Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám, kedd

ÚJ SZÓ' LAPOZGATÓ SEM PIACI, SEM SZOCIÁLIS Mén csak a gazdasági reszortban százezres munkaerő-csökkenésre számíthatunk. Már régen tudunk a nagyvállalati túlfoglalkoztatottságról - mit tettünk azonban annak érdekében, hogy a vállalatok fokozatosan megszabadulhassanak a feleslegessé váló alkalmazottaktól, s őket aztán máshol el tudjuk helyezni? Miloí Lelovský, a gazdasági minisztérium gazdasági stratégiai és gazdaságpolitikai osztályának vezetője a jelenlegi gazdasági (nem)történések miatt eléggé szkeptikus: „Ha sikerülne a privatizálás, ha véghez tudnánk vinni a kis- és középvállalkozói támogatási program végrehajtását, ha.. De szinte semmi sem sikerült. Valahol mindig akad valami, ami az adott pillanatban mindent megállít... Nekünk is és a vállalatoknak is rendelkezésre állnak a kész fejlesztési programok, de kevés a pénz, s ebből is főleg a magánvállalkozóknak csordul kevés. Eközben világos, hogy éppen a kis- és középvállalatok alkalmazhatnák azokat az embereket, akiket a nagyvállalatoknak el kell bocsátaniuk. A helyzet illusztrálására elmondom, hogy e területen 150-300 ezer koronába kerül egy munkahely kialakítása, míg az iparban 3-5 millióba " Úgy tűnik, hogy noha Szlovákia - a legfelsőbb tisztségviselők nyilatkozatai szerint - szociális piacgazdasággá szeretne válni, eddig ez mégsem sikerült, s elmondható, hogy jelenleg nem beszélhetünk sem piaci, sem pedig szociális Szlovákiáról. Segélyben csupán a munkanélküliek egyharmada részesül, és bár ez gazdasági szempontból örvendetes tény lehet, „A munkanélküliek támogatására fordított kölcsönökből származó, bármilyen mennyiségű pénz célt téveszt, ha a fontos állami posztokon továbbra is többet foglalkoznak politikával, mint a gazdasági gondok orvoslásával." de egyúttal feltehetjük a kérdést, hogy miből él a többi munkanélküli. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden munkáltató pénzt folyósít a foglalkoztatási alapba, s ezzel valójában előre fizeti az esetlegesjövőbeli támogatást. Természetesen a munkanélküliek között is találhatók olyanok, akiknek egyáltalán nem akaródzik dolgozni. Szlovákia egyes régióiban azonban csaknem nullával egyenlő a munkalehetőségek száma, nem beszélve arról, hogy a lakosság mobilitása a lakáshiány miatt korlátozott. Mindenesetre a szabad munkahelyek számáról szóló adatok világosak - egy szabad helyre harminc munkanélküli jut. Úgyancsak kevésbé mondhatók szociálisnak azok a készülő változások, amelyeket a törvényhozás a szociális szférában tervez. Például egy végzős, aki tanulmányainak befejezése után nem talál állást, csak havi 900 koronás támogatásban részesülhet. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez az összeg manapság napi egyszeri étkezésre sem elegendő. Az áldatlan szlovákiai gazdasági helyzeten talán segíthetnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és bankok által nyújtandó hitelek - végtére is ezek miatt készülnek a szociális kiadások említett restrikciójára. Bármilyen mennyiségű pénz azonban célt téveszt, ha a fontos állami posztokon továbbra is többet fognak foglalkozni a politikával, mint a gazdasági gondok megoldásával. Van azonban egy gond: valódi gazdasági szakemberekből még nagyon kevés akad... MONIKA SLINČÁKOVÁ, Trená, 33. szám HA ZSEBÜNKBEN VALUTA VAN... 1993. AUGUSZTUS 31. NEHÉZ KŐLTSÉGVETŐSDI Noha Csehország a pénz különválása utáni kereskedelem terén mintegy 5,8 milliárd koronával tartozik - amelynek egy részét kemény, konvertibilis valutában kellene kiegyenlítenie a Szlovák Köztársaság mégis szegény hitelezőnek tekinthető. . A Szlovák Köztársaság kormányának gazdasági tanácsa nemrég a jövő évi pénzpolitika alapelveiről tárgyalt, s több mint bonyolult dokumentumokat terjesztettek elé. Az idei költségvetési gazdálkodás július végén 14,1 milliárd koronás deficittel zárt; a hiány augusztus első negyedében elérten 17,5 milliárdot (ha meg kellene tartanunk az IMFnek ígért, legfeljebb 10 százalékos deficitet, akkor a költségvetési hiánynak az év végéig nem szabadna meghaladnia a 16 milliárdot). A bankokkal szembeni államadósság esetében - amely 1992 Végén 12,5 milliárd koronát tett ki - az a veszély áll fenn, hogy a kétszeresére nő, s ez az adósság az egyik legnagyobb destabilizáciös tényező a szlovák gazdaságban, amely magán viseli a stagfiációs, ha nem a deflációs állapot jegyeit. És a nemzetközi intézmények által folyósított „kemény" hitelek visszafizetése sem lesz olyan dicsőség, mint a kölcsön felvétele. Nem lesz könnyű feladat a jövő évi költségvetés kidolgozása, főleg ha kizárólag az elvonás lesz rá a jellemző, ha csupán ismét a nadrágszíjat hántatjuk össze. Egyre kevesebb a dolgozó kéz, a munkanélküliség aránya elérte a rekordnak számító 13,3 százalékot; ez mind semmi, a jövő évre szóló előrejelzések szerint a munkanélküliség meghaladhatja a 24 százalékot is! És nem csak a Favoritok drágultak. Állítólag néhány munkanélküli ilyen gépkocsival jár a segélyért (és ezért mindenkinek csökkentik). Mozognak az élelmiszerárak, bejelentették a tej, a villamos energia árának emelését, fizetni fogunk a tankönyvekért, a gyógyszerért... Talán valamin változtatni kell, hogy a gazdasági nyomást ne csak a fogyasztók, főleg a legszegényebbek, hanem elsősorban a termelők érezzék. Legalább az a 13 milliárd korona juthatna el az állami költségvetésbe, amellyel a vállalkozók (beleértve az állami vállalatokat is) tartoznak az államnak. Nehéz költség" vetősdire játszania a pénzügyminiszternek, és még nehezebb az állampolgárnak, aki azt kérdezi, vajon igaz-e, hogy már nem kell kölcsönkért pénzeket visszafizetnie. Talán összetéveszti a vállalatot a háztartásával... IVANŠPÁNI Práca, VIII. 23. Minden állampolgár évente 7500 szlovák koronáért vásárolhat valutát. A devizatörvény értelmében az 5000 koronát meghaladó devizaeszközhöz jutás utáni harminc napon belül ezt az összeget devizaszámlán kell elhelyezni vagy megvételre felkínálni banknak. Azokat a devizaeszközöket, amelyek értéke nem haladja meg az 5000 szlovák koronát, az illető felhasználhatja, a kivételeket a törvény pontosan rögzíti. Manapság már nem gond devizaszámlát vagy -betétkönyvet nyitni. A jogi személyek esetében a helyzet kissé más. Az ő esetükben „százszázalékos" felajánlási kötelesség érvényes, ami azt jelenti, hogy a jogi személy (a devizatörvény 11. paragrafusa értelmében) az összes devizaeszközt köteles felAlojz Tkáč kassai püspök a szemünkre veti, hogy történelmi sérelmeket követtünk el a szlovákokon. Mégpedig állítólag Eduard Beneš egy cseh - személye által. Aláírásával 6 hozott döntést Jozef Tiso egy szlovák - kivégzéséről. Világítsunk rá néhány, a történelem folyamából kissé kisodródott részletre. Jozef Tiso szlovák elnököt, aki Hitler és Mussolini oldalán elvesztette a második világháborút, a Csehszlovák Köztársaság népbírósága (...) ítélte a legsúlyosabb büntetésre. Természetesen az ítéletet nem az akkori köztársasági elnök hozta meg, csupán kegyelmet rendelhetett volna el. Az alkotmánnyal összhangban és a kormány javaslatára úgy döntött, hogy nem él ezzel a jogával. Tisót, akit bűnösnek találtak azoknak a tetteknek az elkövetésében, amelyekre állama szánta el magát, kivégezték. Lényegtelen azt vizsgálni, vajon „minden rossz", ami akkor történt, Tiso akarata ellenére történt-e, ahogyan Tkáč püspök állítja. És ha így is lett volna (ahogyan nem volt így), a bűntettekért akkor is Tisónak kell vállalnia a felelősséget. Meg kell ütközni azon, hogy a katolikus egyház elöljárója olyan piszkos ügybe keverte magát. ajánlani megvételre davizabanknak. Számlán kizárólag engedéllyel helyezheti el. A különbség tehát a felajánlási kötelesség mértékében és módjában van. A devizatörvény 43. paragrafusa pontosan rögzíti a szabálysértéseket. E cikkely értelmében devizaszabálysértést követ el az, aki a jogszabály rendelkezéseivel ellentétben jogtalanul vásárol, ad el és vált be devizaértéket, vagy másképp kereskedik vele. Továbbá ha külföldre folyósít vagy onnan fogad el devizaeszközöket pénzintézet közvetítése nélkül, valamint akkor is, ha nem teljesíti a már említett kötelességeket, azaz nem helyezi el valutáját devizaszámlán, vagy nem kínálja fel banknak stb. A törvénysértés súlyosságától és az okozott kár mértékétől függően az igazságszolgáltatási szervek figyelmeztethetik az illetőt, vagyonelkobzást rendelhetnek el, 20 000 koronáig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki. Abban az esetben, ha valaki jogtalanul vásárol, ad el, vált be devizaeszközöket, vagy valamilyen más formában törvényellenes kereskedelmet folytat, 50 000 koronáig terjedő pénzbírságra számíthat. A bírság nem alacsony, de tekintettel a kiterjedt devizabűncselekményekre és az illegálisan forgalmazott devizák mennyiségére bizonyára nem elegendők. Ezzel kapcsolatban célszerű volna, ha az ügyészség is állást foglalna a Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben, hogy hatékonyabbá váljanak a szankciók. BIBIÁNA GUNISOVÁ Sme, VIII. 23. 6 KIAD TANÁCSOT? Nemrég ért véget Nyitrán az Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás... A szakemberek véleménye szerint az ágazat prosperitását csak az áremelések menthetnék meg. Ezzel azonban tarthatatlan helyzet elé állítanák a fogyasztókat. Számoljanak: például egy liter tej 15 koronába kerülne. Nem beszélve a húsról, kenyérről és más élelmiszerről. Ezzel összefüggésben eszembe jutott, hogy egy magángazdálkodó hat koronát kér egy liter tehéntejért. Hogy miképp lehetséges ez, talán csak ő maga tudja, vagy esetleg társai...A/ Agrokomplexszel egy időben került sor Szenckirályfán a nagyon sikeres első szlovákiai méhésznapokra. A rendezvényen részt vett Peter Baco földművelési miniszter is. Egyebek között kijelentette, hogy más országokban a méhészek jóval olcsóbban képesek termelni, mint nálunk. A miniszter úr azonban elfelejtette elmondani, vajon külföldön a méhek vagy a méhészek dolgoznak jobban. Igaz, tapasztalatokat onnan kell nyerni, ahol jól tudnak gazdálkodni a mezőgazdaságban is. Azoktól, akik nem panaszkodnak, hogy nem jutottak állami támogatáshoz, és mégis olcsóbban tudnak termelni. JÁN VALKOVIC Slovenský denník, VIII. 24. FORRÓ ŐSZ Noha az utóbbi időben elsősorban egy rendkívüli ülés összehívása kapcsán esett szó a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsáról, mégsem ildomos megfeledkezni arról, hogy a parlament életének megvan a saját ritmusa, amely most kezd ismét felgyorsulni. Ugyanis a képviselők számára is véget ér a nyári szünet..., kezükben van az államfő által visszaadott, a kereszt- és vezetéknevekről, továbbá a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről, valamint a foglalkoztatáspolitikai hatáskörökről szóló törvény. Rövidesen bekerülnek a „csomagba" a szociális törvények javaslatai, amelyeket illetően nem csupán a szakszervezeteknek vannak kifogásai. Forró lesz az ősz a parlament számára? Bizonyára igen. És valószínűleg nem csak ez az évszak. Ugyanis ne feledkezzünk meg arról, hogy a játszmában Vladimír Mečiar kormányának helyzete is szerepel. Kérdés, vajon a parlamenttel szemben kisebbségben marad-e, hogyan és hol fog keresni esetleges szövetségeseket. Elmondható, hogy a legfelsőbb szlovák törvényhozó testület második éve valóban nem ígér semmilyen nagyobb nyugalmat. Ehhez már az egyes pártok és mozgalmak érdekei túlontúl differenciáltak, a pozíciók kiélezettek, s a képviselőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik a választópolgárok részéről, akik elégedetlenek gazdasági helyzetükkel. Bár mindezek ellenére (noha kis naivitással) azért elvárható volna tőlük legalább az, hogy megfelelő adag tolerancia maradjon bennük, s az az igyekezet, hogy megállapodjanak a szlovákiai fejlődés alapvető irányaiban. Hiszen mindannyian ebben élünk, s így világos lehetne mindenki számára, hogy a „minél rosszabb, annál jobb" elvre épülő taktika ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az, amelyik arra a meggyőződésre támaszkodik, hogy csak egy igazság létezik. MARCELA KOSTÁLOVÁ Národná obroda, VIII. 24. TISO-UGY AZ ASZTALON amelynek egyértelműen politikai célja van. Meghökkentő, hogy egy lelki pásztor vitathatatlan háborús bűnös mellett állt ki. De még így is az egész eset a szlovák katolikus egyház Ugye volna, ha... ...ha az Andrej Hlinka halálának 55. évfordulója alkalmából tartott rózsahegyi ünnepségen, amelyen a kijelentés elhangzott, nem vett volna részt Roman Kováč miniszterelnök-helyettes, Dušan Slobodník kulturális miniszter és Jozef Prokeš, a parlament alelnöke. Az információk szerint közülük senki nem határolta el magát a püspök nyilatkozatától. Prokeš ezután egy világos állásfoglalás Jielyett azt tanácsolta a cseh nemzetnek, ne felejtse el, hogy Tiso része a csehek történelmének is. Tehát a jelenlegi szlovák kormánygarnitúra azt szeretné tőlünk, hogy kérjünk bocsánatot Tiso kivégzéséért? (...) TOMÁŠ KLVAŇA Mladá fronta Dnes, VIII. 24. Alojz Tkáč kassai püspök A közölt cikkek nem feltétlenül tükrözik az LJj Szó véleményét.