Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-22 / 168. szám, csütörtök
1993. JÚLIUS 22. ÍÚJSZQÉ HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN VLADIMÍR MEČIAR tegnap Pozsonyban fogadta Ivic Tomičot, a Horvát Köztársaság nagykövetét. Tájékoztatta őt a szlovák kormány azon javaslatáról, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek keretében a Szlovák Köztársaság gyalogezredet küld Horvátországba. A SZLOVÁK KORMÁNY le giszlatív tanácsa tegnap megvitatta az SZK NT azon törvénytervezetét, mely az alkotmányos tényezőknek és a felsőbb állami tisztségviselőknek a tisztségük betöltésekor felmerülő érdekellentétek megakadályozására irányuló intézkedéseket tartalmazza. MÁSODIK ALKALOMMAL kereskedhettek tegnap a brókercégek a Pozsonyi Értékpapírtőzsdén a nem jegyzett vállalatok részvényeivel. Legdrágábban a pozsonyi Figaro részvényei cseréltek gazdát - 1800 koronáért —, az Általános Hitelbank árfolyama 1200, a homonnai Chemkostavé pedig 300 koronáért keltek el. A többi részvényre nem született kötés, a sikertelen vételi ajánlatok közt például a komáromi hajógyár részvényei 250, a kassai vasműé pedig 100 koronáért szerepeltek. -tlA KASSAI BALESET ELSŐ ÁLDOZATA Megkövetelte első áldozatát a kedd reggeli órákban Kassán történt tömegközlekedési baleset: egy 35 éves nő tegnap este belehalt sérüléseibe. Mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a helyi tömegközlekedési vállalat 18-as autóbusza belerohant egy épületbe. A balesetet követően huszonöt személyt szállítottak kórházba, köztük tizenöt utast súlyos állapotban. Mint arról a Rastislav utcai kórház baleset sebészeti osztály főorvosa, Ottó Brandebur beszámolt a sajtóirodának, a többi sebesült állapota kielégítő, habár nem lehet kizárni a komplikációkat. Az SZNF utcai kórházban fekvő 9 sebesült közül egynek sem kritikus az állapota. Itt kezelik az autóbusz vezetőjét is, aki arc- és hasi sérüléseket szenvedett. CSALÁDI TRAGÉDIA SOMORJÁN Lakossági bejelentés alapján szörnyű családi tragédiára derült fény kedden este Somorján. Egy helybéli lakos a kora esti órákban bejelentést tett a rendőrségen és közölte, hogy a szomszédos családi házban élő házaspárt már több mint két hete nem látták. A bejelentő hozzáfűzte azt is, hogy napok óta kellemetlen bűzt éreztek a ház felől. A bejelentés nyomán két ügyeletes rendőr, - köztük a szerkesztőségünket tájékoztató Vass Géza - a helyszínre ment, ám a kaput és a házat is zárva találta. Az ajtó felfeszítésével jutottak be a lakásba, ahol az emeleten felakasztva megtalálták a körülbelül 63 éves férfit, majd röviddel ezután az egyik földszinti szobában az 54 év körüli feleségét, akinek a testén szűrt sebek voltak. Az eset kivizsgálását átadták a bűnügyi rendőrségnek, ám a szomszédok által elmondottakból valószínűnek látszik, hogy családi nézeteltérés okozhatta a kettős tragédiát, mivel gyakran hallották őket civakodni. (pve) Lapzárta: 22.10 „TESZEK RÓLA, HOGY MAGYAR TANÁCSADÓM IS LEGYEN" (Folytatás az 1. oldalról) kérdés nem specifikus szlovákiai probléma. Mint mondta, a posztkommunista országok közül kevésben oldják meg ezeket a problémákat olyan kultivált módon, mint Szlovákiában. Az elnök beszéde után a polgármestereken lett volna a sor, hogy tolmácsolják kérdéseiket és problémáikat a köztársasági elnöknek, de csak a járási munkaügyi hivatal igazgatója olvasta fel a munkanélküliség helyzetéről szóló beszámolóját, majd Dióspatony polgármestere és a járási kataszteri hivatal vezetője vetette fel a területi közigazgatási elrendezés kérdését. Erre az elnök úgy válaszolt, olyan megoldást igyekeznek kidolgozni, amely minden állampolgárnak a lehető legmegfelelőbb. Ezután a kis- és középvállalkozók támogatásáról szólt: — Meggyőződésem, hogy szükségünk lenne egy külön minisztériumra, amely kimondottan a kis- és középvállalkozókkal foglalkozna. Dunaszerdahelyről a Légi Művelődési Házba hajtatott az elnök és kísérete, ahol a somorjai körzet polgármestereivel találkozott. Az itteni résztvevők már nem voltak olyan tartózkodók: testre szabott kérdéseket tettek fel az elnöknek. Például azt, hogyan vélekedik arról, hogy a kormány az ő személyén keresztül visszautasítja a névhasználatról szóló törvényt. Az elnök válaszában kifejtette, ő a kormány kérését nem utasíthatja vissza, annak ajánlását támogatnia kell. Arra a kérdésre, közvetlen munkatársai között miért nincs magyar nemzetiségű tanácsadó, az elnök elmondta, ez nem rajta múlott; amikor hivatalát szervezte, az Együttélésnek és az MKDM-nek is felajánlotta, javasoljanak munkatársakat, de ők nem éltek a lehetőséggel. - De majd teszek róla, hogy magyar tanácsadóm is legyen — ígérte az elnök. A találkozó után a légi kastélyban állt meg az elnök és kísérete. A délelőtt folyamán Emília Kováčova, az elnök felesége a geriátriai és a tüdőgyógyászati intézetben tett látogatást. A vendégeket a kastélyban ebéddel fogadták, majd rövid pihenő után Bősre indultak, ahol az államfő mezőgazdasági szakemberekkel találkozott. A nap második felében a járás legjellemzőbb termelési ágazatával, a mezőgazdasággal ismerkedett az elnök. A Bősi Állami Gazdaság munkásotthonának kultúrtermében több mint félszáz mezőgazdasági szakember — szövetkezeti elnök, ágazatvezető, állami gazdasági igazgató — várta Michal Kováčot, hogy élő szóban mondják el, miben látják az okát annak, hogy az egykori sikerágazat napjainkban még a legtermékenyebb vidéken is csak vergődik. A Járási Mezőgazdasági Regionális Információs Szolgálat vezetője rövid bevezetőjében felvázolta az ágazat legjellemzőbb helyi sajátosságait, hangsúlyozta, hogy továbbra is a nagyüzemi gazdálkodási forma a meghatározó ebben a térségben. A köztársasági elnök helyzetelemzésében elismerte, hogy a közelmúltban az agrárpolitika kialakításában történtek hibák, azonban mindezt a nemrégiben jóváhagyott agrárkoncepció megpróbálja helyreállítani. Hangsúlyozta, hogy a koncepció alapján a hazai élelmiszerszükséglet 90 százalékát itthon fogjuk megtermelni, s ehhez az állam garantálja a feltételeket. Patasi Ilona, Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviseletében elsősorban azt kifogásolta, hogy az új koncepció továbbra is a hegyvidéki és hegyaljai termelést szorgalmazza, ehhez kínál támogatást, miközben a közgazdasági egyszeregy is azt állítja, hogy a termékeket ott kell megtermelni, ahol erre legmegfelelőbbek a feltételek. Kérte a köztársasági elnököt, hasson oda, hogy a makroökonómiai feltételek kialakításakor ezt a szempontot is vegyék figyelembe. A mezőgazdasági termelőket sújtó adó-, kamat- és egyéb terhek mellett az állami gazdaságok elhúzódó privatizációja is szóba került. ígéret hangzott el arra vonatkozólag, hogy augusztus-szeptemberben felgyorsítják ezt a folyamatot. Michal Kováč kérdésekben adott válaszaiban utalt arra, hogy az új agrárkoncepció már kiutat mutat a válságból, s a mezőgazdaság igényeihez és a lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott kereteket biztosít. Ezután megtekintette az állami gazdaság helyi telepét, majd a vállalat vezetésével tartott rövid eszmecserét. A találkozó után rögtönzött sajtóértekezleten Michal Kováč kedvezőnek ítélte meg a Dunaszerdahelyi járásban tett látogatása során szerzett benyomásait. Amint elmondta, meggyőződött róla, hogy egyes politikusok állításaival ellentétben a szlovák és magyar nemzetiségi állampolgárok ebben a térségben is békésen tudnak egymás mellett élni. Hozzátette, hogy több ilyen látogatásra van szükség, hogy a politikusok is a helyszínen ismerkedjenek meg a valós helyzettel. (tszl) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. július 22-én Deviza Devizaárfolyam Vételi Eladási KözépValutaárfolyam Vételi Eladási KözépAngol font 49,502 50,000 49,751 48,14 51,28 49,71 Francia frank 5,641 5,697 5,669 5,51 5,83 5,67 Kanadai dollár 25,650 25,908 25,779 24,98 26,54 25,76 Német márka ' 19,254 19,448 19,351 18,89 19,81 19,35 Olasz líra (1000) 20,549 20,755 20,652 19,93 21,37 20,65 Osztrák schilling 2,736 2,764 2,750 2,69 2,81 2,75 Svájci frank 21,775 21,993 21,884 21,35 22,41 21,88 USA-dollár 32,729 33,057 32,893 32,19 33,59 32,89 ECU EK 37,459 37,835 37,647 ECU CSK 37,647 HERMAN: KLAUS FÉLREÉRTELMEZTE AZ ANTALL-LEVELET A Közép-európai Kezdeményezés budapesti kormányfői tanácskozása alkalmat adott arra, hogy a magyar fél ismételten tisztázza valamennyi érdekelt féllel Szlovákia Európa tanácsbeli tagságával kapcsolatos álláspontját, illetve eljárását, jelentette ki Herman János magyar külügyi szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján a magyar fővárosban. Kifejtette, hogy Antall József Klaus cseh kormányfőhöz intézett levelében csak a korábbi cseh érdeklődésre fejtette ki Magyarország véleményét Szlovákia ET-tagságával kapcsolatban. A magyar szóvivő szerint úgy tűnik, hogy a cseh kormányfő tévesen ítéli meg Antall hozzá intézett levelét, ugyanis nem arról volt szó, hogy Magyarország új „akciót" kezdett volna, hanem arról, hogy - már Szlovákia felvétele után — milyen lépéseket vár Budapest az ET ajánlásaival kapcsolatban az új tagoktól. Herman leszögezte: a cseh kormányfő nyilatkozataiban nem ismertette az Antali-levél minden elemét, és olyan értelmezést sugallt, amely nem felelt meg a levél eredeti szellemének és szándékának. Herman szerint a KeK-konferencía által elfogadott politikai nyilatkozat ugyanakkor jelzi, hogy a részt vevő országok tisztában vannak a kisebbségek védelmének szükségességével és támogatják az ezzel a kérdéssel foglalkozó budapesti konferenciára való elképzelést annak ellenére, hogy a konferencia végső célja tekintetében vannak bizonyos mértékű nézeteltérések. Mint már jelentettük, Szlovákia és Csehország ellenzi, hogy ez a konferencia a tagországok számára „kötelező jogi" normákat fogadjon el a kisebbségek kérdésében. A KeK-konferencia alkalmával megtartott magyar-szlovák megbeszélésekről szólva Herman azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy rövidesen összeül Pozsonyban az a szakértőkből álló kisebbségi bizottság, amelynek létrehozásáról még tavaly szeptemberben állapodott meg Budapesten Antall és Mečiar. Ennek kapcsán a szóvivő kiemelte, hogy mind a magyar, mind a szlovák fél megvizsgálja új határátkelőhelyek létesítésének, illetve a régiek újranyitásának lehetőségét. Megegyezés született arról is, hogy Pozsony és Budapest kísérletet tesz közös pénzalap létrehozására a Párkány és Esztergom közti Duna-híd újraépítéséhez. Herman beszámolt továbbá arról, hogy rövidesen öszszeülnek a két külügyminisztérium szakértői azzal a céllal, hogy áttekintsék a magyar-szlovák kapcsolatok teljes rendszerét, s megvizsgálják, mi szükséges ahhoz, hogy kedvezőbb feltételek között indulhasson meg a magyar-szlovák alapszerződésről szóló tárgyalás. (kokes) MIELŐBBI ALÁÍRÁST (Folytatás az 1. oldalról) tésére a jövő keddi ülés napirendjére beiktathatja e pont megtárgyalását. -vaSzlovákia és Csehország határának kijelölése során csak néhány helyen vitás egy-egy kisebb terület hovatartozásának a kérdése. Marián Medrický, a cseh-szlovák vegyes bizottság szlovák részének vezetője az SZK Sajtóirodája tudósítójának elmondta, hogy a Morva folyó szabályozását követően 128 hektárnyi „veszteség" érte Szlovákiát. Ugyanis a mindenkori középvonalát tekintették évtizedeken keresztül határnak. Szlovákia az említett területről nem kíván lemondani, de a cseh fél ezzel nem ért egyet. A határvonal végső kijelölésére, berajzolására 1994-ben kerül sor, majd a szlovák—cseh határszerződést 1995-ben írják alá. FILIP ŠEDIVÝ: SEMMI RENDKÍVÜLI Filip Šedivý, Csehország pozsonyi nagykövete nem tartja rendkívülinek, hogy a szlovák kormány kedden nem tűzte napirendre a határrezsimmel kapcsolatos kérdések megvitatását. Épp ellenkezőleg, ez a tény hozzájárul a helyzet megnyugvásához, a jóváhagyási folyamat pedig felgyorsulhat, vélte. A nagykövet kommentálta Jozef Moravčík szlovák külügyminiszter szavait is, hogy több olyan részletkérdés létezik, amelyet a szlovák félnek szükségszerűen át kell gondolnia. .Šedivý véleménye szerint a külügyminiszternek mint jogásznak vannak bizonyos aggodalmai. Nem értett egyet Jozef Tuchyňa belügyminiszter kijelentésével, hogy a Csehország és Szlovákia közti vízummentes kapcsolatokról szóló megállapodásokat egyik ország parlamentje sem hagyta jóvá, és enélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni. Tárgyalni pedig kell - mondotta Šedivý, aki a jóváhagyást kizárólag procedurális ügynek minősítette. ÉHSÉGSZTRÁJKSTOP (Folytatás az 1. oldalról) ten készek tárgyalni az ügyben. A pozitív fejleményekre hivatkozva Arnold Mihály kérte a polgármestereket. hogy a tárgyalások érdekében fejezzék be tiltakozó akciójukat. Az erintettek mérlegelve a kialakult helyzetet tegnap 15 órától ideiglenesen felfüggesztették az éhségsztrájkot, és az alábbi nyilatkozatot tették közzé: „Egymással teljes egyetértésben ezúton tájékoztatjuk a magyar és szlovák nyelvű sajtót, rádiót, televíziót, valamint a két ország illetékes hatósagait. bogy a bodrogközi Pácin-Vefky Kamenec (Nagykövesd) új, - kétoldalú közúti személyforgalmat lebonyolitando - határátkelőhely megnyitásáért 1993. július 9-én meghirdetett éhségsztrájkunkat 1993. július 21-ével ideiglenesen felfüggesztjük! Megelégedesse! nyugtázzuk, hogy - nemzetközi jelleget öltött éhségsztrájkunk eremdényeképpen a Közép-európai Kezdeményezés országainak budapesti csúcstalálkozóján megtartott Jeszenszky-Moravčik külügyminiszteri eszmecserén szó esett az új határátkelőhelyek megnyitásának kérdéséről, a magas szintű szakértői tárgyalások lehető legrövidebb időn belül történő megindításáról! Országaink vámparancsnokai - megtisztelvén bennünket látogatásukkal - személyesen adták tudomásunkra: 1993. július 2fi-ától végre elkezdődhetnek a tárgyalások az új határátkelőhelyek számáról, sorrendjéről és üzemeltetéséről! Ebben a megváltozott helyzetben úgy véljük, hogy éhségsztrájkunk folytatása esetleg - a külső kényszer látszatát keltve - akadályozhatna a tárgyalások menetét. Éppen ezért arra a közös elhatározásra jutottunk, hogy a szakértői tárgyalások nyugodt légkörének biztosítása érdekeben éhségsztrájkunkat ideiglenesen felfüggesztjük! Végezetül ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik 13 napon át erkölcsi támogatásukkal, szolidaritásukkal lelki támaszt nyújtottak megpróbáltatásaink elviseléséhez. A magyar és szlovák nép barátsága jegyében. BARATI ATTILA, Pácin község polgármestere JAKUS PÉTER, Nagykövesd polgármestere. (-szák)