Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-22 / 168. szám, csütörtök

A. kolozsvári Babes-Bolyai Tu­dományegyetemen ez év őszétől 300 elkülönített hely vár a ma­gyar nyelven tanulni kívánó je­lentkezőkre. Ezt Viorel Hreben­ciuc, a román kormány főtitkára és a kabinet mellett működő Nemzetiségi Kisebbségi Tanács koordinátora ígérte meg a kor­mány nevében azon a feke­te-tenger parti Neptun üdülőhe­lyen lezajlott tanácskozáson, melyen a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség képviselői­vel áttekintették az új szerv előtt álló legfontosabb feladatokat és megegyeztek a kis lépések takti­kájában. A megbeszélésekre az amerikai kezdeményezésre lét­rejött Project on Ethnic Relation szervezet konferenciájának ke­retében került sor. Hrebenciuc megígérte továb­bá, hogy a kormány visszavonja azt az előírást, amelynek értel­mében az elemi iskolák első négy osztályában is a történel­met és a földrajzot román nyel­ven tanították volna a kisebbségi iskolákban. Magasabb osztá­lyokban ez az előírás, melynek teljes eltörlését követeli az RMDSZ, egyelőre még érvény­ben marad. Sikerült továbbá azt is elérni, hogy az előírások közül töröljék azt a paragrafust, misze­rint ahol tíz román tanköteles gyerek volt, ott már kötelező volt román osztályt nyitni. Most úgy fog módosulni ez az előírás, hogy a kötelező helyett a lehet­séges fog benne szerepelni, s vo­natkozni fog a kisebbségi gyere­kekre is. Tehát ahol tíz kisebbsé­gi gyerek szülei anyanyelvű osz­tályt kérnek, ott a lehetőségek szerint meg kell ezt adni. A román kormány további en­gedékeny gesztusa, hogy augusztus 18-ig, a Nemzeti Ki­sebbségi Tanács legközelebbi üléséig megvizsgálják a kétnyel­vű feliratok bevezetését szabá­lyozó kormányhatározatot, a ki­sebbségi törvénytervezetet, s ki­dolgozzák az országos Audovi­zuális Tanács mellett konzultatív szerepet betöltő nemzetiségi bi­zottság működési szabályzatát és összetételét. A konferencia kapcsán nyilvá­nosságra került román kormány­engedményeket a romániai ma­gyar körök pozitívan fogadták, hasonlóan a németek is. Most már csak az a kérdés, hogy ezek az első pozitív lépések a kisebb­ségek felé valóban megvalósul­nak-e a gyakorlatban. Az RMDSZ egyébként attól tette függővé további tagságát a Nem­zeti Kisebbségi Tanácsban, hogy az fel tud-e mutatni belátható időn belül valamilyen eredmé­nyeket. KOKES JÁNOS ÚJ szói w r Dél-Korea, felbuzdulva azon, hogy az Egyesült Államok és a KNDK a genfi tárgyalásokon kompromisz­szumos megállapodást kötött az észak-koreai nukleáris programról, úgy döntött, felújítja a gazdasági kapcsolatokat az északi szom­széddal. Az A P hírügynökség a koreai egyesítéssel foglalkozó szöuli mi­nisztert idézi, aki ígéretet tett arra, hogy dél-koreai vállalkozók látogat­A CSEH SAJTÓBÓL Marián Tkáč és Marián Jusko alelnö­kökként társuralkodók voltak a Szlovák Nemzeti Bankban — állapí­totta meg tegnapi jegyzetében a Li­dové noviny. Véleményük azonban abban az alapvető kérdésben sem egyezett meg, hogy mí az előnyös a szlovák valuta számára és mi nem. Amíg a józanul gondolkodó Jusko figyelmeztetett, hogy kevés a devi­zatartalék és hajlott a devalválás felé, addig a túlfűtötten nacionalista érzelmű kollégája, Tkáč a Mečiar kormányfőhöz közeli állásfoglalásra helyezkedett - még vitázni sem volt hajlandó a leértékelésről, a tartalé­kok problémáját pedig elbagatelli­zálta, írta a cikk szerzője. A helyzet alakulása Jusko alelnök nézeteit igazolta. „Jutalmul" nem is kellett sokáig várnia: a parlament, amely végre megválasztotta a bank elnökét, megválasztotta alelnökét is. Ez pedig nem más, mint Marián Tkáč. Felmerül a kérdés, miként tük­röződik majd vissza ez a választás a szlovák központi bank politikájá­ban. Új vezetője, Vladimír Masár elnök nincs közvetlenül összekap­csolva a devalvációs vitában résztve­NEMZETKÖZI SET KÉR nak Phenjanba, amint az ottani kom­munista kormány engedélyezi a nemzetközi ellenőrök belépését a nukleáris objektumokba. A genfi megállapodás szerint ugyanis a KNDK-nak fel kellene újítania a tárgyalásokat a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséggel és engedé­lyeznie kell az ügynökség ellenőrei­nek belépését azokba az objektu­mokba, ahol a feltételezések szerint atomfegyvereket fejlesztenek. vő egyik féllel sem, s lehetséges, hogy a problémák terhe alatt majd reálisabb álláspontra helyezkedik, mint helyettese, jegyezte meg vége­zetül a szerző. xxx A Svobodné slovo tegnapi számában kommentálja az utóbbi hónapokban Szlovákiában gyakran elhangzott mondatot: még nem vagyunk felké­szülve. A szerző úgy véli, hogy a fel­készületlenség hátterében lényegé­ben az önállóság következményeitől való félelem áll. E félelemben ugyan­akkor a történelemből eredő kisebb­rendűség és a gyengeség felismerésé­nek érzése is felfedezhető, valamint annak tudatosítása, hogy az önálló állam nehézségeket hozott és hoz. Ez a félelem nem megalapozatlan - véli a cikk szerzője -, hiszen a brüsszeli folyosókon már most olyan vélemények hangzanak el, ha nem is fennhangon, hogy a „második hullámban" (Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia után) az új évezred első szakaszában a Cseh Köztársaságnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és - Szlovéniának van a legnagyobb esélye arra, hogy bejusson az Európai Unióba. 1993. JÚLIUS 22. NÉHÁNY SORBAN A Fehér Háznak szándéká­ban áll az, hogy szankció­kat helyez kilátásba Kínával szemben, ha a pekingi vezetés nem állítja le a fegyverkivitelt, tájékoztatott tegnap a Reuter hírügynökség az amerikai kül­ügymninisztérium szóvivőjére hivatkozva. Washingtont első­sorban a Pakisztánba irányuló kínai rakétaszállítások nyugtala­nítják, amelyekkel Kína megsze­gi a rakétatechnológiák rezsim­jének ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szerződést. Az M-ll típusú közepes hatótávol­ságú rakéták nukleáris robbanó­fejek célbajuttatására is alkalma­sak. A kínai rakétaexport kérdé­se szerepel a vasárnap Szinga­púrban esedékes amerikai—kínai külügyminiszteri megbeszélések napirendjén is. B ili Clinton bejelentette, hogy továbbra is érvényben van a George Bush elnök által 1990 nyarán Bagdad ellen elrendelt kereskedelmi embargó és az ira­ki aktívumok befagyasztása, amelyre a Kuvait-ellenes iraki invázió után került sor. L uigi Scalfaro olasz államfő tegnap Bukarestben meg­kezdte tárgyalásait román kollé­gájával, Ion Iliescuval. Scalfaro személyében olasz államfő első ízben látogatott Romániába. A 48-órás bukaresti vizit során találkozik a román politikai élet vezető képviselőivel. O roszországban az év eleje óta hivatalos adatok sze­rint az infláció mértéke megha­ladta a 242 százalékot és tovább fokozódik annak ellenére, hogy javult a rubel dollárral szembeni árfolyama. Idén példáui a hús­termékek árai több mint a négyszeresére, a tejipari ké­szítmények és a halféleségek árai több mint a háromszorosára emelkedtek. Az áremelkedés a vodkát sem kímélte meg, ame­lyért most 2,6-szor többet kell fizetni, mint januárban. Párhu­zamosan már több mint egy hó­napja fokozatosan erősödik a ru­bel, a múlt havi 1116 rubeles holtpontról - ennyit kértek el egy dollárért - jelentősen elmoz­dult a kurzus és jelenleg egy dollár hozzávetőleg ezer rubelt ér. M anilától 800 kilométerre délre kilenc emberéletet követelt egy muzulmánok és ke­resztények között lezajlott inci­dens, amelyre az egyik település kókuszültetvényein került sor. A tragédia akkor zajlott le, ami­kor helybéliek csoportja kókusz­diót szedett, majd fegyveres mu­zulmánok távozásra szólították fel őket arra hivatkozva, hogy magánterületen vannak, majd ezer pesós kártérítést követeltek tőlük, miután az egyébként ke­resztény felekezetű helyi lako­sok ezt elutasították, közéjük lőttek és kilenc ember a helyszí­nen meghalt. J apánban immár az egész or­szágra kiterjed az egyes bűn­szövetkezetek helyi csoportjai közötti harc. Tokióban a nemze­ti rendőrségi ügynökség szóvivő­je közölte, hogy a halálos áldo­zatok száma eddig már elérte a hármat és hat személy megse­besült. Az incidenssorozat a múlt hét végén Szapporóban kezdődött, ahol a Kjokuto-taj tokiói banda vezére meggyilkol­ta a másik legnagyobb bűnszö­vetkezet, a Jamagucsi-gumi he­lyi vezérét. Ezután Japán külön­böző városaiban 34 helyi jellegű lövöldözésre került sor a két banda tagjai között, s 16 esetben ez Tokióban történt. KISZORÍTÓSDI A KATONAI TECHNOLÓGIA PIACÁN Nyikolaj Szemjonov, a Glav­kozmos cég sajtóosztályának ve­zetője bírálta az Egyesült Álla­mok és Oroszország közötti megállapodást, mely szerint Moszkva befagyasztja az Indiá­val korábban kötött rakétameg­állapodást és nem adja el Delhi­nek a 350 millió dollár értékű rakétamotorokat. Véleménye szerint az USA megpróbálja ki­szorítani Oroszországot a kato­nai technológia piacáról, s ezt a szándékát maga az orosz kül­ügyminisztérium támogatja. Washington viszont attól tart, hogy India megkezdhetné saját ballisztikus rakétáinak gyártá­sát. Az orosz szakértők nem ta­gadják, hogy azoknak a doku­mentumoknak az alapján, ame­lyeket Delhi kapott Oroszor­szágtól a tavalyelőtti megállapo­dás értelmében, India képes önállóan is befejezni a rakéta­motorok gyártását. Ugyanakkor kizárják annak lehetőségét, hogy Delhi ezt a technológiát fegyverek gyártására tudja majd felhasználni. A KRÍMIEK ELLENZIK A FLOTTAMEGOSZTÁST Az orosz parlamentnek a napok­ban kellene foglalkoznia Sze­vasztopol, a fekete-tengeri flot­tabázis orosz státusáról szóló közelmúltban elfogadott határo­zat érvénytelenítésével - jelen­tette ki Nyikolaj Bagrov, a krími parlament elnöke. Egyben meg­erősítette, hogy Krím ellenzi a flotta megosztását Oroszor­szág és Ukrajna között úgy, ahogy arról Borisz Jelcin és Leo­nyid Kravcsuk, a két ország ál­lamfője megállapodott. Kedden egyébként a két el­nök telefonbeszélgetést folyta­tott ,,az orosz-ukrán kapcsola­tok időszerű kérdéseiről". Nyi­latkozott az ukrán külügymi­niszter-helyettes is, aki közölte: kedden kellett volna meghatá­rozni az időpontot, hogy mikor ül össze az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, amely Kijev kérésére fog­lalkozna Szevasztopol ügyével. Bokáig érő vízben billiárdozik a képen látható úr. Nem ez a legújabb hóbort a Misszisszippi mentén az USA-ban, hanem az évszázad legsúlyosabb árvize okozta ezt a szükségmegoldást. Az áradások miatt bezártak a játékkaszinók, de az egyik tulajdonos a billiárdozást engedélyezte. HÍREK - VÉLEMÉNYEK BUKAREST ENGEDMÉNYEI A KISEBBSÉGEKNEK Alija Izetbegovic bosnyák elnök drámai hangú felhívással fordult kedden este a nemzetközi közösséghez. Butrosz Ghali ENSZ­főtitkárhoz, valamint az USA szarajevói nagykövetéhez intézett levelében azt kéri, hogy azonnal avatkozzanak közbe és állítsák meg a Szarajevót fenyegető szerb offenzívát. Izetbegovic szerint bizo­nyos jelek arra utalnak, hogy Mladics tábornok szerb hadserege általános támadást indít a bosnyák főváros ellen, ezért kéri a Bizton­sági Tanácsot, hogy Szarajevót nyilvánítsa biztonsági zónává. A helyzet azt mutatja, hogy a muzulmánok súlyos katonai vereség előtt állnak. A szerb hadsereg szakadatlanul ostro­molja a legerősebb muzulmán állásokat a Szarajevótól néhány kilométerre délnyugatra fekvő Igman hegységben. A hírek sze­rint tegnap éjjel is két kilométert nyomultak előre, s csupán idő kérdése a muzulmán kapitulá­ció. Igman elestével nyitva az út Szarajevó felé. Ez a körülmény valószínűleg arra kényszeríti a bosnyák elnökséget, hogy fo­gadja el a tárgyalásokat Bosznia felosztásáról. Az elnökség eljut­tatta a társelnökökhöz saját ren­dezési tervét, Karadzsics boszniai szerb vezető azonban ezt már tegnap elvetette. Karadzsics nem hajlandó tárgyalni semmifé­le tervről, amelyben a szerb ál­lam nem független köztársaság­ként szerepel, s ezt nem is tagad­ja. A szerb vezető érvelését az­zal támasztja alá, hogy a történ­tek után a szerbek, horvátok és muzulmánok nem élhetnek egy államban, s ha a muzulmánok nem fogadják el a konföderációs tervet, Bosznia három részre va­ló felosztását, akkor a háború folytatódik, s vitathatatlanul muzulmán kapitulációval végző­dik, a szerbek meg a horvátok maguk között osztják el Bosz­niát, jóllehet ezt nem szeretnék. Lord David Owen és Thor­wald Stoltenberg, a Jugoszlávia­konferencia társelnökei tegnap elküldték a meghívókat Izetbe­govicnak, Karadzsicsnak és Ma­te Bobannak, a boszniai horvá­tok vezetőjének, hogy a hét vé­gén utazzanak Genfbe, a régóta tervezett hármas találkozóra. A társelnökök szerint Izetbego­vicnak létérdeke, hogy elmenjen Genfbe. A bosnyák elnök eddig ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a szerbek szüntessenek be minden katonai akciót a muzul­mánod ellen. Eközben Bécsben megkez­dődtek a horvát-krajinai tárgya­lások a maszlenicai híd térségé­nek a kiürítéséről. Mint ismere­tes, a horvátoknak július utolsó napján az utolsó fegyverest is ki kell vonniuk a körzetből, és a hi­dat, valamint a zadari repülőte­ret át kell adniuk az UNPRO­FOR-nak. A tárgyalások előtt a horvát küldöttség vezetője til­takozott a szerb félnél amiatt, hogy kedden szerb tankok húsz gránátot lőttek ki a repülőtér és a híd térségébe. A vasárnapi hid­avató óta ez volt az első komoly incidens. Az EK minisztertanácsának soros elnöke megkezdte körútját a volt Jugoszlávia térségében. Willy Claes Zágrábban Tudjman horvát elnökkel tárgyalt, Bel­grádban Milosevics szerb elnököt keresi fel, Szarajevóban pedig Izetbegovicot. Az EK megbízá­sából arra szeretné rávenni a boszniai háborúra legnagyobb befolyással bíró politikusokat: gyakoroljanak nyomást a bosz­niai szerbekre és horvátokra, va­lamint a muzulmán elnökségre, hogy vegyenek részt a genfi tár­gyalásokon. GYARMATI JÓZSEF, Újvidék DÉL FELÚJÍTJA A GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT

Next

/
Thumbnails
Contents