Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-27 / 172. szám, kedd

MOZAIK . ň/szó. 1993. JÚLIUS 27. JÁN FARKAŠ BEFEJEZETLEN „MŰVE' NEM HISZNEK A SZÉP SZAVAKNAK A bírósági döntés immár végleges, a nagy mű bevégeztetett. Pedig az építkezés be sem fejeződött, egészen pontosan, éppen csak elkezdődött. És talán már soha sem fogjuk megtudni, hogy minek az alapjait rakta le a Várgede melletti Hajnalvölgyben a Ján Farkai magánválllalkozó által irányított VLK magáncég. A várgedei romák szerint egy gazdasági udvar kiépítésén fáradozott a vállalkozó, amelyen a számukra nyílt volna munkalehetőség. Mások szerint Ján FarkaS egy „ romaváros" alapjait rakta le, állítólag a csehországi romákat akarta odatelepíteni. Az a tény, hogy a Klaus-kormány 4 millió koronát utalt át Ján Farkaš számlájára, ami azonban még nem bizonyíték, mivel a VLK Ügyvezető igazgatója szerint azt a Most melletti roma város problémájának megoldására kapták. Különben fölösleges minden találgatás, a bebetonozott alapok láttán kétségbe vonom mindkét variációt. Szerintem istállónak is, lakásnak is túlméretezett az építmény. Főleg ami a szélességét illeti (az épület alapterülete 930 négyzetméter). - Megkaptam az építkezéssel kapcsolatos bírósági végzést - tájékoztatott a minap Jakab Katalin, Vérgede polgármestere -, és ennek értelmében le kell állítani a munkálatokat. Ezenkívül a VLK magáncég büntetésként 20 ezer koronát fizet. Az indok: más tulajdonában levő telken feketén építkezik. A bíróság valószínűleg kivizsgálta az esetet, szerintem azonban az történt, hogy a magánvállalkozót, tehát Ján Farkait is átverték. Mellesleg, ő is ludas a dologban, elsiette az épület alapozását. Bízott abban, hogy időközben a telket magára íratja. De nem így történt. FarkaS valóban vett egy kertes házat, hogy kitől és milyen úton, azt most vizsgálja a rendőrség. A hajnalvölgyi lakás eredetileg a Losoncon élő Imrecze család tulajdona. Mielőtt elköltöztek a pusztáról, a lakást és a kertet eladták, a szántóföldet pedig - amelyen FarkaS építkezni kezdett bérbe adták egy házaspárnak. Az új tulajdonosok nem sokáig élvezték a puszta csendjét, elváltak, a portát eladták egy magánvállalkozónak, aki már szintén nem lakik ott. Ezután került Ján FarkaS tulajdonába, hogy miképpen és kitől, az remélhetőleg hamarosan kideAz épükezésen. Balra a vita tárgyát képező ház (A szerző felvételei) \ Hajnalvölgy rül. Kiszivárgott, de meg nem erősített hírek szerint kétszer ?dták el a kertes házat. Ennek megállapítása azonban a rendőrségre tartozik. A Hajnal völgyben jelenleg három család lakik és Horváthék, akiket Tiszolcról költöztetett oda Ján FarkaS, abba a keretes házba, amelyről fentebb tettem említést, őket márciusban meglátogatta egy ismerős család, most júliust írunk és még mindig Horváthék vendégszeretetét élvezik. Tehát két család, összesen tizenheten élnek a portán, lakásadót persze nem fizetnek. Villanyáramért sem fizetnek, mégsem gyertyával világítanak. A két családot időnként - nagyon gyakran - sok-sok roma látogatja, de nincs törvény, amely ezt meggátolná. Pedig a várgedeiek esküsznek rá, hogy ezért kel lába éjszakánként tyúknak, krumplinak, paprikának, szóval mindennek, ami ehető és elvihető. Ez a véleménye a polgármesternőnek is. - A mi romáink (értsd: a tősgyökeres várgedeiek) nem ilyenek. ők ha időnként valamit el is emeltek, de nagy károkat soha nem okoztak. Most tövestől viszik a paprikát, a fóliasátrakba úgy hatolnak be, hogy széttépik az oldalát stb. És akik a garázdálkodást legjobban szégyenlik, azok éppen a falusi romák. Tavaly, a választások előtt a várgedei romák szinte egy emberként álltak Ján FarkaS mellé. A faluban 264-en iratkoztak be az általa alapított Munka- és Biztonság Pártjába. A vállalkozó tv-nyilatkozata azonban felbőszítette a romákat. Ján FarkaS ugyanis a riporter kérdésére elmondta, hogy a Hajnalvölgybe külföldi romákat szándékozik betelepíteni. — A műsor után felkerestem Ján Farkait - mondta Illés István, a várgedei Munka- és Biztonság Pártjának várgedei elnöke -, és számon kértem tőle a kijelentését. FarkaS úr megmagyarázta a tévedést, ő ugyanis szlovák alapiskolába járt, magyarul nem úgy fejezte ki magát, mint ahogy azt akarta. Illés István hazatérve nyilván megmagyarázta a tagoknak FarkaS úr tévedését. Hogy mennyire volt meggyőző a magyarázata, azt nem tudom. Annyit viszont igen, hogy a magánvállalkozó népszerűsége csökkent Várgedén. Hogy miért nem hisznek a szép szavaknak? „Mert jól ismerjük saját fajtánkat" - mondják a várgedei romák FARKAS OTTÓ INNEN ODA, ONNAN IDE? AZ IBUSZBAN NEM GOND A NEMZETISÉG A szlovák-magyar ellentétek nem oldódnak, a nézetkülönbségek újabb és újabb hullámai csapnak fel. Az egyszerű emberek sokszor mondják, hogy köztük nincs gyűlölködés, a politikusoknak kellene befejezniük a vádaskodásokat. Amíg erre nem kerül sor, az élet minden területén érződik a feszültség. Az idegenforgalom sem kivétel, és bizonyára a pozsonyi Ibusz utazási iroda, pozsonyi kirendeltsége sincs Irigylésre méltó helyzetben. Erről beszélgettünk Julis Rózsával, az iroda vezetőjével. - Sajnos, a politikai helyzet rányomja bélyegét tevékenységünkre. Bár meg kell jegyeznünk: azt tapasztalom, hogy az emberek kezdenek belefáradni, s ezért egyre inkább saját életükkel, többek között szabadságuk megszervezésével törődnek. - Ez azt jelenti, hogy szlovákok Ls utaznak az Ibusszal? - Természetesen. Örömmel állapíthatom meg, hogy az idén soksok régi ügyfelünk visszatért hozzánk, ismét velünk szeretne üdülni. Sőt vannak egész csoportok, vállalatok, amelyek visszatérnek hozzánk, és újra az Ibusszal akarnak útra kelni. - Mi a magyarázata ennek? - Minden valószínűség szerint az, hogy elégedettek voltak szolgáltatásainkkal. Nagyon ügyelünk arra, hogy ügyfeleinknek az út előtt pontos tájékoztatást adjunk. Tudniuk kell mi vár rájuk, tehát nem érheti őket semmilyen kellemetlen meglepetés. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy jól, kellemesen érezzék magukat. - Hova utaznak legszívesebben a szlovákiaiak? - Meglehetősen nagy az érdeklődés az 5-6 napos londoni, illetve párizsi utaink iránt. Az üdülések közül nehéz volna bármelyiket is kiemelnem, de továbbra is vonzó Spanyolország, Olaszország, Törökország, a Kanári-szigetek, s Magyarországot az utazni vágyók szíves figyelmébe ajánljuk. - Az országban nagyon sok utazási iroda működik. Azok is kínálnak hasonló utakat... - Így van. Több iroda szinte azonos programokat ajánl. Ezért azt tanácsolom az utazni vágyóknak mielőtt, eldöntik, kit választanak, alaposan nézzék meg a kínálatot, kérdezzenek rá a szolgáltatásokra, a szálloda kategorizálásától kezdve az autóbusz típusáig és csak az árak összehasonlítása után döntsenek. Így kerülhetik el a felesleges bosszankodást és csalódást. - Ma már szinte az egész világba utazhatunk, Magyarország viszont nem tartozik a kimondottan attraktív országok közé. Van aki a magyarországi utak iránt érdeklődik? - Az emberek kezdenek betelni a világgal. Akiknek elegendő pénzük volt, a határok megnyitása után kihaszálták a lehetőséget és járták a világot. Persze most szívesen mennek Franciaországba, Angliába vagy Hollandiába, de ezenkívül egy hetet pihenni is szeretnének. És éppen a kikapcsolódásra ajánljuk mi Magyarországot. Közel van és nemcsak a Balaton vonzó, a termálfürdőkben szintén kellemes napokat lehet eltölteni. - Szlovákok is utaznak Magyarországra? - Igen. Sokkal nagyobb az érdeklődés, mint például tavaly, és olyanok jelentkeznek, akik szinte egy szót sem tudnak magyarul, ők nem foglalkoznak a nemzetiségi kérdéssel, a kikapcsolódás a céljuk és sok esetben a kulturális és történelmi emlékek, vonzzák őket. Arról már nem szólva, hogy sokan mennek a Forma-1 autóversenyre, s nálunk veszik meg a jegyeket, a fiatalok pedig elsősorban a világsztárok budapesti koncertjei iránt érdeklődnek. Július 27-én a Depech Mode, augusztus 19-én Jean Michelle Jarre, szeptember l-jén pedig Bon Jovi és Billy Idol lép fel és ezekre az előadásokra a szlovák fiatalok is elmennek. Remélem, a szeptember 4-re tervezett budapesti hajóutunk sokakat vonz. Kívánságra különböző programokat szervezünk a magyar fővárosban, de aki a bősi vízlépcsőre kíváncsi, az is velünk tarthat. - Végezetül: Magyarországról jönnek turisták? - Sajnos, kevesen. Ennek okát nehéz felkutatni, pedig az Alacsony-Tátrában nagyon kedvezményes áron kínálunk üdüléseket. Valószínű, akinek sok pénze van, az nem hozzánk jön, akinek pedig szűkösebb a bevétele, az ide sem utazik. Reméljük, ha országainkban javul a gazdasági helyzet, ez a kölcsönös idegenforgalomban tükröződik majd. DEÁK TERÉZ SZINYER '93 Bagos Bertalan, a Királyhelmec és a Latorca-Bodrog közt fekvő Szinyér község polgármestere mondta néhány héttel ezelőtt, egy forró májusi napon: - A legégetőbb problémáink a vízhálózattal kapcsolatosak. Amióta a környékünk vizenyős területeit lecsapolták, ez a vidék fokozatosan kiszáradt. Szinyért ugyan érinti a Ticce - a Latorca mellékága, de vagy tíz évig ennek a medrében sem volt víz. Ez alatt az idő alatt a kutak is fokozatosan kiapadtak. Csak nemrég engedtek ismét vizet a Ticcébe, azóta érezhető, hogy a kutakban magasabb a vízállás. A talajvíz kérdése tehát - legalábbis egyelőre -, úgy látszik, megoldódott. Ha a Ticce megint kiszárad, újból vizet kell bele engedni. Mindmáig nagy gondunk viszont a jó ivóvíz hiánya. Az ebben illetékes kassai vállalat a Kelet-szlovákiai Víz- és Csatornaművek - nem akatja a mostani hálózatára kapcsolni az ivóvízzel még el nem látott falvakat, mert annyira csökkent a csőrendszerben a nyomás, hogy ha a meglevő rendszerre még további településeket is rákapcsolnának, nem folyna víz a csapokból. Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy Radban új kutat fúrnak (mivel Rad Szinyér és Körtvélyes között van, s mind a három falut el kellene látni ivóvízzel). A munkát már elkezdték, körülbelül 220 méternél tartanak már, de a szívópróbákat még nem végezték el. Ha találnak jó vizet, ez a probléma is megoldódik, de ha nem, akkor Szinyérnek (és a másik két falunak) tovább kell várnia ivóvízre. A szinyériek jelenleg a kutak vizét isszák. Eddig két kutat vizsgáltak meg, s mindkettő vize rossznak minősült. További jelentős gond: nincs megfelelő üzlet Szinyérben. A Jednota fogyasztási szövetkezetnek van a faluban egy fabódéja, de az nem higiénikus. Elkészítették egy új üzlet terveit, de ennek kivitelezése mostani értékben 1 180 000 koronába kerülne, de a Jednota visszalépett: nem akar - nem tud - ennyit befektetni. A szomotori állami gazdaságnak egy picike üzlete van csak a szinyéri művelődési házban. A munkanélküliség nálunk nem jelent problémát, mert a falu lakosainak a hetven százaléka nyugdíjas. Az óvodába csak hét gyereket írattak be az elmúlt tanévben. (Az iskolások Bolyba járnak) Sok fiatal elvándorolt: a hatvanas években még 470 lelket számláló községnek ma mindössze 265 lakosa van. A szociális helyzet elég jó, a nyugdíjasok kertészkednek. A község fogadott a nyugdíjasok mellé egy gondozónőt (a fizetést a munkahivataltól kapja, a betegbiztosítást a község fizeti). Magas az átlagéletkor, és sok öreg egyedül él, a gyerekeik elhagyták őket. Hogy ne csak a gondjainkról beszéljek: tessék végigmenni a falun - azt hiszem, Szinyér képe kedvező benyomást tesz a látogatóra. Fákat ültettünk ki a főutcán meg a temetőben (a halottak kertjét szépen karban tartják az élő szinyériek), a Ticce mentét szomorúfüzekkel szeretnénk hangulatos zöldövezetté alakítani. Sajnos, fölbomlott a sportszervezetünk. Van futballpályánk öltözőkkel, de nincs kihasználva. Sportolóink csak focival foglalkoztak, a község támogatta őket, mert kevés volt a mérkőzéseken a bevétel. A legutóbbi helyhatósági választások óta asztalitenisz-termet is rendeztünk be a kultúrházunk pincéjében, mert úgy tűnt, hogy a pingpong iránt is lesz érdeklődés, de most ez a terem is kihasználatlan. A falunak két új temploma van. Mind a kettőt az 1968-as politikai enyhülés idején kezdték építeni, de csak a katolikusokét sikerült már régebben befejezni, a református templom építése elakadt. Most, a megváltozott politikai légkörben ez a templom is elkészül végre. Lejegyezte: -st-