Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-20 / 193. szám, péntek
NAGY KIRÁLYUNK ÜNNEPÉN A magyar nem maradhat meg magyarnak - pogányként, állandóan a saját köldökét nézőként, mert akkor valóban eltűnik. A modern, művelt, öntudatos, értékeire büszke ember lehet csak, akire építenünk kell. (3. oldal) Péntek, 1993. augusztus 20. " kiadás | Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 193. szám A GYŐZELEMTŐL A VERESÉGIG 2. Az erkölcs, az észjárás és az anyagkezelés színvonala 1968-ban a sovinizmus fegyvertárában ugyanaz volt, mint napjainkban. A háttérben valamiféle győztes öntudatának a rögeszméje lappang... (4. oldal) MEGINT RAJTUNK CSATTAN AZ OSTOR BÚCSÚ A SZÁZWATTOS ÉGŐKTŐL? Sorra érkeznek a különböző létfontosságú szolgáltatások és árucikkek jelentős drágulásáról szóló hírek. Tervezik a vasúti és közúti tömegközlekedés viteldíjainak borsos drágítását, a tankönyvek megfizettetését, s most a legújabbat — október elsejétől a kisfogyasztók részére akár negyven százalékkal is emelhetik a villamos energia árát. Igor Masár, a Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek (ZEZ) gazdasági igazgatóhelyettese élét vette a kellemetlen hírnek: „A pénzügyminisztérium felkérésére kidolgoztunk egy globális jelentést, amelyben részletesen taglaljuk vállalatunk helyzetét. Mi, mint állami vállalat, nem szabhatjuk meg az árakat, ez teljes egészében a pénzügyi tárca feladatköre. A ZEZ áldatlan helyzetét javítandó, az egyik megoldás az áremelés lenne. Azonban ezt nem lehet úgy értelmezni, ahogy azt a szlovák hírügynökség a napokban közzétette, azaz mi nem állítjuk, hogy október elsejétől 40 százalékkal emelkedik a villamosenergia fogyasztói ára". A Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek meglehetősen szorult helyzetben van. A nagyfogyasztók nem, vagy akadozva fizetnek a vállalatnak: a ZEZ, de a többi regionális energiaipari művek is kényszerűségből hitelezőkké váltak. A gazdaság első vagy utolsó láncszemeként (ez nézőpont kérdése), már nem tudja máson behajtani a költségeket. A Nyugat-szlovákiai Energiaipari Művek a Szlovák Energiaipari Művektől kapja az áramot, mégpedig drágábban, mint a jelenlegi kisfogyasztói ár. A különbözetet a vállalat a nagyfogyasztókon hajtja be (amennyiben fizetnek). A ZEZ elképzelései szerint a drágítás után a háztartások fűtésére fordított villamos áram Van, aki termeli, van, aki fogyasztja. Az egyik nyer, a másik veszít vele. (Gyökeres György felvétele) ára megegyezne a gázfűtés öszszegével. Természetesen érthető a ZEZ álláspontja, hogy nem hajlandó ráfizetéses szolgáltatást nyújtani. A fent említett okok miatt minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz az áremelés, amelynek mértékéről és időpontjáróla pénzügyminisztérium illetékesei egyelőre nem nyilatkoznak. Csupán az a bökkenő, hogy a nyugati gyakorlat honi bevezetése komoly terheket ró a korántsem nyugati bérű kisfogyasztókra. A családi költségvetés újabb megnyirbálása pedig csökkenti a vásárlóerőt, aminek viszont a hazai gyártók látják a kárát. A villamos áram árának emelése tehát csak a szokványos csapdahelyzetre hívja fel ismét a figyelmet... (sidó) PETŐ IVÁN LEVELE POZSONYBAN AZ ÍGÉRET SZÉPSZÓ... Pető Iván, a Szabaddemokraták Szövetségének elnöke nyílt levélben fordult Roman Kováéhoz, a szlovák miniszterelnökhelyetteshez, Ivan Gašparovičhoz, a szlovák parlament elnökéhez és Ivan Laluhához, a parlament külügyi bizottságának elnökéhez, s személyes közbenjárásukat kérte ahhoz, hogy Szlovákia mielőbb tegyen eleget az Európa Tanács által szabott feltételeknek, melyek teljesítését Pozsony hivatalosan megígérte. Pető levélben emlékezteti a szlovák politikusokat arra, hogy márciusi személyes találkozásukkor mindnyájan egyetértettek azzal, hogy Magyarország és Szlovákia közt termékeny együttműködést kell kialakítani, s fel kell oldani a történelmi eredetű feszültségeket. „Annál nagyobb aggodalmat keltett bennünk - akárcsak a magyar közvéleményben, a szlovákiai magyarságban és ismereteink szerint a szlovák közvélemény jelentős részében is -, hogy az elmúlt napokban egyes (Folytatás a 2. oldalon) JOSZANDEK ES TEMPO KERDESE AZ EGESZ SZLOVÁK-MAGYAR KÜLÜGYI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN (Munkatársunktól) Pozsonyban tegnap szlovák-magyar külügyi tárgyalásokra került sor, amelyek megtartásáról Jozef Moravčík és Jeszenszky Géza külügyminiszterek állapodtak meg a Közép-európai Kezdeményezés múlthavi budapesti csúcsértekezletén. A szlovák tárgyalóküldöttség élén Maria Krásnohorská, a kétoldalú államközi kapcsolatok osztályának igazgatója állt, a magyar delegációt pedig Bába Iván helyettes külügyi államtitkár vezette. A szlovák külügyminisztériumban lezajlott szakértői konzultációk célja az volt, hogy áttekintsék a kétoldalú viszony kérdéseit: egyrészt azokat, amelyekre a két szomszédos ország esedékes alapszerződésének is ki kell térnie, másrészt azokat a vitás témákat, amelyek megoldása meggyorsíthatná az alapdokumentum kidolgozását. A megbeszélések eredményeiről tegnap délután Bába Iván a pozsonyi magyar nagykövetségen tájékoztatta az újságírókat. A magyar államtitkár értékelése szerint hasznos, jó légkörű tárgyalásokat folytatott a szlovák külügyminisztériumban, amelyeken minden érzékeny kérdést érintettek. Első helyen említette a kisebbségek kérdését, hozzátéve: a magyar fél nézete szerint az itteni magyarság problémáit - beleértve az anyakönyveztetés és a helységnévtáblák ügyét is — a pozsonyi parlamentnek és a kormánynak kell megnyugtatóan megoldania. Meggyőződését fejezte ki, hogy (Folytatás a 2. oldalon) UJSZO -INFORMÁCIÓ MUNKANÉLKÜLISÉG-CSÖKKENTŐ VÁLLALKOZÓKÉPZÉS Aktív foglalkozáspolitikával, a széles körű átképzésre összpontosított figyelemmel igyekszik csökkenteni a munkanélküliek számát a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal. Munkáját dicséri az eredmény, hogy Dunaszerdahelyt már nem emlegetik a legnagyobb arányú munkanélküliséggel küszködő járások között. A napokban a munkaügyi hivatal újabb kezdeményezéséről értesültünk. Lényegéről kérdeztük Varga Tibor igazgatóhelyettest: a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Átképzési Központjával való szorosabb együttműködéshez. Dunaszerdahely és a környező régiók mezőgazdasághoz fűződő (Folytatás a 2. oldalon) Az Eiffel-torony árnyékában... Úgy látszik, ľárizs még mindig vonzóbb, mint a mi régiónk, ha már egyszer a turisták így kénytelenek dekkolni éjszakánként, a túlzsúfolt szállodák miatt. Hogy milyen fekvés esik a felépítése idején egyesek szerint rútnak nevezett torony alatt, nem tudni, mindenesetre a szépség kategóriája tág fogalom. (k-y) BORISZ JELCIN 1968-ROL SAJNÁLJA, DE BOCSÁNATOT NEM KÉR „Oroszországnak nincs semmi köze hozzá. Mi Szlovákiához hasonlóan a totalitárius rezsim áldozatai lettünk"- válaszolta Borisz Jelcin tegnapi moszkvai sajtóértekezletén a szlovák sajtóügynökség tudósítójának arra a kérdésére, hogy a készülő kétoldalú alapszerződés magában foglalja-e az 1968-as augusztusi események elítélését és a szovjet csapatok 20 éves jelenléte következtében Szlovákiának okozott károk megtérítését. A Kremlben tartott sajtóértekezleten az orosz elnök leszögezte: „A bevonulás az egykori Szovjetunió cselekedete volt, de mi készek vagyunk a szerződés bevezető részében azt elismerni, hogy a szovjet tankok 1968-as behatolása szöges ellentétben áll a nemzetközi joggal. Ezt pedig elítéljük". Jelcin azonban tüstént hozzáfűzte, hogy bocsánatot viszont nem fognak kérni, mivel mint mondta ,,ezt nem mi cselekedtük". Jelcin szerint a szlovák politikusokkal esedékes tárgyalásokon reményeik szerint megtalálják erre a megfelelő formulát, s így az alapszerződés aláírására sor kerülhet. Borisz Jelcin a tájékoztató további részében közölte, hogy augusztus 24—26 között középeurópai országokba látogat. Először hivatalos látogatást tesz Lengyelországban, majd néhány órás munkalátogatásra Szlovákiába és Csehországba készül. Megerősítette, hogy az eredeti útitervében prágai látogatás nem szerepelt, de Havel elnök kifejezett kérésére pár óra erejéig felkeresi a cseh fővárost. A tájékoztató végén újra kitért a készülő orosz-szlovák alapszerződésre és megerősítette, az orosz fél arra fog törekedni, hogy az ne foglalja magába az 1968-as események elítélését. Ennek oka Jelcin szerint az, hogy az orosz parlament már két alkalommal is elutasította a magyar-orosz alapszerződés ratifikálását, tekintettel arra, hogy a magyar fél ragaszkodott a szovjet csapatok 1956-os magyarországi intervenciójának az elítéléséhez. Korábban egy névtelenségbe burkolózó magas beosztású orosz diplomata utalt arra: orosz részről nem hajlandó olyan alapszerződés aláírására, amely magában foglalja a szovjet csapatok szlovákiai tartózkodása idején okozott környezeti károk megtérítését. - Elégedetlenek vagyunk az átképzési tanfolyamainkon való részvétellel. Ezért újabb lehetőséget, attraktívabb tartalmú, vonzóbb átképzési programokat keresünk. így jutottunk el