Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám, csütörtök

Csütörtök, 1993. augusztus 26. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 198. szám Annak idején ugyanis, amikor 1989 decemberében Nagyölvedre is eljutott a forradalom, a helybeli szövetkezetben néhány önjelölt„vépéenes" elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon azokkal a vezetőkkel, akik a munkahelyen fegyelmet követeltek. (6. oldal) FILKUS PROFESSZOR VÉTKE Ma, a leváltása kezdeményezése utáni első meglepetés elmúltával, az utóbbi két év eseményeit tudatosan figyelők közül senki sem csodálkozik azon, hogy úgy járt, ahogy járt. Egy bűnt, főleg önmagával szemben, elkövetett. Méltatlan társaságba keveredett. (4. oldal) ÜDÍTŐGYÁR A HATÁRBAN GABONAKESERGO SZÁRAZSÁG UTÁN BEHOZATALRA SZORULUNK Ami két évvel ezelőtt még csak rosszindulatú jóslatnak vagy rémhírkeltésnek minősült, mára valósággá vált. Szlovákia egykori sikerágazata, a mezőgazdaság idén „beteget jelentett", s ennek következtében még kedvező esetben is megközelítőleg 200—400 ezer tonna, főleg takarmánygabona behozatalára szorulunk. S bár a rendkívüli szárazság hatásai egyértelműen kimutathatók - 1947 óta nem jegyeztek fel ekkora csapadékhiányt nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az állatorvosi kísérleti ló szerepébe kényszerített ágazat a piacgazdaság irányába tartó vesszőfutása során fokozatosan felélte tartalékait, s ma már ennek következményeit nyögi az egész ország. Sif­Mert bár Peter Baeo földművelési minisz­ter tegnapi sajtótájékoztatóján nem tűnt túlságosan kétségbeesettnek, az idei ter­méseredmények valóban riasztóak. Gabo­nafélékből 3,55 tonnára sikeredett az or­szágos átlagos hektárhozam. A tavalyi terméshozamoktól csaknem másfél tonná­val elmaradva összességében mintegy 400 ezer tonnával kevesebb kerül az ország éléskamrájába. Még kedvezőtlenebb a mérleg az 1988-as eredményekkel össze­hasonlítva: akkoriban hektáronként 2 ton­nával, összesítve több mint 1,3 millió tonnával termett több az ideinél. Ráadásul takarmánynövényekből sok helyütt a télre szükséges mennyiségnek csak a felét tud­ták eddig bekészíteni. Egészen meglepő lett a hozamok járá­sonkénti alakulása. A miniszter szerint ennek egyértelműen a szárazság az oka, bár ki gondolta volna, hogy a búza termés­hozamaiban a Turócszentmártoni járás (4,96 t/ha), sőt az Iglói (4,83 t/ha) is megelőzi például a dunaszerdahelyieket (4,69 t/ha). Nos, ilyen helyzetben a tárca vezetése nem tehet mást, minthogy külföldi piaco­(Folytatás a 2. oldalon) Wmmi tfffi% jpjf^i ; . .'.íVj'.^i Akár néhány évvel ezelőtt, az „Egy szem gabona se vesszen kárba!" jelszó sűrű hangoztatása idején is készülhetett volna a sajtóiroda munkatársának mellé­kelt felvétele. Mélyen, bent a szocializmusban volt ugyanis szokás, hogy a gabonát szállító tehergépkocsit esőben „elfelejtették" ponyvával letakarni, és arra sem nagyon ügyeltek, hogy a gabonatábla és a gabonatároló közti útszakaszt ne búza- és árpaszemekből „festett" sávok jelezzék. Mintha a gazdaságokban meg nem tudatosították volna, hogy már valóban a magukét aratják... KÖZELEDÉS NELKUL PÁRTOK - MATICA TANÁCSKOZÁS KOMÁROMBAN (Munkatársunktól) Szerkesztő­ségünk meghívót kapott a Ko­máromban működő politikai pártok és mozgalmak, valamint a Matica slovenská kerekasztal­tanácskozására. A meghívó szö­vegéből kiderült: megvitatják azokat a kérdéseket, amelyek ellentéteket szítanak a szlovák és a magyar ajkú lakosság kö­zött. Két óra szópárbaj után a felek végre eljutottak a téma­körhöz, de - amint az várható volt - közös nevezőre nem ju­tottak. Főként a Matica és az SZNP képviselői szorgalmazták, hogy inkább konkrét kérdések­kel foglalkozzanak, mint például a vízszolgáltatás, a munkanélkü­liség vagy a hiányos szolgáltatá­sok. Ám, amint az a tanácskozás során kiderült, az ezt indítvá­nyozók még azt a fáradságot sem vették, hogy az általuk fel­vetett témakörökben tájékozód­janak, beszerezzék a legfrissebb információkat. G. A. A JELCIN-LÁTOGATÁS CÉLJA AZ ALAPSZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA POZSONYBAN IGEN, PRÁGÁBAN TALÁN Kétnapos lengyelországi látoga­tását befejezve Borisz Jelcin ma ötórás villámlátogatást tesz elő­ször Prágában, majd ugyanennyi időt tölt el Pozsonyban is. A ter­vek szerint az orosz elnök dél­után fél négykor érkezik a szlo­vák főváros repülőterére, ezt követően gyors egymásutánban találkozik Michal Kováé állam­fővel, Vlagyimir Meéiarral és a szlovák kormány néhány mi­niszterével, köztük Jozef Mo­ravčíkkal a külügyi, Imrich And­rejčákkal, a védelmi és Jozef Tuchyňával, a belügyi tárca ve­zetőjével. A pozsonyi vizit leg­fontosabb mozzanata az orosz-szlovák alapszerződés aláírása lesz, majd ezután rövid sajtóértekezletre kerül sor. A szlovák sajtóügynökség munkatársa tegnap kapcsolatba lépett az orosz külügyminiszté­rium magát meg nem nevező munkatársával, aki megerősítet­te, hogy Jelcin pozsonyi tartóz­kodása idején szentesítik a szer­ződést. „Mind ez idáig azonban nem jelenthetem ki százszázalé­kosan, hogy aláírásra kerül az orosz-cseh szerződés is" - nyi­latkozta az orosz diplomata, hozzáfűzve, hogy a prágai prog­ram csak „számol" egy ilyen eshetőséggel. Arra a kérdésre, hogy mi aka­dályozhatná meg Prágában a szerződés aláírását, a diploma­(Folytatás a 2. oldalon) UJ SZO -INFORMÁCIÓ SZEPTEMBER I-JÉTŐL: SLOVENSKÝ PROFIT A vállalkozói réteg olvasott lap­jává vált a kezdetben Českoslo­venský, majd Český a Slovenský Profit néven már három éve megjelenő gazdasági hetilap, mely az ország kettéválásakor azzal számolt, hogy továbbra is egy lapban közli az immár két országra vonatkozó legfonto­sabb gazdasági jellegű tájékozta­tó anyagokat. A lap rendszeres szlovákiai olvasói nemrég érte­sülhettek róla, hogy szeptember elsejétől az újság fejlécében már csak a slovenský jelző marad. - Vajon mi késztette a Profit pozsonyi szerkesztőségét az önállósodásra? Kérdésünkre Jo­zef Gál, a lap főszerkesztője vá­laszolt: - Az az elképzelés, hogy az ország kettéválását követően is egy lapban tájékoztassuk olva­sótáborunkat a gazdasági törvé­nyekről, jogi rendelkezésekről, a könyvelési szabályokról, a marketing szabályairól stb., nem sokáig állta a sarat. Azon egyszerű okból, hogy a válást követő néhány héten belül nyil­vánvalóvá vált: a cseh és a szlo­(Folytatás a 2. oldalon) Most már világos a helyzet: az alternatív iskoláknak, alternatív oktatásnak és más efféle pedagógiai szemfényvesztésnek nevezett minisztériumi kezdeményezés nem sok esélyt kapott. Történik ugyanis, hogy iskoláink igazgatói a napokban kapják kézhez a Magyar tanítási nyelvű és a magyar nyelvet tanító alapiskolák tanterveit. Nem három, hanem kétféle alapiskoláról van tehát szó. Ennek a minisztériumi anyagnak a címe is homályosan fogalmaz, hiszen az ismert, az általunk megszokott, gyerekeink révén ismert magyar iskolákon kívül olyanokat is feltételez, amelyekben egyetlen árva tantárgyként a magyar nyelvet és irodalmat tanítják. A minisz­tériumi uraknak és hölgyeknek mellékes apróságnak tetszik, hogy olyan szlovák tanítási nyelvű alapiskola nincs Szlovákiában, ahol a magyar nyelv és irodalom tárgyát megtűrnék, még akár szabadon választható tantárgyként is. Mindez arra azért jó, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tantervének egyik lábjegyzetében felhívják a figyelmet: a szülők kérésére a magyar nyelven és irodalmon kívül bármelyik más tantárgyat taníthatják szlovákul. Látszatra nincs tehát semmi vész, csakhát ismerve az oktatásügy és a Matica slovenská mostani kiszállásait, a masszív magyarellenes hangulatkeltést, ezzel a tan­tervvel minden gond nélkül megzsarolhatják a szülőket, a tanárokat és a községi önkormányzatokat. Nincs messze az az idő, amikor a szlovák parlament elé törvényjavaslatot terjesztenek, mely szerint minden szlovákiai faluban legyen szlovák iskola. Ismerve a politikai (Folytatás a 2. oldalon) MARCELHÁZA POLGÁRMESTERE ELLENZI A KOMÁROMI TÜNTETÉST TÁBLAELTÁVOLÍTÁS = A DEMOKRÁCIA MEGSÉRTÉSE (Munkatársunktól) Marcelházára invitálta tegnap a sajtó képviselőit Soóky Gál László, a község polgármestere. Azért, hogy kifejtse véleményét a községek kétnyelvű megjelöléséről és Vladimír Mečiar kijelentéseiről, amelyeket a marcelházi tiltakozó megmozdulás kap­csán tett. Am a legtöbb szó a sajtótájékoztatón az Együttélés komáromi szervezetének péntekre tervezett tiltakozó nagygyűlésé­ről esett, melyet Marcelháza polgármestere, rossznak, veszélyesnek tart. Mint elmondta, a tervezett tün­tetésről a sajtóból értesült. Kifej­tette: több ízben tett kísérletet arra, hogy a szervezetet lebe­szélje a nagygyűlés megtartásá­ról, mert - mint mondta - elég egy pofon vagy egy kiáltás. Soó­ky Gál László elmondta, nem attól tart, hogy a komáromi szer­vezők nem tudnák izolálni az esetleges provokatőröket, ha­nem attól, hogy az ilyen meg­mozdulás esetleg lavinaszerű ak­ciót válthat ki. Főleg azokban a községekben éleződhet ki a helyzet, ahol kisebbségben él a magyar ajkú lakosság. Csodál­kozását fejezte ki azzal kapcso­latban, hogy az utolsó pillanat­ban az MPP és az MKDM is beadta a derekát, tehát támogat­ja a nagygyűlés megtartását. A polgármester reagált Vladi­mír Mečiar szavaira, hogy a mar­celházi tiltakozó megmozdulás a kétnyelvű táblák eltávolítása kapcsán jól időzített provokáció volt. A megjegyzéssel összefüg­gésben mindössze annyit mon­dott: nincs joga kételkedni a mi­niszterelnök szavaiban, ám a provokációt nem ő és nem Marcelháza követte el, hanem valaki más. A kétnyelvű táblák erőszakos, autódaruval történő eltávolítását a demokrácia durva megsértésének minősítette. Ez diktatúra - mondta szó szerint. Állampolgárként bármilyen par­lamenti döntést elfogad, ám pol­gármesterként csak olyan utasí­tást hajt végre, amelyik nem el­lenkezik lelkiismeretével. In­kább lemond — jegyezte meg. Lapunk kérdésére, hogy milyen törvénymegoldást tartana jónak, tehát milyen táblát fogadna el, Soóky Gál László a következő­ket mondta - Csak az egyenran­gú megjelölés jöhet szóba. Tehát nem kék-fehér információs táb­la, hanem ugyanolyan, mint ami­lyenen a hivatalos szlovák meg­jelölés van feltüntetve. (gágyor)

Next

/
Thumbnails
Contents