Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám, csütörtök

1993. AUGUSZTUS 26. ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 RÖVIDEN JAROSLAV VOLF, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt alelnöke cá­folta, hogy Rudolf Filkus neve felme­rült volna pártjuk elnöki posztjának betöltésével kapcsolatban. A cáfola­tot a tegnapi napilapok némelyiké­ben megjelent találgatások kapcsán tette közzé. A SZLOVÁK és a Cseh Köztársaság közti kétoldalú egyezmények helyzetének értékelésével, valamint a határkérdésre vonatkozó, főleg pe­dig a cseh és a szlovák vámigazgató­ság közti együttműködésről szóló új egyezmény alapanyagainak előké­szítésével foglalkozott tegnapi po­zsonyi ülésén a határkérdések meg­oldására alakított szakértői vegyes bizottság. A BELÜGYMINISZTÉRIUM felszó­lít minden állami szervet, szerveze­tet, illetve önkormányzati szervet, hogy a szlovák nemzeti felkelés év­fordulója alkalmából épületeiket dí­szítsék fel a Szlovák Köztársaság állami zászlajával. A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA meghívót kapott tegnap Oľga Keltošovától, a DSZM alelnö­kétől. A DBP elnöke a sajtóiroda munkatársának a péntekre szóló meghívással kapcsolatban elmondot­ta, hogy az nem jelöli meg a megbe­szélések tárgyát. Feltételezi, hogy erre a Matica slovenská felhívásának szellemében kerül sor, s mivel a má­sodik legnagyobb parlamenti pártról van szó, a sort a DSZM velük kezdi. DURAY-TOMIČ TALÁLKOZÓ Tegnap az Együttélés központi iro­dájában látogatást tett a Horvát Köz­társaság küldöttsége Tvica Tomič nagykövet vezetésével. A mozgal­mat Duray Miklós és Molnár László külügyi referens képviselte a kiadott tájékoztatás szerint. A bemutatkozó jellegű találkozón a két fél tájékoz­tatta egymást országaik belpolitikai helyzetéről. Duray Miklós elisme­rően vélekedett a horvát alkotmány­ról, amely emberi méltósággal kezeli a kisebbségek jogait. -Ü­SZEPTEMBER 1-JETOL: SLOVENSKÝ PROFIT (Folytatás az 1. oldalról) vák gazdaságban eltérőek lesz­nek a gazdasági törvények, a két gazdaság más-más irányt vesz, és nehéz olyan lapot készíteni, amely a két különböző irányvo­nalat képes maradéktalanul kö­vetni, illetve tükröztetni hasáb­jain. Az élet és a realitás kényszerítette ki tehát a válto­zást, hiszen egyre gyakoribbak voltak az olvasói visszajelzések, hogy a lap túlságosan cseh orien­táltságú, így nem sok hasznát veszik a szlovákiai vállalkozók. Ezen kellett változtatnunk. Tar­talmi összetételét, rovatstruktú­ráját és külalakját illetően a lap nem változik, és a jövőben is szorosan együttműködünk majd a svájci CASH vállalkozói heti­lappal, illetve a Český Profittal. "Pg" zejgtiov IX. NYÁRI VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 SZÁRSZÓI TALÁLKOZÓ A LIBERALIZMUS BÍRÁLATA A magyarországi nemzetpolitika kérdéseinek kedden megkezdett vi­tájával folytatódott tegnap az egyhe­tes szárszói találkozó. A vitában Dobszay Károly, a Parasztszövetség főtitkára hangsúlyozta: a harmadik­utas népi-nemzeti politika alapelve a demokratikus jogállamiság, ezért nem ismerheti el egyetlen párt kizá­rólagos szerepét. Füzesy Tibor tárca nélküli miniszter egyes szomszédos országok titkosszolgálatának tevé­kenységéről szólva kifejtette: azok legfőbb belső feladata az ott élő magyar kisebbség megregulázása, a külső pedig a vélt magyar terület­integráló törekvések elhárítása. A tanácskozás első napján felszó­laló Csoóri Sándor, a Magyarok Világ­szövetségének elnöke előadásában rámutatott: az 1989-es fordulat után a történések mintha irányítók nélkül maradtak volna, az események mint­ha maguktól történnének meg, a cse­lekvésre felhatalmazott egyének és szervezetek megtorpannak a dönté­sek előtt. Mintha egy felelőtlen és kifáradt liberalizmus kísértete járná be a világot. Für Lajos honvédelmi miniszter a fogyó magyarság veszé­lyét vázolta fel hallgatóinak. Pozsgay Imre, a Nemzeti Demok­rata Szövetség társelnöke szerint az európai együttéléshez szükség van az emberi szabadságot és annak in­tézményeit biztosító liberális mini­mumra, vagyis a parlamentáris de­mokráciára, de nem a liberális pár­tokra. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke a szomszédainkhoz fűződő viszonyról beszélve annak a vélemé­nyének adott hangot: természetes­nek kellene felfogni, hogy a hatá­rainkon túl élő magyarság bizonyos értelemben Magyarország szeretne lenni. Ez azonban a mai helyzetben kivitelezhetetlen, csupán szép érzés. A szomszédainkhoz fűződő viszony­ban döntő, hogy a mások iránti tole­ráns hazafiság, vagy a másokkal el­lenséges agresszív nacionalizmus ke­rekedik-e felül. -Ú­SZERZŐDÉSSZTORI Az utóbbi két hétben a szlovák bel­politika legvitatottabb témájává lett a készülő szlovák-orosz alapszerző­dés. Aláírására ma kerül sor Borisz Jelcin látogatása idején, holott bő két héttel ezelőtt Vladimír Mečiar még arról tájékoztatott, hogy kül­ügyi szakértők dolgoznak a szöve­gen és még hátravan a szerződés minisztériumok általi véleményezé­se. Az alábbiakban a Szlovák Rádió tegnapi összeállítása alapján idézete­ket közlünk néhány politikustól an­nak bizonyságaként, hogy mennyire homlokegyenest ellentmondó véle­mények láttak a dokumentummal kapcsolatban napvilágot az utóbbi napokban. Még Mečiar az idézette­ket állította, addig a Slovenský den­ník közölte, hogy tudomására jutott: egy 2956/93 KL kód alatt létezik egy összegző anyag, amely tartalmazza a minisztériumok véleményét a szer­ződésről. Viszont még múlt kedden is azt állította Ján Lišuch külügyi államtitkár, hogy továbbra is csak szerződésjavaslatról beszélhetünk, amelyen még a szakértők dolgoz­nak. Ivan Gašparovič, a parlament elnöke ugyancsak egy hete úgy nyi­latkozott, hogy az aláírás messze van. A politikusok nyilatkozatait cso­korba gyűjtő rádiós szerkesztő - egyébként az a Ľubomír Lintner, akit Vladimír Mečiar jóformán „ki­rúgatott" a kormánypalotából, mivel neki nem tetsző kérdéseket tett fel egy rádióinterjúban - megjegyezte, hogy az aláírás dátumaként több hivatalos forrásból is Michal Kováč szeptember elejei moszkvai látoga­tását jelölték meg. A tűzhöz úgymond közel levő felelős szlovák politikusok egy része viszont más­ként tudta a dolgok állását. JÁN LIŠUCH: Ez a dátum értesü­lései szerint nem pontos, mert nem írható alá olyan szerződés, amely még el sem készült. IVAN GAŠPAROVIČ: Nem tu­dott arról, hogy valaki végleges alá­írási dátumként szeptember elejét emlegette volna. Azt viszont igen, hogy Mečiar Moszkvába megy (most lezajlott hétfői látogatására utalt - a szerk. megj.), de nem ír alá szerződést. Tudta, hogy jön Jelcin elnök is, ám ez alkalomból sem kerül sor semmilyen szerződés szentesíté­sére. Ez a válogatás ízelítőt ad abból, hogy milyen ellentmondásos nyilat­kozatok előzték meg a vélhetően sebtiben összetákolt szerződés mai aláírását, amelyről két hete még úgy tudtuk, félkész dokumentum. -Ü­POZSONYBAN IGEN, PRAGABAN TALAN (Folytatás az 1. oldalról) ta azt felelte, hogy például az, ha az egyik fél nem óhajtaná az aláírást. Az orosz illetékes úgy tudja, hogy a cseh félnek bizo­nyos kétségei vannak, s nem is egységes a tekintetben, hogy alá kell-e írni a megállapodást egy ilyen rövid látogatás keretében. Az orosz diplomata nem zárta ki, hogy keringnek bizonyos spekulációk az orosz-cseh és az orosz-szlovák szerződés aláírá­sa kapcsán. A leghatározottab­ban visszautasította viszont azt, hogy Oroszország nyomást gya­korolna Prágára annak a nyoma­tékos hangsúlyozásával, hogy Pozsonyban csaknem biztosra vehető az aláírás. Nem zárta ki azt a változatot, hogy Oroszor­szág és Szlovákia szentesíti a do­kumentumot, míg az orosz-cseh megállapodások alá nem kerül­nek aláírások. Arra a kérdésre, hogy a két szerződésben milyen megfogal­mazásban szerepelnek az 1968­as események, az orosz illetékes kitérő választ adott. Nem cáfol­ta, de nem is erősítette meg a szlovák újságíró más forrásból szerzett értesülését, miszerint az orosz-cseh formulációt a nem ratifikált orosz-csehszlovák szerződésből vették át és lénye­gében nem annyira éles, mint ahogy az orosz-szlovák szerző­dés fogalmaz. Arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy való­ban kimaradt-e az orosz-szlo­vák megállapodásból a vitatott 4. cikkely. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. augusztus 26-án Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,816 49,306 49,061 47,49 50,63 49,06 Francia frank 5,557 5,613 5,585 5,43 5,75 5,59 Kanadai dollár 24,778 25,028 24,903 24,07 25,63 24,85 Német márka 19,361 19,555 19,458 19,00 19,92 19,46 Olasz líra (1000) 20,415 20,621 20,518 19,80 21,24 20,52 Osztrák schilling 2,750 2,778 2,764 2,70 2,82 2,76 Svájci frank 22,055 22,277 22,166 21,64 22,70 22,17 USA-dollár 32,609 32,937 32,773 32,07 33,47 32,77 ECU EK 37,008 37,380 37,194 ECU CSK ­­37,194 GABONAKESERGÓ SZÁRAZSÁG UTÁN (Folytatás az 1. oldalról) kon szondázza a gabonavásárlás feltételeit. Ez minden bizonnyal érzékenyen érinti majd az or­szág devizatartalékainak alaku­lását is, bár a tárca vezetője a legutóbbi kormányülésen fela­datul kapta, hogy a pénzügymi­niszterrel és a jegybank elnöké­vel dolgozza ki az optimális ga­bonavásárlási stratégiát. Az előrejelzések szerint a be­hozatallal nem lesz gond, hiszen a nyugati piacokon a jó termés következtében túlkínálat várha­tó. A miniszter amiatt sem nyug­talan, hogy a termelők immár a piaci feltételekhez igazodnak, s a kenyérgabonát nem adják el az állam által megállapított mini­mális 3500 koronás áron. A tár­ca vezetése ezt a piaci feltételt garantálta a termelőknek, s ha ők jobban el tudják adni, ez az ő szerencséjüktől vagy ügyessé­güktől függ, állította Peter Baco. Viszont azzal is számolniuk kell, hogy esetleg az állam külföldről olcsóbban is be tud hozni gabo­nát. Nem várható azonban a bel­földi gabonaárak növekedése, hiszen amint azt Peter Baco el­mondta, a megállapított árak fe­dezik az átlagos termelési költ­ségeket. A tavaszi trencséntepli­ci találkozón javasolt intézkedé­sek megvalósítását értékelve úgy nyilatkozott a miniszter, hogy annak jó néhány ajánlását már sikerült megvalósítani. Töb­bek között az árakban sikerült elfogadtatni az átlagos termelési költségek elvét, 2,8 milliárd ko­rona adót elengedtek a terme­lőknek, a takarmánykeverékek hozzáadottérték-adója 6 száza­lékra csökkent, a termékeladás­ban bevezették a váltóval való fizetés lehetőségét stb. Legna­gyobb problémát azonban a pénzforgalom gyorsítása okozza. Az ágazat időszerű állapotá­ról szóló „zöld jelentést" már megtárgyalta a kormány gazda­sági tanácsa. Rövidesen a kor­mány elé kerül, és a kiegészíté­sek beépítése után szeptember­ben a parlament is megvitatja. -tszl ÖSSZTŰZ ALATT A „ZÖLD JELENTES" A fenti borúlátó képet erősítette meg a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Tanácsának tegnapi po­zsonyi ülése is. A szervezet belső átalakulását célzó napirendi pontok megtárgyalásán kívül fő figyelmét a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum jelenlegi helyzetéről szóló, a földművelési tárca által ki­dolgozott „zöld jelentésre" összpon­tosította. Cyril Moravčík elnök beszámoló­jában figyelmeztetett a mezőgazda­sági szövetkezetek áldatlan helyze­tére, amelyet az idei sovány gabona­termés tovább bonyolított. A szövet­ség szerint komoly veszély fenyegeti az állattenyésztési ágazatot, mert a szövetkezetek többsége nem képes megtéríteni a takarmánybeszerzés­sel járó költségeket. Peter Baco földművelési miniszter nem ígért konkrét támogatást a szö­vetkezeteknek. Az új agrárpolitikai koncepciótól remél bizonyos megol­dásokat, bár az egyes szövetkezetek helyzetét, gazdasági megerősödését saját ügyességükben, az üzleti szel­lem erősödésében, a piacgazdaság feltételeihez való rugalmas alkal­mazkodásban látja. A mezőgazdasági szövetkezetek tanácsa állásfoglalásban fejezte ki véleményét a „zöld jelentéssel" kap­csolatban, amelyet a kormány és a parlament is megtárgyal a közeljö­vőben. A szövetkezetek üdvözölték, hogy a jelentés néhány pozitív pénz­ügyi intézkedést javasol a szövetke­zetek béralapját érintő adózással és a hitelek kamatoztatásával kapcso­latban (3—4 százalékos csökkenéssel számolnak). Ésszerűnek és motiváló hatásúnak tartják azt az intézkedés­javaslatot, hogy a mezőgazdasági termelők számára bizonyos ideig elengedik az ingatlanadót és adóked­vezményt nyújtanak a gázolaj vásár­lására is. Á tejtermelést szerintük javítaná, ha a szilárd ár helyett a mi­nimális vagy a garantált tejárak kate­góriáját vezetnék be, amely jobban megfelel a piac viszonyainak. A je­lentéssel kapcsolatos állásfoglalás ja­vasolja, mihamarabb a parlament elé terjeszteni az árakról szóló törvény módosítási javaslatát, valamint rend­szeresíteni a földművelési tárca in­formációnyújtását a mezőgazdasági termelők felé, amely elősegítené az agrárvállalkozás iránti bizalom erő­södését. -zsár (Folytatás az 1. oldalról) erőmegoszlást, a parlament gátlások nélkül meg fogja szavazni a javaslatot. Sem pénz, sem energia nem lesz drága, amikor ezeket az iskolákat alapítják majd a magyarlakta falvakban. Ök már tudják azt, amit mi csak sejtünk: A hazugság, mely százszor kimondatik, igazságként értetik meg a félrevezetett emberek körében. Erre számítva kínálják fel nekünk az „alternatívákat". Kinek-kinek bátorsága, tisztessége és lelkiismeretének megvásárolhatósága szerint. Hiszen melyik magyar szülő nem akarná gyermekét boldogulva látni? Ki ne szeretné, ha csemetéje tudna legalább két-három Petőfi-verset, olvasná Arany János balladáit, s okulna a Pál utcai fiúk sorsát megkönnyezve? Ezek a mostani ajánlatok, lehetőségek mézesmadzagok. Hiszen nem arról folyik a vita, hogyan és melyik korszerű nyelvtanítási módszerrel lehet a magyar gyerekeket a lehető legtökéletesebben megtanítani szlovákul. Nem az a gondja a nemzetébresztő szlovák honatyáknak és minisztériumi főhivatalnokoknak, hogy miért nem teljes a magyar pedagógusképzés Szlovákiában. Helyette alternatívákat kínálnak. Felöltve a demokratizmus álarcát, szabad döntésre biztatják azt a magyar szülőt, akit a szlovák sajtóban naponta megfélemlítenek, kétségbevonják állampolgári hűségét, szülőföldjén magyarként lelki terrornak vetik alá. Tessék, most hát választhatunk! Még tán szavazhatunk is az iskolában, s osztályonként billen majd ide vagy oda a mérleg. Megosztva bennünket, és kétségbevonva valamikori döntésünk érvényességét: magyar iskolába írattuk gyermekünket. Ök ennyire magabiztosak, vagy mi látszanánk ennyire bizonytalannak? Mindkét esetben gyávaságunkra számítanak... DUSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents