Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-26 / 171. szám, hétfő

1993. JULIUS 26. HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN A 36 SEBESÜLT - akiket a július 20-án Kassán történt közlekedési balesetet követően szállítottak kórházba - közül a sérültek felét már hazaengedték a balesetsebészeti klinikáról. A vizsgálat során a rendőrség áttanulmányozta a hozzáférhető iratokat az autóbusz műszaki állapotáról, és foglalkozott a gépkocsivezető alkalmasságával is. A dokumentumokból többek között kiderült, 1990 november végén az autóbuszközlekedési vallalat szepsi üzemében generáljavítást végeztek az autóbuszon. A fékrendszert utoljára ez év május 20-án ellenőrizték, és kifogástalannak találták. Az utolsó karbantartás óta a busszal 2Í79 kilométert tettek meg meghibásodás nélkül. A gépkocsivezetővel kapcsolatban kiderült: összesen száz órát vezetett. A MARIBORI SZLOVÉN REPÜLŐTÉREN felfedezett csempészett fegyverek ügye tovább gyűrűzik. Janez Jansa szlovén védelmi miniszter a Drug-Impex bécsi céget tette felelőssé a fegyverszállításért. A szlovák hírügynökség budapesti tudósítója viszont arról számolt be, hogy kínai eredetű fegyverekről, aknavetőkről, lőszerről van szó, amelyet a budapesti székhelyű Heavy Lightd Ltd. magyar-ukrán társaság szállított tavaly szeptemberben Mariborba, a cég képviselője szerint viszont ők sajtot, cukrot és gabonát raktak a konténerekbe a szudáni éhezők számára. AZ ARAK ELLENŐRIZHETŐEK (Folytatás az 1. oldalról) bad árakat, bár bosszant, hogy némely kereskedő annyit kér az áruért, amennyit nem szégyell, szinte határtalanul él az adott lehetőséggel... — Egyesületünk már januárban szorgalmazta, hogy az ártörvény novellájában kapjon nagyobb hangsúlyt a kötelező árkalkuláció. Akkor nem jártunk sikerrel, de úgy látszik, az illetékesek azóta felismerték, szükség van az ilyen módosításra, illetve a pénzügyminiszter rendeletére. Az árkalkulációnak ugyanis - mint a fejlett piacgazdaságú országokban mindenütt - világosnak és áttekinthetőnek kell lennie. Ebből az ellenőrző szervek, illetve az adószakemberek pontos képet kapnak arról, hogy a kereskedő nyeresége méltányos-e, és hogy ebből a törvény szerint fizeti-e az adót vagy sem. Egyszóval: az árak ellenőrizhetőek, csak az illetékeseknek következetesen kell eljárniuk. D. T. KÖZLEMÉNY A MADÁCH Könyv- és Lapkiadó vezetősége felhívja a pályázni kívánók figyelmét, hogy a MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM (Budapest) pályázatának II. ütemére benevezendő kéziratok leadási (ill. beküldési) határideje - ahogy azt már a pályázati feltételek ismertetésekor közzé tettük - július 31. A kéziratukat a Kiadó címére kérjük eljuttatni (Michalská 9, 816 21 Bratislava). MADÁCH Könyvkiadó NYÁRI Lapzárta: 22.10 SZÓPÁRBAJ - KEVÉS EREDMÉNNYEL (Folytatás az 1. oldalról) gezve ezzel kapcsolatban megjegyezte még, hogy az SZNP-vel megkezdett tárgyalásaik ezzel nem estek kútba, azok a párt elnöke nélkül tovább folytatódhatnak. Ha netán az SZNP-vel végül mégsem tudnának megegyezni, a DSZM lehetőségét látja és érzi annak, hogy más politikai szubjektummal együttműködve biztosítsa a jelenlegi meghatározó helyét a parlamentben. Hogy melyik párt, illetve mozgalom jön számításba, azt sem tőle, sem a sajtótájékoztatót vezető Roman Zelenaytól nem tudtuk meg. Lapunk munkatársának arra a kérdésére, hogy szó volt-e a jelzett nemzetiségi kérdésről is, Vladimír Mečiar azt felelte, nem, egyelőre elnapolták. Fognak róla tárgyalni, de később, ugyanis ezen a téren is sok dolgot tisztázni kell. Konkrétan a parlamentnek visszaadott névhasználati törvényt említette. Mint mondta, annak a lényegén ők nem akarnak változtatni, viszont tisztázni kell, mi legyen az olyan nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok 'név- és nyelvhasználati gyakorlatával, amelyeknek nyelvhasználata nincs nálunk, vagy másutt sem, kodifikálva, törvénybe foglalva. (gazdag) JÖVŐRE, VELETEK-PRÁGÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) a válság kezelése kapcsán több hibát is elkövettek a nyugat-európai politikusok. Emlékeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsov már régebben felismerte, hogy a Szovjetunió fennmaradása kizárólag a határok megnyitásával és szabad politikai környezet kialakításával érhető el. Szerinte azonban az utolsó szovjet elnök sem korlátlan mértékű politikai önrendelkezést értett ez alatt. Az emberek azonban a felkínált szabadság ilyen korlátozását nem fogadták el és az első helyen éltek politikai jogaikkal és önrendelkezésre való jogukkal. Richard von Weizsäcker szerint azonban ez a jog nem érvényesíthető az illető országban élő kisebbségek érdekeinek mellőzésével, vagy annak megfontolása nélkül, hogy milyen hatással lesz a szomszédos államokra. „Mivel külön-külön de közösen sem voltunk képesek megállítani a jugoszláviai vérontást, éppen ezért ebből le kell vonnunk a tanulságot. A mi feladatunk most az, hogy megállapodjunk, méghozzá oly módon, hogy tekintetbe vesszük az emberi jogokat, az önrendelkezésre és a nemzeti kisebbségek védelmére való jogot és a határok tiszteletben tartását. Ilyen lehetőségünk még a hidegháborús időszakban sem volt",hangsúlyozta a német államfő. Göncz Árpád a vitában hangsúlyozta, hogy a délszláv válság kapcsán az orosz részről megnyilvánuló támogatás kérdését kell rendezni. Thomas Klestil úgy vélte, hogy a megoldás kulcsa a nemzetiségi kérdés rendezése. Ennek kapcsán pozitív példaként rámutatott Csehszlovákia tárgyalások nyomán történt kettéválására. A német államfő annak a nézetének adott hangot, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia keretében megállapodásra kell jutni arról, hogy lehetőség nyíljon a beavatkozásra azokban az országokban, amelyek elűzik a kisebbségeket területükről, vagy erőszakos határváltozást hajtanak végre. TkTagyon szép neve volt nagyanyámnak. Kardos, kemény asszony volt, 1 \ amolyan igazi matriarcha, amilyenből már nagyon kevés van. Lánykori nevén Lassán Annának hívták, s valahogy termetben, természetben is hasonlított a nevére. Mondják, szép asszony volt, a régi fotók is erről tanúskodnak. Lassán Anna. Akár egy népdal sora, vagy egy szép verssor vége. Zamata van, méltósága, tartása. Mint egy lassú, nagy folyó, amely hol méltóságteljesen hömpölyög, hol megemelkedik, hogy aztán békésen visszasimuljon a partok közé. ANNA ÖRÖK... Furcsa mód mégsem az ő szép neve jut eszembe, ha azt hallom, Anna. Még csak nem is az irodalmi példák, amelyeket lehetne sorolni a végtelenségig: Kosztolányi Kdes Annája, Balassi Losonczy Annája, Juhász Gyula szőke Annája, akit a sarok mögül lesett, hogyan megy találkára más férfival, míg ő befelé sírta-írta a verseket. Anna proletárka Ivan Olbrachttól vagy Tolsztoj Karenyinája, a Nagy puha kezű szláv idol, legalábbis Tolsztoj ízlése szerint. Vagy Shakespeare felesége, Anne Hathaway. Esetleg Boleyn Anna, akit VIII. Henrik lefejeztetett. Megannyi név és sors. Proletár Annak, rászedett cselédek és sétáló úrinők, előkelő dámák sorakoznak elő, irodalomból és történelemből. Bálkirálynők a Balaton-parti Anna-bálból. Hol vagytok régi Annák, hová lett szőkeségetek? Vagytok-e? Vagy az idők mindent megváltoztatnak? Egy egészen egyszerű, mondhatni szürke sorsú Anna jut eszembe, akit az egyik pozsonyi nyomdában láttam olykor-olykor. Olvasta a korrektúrákat, és szemmel láthatóan szenvedett a főnökétől, akinek mély pártos meggyőződésével csak az első pillantásra is nyilvánvaló ostobasága vetekedhetett. Eletemben nem hallottam nevet még úgy megalázni, mint amikor ô kinyitotta a száját. „Anna!" - csattant el a fejek fölött, mintegy ostorcsapás, s Anna, szegény, ugrott, serényen, megszeppenve a mindenható kényúr szavától. Néhány hónappal a rendszer bukása után találkoztam vele egy boltban. A pult mögött állt, és szemérmesen rejtegette kidolgozott, ápolatlan kezét. De mosolygott, szeméből eltűnt a riadt feszültség, a múlttal, úgy tűnik, végleg leszámolt. Mint kiderült, övé a bolt, azok közé tartozik, akik idejében ébredtek. Otromba főnökét most már zsebre tenné, szerencsére nincs ideje rá gondolni sem. Többől az Annából nem lesz bálkirálynő Füreden, de nem is hiszem, hogy Li ilyen gondok emésztenék. Dolgozik és mosolyog, este fáradtan dől az ágyba, de tudja, a saját sorsát éli végre. Annyi elkótyavetyélt reménytelen év után. -kövesdiDEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Deviza ÉRVÉNYBEN: 1993. július 26-án Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 49,429 49,925 49,677 48,02 51,16 49,59 Francia frank 5,608 5,664 5,636 5,48 5,80 5,64 Kanadai dollár 25,686 25,944 25,815 25,00 26,56 25,78 Német márka 19,149 19,341 19,245 18,79 19,71 19,25 Olasz líra (1000) 20,414 20,620 20,517 19,80 21,24 20,52 Osztrák schilling 2,720 2,748 2,734 2,67 2,79 2,73 Svájci frank 21,743 21,962 21,852 21,32 22,38 21,85 USA-dollár 32,909 33,239 33,074 32,37 33,77 33,07 ECU EK 37,183 37,557 37,370 ECU CSK 37,370 HALASZTÁS - MÁSODSZOR (Folytatás az 1. oldalról) állt elő, hogy a tárgyalásokat csak ősszel folytassák. A szerb hadsereg eközben szakadatlanul támadja Szarajevót, habár a szerb fél váltig tagadja, hogy löveti a várost, azt azonban beismeri, hogy a bosnyák főváros védőbástyája, az Igman hegy ostrom alatt áll, s a muzulmánoknak szinte reménytelen a helyzetük. A muzulmán politikai vezetés Izetbegoviccal szemben álló szárnya a küszöbönálló katonai vereségtől tartva minden eszközzel igyekszik rávenni Izetbegovicot, hogy fogadja el a tárgyalásokat. Fikret Abdics, a „cazini kiskirály", a bosnyák elnökség muzulmán tagja legutóbb a zágrábi Vecernji List esti lapban intézett nyílt levelet Izetbegovichoz, amelyben egyebek között arra figyelmezteti, hogy „a muzulmán népet totális katasztrófa és a teljes megsemmisülés fenyegeti", a lakosságot ne áltassa tovább a katonai intervencióval és a fegyverszállítási tilalom feloldásával, ehelyett utazzon Genfbe. Külföldi megfigyelők szerint a Szarajevó elleni szerb támadás akkor erősödött fel, amikor Christopher amerikai külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett, hogy az USA „leveszi kezét Boszniáról". Ez kétségkívül felbátorította a szerbeket, s Karadzsics indítványa mögött, hogy a tárgyalásokat napolják el őszig, valószínűleg az rejlik, hogy időközben tárgyalások nélkül is megoldódik a boszniai kérdés. Most azonban a szerb fél Briquemont francia tábornok, az UNPROFOR boszniai főparancsnokának közvetítésével elfogadta, hogy vasárnap délelőtt tíz órától életbe lépteti a tűzszünetet, hogy kialakuljanak az Izetbegovic által támasztott feltételek a tárgyalásokhoz. Még nem tudni, hogy valóban elhallgattak-e a fegyverek, vagy a tűzszünet ezúttal is „papíron marad". A szerb főparancsnokság mindenesetre parancsot adott ki csapatainak, hogy kerüljék az incidenseket, mert állítólag tudomásukra jutott: a muzulmánoknak most az a céljuk, hogy kiprovokáljanak valamilyen összetűzést, belekeverjék az ENSZ-csapatokat is, s ezzel kikényszerítsék az amerikai katonai beavatkozást a szerbek ellen. Az UNPROFOR jugoszláviai főparancsnoka ebben az összefüggésben bejelentette, hogy az UNPROFOR és NATO közös tervet készít a kéksisakosok megvédésére, ha erre szükség mutatkozik. Vuk Draskovics, az ellenzéki szerb politikus - aki múlt héten a francia kormány különrepülőgépén utazott Párizsba a június elsejei letartóztatása során elszenvedett sérüléseinek gyógykezelésére - a francia televíziónak nyilatkozott. Egyebek között kijelentette, amíg Szerbiában nem lesz demokrácia, addig Horvátországban és Boszniában sem lesz béke. Feleségével, Danicával együtt megköszönte Danielle Mitterrand-nak, a francia elnök feleségének a segítséget, majd bejelentette, hogy azonnal hazautazik Belgrádba. A gyógykezelésen levő Draskovicsházaspárt egyébként a kórházban meglátogatta Alain Juppé francia külügyminiszter, s közölte velük, hogy Franciaország mindig készen áll arra, hogy segítse a demokratizálást Szerbiában. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék KITOLONCOLÁSI EGYEZMÉNY Varsóban a hét végén lengyel-román kitoloncolási megállapodást írtak alá, amelynek értelmében visszafordíthatják a Németországból Lengyelországba kiutasított, menekültstátusért folyamodó román polgárokat. A megállapodás azért jelentős, mert a románok alkották a legnagyobb létszámú nemzetiségi csoportot, amely Lengyelországon keresztül érkezett Németországba. Varsó hasonló megállapodásokat már aláírt Szlovákiával, Csehországgal és Ukrajnával, s most folynak a tárgyalások Belorussziával és Bulgáriával. FARAGNI, GYÖNGYÖT FŰZNI... (Folytatás az 1. oldalról) tem, akkor még kerékpárral jártunk le ide Dunaszerdahelyről, pecáztunk és lubickoltunk, bogarakat gyűjtöttünk gyufásskatulyákba, miközben szüleink a pléden uzsonnát tálaltak, csevegtek és kártyáztak, aztán velünk labdáztak, kergetőztek. Mára a tábor túloldalára sok-sok nyaralót állítottak, zömmel pozsonyiak. De a mai gyerekek minderről mit sem tudnak, ők élvezik a tábort, szépen szót fogadnak és teszik, amit a felnőttek megkövetelnek tőlük, amiért a szüleik nem kevés pénzt fizettek. Végül is hazatérve el tudnak dicsekedni egy-egy mézeskalács szívvel, vert csipkéből készült könyvjelzővel, szárított virágból kötött csokorral... Mert ez a lényeg, elvégre ezért jöttek ide. És reggel kilenctől délig, majd kettőtől vacsoráig dolgoznak, s akinek már nem akaródzik, az is szépen üldögél, nem zavarja a többieket. „Tanulja meg a fegyelmet!" mondja a tábor vezetője, és azzal dicsekszik, hogy ottlétük harmadik napján már milyen egyszerre, kórusban mondták a gyerekek: köszönjük szépen az ebédet. A gyerekek unják az újságírókat, mert valaki úgy szervezte, legyen ott minden telekommunikációs eszköz képviselője, propagálják a tábort. Hát jöttek is: a televíziótól, a rádiótól, a Tábortűztől, a Cserkésztől, a napilapoktól. Valamennyiünknek azon nyomban a kezébe adták a krónikát: „Tessék valamit beírni!" Mit tehet ilyenkor az ember? Bejegyez néhány dicsérő szót, udvarias és kérdezősködik, vagy csak hallgat - és figyel, véleményt alkot. Érkezésünkkor a kicsik és a nagyobbacskák félkörben ülnek, énekelnek, és szabadon megválasztják, melyik mesternél szeretnének délután dolgozni. Az egyik sarokban a deáki Szabó Lajos bácsi kosarat fon, mellette Kuhy Erzsébet csipkét ver, valamivel odébb Szépvölgyi Ferkó bácsi fűzfasípot fabrikál... A reggel csokorba kötött rózsák kókadtan hajtják le fejüket, de száraz fűvel tűzdelve, megtámogatva még ott díszelegnek a falra erősített kosárkában ... Bár a vihar a levegőben lóg, süt a nap, és kint sokkal kellemesebb, mint bent. A tábor pedagógusai, nevelői kedvesen invitálnak bennünket a rögtönzött kiállításra, mi mégis a padra telepszünk, így a gyerekek is hamarosan körénk csoportosulnak. Kihozzák magukkal azt a tárgyat, amit a táborban készítettek, egyesek dicsekszenek, mások halkan mondják, hogy bizony unták, meg is szöktek, amiért persze büntetés járt. A dióspatonyi Lelkes Szabolcs kopját faragott, négyszer be is vágta az ujját: „Nem nagy ügy, begyógyult!" - mutatja a seb helyét. „De ez azért szép, ugye?" - kérdezi és az orrom alá dugja a megmunkált fadarabot. Valóban szép. Bilik Eleonóra ezen felbuzdulva előveszi a könyvjelzőjét. Andrássy Zsuzsa dunaszerdahelyi gimnazista tavaly még aktív résztvevője volt a tábornak, az idén nevelőnő. Olyan fiatalka, hogy ha nem mondaná, mi a tisztsége, észre sem venném. De élvezi megbízatását, fontosságát, és tud a gyerekekkel bánni. Szereti, dédelgeti őket. A harmadikos Trnavský Péter lélekben már Amerikában jár, mert szeptembertől Los Angelesben él majd a nagybátyjánál, hogy megtanuljon angolul és angol iskolába járhasson. Úgy tűnik, a gyerekek leginkább a régi népi játékokat szeretik. Gál József fiatal villanyszerelőtől tanulták őket, aki Nagymácsédról jött, és ilyen hasznos tevékenységgel tölti szabadságát. Különben valóban csodálnivaló a felnőttek önfeláldozása, egy-egy mesterség ápolása, az, miként próbálják a gyerekekbe táplálni őseink munkatevékenységét. Bár szerintem ezt a nemzedéket sokkal inkább érdekli a számítógép, az űrrepülés, a másféle gondolkodásmód, és nincs nagyon ínyükre a fegyelem, inkább kötetlenebbül, szabadabban töltenék szünidejüket. Alig hiszem, hogy hazatérve bárki is gyümölcsöztetné, gyakorolni tudja, fogja a táborban tanultakat. Még akkor sem, ha mi, a hagyományőrző felnőttek azt felettébb szeretnénk. OZORAI KATALIN