Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-20 / 193. szám, péntek

NAGY KIRÁLYUNK ÜNNEPÉN A magyar nem maradhat meg magyarnak - pogányként, állandóan a saját köldökét nézőként, mert akkor valóban eltűnik. A modern, művelt, öntudatos, értékeire büszke ember lehet csak, akire építenünk kell. (3. oldal) Péntek, 1993. augusztus 20. " kiadás | Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 193. szám A GYŐZELEMTŐL A VERESÉGIG 2. Az erkölcs, az észjárás és az anyagkezelés színvonala 1968-ban a sovinizmus fegyvertárában ugyanaz volt, mint napjainkban. A háttérben valamiféle győztes öntudatának a rögeszméje lappang... (4. oldal) MEGINT RAJTUNK CSATTAN AZ OSTOR BÚCSÚ A SZÁZWATTOS ÉGŐKTŐL? Sorra érkeznek a különböző létfontosságú szolgáltatások és árucik­kek jelentős drágulásáról szóló hírek. Tervezik a vasúti és közúti tömegközlekedés viteldíjainak borsos drágítását, a tankönyvek meg­fizettetését, s most a legújabbat — október elsejétől a kisfogyasztók részére akár negyven százalékkal is emelhetik a villamos energia árát. Igor Masár, a Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek (ZEZ) gaz­dasági igazgatóhelyettese élét vette a kellemetlen hírnek: „A pénzügyminisztérium felké­résére kidolgoztunk egy globális jelentést, amelyben részletesen taglaljuk vállalatunk helyzetét. Mi, mint állami vállalat, nem szabhatjuk meg az árakat, ez teljes egészében a pénzügyi tár­ca feladatköre. A ZEZ áldatlan helyzetét javítandó, az egyik megoldás az áremelés lenne. Azonban ezt nem lehet úgy ér­telmezni, ahogy azt a szlovák hírügynökség a napokban köz­zétette, azaz mi nem állítjuk, hogy október elsejétől 40 száza­lékkal emelkedik a villamos­energia fogyasztói ára". A Nyugat-szlovákiai Energia­ipari Művek meglehetősen szo­rult helyzetben van. A nagyfo­gyasztók nem, vagy akadozva fizetnek a vállalatnak: a ZEZ, de a többi regionális energiaipari művek is kényszerűségből hite­lezőkké váltak. A gazdaság első vagy utolsó láncszemeként (ez nézőpont kérdése), már nem tudja máson behajtani a költsé­geket. A Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek a Szlovák Energiaipari Művektől kapja az áramot, mégpedig drágábban, mint a jelenlegi kisfogyasztói ár. A különbözetet a vállalat a nagyfogyasztókon hajtja be (amennyiben fizetnek). A ZEZ elképzelései szerint a drágítás után a háztartások fűtésére fordított villamos áram Van, aki termeli, van, aki fogyasztja. Az egyik nyer, a másik veszít vele. (Gyökeres György felvétele) ára megegyezne a gázfűtés ösz­szegével. Természetesen érthető a ZEZ álláspontja, hogy nem hajlandó ráfizetéses szolgáltatást nyújta­ni. A fent említett okok miatt minden bizonnyal elkerülhetet­len lesz az áremelés, amelynek mér­tékéről és idő­pontjáróla pénz­ügyminisztérium illetékesei egye­lőre nem nyilat­koznak. Csupán az a bökkenő, hogy a nyugati gyakorlat honi bevezetése ko­moly terheket ró a korántsem nyugati bérű kisfogyasztók­ra. A családi költségvetés újabb megnyir­bálása pedig csökkenti a vásárlóerőt, aminek viszont a hazai gyártók látják a kárát. A villamos áram árának emelése tehát csak a szokványos csapdahelyzetre hívja fel ismét a figyelmet... (sidó) PETŐ IVÁN LEVELE POZSONYBAN AZ ÍGÉRET SZÉPSZÓ... Pető Iván, a Szabaddemokraták Szövetségének elnöke nyílt le­vélben fordult Roman Kováé­hoz, a szlovák miniszterelnök­helyetteshez, Ivan Gašparovič­hoz, a szlovák parlament elnö­kéhez és Ivan Laluhához, a par­lament külügyi bizottságának el­nökéhez, s személyes közbenjá­rásukat kérte ahhoz, hogy Szlo­vákia mielőbb tegyen eleget az Európa Tanács által szabott fel­tételeknek, melyek teljesítését Pozsony hivatalosan megígérte. Pető levélben emlékezteti a szlovák politikusokat arra, hogy márciusi személyes talál­kozásukkor mindnyájan egyet­értettek azzal, hogy Magyaror­szág és Szlovákia közt termé­keny együttműködést kell kiala­kítani, s fel kell oldani a történel­mi eredetű feszültségeket. „Annál nagyobb aggodalmat keltett bennünk - akárcsak a magyar közvéleményben, a szlovákiai magyarságban és is­mereteink szerint a szlovák köz­vélemény jelentős részében is -, hogy az elmúlt napokban egyes (Folytatás a 2. oldalon) JOSZANDEK ES TEMPO KERDESE AZ EGESZ SZLOVÁK-MAGYAR KÜLÜGYI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN (Munkatársunktól) Pozsonyban tegnap szlovák-magyar külügyi tár­gyalásokra került sor, amelyek megtartásáról Jozef Moravčík és Jeszenszky Géza külügyminiszterek állapodtak meg a Közép-európai Kezdeményezés múlthavi budapesti csúcsértekezletén. A szlovák tárgyalóküldöttség élén Maria Krásnohorská, a kétoldalú államközi kapcsolatok osztályának igazgatója állt, a magyar delegációt pedig Bába Iván helyettes külügyi államtitkár vezette. A szlovák külügyminiszté­riumban lezajlott szakértői kon­zultációk célja az volt, hogy át­tekintsék a kétoldalú viszony kérdéseit: egyrészt azokat, ame­lyekre a két szomszédos ország esedékes alapszerződésének is ki kell térnie, másrészt azokat a vitás témákat, amelyek megol­dása meggyorsíthatná az alapdo­kumentum kidolgozását. A meg­beszélések eredményeiről teg­nap délután Bába Iván a pozso­nyi magyar nagykövetségen tá­jékoztatta az újságírókat. A magyar államtitkár értéke­lése szerint hasznos, jó légkörű tárgyalásokat folytatott a szlo­vák külügyminisztériumban, amelyeken minden érzékeny kérdést érintettek. Első helyen említette a kisebbségek kérdé­sét, hozzátéve: a magyar fél né­zete szerint az itteni magyarság problémáit - beleértve az anya­könyveztetés és a helységnév­táblák ügyét is — a pozsonyi parlamentnek és a kormánynak kell megnyugtatóan megoldania. Meggyőződését fejezte ki, hogy (Folytatás a 2. oldalon) UJSZO -INFORMÁCIÓ MUNKANÉLKÜLISÉG-CSÖKKENTŐ VÁLLALKOZÓKÉPZÉS Aktív foglalkozáspolitikával, a széles körű átképzésre összpontosí­tott figyelemmel igyekszik csökkenteni a munkanélküliek számát a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal. Munkáját dicséri az eredmény, hogy Dunaszerdahelyt már nem emlegetik a legnagyobb arányú munkanélküliséggel küszködő járások között. A napokban a munkaügyi hivatal újabb kezdeményezéséről értesültünk. Lénye­géről kérdeztük Varga Tibor igazgatóhelyettest: a Nyitrai Mezőgazdasági Főisko­la Átképzési Központjával való szorosabb együttműködéshez. Dunaszerdahely és a környező régiók mezőgazdasághoz fűződő (Folytatás a 2. oldalon) Az Eiffel-torony árnyékában... Úgy látszik, ľárizs még mindig vonzóbb, mint a mi régiónk, ha már egyszer a turisták így kénytelenek dekkolni éjszakánként, a túlzsúfolt szállodák miatt. Hogy milyen fekvés esik a felépítése idején egyesek szerint rútnak nevezett torony alatt, nem tudni, mindenesetre a szépség kategóriája tág fogalom. (k-y) BORISZ JELCIN 1968-ROL SAJNÁLJA, DE BOCSÁNATOT NEM KÉR „Oroszországnak nincs semmi köze hozzá. Mi Szlovákiához hason­lóan a totalitárius rezsim áldozatai lettünk"- válaszolta Borisz Jelcin tegnapi moszkvai sajtóértekezletén a szlovák sajtóügynökség tudósí­tójának arra a kérdésére, hogy a készülő kétoldalú alapszerződés magában foglalja-e az 1968-as augusztusi események elítélését és a szovjet csapatok 20 éves jelenléte következtében Szlovákiának okozott károk megtérítését. A Kremlben tartott sajtóértekez­leten az orosz elnök leszögezte: „A bevonulás az egykori Szov­jetunió cselekedete volt, de mi készek vagyunk a szerződés be­vezető részében azt elismerni, hogy a szovjet tankok 1968-as behatolása szöges ellentétben áll a nemzetközi joggal. Ezt pedig elítéljük". Jelcin azonban tüs­tént hozzáfűzte, hogy bocsána­tot viszont nem fognak kérni, mivel mint mondta ,,ezt nem mi cselekedtük". Jelcin szerint a szlovák politikusokkal esedé­kes tárgyalásokon reményeik szerint megtalálják erre a megfe­lelő formulát, s így az alapszer­ződés aláírására sor kerülhet. Borisz Jelcin a tájékoztató to­vábbi részében közölte, hogy augusztus 24—26 között közép­európai országokba látogat. Elő­ször hivatalos látogatást tesz Lengyelországban, majd néhány órás munkalátogatásra Szlová­kiába és Csehországba készül. Megerősítette, hogy az eredeti útitervében prágai látogatás nem szerepelt, de Havel elnök kifeje­zett kérésére pár óra erejéig fel­keresi a cseh fővárost. A tájékoztató végén újra ki­tért a készülő orosz-szlovák alapszerződésre és megerősítet­te, az orosz fél arra fog töreked­ni, hogy az ne foglalja magába az 1968-as események elítélését. Ennek oka Jelcin szerint az, hogy az orosz parlament már két alkalommal is elutasította a ma­gyar-orosz alapszerződés ratifi­kálását, tekintettel arra, hogy a magyar fél ragaszkodott a szovjet csapatok 1956-os ma­gyarországi intervenciójának az elítéléséhez. Korábban egy név­telenségbe burkolózó magas beosztású orosz diplomata utalt arra: orosz részről nem hajlandó olyan alapszerződés aláírására, amely magában foglalja a szov­jet csapatok szlovákiai tartózko­dása idején okozott környezeti károk megtérítését. - Elégedetlenek vagyunk az át­képzési tanfolyamainkon való részvétellel. Ezért újabb lehető­séget, attraktívabb tartalmú, vonzóbb átképzési programokat keresünk. így jutottunk el

Next

/
Thumbnails
Contents