Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-21 / 167. szám, szerda

ET-FELVETELI .. .részleges engedményekkel kíván jó benyomást kelteni Nyugat felé, ám a magyarok társadalmi szerkezetét jelentősen befolyásoló kérdésekben mások a szándékai. Ezt pedig csak a Nyugattal, valamint a szlovák demokratákkal együttműködni tudó(...) magyar vezető réteg ellensúlyozhatja. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1993. július 21. II. kiadás Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 167. szám MEZTELENÜL, NÉVTELENÜL Tizenhat éves voltam, amikor az osztálytársaim rábeszéltek. Remegő lábakkal ballagtam a 116-os busz megállójától a tóhoz. Megmondom őszintén, féltem, hogy a srácok többet akarnak a meztelen fürdőzésnél. Nagyon rendesek voltak, nem éltek vissza a bizalmammal. (8. oldal) AGRÁRPIAC MEGMOZDULTAK AZ ÁRAK (Munkatársunktól) Bár a szlovák parlament a legutóbbi ülésén jó néhány mezőgazdasággal kap­csolatos törvényt és határozatot fogadott el, az ágazat siralmas helyzetében az elkövetkező fél­évben nem várható számottevő változás - vélekedett Pavol De­linga, a Szlovákiai Földművesek Pártjának elnöke. A mezőgazda­sági vállalatok válságos gazdasá­gi helyzete ugyanis nem változ­tatható meg varázspálca-suhin­tásra. Ellenben a piacon már érezhetően megmozdultak egyes mezőgazdasági termékek árai, többek között a sertéshúsé és a gabonáé, s ezt kedvező előjelnek tartja a pártelnök. Helyzetelemző értékelésében le­szedte a keresztvizet a pénzügy­minisztériumról, amely halogató taktikájával, az ágazat megmen­tésére tett intézkedések elodázá­sával komoly akadályokat gördít az agrárreform célkitűzéseinek megvalósítása és a válságból va­ló kilábalás lehetőségeinek meg­teremtése elé. (t. szil.) FESZÜLTSÉGOLDÓ INTÉZKEDÉS AZ INTERVENCIÓS GABONA EGY RÉSZÉT KÖZVETLEN FIZETÉSSEL Köztudott, hogy idén 790 ezer tonna élelmiszer-ipari búzát vá­sárolnak fel az állami alapokba, a termés megközelítőleg 40 százalékát. A mezőgazdasági vállalatok kétségbeejtő gazdasá­gi helyzete és a vártnál kisebb terméshozamok arra késztetik a termelőket, hogy immár ők is piaci szabályok szerint viselked­jenek, s megvárják, amíg kedve­ző árat kínálnak termékeikért. Éppen ezért érezhető feszültség uralkodik a gabonapiacon, mi­közben az állami intervenciós alapba való felvásárlás szükség­leteit immár előzetesen szeret­nék biztosítani az illetékesek. Az említett feszültséget csak fo­kozta a pénzügyminisztérium ál­tal egyre halogatott garantált in­tervenciós árak kihirdetése és a körülötte zajló huzavona, ami bizony kissé megkérdőjelezte az alapba való felvásárlás hiteles­ségét. Ennek érdekében született a döntés, hogy az intervenciós alapba szánt gabona egy részét, mintegy 250 ezer tonnát, nem váltók segítségével vásárolják fel, illetve fizetik ki, hanem köz­vetlenül a termelők számlájára utalják át az összeget. A piaci helyzetre azonnal reagáló intéz­kedésről tegnap Pavol Delinga, az Állami Piacszabályozási Alap igazgatója tájékoztatott. El­mondta, hogy az állami alapok­ba történő felvásárlás már meg­kezdődött, de konkrét adatokról még nem tudott beszámolni. A felvásárlás kerületenként úgy­nevezett koordinátorok közre­működésével zajlik. Pavol De­linga szerint a felvásárlók nem (Folytatás a 2. oldalon) jsátíí RB ä H HHHffl iMfiP - H w í érni, » H i x (Ján Malý felvétele) Aratás után. SZERB ÁLMOK, HA VALÓRA VÁLNAK.., CSURKIN-ÁG0ST0N TALÁLKOZÓ Tegnap Bécsbe utazott a krajinai szerbek küldöttsége, s valószínűleg több napig tartó tárgyalásokat folytat a horvát delegációval a masz­lenicai híd térségéről. Mint ismere­tes, a múlt héten létrejött genfi meg­állapodás alapján Horvátországnak augusztus elsejéig ki kell vonni csa­patait a térségből. Nehéz és kétség­kívül viharos tárgyalássorozat lesz, mert mindkét fél a maga módján értelmezi a genfi megegyezést. A knini szerbek úgy tartják, hogy augusztus elseje után visszaállíthat­ják a januári horvát akció előtti álla­potokat, Horvátország pedig csak abban az esetben hajlandó kivonni csapatait, ha helyüket a kéksisako­sok foglalják el. Kninben hétfőn este tárgyalt Radovan Karadzsics, a bosz­niai szerbek vezetője és Goran Ha­dzsics a krajinai szerb vezér. Ezúttal is a két szerb bábállam egyesülésének módozatait vitatták meg, Karadzsics azonban az esti órákban tartott nép­gyűlésen kijelentette, a bécsi tárgya­lásokon csak a határvonal kijelölésé­ről lehet szó. A két szerb kormány most már, úgymond, gyorsított ütemben mun­kálkodik az egyesülésen, egyesek szerint egy úgynevezett Nyugat­Szerbia létrehozásán. A legújabb hí­(Foly tatás a 2. oldalon) SÚLYOS BALESET KASSÁN HÁZNAK ROHANT EGY AUTÓBUSZ Szörnyű pillanatokat élhettek át teg­nap reggel néhány perccel hat óra előtt a helyi tömegközlekedési válla­lat egyik 18-as autóbuszában uta­zók, amikor a jármű a Furcsa-lakóte­lepről a belvárosba tartva nem tu­dott megállni a meredek lejtőn, s fel­tartóztathatatlanul száguldott az Eperjesi, valamint Gálszécsi út T ala­kú kereszteződése felé. A helyszín közelében lakókat, illetve az SOS gépkocsimentő-szolgálat ottani tele­pének ügyeleteseit hirtelen nagy ro­baj rázta meg. A piros csíkos Karosa a lejtő alján elsöpörte a szemaforosz­lopot, áttörte az út menti drótkerí­tést, egy hatalmas diófa mellett hom­lokegyenest nekirohant a téglafalú raktárépületnek, s azt teljesen be­döntötte. - Peter Roob és František Hromi kollégáimmal pillanatok alatt bent voltunk az autóbuszban. Speciális vágókészülékeinkkel a volán mögé préselődött buszvezetőt, valamint az első ülés és a vezetőfülke közé szo­rult két hölgyet igyekeztünk minél gyorsabban kiszabadítani - tájékoz­tatott később Marcel Vlasatý, a gép­kocsimentő-szolgálat túlórázó ügye­letese. - A további információkat a rend­őrség illetékeseitől s a kórházaktól kaptuk. Egyesek azt nyilatkozták, hogy tudomásuk szerint a busz fék­berendezésének meghibásodása okozta a balesetet. Ezt hallottuk a Pauster Kórház baleseti sebészeti osztályára került néhány sérülttől is. A rendőrség az okot csak a gépjármű műszaki ellenőrzése után hozza nyil­vánosságra. A könnyebb sérülésekkel kórház­ba került Csatlós Tibor nekünk azt mondta: benne, mint utasban már a Furcsa-lakótelepen gyanút keltett az, hogy a busz a megállókban nehe­zen áll meg, hosszú fékezés után is néhány méterrel túlment a vonalon. (Folytatás a 2. oldalon) ČERNÁK A DSZM-SZNP KOALÍCIÓ MEGKÖTÉSÉRŐL SZOMBATON BÁRTFÁN? A DSZM és az SZNP koalíciós tár­gyalásai biztosan nem véletlenül nyúlnak, mint a rétestészta. Már többször úgy látszott, meg is szakad­nak, azonban a hétfői parlamenti szavazások azt bizonyítják, egyre inkább a befejezéshez közelednek. Tegnap mégis elmaradt a tárgyalá­sok terv szerinti további fordulója. Ľudovít Černák, a nemzetiek elnöke tegnap este nyilatkozott ennek okáról. Mint mondta, valóban tegnap es­tére terveztek egy találkozót, de a kormányülés elhúzódása miatt má­ra halasztották. Elmondta, hogy a hétfői szavazás ledöntötte a két párt közt addig fennálló bizalmatlan­ság falát. Černák szerint a tárgyalá­sok kulcskérdése is ugyanaz lesz, mint a dubnicai találkozóé volt: a képviselői mandátumok kérdése. Az SZNP elnöke meg van győződve arról, hogy az általuk előkészített javaslat a DSZM számára is elfogad­ható lesz. Mint mondta, ma még semmikép­pen nem kerül sor a koalíciós szerző­dés aláírására, mert még hogyha megegyeznének is, a szerződés szö­vegét a DSZM szombaton Bártfán sorra kerülő választmányi ülésén kell jóváhagyni, és az SZNP-t is kötik a központi tanácsa által elfoga­dott feltételek. - Kedvező esetben szombaton Bártfán tennénk pontot az ügy végére - mondta Ľudovít Černák. HALADÉK A SZIGETKÖZNEK Váratlan segítséget kapott az utóbbi napokban a vízhiányban senyvedő szigetközi ágrendszer. Vasárnap ugyanis a Dunán levonuló árhullám miatt a bősi vízlépcső üzemeltetői Dunacsúnnál felnyitották a húszlyu­kú árapasztó műtárgyat, és így a víz elöntötte a jobboldali árteret. Ker­tész József, az illetékes magyar vízü­gyi igazgatóság szigetközi szakasz­mérnöke a Népszabadságnak azt is elmondta, hogy a szlovák oldal őket erről előre nem értesítette, így csak tippelni tudják, hogy erre vasárnap délelőtt került sor. Az árhullám elő­ször hétfőn tetőzött, majd kedd dél­előtt óta újra emelkedik a víz szintje. Mindezek következtében megtelt a szigetközi hullámtér ágrendszere, és javult a talajvíz helyzete, aminek Kertész József szerint óriási jelentő­sége van számukra. Elmondta azt is, hogy a Szigetköz helyzetén sokat javíthat, ha minél hosszabb ideig marad, fenn a jelenlegi állapot, bár jó lenne, ha a szlovák fél előre értesítené a magyar vízügyi hatóságokat az ilyen lépéseiről, mert akkor alaposan fel tudnának készül­ni a jelenségekre, és az esetleges jövőbeli beavatkozásokhoz átgon­doltabban tudnának tapasztalatot gyűjteni. -Ú­UJSZO -INFORMÁCIÓ 1 i m mu—i OKTÓBERTŐL CSAK SZLOVÁK BÉLYEG A cseh sajtó közzétette, hogy Csehországban szeptember 30-ával érvényüket veszítik a csehszlovák postabélyegek. Mária Koducová­tól, a távközlési minisztérium postai főosztályának vezetőjétől megkérdeztük, mi a helyzet a postabélyegekkel Szlovákiában. - Hasonlóképpen, mint Csehországban, nálunk is szeptember 30­áig érvényesek a Československo feliratú szövetségi postabélyegek. Már jelenleg is vannak szlovák bélyegek, de a határidőig minél több csehszlovákot szeretnénk eladni, mert gazdasági kárt jelentene a még meglevőket bezúzni. Szeptember 30-a után már csak szlovák bélyegek lesznek kaphatók, de a csehszlovákokat még azután két hónapig beváltjuk. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár november végéig beviheti a postára érvénytelenné vált csehszlovák bélyegét, és helyette azonos névértékű szlovákot kap. (gl) MAI SZAMUNKBAN: LAKÁSTÖRVÉNY A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa július 8-án hagyta jóvá a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonáról szóló törvényt. A jogszabályt a 6-7. oldalon közöljük. PETER MIHÓK A BEHOZATALI PÓTLÉKRÓL: BRÜSSZELBEN MEGLEPETÉST OKOZNA Az Európai Közösségek szerint veszélyes és teljességgel illogikus lenne, ha Szlovákia a korona leértékelése után esetleg bevezetné a behozatali pótlékot is, nyilatkozta Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az EK-val folyó tárgyalásokon résztvevő pozsonyi megbízott szakértő. Peter Mihók szerint EK-körökben meglepetést váltana ki, ha egyes fogyasztási cikkekre behozatali pótlékot vetnének ki, sőt valószínűleg a hivatalos brüsszeli reagálás is ugyanilyen lenne. A kormánymegbízott úgy tudja, hogy az EK-szervektől érkezett nem hivatalos jelzések szerint a behozatali pótlék életbe léptetését a brüsszeli testület negatív jelenségnek minősítené a társulási szerződés szempontjából. CSERNOBIL RÉMKÉPE Az Izvesztyija napilap tegnap a Szi­bériai Csernobil rémképe című cik­kében a krasznojarszki nukleáris komplexumban dolgozó atomtudó­sok áldatlan helyzetével foglalkozik, amely azt követően alakult ki, hogy a plutóniumgyártó részlegben hétfőn baleset történt. A fizikusok szerint üzemükben a csernobilinál százszor nagyobb méretű katasztrófa követ­kezhet be, ha az orosz vezetés nem ad pénzt az elavult berendezések korszerűsítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents