Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám, kedd

KULTÚRA — OKTATÁS I&ÍSZÓI 1993. AUGUSZTUS 31. VÁLTOZÁSOK A THÁLIA SZÍNHÁZBAN... A KULISSZÁK MÖGÖTT ÉS A SZÍNPAD ALATT Uborkaszezon Ide, nyári szünet oda, a 25. évadjára készülő kassal színházunk háza táján szokatlanul nagy a sürgés-forgás. Egyfajta mozgás- és képdús előadásra emlékeztet most ott a valós élet. Félreértés nc essék: nem személycserékről van Itt szó... A változást ebben az esetben a színházépületre kell érteni. Elsősorban a belseje, s részben a külseje ölt új formát ezekben a napokban. Nem divatból, nem a változatosság kedvéért, hanem kényszerből, szükségből. Hiába, a kőépU letet és berendezését is kikezdi az idő foga - meg a szigorú műszaki norma. Ez utóbbi főleg akkor, ha az eredetileg más célt szolgáló létesítményt - jobb megoldás híján - az új szerepben végérvényesen „törzskönyvezni" kell(ene). Mert az élő krónika szerint az iskolaépUlet-rész csak átmeneti fellegvára akart lenni a szép szó művészetének. Addig szándékozott így is szolgálni az itteni magyar kultúrát, amíg felépül az alapjaiban is színháznak induló új teátrum. A belvárosban, a volt Dukla mozi melletti hátsó piactéren jelölték volna ki a helyét annak idején, ha a terveket tettek követhetik. Sajnos, a várt építkezés elmaradt, így a Tháliának az átmeneti otthonában meghúzódva kell megfelelnie a nézők, s egyben a korszerű színház elvárásainak, igényeinek. Apró-cseprő építészeti és műszaki újításokat eddig is végeztek az objektumon, de a most folyó átalakítása méreteiben minden eddigit felülmúl. Jelenleg építkezési területnek minősíthető az egykori iskolai kultúr- és tornaterem, valamint annak tenyérnyi udvara. A széksorokon hatalmas fóliatakaró, a színpadon festékesdobozok, a mennyezetből félig kitépett huzalok lógnak, az ablakfalaknái kőművesállványok emelkednek, a színpad alatti színészöltözőben téglahalmok és malterosládák sorakoznak, az udvaron betonkeverő verklizik. A mesterek pedig nekigyűrkőzve dolgoznak. Az utolsó két széksorától megfosztott erkélyen érkezésemkor éppen helyzetelemzés folyik. Pásztor Péter tervező, Kolár Péter színházigazgató, valamint a kivitelező céget munkaruhában képviselő Horos fivérek azon tanakodnak, mennyit kell lefaragni az erkély utolsó lépcsőszintjéből ahhoz, hogy a hang- és világítástechnika oda telepítendő vezérlőpultjánál a technikusok nyugodtan elféijenek, nyugodtan dolgozhassanak. - Meg kell beszélni az átalakítási terv apró részleteit ilyenkor, tehát menet közben is, mert a költségek szempontjából sem mindegy, hogy a felső betonrétegnek csak egy részjét vékonyítjuk le a következő szintig, vagy az egészet. Amit ugyanis itt megtakaríthatunk, annak lenne helye másutt, mondjuk az öltöző korszerűsítésénél - érvel Pásztor mérnök. Kolár Péter igazgató kalauzol tovább: - Az ósdi hang- és világítástechnikai felszedésünket eddig az oldalsó karzat színpadhoz közeli végében működtettük. Ott a technikusok úgy dolgoztak, hogy közben alig láttak a színpadra. Most jobb helyük lesz. S remélem, előbb-utóbb elfogadhatóbb lesz a műszaki berendezésünk is! A színpad alatti térségre nem lehet ráismerni. S nemcsak azért, mert tükrök és kosztümök helyett kőművesszerszámokba, valamint építőanyagokba botlik az ember, hanem azért is, mert az eddiginél jóval nagyobb az ottani kis katakombarendszer. - Az öltözőhelyiségek alapterületét megkétszereztük - tájékoztat az igazgató. - Az ipariskolától két további pincefúlkét kaptunk. Az eddigi két nyitott öltöző helyett négy zárt áll majd a színészek rendelkezésére. Remélem, a szellőztetést is sikerül elfogadhatóan megoldanunk. - Az alagsorban eddig csak az öltözőket érintve tudtak eljutni a színészek a színpad egyik sarkából a másikba. Most a két lépcsőlejárat az öltözőtermek végében létesítendő folyosóval lesz összekötve. Ezzel a megoldással egy kicsit bővül a színpadtér is - újságolja a tervező. Terepszemle közben észreveszem: a színpad régi deszkáit középen már nemcsak az alagsori közfal tartja, hanem két masszív vasgerenda is. Ezek szerint már nem kell attól félni, hogy beszakadhat a deszka, s elnyelheti a színészeket a föld... Rájön a laikus is, nem filléres tétel a most folyó átalakítás. - A tavasszal elkészített költségvetési terv másfél millió koronával számolt. Sajnos, azóta az anyagárak és a szolgáltatások díjai emelkedtek, így az említett pénzösszeg akkor is kevésnek bizonyulna, ha történetesen egyben, s már a mi pénztárunkban lenne — reagál észrevételemre a színházigazgató. S azt a másfél milliót elő tudta, vagy elő tudja majd teremteni a Thália? - Ha nehezen is, de talán igen. Egyrészt az évi üzemeltetési költségvetésünkből sikerült néhány koronát erre a célra átütemezni. Ugyanakkor a tűzvédelmi felügyelők szakvéleményét és a mi további indokainkat figyelembe véve a kulturális minisztérium 800 ezer koronát adott a most folyó tatarozásra. A hiányzó összeget a közelmúltban létrehozott Thália Alapítványból szeretnénk pótolni. Feltéve, ha telik majd rá belőle, támogatóink adakozásából. (Bankszámlaszám: SŠS Košice H 116348-519/0900; devizaszámlaszám: SŠS Košice II - 084830 03331 58-519.) Az átalakítást végző szakemberek szorgalmasan, s ügyesen dolgoznak. Eddigi munkájuk alapján reálisnak tűnik, hogy az új évad október közepére tervezett első bemutató előadását (Moliére: Tudós nők) felújított, otthoriias környezetben élvezheti majd a közönség. GAZDAG JÓZSEF ü m Ilyen most a színpad - alulnézetből (A szerzőfelvétele) M

ielőtt pedagógiai programot készítenénk, illetve megterveznénk az iskola középtávú céljait és feladatait és az abból lebontott évi tervet, mindenekelőtt tisztázni kell (a pedagógusokkal, növendékekkel és a szülőkkel külön-külön), mire való az iskola. Emlékeztetőül álljon itt SzentGyörgyi Albert gondolata: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Ezen gondolatok jegyében kell megtervezni egy-egy iskola pedagógiai programját, mely a nevelőtestület jövőképet vázoló tervének kellene lennie. A tervezés az a folyamat, melynek során meghatározzuk az iskola célkitűzéseit, kiválasztjuk az elérésűkhez elvezető legoptimálisabb utat, a szükséges lépéseket. Az adott lehetőség a tantestületek, nevelőtestületek számára, hogy felsőbb utasítás nélkül maguk fogalmazzák meg hosszabb-röbidebb távú pedagógiai célkitűzéseiket. Izgalmas, kreatív, átgondolt, célratörő és összpontosító pedagógiai munkát igényel ez a fajta tervezés, mely nem lehet egy ember, csak a vezetés munkája, mely során föl kell vázolni a cél megrajzolásával az iskola specifikumát, ha úgy tetszik, imágóját, arculatát. A környezet, a szülők előtt arra kell felelni: az adott és a feltételezett körülmények, lehetőségek figyelembe vételével a szülőknek, a gyerekeknek mint klienseknek az elvárásaiból (mondhatnám megrendeléséből) mit tud felvállalni, teljesíteni az iskola. A pedagógiai program a folyamatos fejlesztés operatív terve, az iskola belső kényszere. Arra kell választ adni általa, milyen legyen, hova akar eljutni az iskola, és mit kell ahhoz csinálni most és holnap, hogy a „tényleges való" ismeretében elérje a „lehetséges valót", nem a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat tekintve. A már elmondottakból következik: pedagógiai programot nem a tanAZ ISKOLA - SZOLGALTATAS IS PEDAGÓGIAI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE ügyi hivatalnak, nem a szakfelügyeletnek készít az iskola, hanem szülői-gyermeki megrendelésre. A programnak tükröznie kell: - az iskola arculatának megformálására való törekvést; - a kliens szerepében jelentkező szülő, gyermek érdeklődésének kielégítését; - a saját megmérettetés vállalását, az iskola saját erőinek tudatosítását; - az iskola közös értékeinek a felmutatását; - saját nevelési filozófiáját; - innovációs tevékenységének, pedagógai szolgáltatásának felvázolását mds iskolák felé; - külföldi pedagógiák, iskolai modellek adaptálásának kipróbálását, - a saját tradíciók kialakítására, továbbadására, megőrzésére való törekvést; - a pedagógiai kísérletek folytatására való hajlandóságot; - új kultúrterületek beemelését az iskolába; - alternatív taneszközök előállítására való képességét és készségét; - módszerkínálatát más iskolák felé; - pedagógiai műhely kialakítására való törekvését. Hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban? Először is a programkészítés megköveteli az előző tanév tervezetének az értékelését, az elért eredmények tárgyilagos lejegyzését mind a nevelés, mind az ismeretszerzés folyamatában. Tanévzárőkor, de még a nyár folyamán is lehet, fel kell hívni a kollégák figyelmét a befelé fordulásra: meg kell keresni az iskola számára a legfontossabb tennivalókat kinek-kinek a maga területén is, hogy mindenki aktív részesévé váljék a tervezésnek. A közös nyári találkozások alkalmával megfogalmazódhatnak a javaslatok, melyek, ha egyeznek az iskola által kitűzött célfilozófiával, a pedagógiai program részévé válnak. Többszöri közös alkotó átfésülés után születhet meg a legépelt munkaterv, amit már gondolatban mindenki elfogadott, amiben már mindenki ismeri a maga vállalta feladatot. Ugyanis a közös gondolkodás, a „mindenki hozzáteszi a magáét "-elv érvényesülése megemeli a feladat iránti elkötelezettséget, ezzel a megvalósítás minőségét. Mi több: érdekeltté és fontossá válik az egyén, és ezt tudatosan átélve belülről motivál, kiváltja az autonomitás tudatosítását. Ez a megelőlegezett bizalom az egyént maximális teljesítmény nyújtására segítheti hozzá. A vezetés feladata Segítenie kell az innovációra képes pedagógus kollektíva felnövését, amit csak a személyiség feltétlen tiszteletével, őszinte, nyílt kommunikációval és a másik ember empatikus megértésével lehet. A pedagógiai program tervezésének rövid vázlata: L Helyzetkép: összegzés, az elért eredmények fölvázolása, rövid esszencia az iskola által megvalósított nevelő-oktató törekvésekből; - helyzetfelmérés: mi van az iskolában, meg kell fogalmazni: milyen lenne az ideális helyzet, és hol tart most az iskola: önarckép, a jelenlegi és az ideális iskola összevetése. Zi A tervezett célok, feladatok megfogalmazása: fő célkitűzések; vezérelvek; felvállalható funkciók; stratégiai célok, indoklás; a fejlesztési irányzatok megjelölése 3-4 alternatív csomópont megadásával; 3. Fejlesztési koncepció: min akar a nevelőtestület változtatni, egyes tevékenységi területek fejlesztése, tevékenységvállalás, mód, tartalmak, tantervi változás, új munkaformák, a motiváció fejlesztésének módjai; A pedagógiai folyamat szereplőinek (pedagógiai-emberi erőforrás) számbavétele: a nevelőtestület fejlettsége, ereje, diákönkormányzat, az iskola kapcsolatrendszere; 5. Az iskola meglevő tárgyi feltételei Fejlesztési stratégia: a program megvalósításának metodikai koncepciója, a fejlesztési feladattervezés évi lebontása; L Zavaró tényezők; 8. Várható erdmények. A pedagógiai program éves tervének tartalmaznia kell a cselekvési programot, a konkrét tervet felelőssel, határidővel, a döntéshozók ellenőrzésével, feltüntetve az ellenőrzés módját is. Fontos, hogy az iskola nevelőtestülete által kidolgozott programot megismerjék a szülők, illetve ez a program tartalmazza a szülők mint kliensek elvárásait is. Ez a program nyitott, nem lezárt, változtatható, a korrekciók közös megegyezés alapján beépíthetők. A

felelősséggel megtervezett, gondosan előkészített iskolai év minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy az iskola teljesítse feladatát. Feladata, hogy optimálisan szolgáltassa azt, amire a gyereknek szüksége van; a gyerek felelőssége pedig az, hogy tanuljon. ÁDÁM ZITA