépnie. Meggyőződésünk, hogy a nemrég elfogadott magyarországi nemzetiségi törvény megfelel az európai mércének, s érvényesülésének meglesznek az eredményei. * * * Egy vállalkozópárti megállapodás hasznos ügyét, egy sokat ígérő nemzetközi együttműködés kibontakozását igyekeztünk két vélemény kapcsán bemutatni olvasóinknak. Váratlanul azonban a szlovák sajtóvisszhang kiigazítását is magunkra vállaltuk. Tapasztalataink alapján a szlovákiai vállalkozók pártja korrektül tálalta a magyarországi megbeszéléseik eredményét, az elferdítések, csúsztatások az egyes lapok számlájára írhatók. MÁZSÁR LÁSZLÓ OKTÓBERTŐL FIZET A VUB KUPON Még jól emlékszünk rá, miként fenyegetett botránnyal a vagyonjegyes privatizáció induló fázisa Szlovákiában. A lakosság hagyományos bizalmatlansága a reform iránt kis híján oda vezetett, hogy a két országrészben már politikai szempontból is veszélyes különbség alakult ki a vagyonjegykönyvet váltók száma közt. Környékünkön az ellenállást végül is azok az alapok törték meg, amelyek konkrét összegek ígéretével meggyőzték az egyszerű polgárok nagy részét, hogy érdemes bekapcsolódni az akcióba. Ez a fajta, nem éppen biztos közgazdasági alapokon nyugvó érvelés viszont hasonló ígéret megtételére kényszerítette a nagy célokkal és megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező „megbízható" alapokat is. Ilyen volt többek közt az Általános Hitelbank VÜB Kupón befektetési privatizációs alapja, amely 12 000 korona kifizetését ígérte meg. Napjainkban, amikor a többi alap mélyen hallgat az effajta ígéreteinek teljesítéséről, a VÜB Kupón hozzákezdett a részvényvisszavásárlás előkészítéséhez. Ez az akció azokat érinti, akik mind az ezer pontjukat ide adták be, és idén januárban reagáltak az alap felhívására, vagyis kitöltve visszaküldték a postán kapott A privatizációs alapok gyors készpénzfizetési ígéretei főként az idősebbek számára tették vonzóvd a vagyonjegyes privatizációt. előszerződést. A tervek szerint tőlük a VÜB fiókjaiban idén október 4. és december 4. közt vásárolják vissza a részvényekel. Ez az időpont viszont függ még a részvények központi nyilvántartását végző Értékpapírközponttól is. A VÜB illetékesei azt ugyan nem árulták el, hogy pontosan hány embert is érint az akció, de tekintve, hogy egy több mint ötszázezer tagú, vagyis a legnagyobb szlovák befektetési alapról van szó, mindenképpen komoly forgalom várható a bank fiókjaiban. A felesleges ügyintézést elkerülendő a bank ezért a részvényekért járó pénz értékéljen betétkönyvet nyit, amelyet postán juttatnak el a tulajdonosnak. O erről azután természetesen akár azonnal is felveheü a pénzt. Fontos tudnivaló továbbá, hogy amennyiben valaki a banktól kölcsönt vett fel a vagyonjegykönyv és a bélyeg megvásárlására, az eladás előtt augusztus 31-éig ezt törlesztenie kell. Ez úgy is megoldható, hogy a kifizetésre kerülő összegből levonják a kölcsönt (költségekkel együtt ez jelenleg 1196 korona). Az Általános Hitelbank esetében tehát mindenképpen értékelnünk kell az igyekezetet, amivel teljesíteni szeretnék vállalásukat. Felmerül azonban a kérdés, hogy a felkínált árért vajon érdemes-e eladni a VÜB Kupón részvényeit. Ebben a tekintetben figyelmeztető lehet, hogy saját befektetési alapjuk ugyanezeket a részvényeket 18 000 koronáért kínálja megvételre. Ennél is több a részvények könyvelési értéke - 24 000 korona, ráadásul az e mögött rejlő vagyon több mint hatvan százalékát csehországi vállalatok részvényei alkotják, így az utóbbi adatra a szlovák korona devalvációja is "jótékony" hatással volt. Végezetül az sem elhanyagolható szempont, hogy a több mint száz éves nyugat-európai tapasztalatok alapján gazdasági válság esetén a pénzt leginkább épp részvényekben érdemes tartani, mivel egyedül ezek értéknövekedése képes lépési tartani az inflációval. (tuba)