Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-17 / 190. szám, kedd
1993. AUGUSZTUS 16. ÚJ SZÓ. MOZAIK 17 FELMERIK A JUGOSZLÁVIÁI EMBARGO GAZDASAGIHATASAIT Az SZK Külügyminisztériuma, Gazdasági Minisztériuma és Pénzügyminisztériuma értesiti a szlovákiai vállalatokat, hogy megkezdték a jugoszláviai embargóhoz kötődő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiadott 820/1993. sz. rendelet betartásával kapcsolatos veszteségek felmérését. Ennek alapelveit lapunkban is ismertetjük. Az összefoglaló végén a kérdőívet azért közöljük szlovák nyelven, hogy az ügyben érintettek azt kivágva és kitöltve jelentkezhessenek a felmérésbe. A kiadott alapelvek szerint az összes jogi és természetes személy, amelynek Szlovák Köztársaságban van a székhelye, tehát - az állami vállalatok, a költségvetési szervezetek az alapító minisztériumoknak, - a részvénytársaságok, a magánvállalkozók pedig az illetékes minisztériumoknak legkésőbb 1993. augusztus 27-éig jelentsék be a felméréshez szükséges adatokat. A tájékoztatást tartalmazó borítékot az illetékes minisztériumokba „EMBARGO" megjelöléssel küldjék be. Az embargóval kapcsolatos veszteségekről szóló tájékoztatásnak A következőket kell tartalmaznia: 1. A faktografikus leírásnak tartalmaznia kell az embargó előtti helyzetet, vagyis a Szerbiával és Cma Gorával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok történetének áttekintését, illeve - az embargó hatását a fent említett kereskedelmi kapcsolatokra (a jellemzés ne haladja meg a 2 gépelt oldalt). 2. Jogi érvelés Magyarázzák meg, miért szakadtak meg a kereskedelmi kapcsolatok, vagy a kereskedelmi egyezmények. Hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy a veszteségek közvetlenül összefüggnek az embargóval. Ha léteznek közvetett összefüggések az embargó hatásairól, ezeket külön fel kell tüntetni. Mutassák ki, hány hiteles dokumentummal tudják alátámasztani az érvelésüket, s a dokumentumokat továbbra is tartsák készenlétben, hogy az ENSZ-megbízottnak ezt bemutathassák. (Terjedelme legfeljebb 1 oldal). A Szerbia és Crna Gora elleni embargóval kapcsolatos veszteségek részletes kimutatásának tartalmaznia kell: a) az eredetileg megkötött szerződések elmaradt lebonyolítása miatti költségeket, amelyek a helyettesítő megoldások alkalmazásával kapcsolatosan jöttek létre. Például, ha az eredeti szerződés szerint 1 ezer dollár értékű árut kellett volna vásárolni Szerbiában, vagy ennek megfelelő árucserét lebonyolítani, s tekintettel az embargóra ezeket az árukat más országokban, más szállítótól 3 ezer dollárért kellett megvásárolni, ebben az esetben 2 ezer korona kár keletkezett, amelyet érvényesíteni lehet. b) A restrukturalizációs költségeknek tartalmazniuk kell a helyettesítő szerződések keresésével és megkötésével kapcsolatos költségeket. Kimutatható az embargó foglalkoztatottságra, valamint a termeléscsökkenésre gyakorolt hatása, vagy egyéb gazdasági intézkedés következménye (pl. kényszerű létszámcsökkenés, termelésvisszaesés, gyártási program megvalósítása stb.). c) a nem létező alternatívákból következő veszteségek kimutatása. Itt hitelesen bizonyítani kell, hogy más elfogadható alternatíva nem volt a felmerült probléma megoldására. Sorolják fel, milyen lépéseket tettek a helyettesítő megoldások érdekében. Barterüzlet esetében, amikor nem volt lehetőség a más országokba való exportra, mutassák ki a vállalat gazdasági veszteségének nagyságát. Árucsere esetén kétfajta veszteség is lehetséges, elsősorban a termelési költségek terén és az elmaradt kereskedelmi szerződésből fakadó veszteség miatt i) ha a termék, amelyet exportálni kellett volna, már elkészült, s az embargó miatt nem lehetett értékesíteni, tovább kell tárolni, úgyszintén közvetlen veszteségnek számít, ii) ha a termék, amely még nem készült el, viszont gyártására létezik szerződés, ebben az esetben közvetlen veszteséget csupán az elmaradt üzleti nyereséggel kapcsolatosan lehet kimutatni, nem lehet viszont a tervezett termelési költségeket elszámolni. A fenti tájékoztatást „Az embargóval kapcsolatos közvetlen veszteségeket kimutató kérdőív"-ben kell számszerűleg összefoglalni. A vizsgált időszak 1992. 5. 31 - 1992. 12. 31 és 1993. 1. 1. - 1993 6. 30. Az adatok ezer USD-ban. DOTAZNÍK na vyčíslenie strát priamo súvisiacich s embargóm: 1. Informácia o podniku Názov podniku Adresa Kontaktná osoba Tel.: Fax: Telex: Oblasť podnikania 2. Straty v dôsledku importnej a exportnej politiky (v tis. USD) 1. Celkové pôvodné náklady B. Celkové náklady na úhradu C. Celková strata (A mínus B) 3. Náklady na reštrukturalizáciu A. Náklady spojené s náhradnými dohodami B. Náklady spojené s prekleňovacím obdobím C. Finančné náklady D. Náklady na údržbu E. Straty miezd zamestnancov (dokladovať) F. Ostatné náklady (bližšie špecifikovať) G. Celkové náklady na reštrukturalizáciu (súčet A až F) 4. Ostatné alternatívy (vysvetliť podľa bodu 3c procedúry) 5. Celková strata (súčet bodov 2, 3, 4 v DOTAZNÍKU") 6. Očakávané straty v druhom polroku 1993: N éhány nappal ezelőtt kerekasztal-beszélgetést közvetítettek a Szovák TV II. csatornáján. A téma közérdekű volt: egészségügyünk és a Nemzeti Biztosító. Az egyik tábort a biztosító (egészségügyi alap) igazgatónője, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke és dr. Jozef Jakuš képviselő alkották, a másikat maga a miniszter, dr. Viliam Soboňa vezette, de a buzgón bólogatok, s a neki igazat adók között néhíiny ismeretlen pénzügyi szakember szerepeli. Az adásba - telefonon keresztül - dr. Tibor Ďuriš, a biztosító volt igazgatója, az érsekújvári kórház belgyógyászati osztályának főorvosa, a miniszter hivatalos tanácsadója és egyben unokatestvére is bekapcsolódott. Dr. Soboňa azt állította, hogy az egészségügyben megkezdődött a privatizáció, az orvosok magánrendelőket nyithatnak, hiszen a biztosító szerződést köt velük. Más volt a véleménye az orvos-képviselőnek, s amikor a biztosító igazgatónője kívánt szólni, dr. Tibor Ďurišt részesítették előnyben. Ő ország-világ előtt bejelentette, valóban beindult a privatizáció, hiszen Érsekújvárban üzemel egy magánrendelő, s van szerződése a biztosítóval. A bejelentés nyomába eredtem. A megszólított újváriak nem tudtak a magánrendelőről. Arról beszéltek csupán, hogy egy jó nevű kórházi orvossal kora miatt - nem kötöttek újabb munkaszerződést, s ezérl magánrendelőt kíván nyitni - egyelőre sikertelenül. Kérdéseimmel dr. Tibor Ďurišt szólítottam meg. - Ujvárott meg májusban bőrgyógyászati magánrendelő nvilt. Igaz, dr. Freyová ez ügyben tőlem kért segítséget. Mivel A minap az egészségügyi minisztériumban megegyeztünk abban, hogy a minisztérium 30 milliós tartalékából 5 milliót éppen a magánorvosok bérének terítésére fordítanak. Bar igaz, hogy dr. Freyovanak szerződése van, be is nyújtotta a számlakat a biztosítónak, előírásszerűen pontozta a munkáját, a felülvizsgáló szakorvos kimutatásait rendben találta, de az eltelt három hónap alatt még pénzt nem MEGTÉVESZTŐ FÉLIGAZSÁGOK a szükséges iratai rendben voltak, megkapta mind az engedelyt, mind a szerződést. Nem tagadom, van egy másik kollega, aki magánrendelő megnyitásán fáradozik. Mivel nincsenek rendben az iratai, nem segíthetek neki. Azt tudni kell, hogy a biztosító anyagi okokból nem szerződhet minden magánorvossal. Mint a miniszter tanácsadója, a járási tisztiorvossal közösen feltérképeztük a körzet egészségügyi hálózatát, s figyelembe veve a szükségleteket, kidolgoztunk egy tervezetet. - A biztosító egészségügyi alapja köztudottan nem rendelkezik a szükséges anyagiakkal, legnagyobb adósa maga az állam. Honnan veszi tehát a pénzt a leszerződött magánorvosok kifizetésére? - tudakoltam. látott. Tizenkét ezer korona átutalására vár, hiszen egy pont értékét 25 fillérben állapítottunk meg. (Az állami orvosoké elméletben csak 13 fillér - a szerk. megj.). Bár igaz, hogy a magánorvos számára fontos a szerződés, ám mit ér mindez anyagi fedezet nélkül — kívánkozik ki belőlem a kérdés, s nem állhatom meg azt sem, hogy ne kérdezzek rá: a telefonos közbeszólásban miért nem esett erről egy árva szó sem?! S vajon, ha az újvári bőrgyógyász „anyagi függetlenségét" nem biztosítaná családja, miből tartaná el magát és rendelőjét, s meddig terjedne tűrőképessége?! A válasszal dr. Tibor Ďuriš adós marad. (péterfi) „NÉPÉNEK VOLTPAPJA,TANÍTÓJA..." MÁJER ISTVANRA EMLEKEZÜNK Rengeteget köszönhet a századfordulóra többé-kevésbé kialakult, európai szinten intézményesített magyar néprajztudomány az akkori vidéki lelkipásztoroknak. A 19. század közepén-végén működési helyük népéletét éles szemmel megfigyelve, az első néprajzi tudósításokat hagyták reánk. Ipolyi Arnold és Kriza János, Szeder Fábián és Kálmány Lajos mellett ebbe a sorba tartozik Májer István is, aki 180 esztendeje, 1813. augusztus 15-én született Mocsonokon. Elemi iskoláit Érsekújvárott, középiskoláit pedig Esztergomban végezte. Később Nagyszombatba kerúlt, ahol 1834-ben fejezte be teológiai tanulmányait. 1836-ban szentelték pappá Vácott, s még ugyanebben az esztendőben Muzslára került, ahol csaknem két évig segédlelkészkedett. Néhány éves esztergomi káplánság után az esztergomi tanítóképző tanára volt, egész 1850-ig, amikor Pestre került s a tanügyben fejtett ki áldásos tevékenységet. 1857-től 1866-ig kürti plébános. Az itt eltöltött egy évtized után az esztergomi főkáptalan kanonokjává nevezték ki, majd 1889-ben káptalani nagyprépost lett. Nyolcvanesztendős korában, 1893-ban halt meg. Májer István sokoldalú munkásságából bennünket most elsősorban népismereti s az ezzel szorosan összefüggő népnevelő tevékenysége érdekel. Muzslai tartózkodása során szerezte az adatokat a Muzslai köznép Esztergom vármegyében című, 1846-ban megjelent, kissé romantikus hangvételű, ám rengeteg megbízható adatot tartalmazó munkájához. Nagyjából ebből az időszakból származik a Népépítészeti jegyzetek (1844) című, kéziratban maradt dolgozata is. Muzslai működését követően elsősorban a nevelésügyben fejtett ki igencsak gyümölcsöző tevékenységet (ő alapította például Pesten az első magyarországi bölcsődét, sőt, állítólag a bölcsőde kifejezés megalkotása is tőle származik). A föld népével egy évtizedes kürti paposkodása idején került ismét szorosabb kapcsolatba. Egyik életrajzírója szerint, itt „népének volt papja, tanítója, atyja és mindene". A háziipar fellendítése érdekében bevezette, hogy „valamennyi iskolás gyermeknek valamilyen kézművet kellett készítenie; például: a fiúk faragtak kis ekét, taligát, kárét, létrát, faragószéket, különféle fogast, padot és egyéb házi eszközöket, fontak szalmából méhkast, szakajtót, lábtörlőt stb." Az általa több évtizeden keresztül kiadott és szerkesztett színvonalas kalendáriumban, az István bácsi Naptárában 1861-ben tette közzé a Kürthön hogyan tanítják a honismét, s Kürth ismertetese című pedagógiai-módszertani dolgozatát, amelyben szinte a mai napig érvényesen mutatja be, hogy lehet a szűkebb pátriából (szülői ház, iskola, szülőfalu) kiindulva egyszerre a szülőföldi ismeretére-szeretetére nevelni, és az általános érvényű tudásanyagot is megismertetni a tanulókkal. A „jó kürti gyermekek" számára írott, s a szóban forgó kalendáriumban 1866-ban megjelentetett betlehemes játék szereplőinek is a kürti határrészek alapján adta neveiket (pl. Máriavölgyi, Előhegyi, Zúgói, Sósi stb.), hogy ezzel is közelebb hozza egymáshoz a vallásos témát és a falusi gyermekeket. A jó kürtiek ma is büszkék egykori papjukra és híven ápolják emlékét. A közelmúltban létrehozott helyi cserkészcsapat az ő nevét viseli, és a mostani kettős évfordulóra is lázasan készülődtek. L1SZKA LÁSZLÓ KEHEN A FORRÓ KÁSA KÖRÜL... Nemigen számíthatott csodára az a szlovák vagy szlovákiai magyar tévénéző, aki a hétvégi pihenés kellemes óraira a pontot a Szlovák Televízió 2+1 című, vasárnap este sugárzott vitaműsorával óhajtotta föltenni. Pedig a felkínált vitatéma úgymond örökzöldnek számit, különösen azóta, amióta az Európa Tanács ajánlásai közé sorolta Szlovákia felvetele kapcsán :i Beneš-fele dekrétumok eltörlését. A szlovák politikai reprezentáció első reakciói ismeretesek. Az újdonsült tanácstag miniszterelnöke már „az érettségről szóló bizonyítvány" kézhezvételének másnapján tisztelettel visszautasította a vizsgáztatok ajanlatát, s a leütött alaphangot követően szinte valamenynyi parlamenti part kötelességének erezte kinyilvánítani nemtetszései a dirigenciával szemben. Az egyre szaporodo dekrétum-szakértők tabora azóta is ados marad azonban az egyértelmű válasszal: ervenyesek-e ma is a beneši rendeletek, s ha igen. mi a módja az eltörlésüknek. Csodára mar csak azért sem szanálhattunk, mert a téma elsősorban az államjogászok, politológusok cs törteneszek asztalára tartozna. mar csak a megváltozott államjogi helyzet (Csehszlovákia megszűnésé) miatt is. S bár Anton Hrnko. a Szlovák Nemzeti Part képviselője törtenesz. Duray Miklós. az Együttélés elnöke pedig a partállami harapófogóban jurta ki a politika magasiskoláját, a téma szakszerű, pontos es kimentő körüljárását nem várhattuk el tőlük. Mivel mindketten politikusok. S mivel nem minden tendencia nelkiili volt a vitapartnerek kiválasztása is. Így á néző azt a meghátározó konklúziót vonhatta le az egvebkent meglepően kultivált, erzelemkitörésektöl mentes vitából, hogy ..á ket nacionalista part" vezetője vitatkozott - meglehetősen eredmenyteleniil. Igv aztán nem volt meglepő, hogy a többször feltett kérdesre. miszerint az akkori jogállásnak megfelelőek voltak-e u Beneš-dekretumok, a történész Hrnko sem tudott egyenes választ adni. A szlovák néző a „bizonyos folyamat befejezéseként" hozott elnöki rendeletek, vagy a „forradalmi idők"-fele megfogalmazásokból annyit szűrhetett le, hogy az akkori idők megengedték ezt á politikái döntéshozói gyakorlatot, sot, európai tendenciáról volt sző. amely csak azért hát továbbra is, mert szovjet szféra lett az országból. Jo alkalom lett volmi á vita azoknak n kérdéseknek a tisztázására is, hogy á „messzeható következmények" tetelesen miben nyilvánulnák meg napjainkban is, illetve mi volt a szerepe az akkori Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Kassai Kormányprogramra es áz inkriminált dekrétumokra épülő rendeletei meghozatalával. S nem utolsósorban: miért jelentette volna a csehszlovák jogrend összeomlását á dekrétumok eltörlésé Csehszlovákia végóráibán? Kár. hogy a nézők telefon-kérdéseit nem iktatták műsorba á rendezők. mert nemi konkrétumot vitt volná á sárdagasztó vitába annak a medvesaljai polgárnak a megjegyzése, aki fiára akarván íratni a házat, megtudta, az á ház nem az ö háza, hiába hiszi ugy, mert konfiskálták. Avagy, hogyan vehettek el meg a hetvenes években is egy kárpát német polgár pincejet. hivatkozva a nemlétező dekrétumokra. Persze, vitázni lehet, sót. kell is. á vasárnap 2+1 azonban inkább alapfogalmak és politikái szándékok, görcsök körüljárásává sikeredett, s a szlovák néző ezúttal sem kapott egyenes válaszokát. A volt Csehszlovákia jogutódjaként fellépő Szlovákiabán pedig talán éppen az egyszerű polgárok szorulnának rá leginkább á történelmi mull tisztább megítélésére. Mert azt Hrnko úr is elismerheti. hogy ma mas á kása. Mása ... (kövi)