Új Szó, 1993. augusztus (46. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-17 / 190. szám, kedd

1993. AUGUSZTUS 16. ÚJ SZÓ. MOZAIK 17 FELMERIK A JUGOSZLÁVIÁI EMBARGO GAZDASAGIHATASAIT Az SZK Külügyminisztériuma, Gazdasági Minisztériuma és Pénz­ügyminisztériuma értesiti a szlovákiai vállalatokat, hogy megkezdték a jugoszláviai embargóhoz kötődő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiadott 820/1993. sz. rendelet betartásával kapcsolatos veszteségek felmérését. Ennek alapelveit lapunkban is ismertetjük. Az összefoglaló végén a kérdőívet azért közöljük szlovák nyelven, hogy az ügyben érintettek azt kivágva és kitöltve jelentkezhessenek a felmérésbe. A kiadott alapelvek szerint az összes jogi és természetes személy, amely­nek Szlovák Köztársaságban van a székhelye, tehát - az állami vállalatok, a költség­vetési szervezetek az alapító minisz­tériumoknak, - a részvénytársaságok, a magán­vállalkozók pedig az illetékes mi­nisztériumoknak legkésőbb 1993. augusztus 27-éig jelentsék be a felméréshez szükséges adatokat. A tájékoztatást tartalmazó borítékot az illetékes minisztériu­mokba „EMBARGO" megjelöléssel küldjék be. Az embargóval kapcsolatos vesz­teségekről szóló tájékoztatásnak A következőket kell tartalmaznia: 1. A faktografikus leírásnak tar­talmaznia kell az embargó előtti helyzetet, vagyis a Szerbiával és Cma Gorával fenntartott kereske­delmi kapcsolatok történetének átte­kintését, illeve - az embargó hatását a fent emlí­tett kereskedelmi kapcsolatokra (a jellemzés ne haladja meg a 2 gépelt oldalt). 2. Jogi érvelés Magyarázzák meg, miért szakad­tak meg a kereskedelmi kapcsolatok, vagy a kereskedelmi egyezmények. Hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy a veszteségek közvetlenül összefüggnek az embargóval. Ha lé­teznek közvetett összefüggések az embargó hatásairól, ezeket külön fel kell tüntetni. Mutassák ki, hány hite­les dokumentummal tudják alátá­masztani az érvelésüket, s a doku­mentumokat továbbra is tartsák ké­szenlétben, hogy az ENSZ-megbí­zottnak ezt bemutathassák. (Terje­delme legfeljebb 1 oldal). A Szerbia és Crna Gora elleni embargóval kapcsolatos veszteségek részletes kimutatásának tartalmaz­nia kell: a) az eredetileg megkötött szer­ződések elmaradt lebonyolítása mi­atti költségeket, amelyek a helyet­tesítő megoldások alkalmazásával kapcsolatosan jöttek létre. Például, ha az eredeti szerződés szerint 1 ezer dollár értékű árut kellett vol­na vásárolni Szerbiában, vagy ennek megfelelő árucserét lebonyolítani, s tekintettel az embargóra ezeket az árukat más országokban, más szállí­tótól 3 ezer dollárért kellett megvá­sárolni, ebben az esetben 2 ezer korona kár keletkezett, amelyet ér­vényesíteni lehet. b) A restrukturalizációs költsé­geknek tartalmazniuk kell a helyet­tesítő szerződések keresésével és megkötésével kapcsolatos költsége­ket. Kimutatható az embargó foglal­koztatottságra, valamint a termelés­csökkenésre gyakorolt hatása, vagy egyéb gazdasági intézkedés követ­kezménye (pl. kényszerű létszám­csökkenés, termelésvisszaesés, gyár­tási program megvalósítása stb.). c) a nem létező alternatívákból következő veszteségek kimutatása. Itt hitelesen bizonyítani kell, hogy más elfogadható alternatíva nem volt a felmerült probléma megoldá­sára. Sorolják fel, milyen lépéseket tettek a helyettesítő megoldások ér­dekében. Barterüzlet esetében, ami­kor nem volt lehetőség a más orszá­gokba való exportra, mutassák ki a vállalat gazdasági veszteségének nagyságát. Árucsere esetén kétfajta veszteség is lehetséges, elsősorban a termelési költségek terén és az elmaradt kereskedelmi szerződésből fakadó veszteség miatt i) ha a termék, amelyet exportál­ni kellett volna, már elkészült, s az embargó miatt nem lehetett értékesí­teni, tovább kell tárolni, úgyszintén közvetlen veszteségnek számít, ii) ha a termék, amely még nem készült el, viszont gyártására létezik szerződés, ebben az esetben közvet­len veszteséget csupán az elmaradt üzleti nyereséggel kapcsolatosan le­het kimutatni, nem lehet viszont a tervezett termelési költségeket el­számolni. A fenti tájékoztatást „Az embar­góval kapcsolatos közvetlen veszte­ségeket kimutató kérdőív"-ben kell számszerűleg összefoglalni. A vizsgált időszak 1992. 5. 31 - 1992. 12. 31 és 1993. 1. 1. - 1993 6. 30. Az adatok ezer USD-ban. DOTAZNÍK na vyčíslenie strát priamo súvisiacich s embargóm: 1. Informácia o podniku Názov podniku Adresa Kontaktná osoba Tel.: Fax: Telex: Oblasť podnikania 2. Straty v dôsledku importnej a exportnej politiky (v tis. USD) 1. Celkové pôvodné náklady B. Celkové náklady na úhradu C. Celková strata (A mínus B) 3. Náklady na reštrukturalizáciu A. Náklady spojené s náhradnými dohodami B. Náklady spojené s prekleňovacím obdobím C. Finančné náklady D. Náklady na údržbu E. Straty miezd zamestnancov (dokladovať) F. Ostatné náklady (bližšie špecifikovať) G. Celkové náklady na reštrukturalizáciu (súčet A až F) 4. Ostatné alternatívy (vysvetliť podľa bodu 3c procedúry) 5. Celková strata (súčet bodov 2, 3, 4 v DOTAZNÍKU") 6. Očakávané straty v druhom polroku 1993: N éhány nappal ezelőtt kerek­asztal-beszélgetést közve­títettek a Szovák TV II. csator­náján. A téma közérdekű volt: egészségügyünk és a Nemzeti Biztosító. Az egyik tábort a biz­tosító (egészségügyi alap) igaz­gatónője, az egészségügyi dolgo­zók szakszervezetének elnöke és dr. Jozef Jakuš képviselő al­kották, a másikat maga a mi­niszter, dr. Viliam Soboňa vezet­te, de a buzgón bólogatok, s a neki igazat adók között né­híiny ismeretlen pénzügyi szak­ember szerepeli. Az adásba - te­lefonon keresztül - dr. Tibor Ďuriš, a biztosító volt igazgató­ja, az érsekújvári kórház belgyó­gyászati osztályának főorvosa, a miniszter hivatalos tanácsadó­ja és egyben unokatestvére is bekapcsolódott. Dr. Soboňa azt állította, hogy az egészségügyben megkezdő­dött a privatizáció, az orvosok magánrendelőket nyithatnak, hi­szen a biztosító szerződést köt velük. Más volt a véleménye az orvos-képviselőnek, s amikor a biztosító igazgatónője kívánt szólni, dr. Tibor Ďurišt részesí­tették előnyben. Ő ország-világ előtt bejelentette, valóban bein­dult a privatizáció, hiszen Érsek­újvárban üzemel egy magán­rendelő, s van szerződése a biz­tosítóval. A bejelentés nyomába ered­tem. A megszólított újváriak nem tudtak a magánrendelőről. Arról beszéltek csupán, hogy egy jó nevű kórházi orvossal kora miatt - nem kötöttek újabb munkaszerződést, s ezérl magánrendelőt kíván nyitni - egyelőre sikertelenül. Kérdé­seimmel dr. Tibor Ďurišt szólí­tottam meg. - Ujvárott meg májusban bőr­gyógyászati magánrendelő nvilt. Igaz, dr. Freyová ez ügyben tő­lem kért segítséget. Mivel A minap az egészségügyi minisztériumban megegyeztünk abban, hogy a minisztérium 30 milliós tartalékából 5 milliót ép­pen a magánorvosok bérének terítésére fordítanak. Bar igaz, hogy dr. Freyovanak szerződése van, be is nyújtotta a számlakat a biztosítónak, előírásszerűen pontozta a munkáját, a felülvizs­gáló szakorvos kimutatásait rendben találta, de az eltelt há­rom hónap alatt még pénzt nem MEGTÉVESZTŐ FÉLIGAZSÁGOK a szükséges iratai rendben vol­tak, megkapta mind az enge­delyt, mind a szerződést. Nem tagadom, van egy másik kollega, aki magánrendelő megnyitásán fáradozik. Mivel nincsenek rendben az iratai, nem segíthe­tek neki. Azt tudni kell, hogy a biztosító anyagi okokból nem szerződhet minden magánorvos­sal. Mint a miniszter tanácsadó­ja, a járási tisztiorvossal közösen feltérképeztük a körzet egész­ségügyi hálózatát, s figyelembe veve a szükségleteket, kidolgoz­tunk egy tervezetet. - A biztosító egészségügyi alapja köztudottan nem rendel­kezik a szükséges anyagiakkal, legnagyobb adósa maga az ál­lam. Honnan veszi tehát a pénzt a leszerződött magánorvosok ki­fizetésére? - tudakoltam. látott. Tizenkét ezer korona át­utalására vár, hiszen egy pont értékét 25 fillérben állapítottunk meg. (Az állami orvosoké elmé­letben csak 13 fillér - a szerk. megj.). Bár igaz, hogy a magánorvos számára fontos a szerződés, ám mit ér mindez anyagi fedezet nélkül — kívánkozik ki belőlem a kérdés, s nem állhatom meg azt sem, hogy ne kérdezzek rá: a telefonos közbeszólásban miért nem esett erről egy árva szó sem?! S vajon, ha az újvári bőrgyógyász „anyagi független­ségét" nem biztosítaná családja, miből tartaná el magát és rende­lőjét, s meddig terjedne tűrőké­pessége?! A válasszal dr. Tibor Ďuriš adós marad. (péterfi) „NÉPÉNEK VOLTPAPJA,TANÍTÓJA..." MÁJER ISTVANRA EMLEKEZÜNK Rengeteget köszönhet a századfor­dulóra többé-kevésbé kialakult, eu­rópai szinten intézményesített ma­gyar néprajztudomány az akkori vi­déki lelkipásztoroknak. A 19. század közepén-végén működési helyük népéletét éles szemmel megfigyelve, az első néprajzi tudósításokat hagy­ták reánk. Ipolyi Arnold és Kriza János, Sze­der Fábián és Kálmány Lajos mellett ebbe a sorba tartozik Májer István is, aki 180 esztendeje, 1813. augusztus 15-én született Mocsonokon. Elemi iskoláit Érsekújvárott, középiskoláit pedig Esztergomban végezte. Ké­sőbb Nagyszombatba kerúlt, ahol 1834-ben fejezte be teológiai tanul­mányait. 1836-ban szentelték pappá Vácott, s még ugyanebben az eszten­dőben Muzslára került, ahol csak­nem két évig segédlelkészkedett. Néhány éves esztergomi káplánság után az esztergomi tanítóképző ta­nára volt, egész 1850-ig, amikor Pestre került s a tanügyben fejtett ki áldásos tevékenységet. 1857-től 1866-ig kürti plébános. Az itt eltöl­tött egy évtized után az esztergomi főkáptalan kanonokjává nevezték ki, majd 1889-ben káptalani nagy­prépost lett. Nyolcvanesztendős ko­rában, 1893-ban halt meg. Májer István sokoldalú munkás­ságából bennünket most elsősorban népismereti s az ezzel szorosan összefüggő népnevelő tevékenysége érdekel. Muzslai tartózkodása során szerezte az adatokat a Muzslai köz­nép Esztergom vármegyében című, 1846-ban megjelent, kissé romanti­kus hangvételű, ám rengeteg meg­bízható adatot tartalmazó munkájá­hoz. Nagyjából ebből az időszakból származik a Népépítészeti jegyzetek (1844) című, kéziratban maradt dol­gozata is. Muzslai működését köve­tően elsősorban a nevelésügyben fej­tett ki igencsak gyümölcsöző tevé­kenységet (ő alapította például Pes­ten az első magyarországi bölcsődét, sőt, állítólag a bölcsőde kifejezés megalkotása is tőle származik). A föld népével egy évtizedes kürti paposkodása idején került ismét szo­rosabb kapcsolatba. Egyik életrajz­írója szerint, itt „népének volt papja, tanítója, atyja és mindene". A házi­ipar fellendítése érdekében bevezet­te, hogy „valamennyi iskolás gyer­meknek valamilyen kézművet kel­lett készítenie; például: a fiúk farag­tak kis ekét, taligát, kárét, létrát, faragószéket, különféle fogast, padot és egyéb házi eszközöket, fontak szalmából méhkast, szakajtót, láb­törlőt stb." Az általa több évtizeden keresz­tül kiadott és szerkesztett színvona­las kalendáriumban, az István bácsi Naptárában 1861-ben tette közzé a Kürthön hogyan tanítják a honis­mét, s Kürth ismertetese című pe­dagógiai-módszertani dolgozatát, amelyben szinte a mai napig érvé­nyesen mutatja be, hogy lehet a szű­kebb pátriából (szülői ház, iskola, szülőfalu) kiindulva egyszerre a szü­lőföldi ismeretére-szeretetére nevel­ni, és az általános érvényű tudás­anyagot is megismertetni a tanulók­kal. A „jó kürti gyermekek" számá­ra írott, s a szóban forgó kalendá­riumban 1866-ban megjelentetett betlehemes játék szereplőinek is a kürti határrészek alapján adta ne­veiket (pl. Máriavölgyi, Előhegyi, Zúgói, Sósi stb.), hogy ezzel is köze­lebb hozza egymáshoz a vallásos témát és a falusi gyermekeket. A jó kürtiek ma is büszkék egy­kori papjukra és híven ápolják emlé­két. A közelmúltban létrehozott he­lyi cserkészcsapat az ő nevét viseli, és a mostani kettős évfordulóra is lázasan készülődtek. L1SZKA LÁSZLÓ KEHEN A FORRÓ KÁSA KÖRÜL... Nemigen számíthatott csodára az a szlovák vagy szlovákiai magyar tévénéző, aki a hétvégi pihenés kellemes óraira a pontot a Szlovák Televízió 2+1 című, vasárnap este sugárzott vitaműsorával óhajtotta föltenni. Pedig a felkínált vitatéma úgymond örökzöldnek számit, kü­lönösen azóta, amióta az Európa Tanács ajánlásai közé sorolta Szlovákia felvetele kapcsán :i Be­neš-fele dekrétumok eltörlését. A szlovák politikai reprezentáció első reakciói ismeretesek. Az új­donsült tanácstag miniszterelnöke már „az érettségről szóló bizonyít­vány" kézhezvételének másnapján tisztelettel visszautasította a vizs­gáztatok ajanlatát, s a leütött alap­hangot követően szinte valameny­nyi parlamenti part kötelességének erezte kinyilvánítani nemtetszései a dirigenciával szemben. Az egyre szaporodo dekrétum-szakértők ta­bora azóta is ados marad azonban az egyértelmű válasszal: ervenye­sek-e ma is a beneši rendeletek, s ha igen. mi a módja az eltörlé­süknek. Csodára mar csak azért sem sza­nálhattunk, mert a téma elsősor­ban az államjogászok, politológu­sok cs törteneszek asztalára tartoz­na. mar csak a megváltozott állam­jogi helyzet (Csehszlovákia meg­szűnésé) miatt is. S bár Anton Hrnko. a Szlovák Nemzeti Part képviselője törtenesz. Duray Mik­lós. az Együttélés elnöke pedig a partállami harapófogóban jurta ki a politika magasiskoláját, a téma szakszerű, pontos es kimentő kö­rüljárását nem várhattuk el tőlük. Mivel mindketten politikusok. S mivel nem minden tendencia nelkiili volt a vitapartnerek kivá­lasztása is. Így á néző azt a meghá­tározó konklúziót vonhatta le az egvebkent meglepően kultivált, er­zelemkitörésektöl mentes vitából, hogy ..á ket nacionalista part" ve­zetője vitatkozott - meglehetősen eredmenyteleniil. Igv aztán nem volt meglepő, hogy a többször feltett kérdesre. miszerint az akkori jogállásnak megfelelőek voltak-e u Beneš-dek­retumok, a történész Hrnko sem tudott egyenes választ adni. A szlovák néző a „bizonyos folya­mat befejezéseként" hozott elnöki rendeletek, vagy a „forradalmi idők"-fele megfogalmazásokból annyit szűrhetett le, hogy az akko­ri idők megengedték ezt á politikái döntéshozói gyakorlatot, sot, euró­pai tendenciáról volt sző. amely csak azért hát továbbra is, mert szovjet szféra lett az országból. Jo alkalom lett volmi á vita azoknak n kérdéseknek a tisztázására is, hogy á „messzeható következmé­nyek" tetelesen miben nyilvánul­nák meg napjainkban is, illetve mi volt a szerepe az akkori Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Kassai Kor­mányprogramra es áz inkriminált dekrétumokra épülő rendeletei meghozatalával. S nem utolsósor­ban: miért jelentette volna a cseh­szlovák jogrend összeomlását á dekrétumok eltörlésé Csehszlo­vákia végóráibán? Kár. hogy a nézők telefon-kér­déseit nem iktatták műsorba á ren­dezők. mert nemi konkrétumot vitt volná á sárdagasztó vitába an­nak a medvesaljai polgárnak a megjegyzése, aki fiára akarván íratni a házat, megtudta, az á ház nem az ö háza, hiába hiszi ugy, mert konfiskálták. Avagy, hogyan vehettek el meg a hetvenes évek­ben is egy kárpát német polgár pincejet. hivatkozva a nemlétező dekrétumokra. Persze, vitázni le­het, sót. kell is. á vasárnap 2+1 azonban inkább alapfogalmak és politikái szándékok, görcsök kö­rüljárásává sikeredett, s a szlovák néző ezúttal sem kapott egyenes válaszokát. A volt Csehszlovákia jogutódjaként fellépő Szlovákia­bán pedig talán éppen az egyszerű polgárok szorulnának rá leginkább á történelmi mull tisztább megíté­lésére. Mert azt Hrnko úr is elis­merheti. hogy ma mas á kása. Má­sa ... (kövi)

Next

/
Thumbnails
Contents