Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-20 / 166. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1993. JULIUS 20. EDU-KONFERENCIA LESZ BUDAPESTEN Szeptember 1-3 közt Budapesten rendezi meg ez évi pártvezetői konferenciáját az európai kereszténydemokrata, konzervatív és néppártokat tömörítő Európai Demokrata Unió. Ezt Csóti György, a rendezőbizottság elnöke jelentette be tegnap a magyar fővárosban. A sajtótájékoztatón Csóti hangsúlybzta, hogy az EDU 15 éves történelmében még nem volt példa arra, hogy olyan sok magas rangú politikus vegyen részt a tanácskozáson, mint ahányan már elfogadták a meghívást a mostani fórumra. A magyar fővárosba várják Helmut Kohl német kancellárt, aki Csóti szerint már régen nem vett részt egy ilyen tanácskozáson, továbbá John Major brit Mitsotakis görög, Carl Bild svéd, Václav Klaus cseh miniszterelnököt, Sali Berisha albán államfőt, Ján Čarnogurský szlovák politikust és más ismert, neves személyiségeket. Ennek ismeretében várható, hogy számos fontos kétoldalú megbeszélésre is sor kerül ez alkalomból. A találkozón teljes jogú taggá válik majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és szó lesz a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állandó megfigyelői státusának megerősítéséről is. A tervek szerint a tanácskozáson elsősorban Európa integrációjával, az Európai Demokrata Unió keleti irányba történő kiterjesztésével, az új demokráciák kiterjesztésével, valamint a kontinens biztonságával foglalkoznak majd a résztvevők. (Kokes) KISEBBSÉGI JOGOK AZ EURÓPA TANÁCS CSAK ELLENŐRIZHET Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára, aki szintén részt vett a Közép-európai Kezdeményezés múlt heti budapesti ülésén, interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben megállapítja: nem tekinti feladatának annak kommentálását, hogy Magyarország miként szavazott Szlovákiának az ET-be történt tagfelvételekor. A nyilatkozat további részében Lalumiére aszszony nagyon óvatosan vélekedett a KeK kilátásairól. Az interjú egy részét a nemzeti kisebbségek kérdésköre alkotta, különös tekintettel a Szlovákiában élő magyar kisebbségre. Catherine Lalumiére szerint ha a felek kölcsönösen megállapodnak a kisebbségi jogok betartásának elvében, akkor az ET ellenőrizheti ezek megvalósulását. „Ennek alapfeltétele azonban a partnerek közötti kölcsönösség, mivel az ellenőrzés nem lehetne kényszerítő jellegű, nyilatkozta az ET főtitkára. SZOMÁLIA ÚJ NAP, ÚJ INCIDENS A szomáliai fővárosban, Mogadishuban tegnapra virradóan újra lőtték a repülőteret. Az olasz televízió szemtanúk beszámolójára hivatkozva arról tájékoztatott, hogy az akcióban automata fegyvereket és aknavetőket vetettek be. A lövöldözés során találat érte az ENSZ-erők parancsnokságának központját is. A legutóbbi összetűzésekre a szomáliai fegyveresek és az ENSZ-különítmény olasz kontingense között került sor. Katonai források arról számoltak be, hogy egy autóbuszt elrabló szomáliai csoport tűz alá vette az olasz járőrt akkor, amikor annak járműve az egyik ellenőrző ponton haladt át, majd a tüzet olasz részről viszonozták. Szomáliában tartózkodik az olasz külügyminisztérium egvik dj/ilmastája, Maurizio Moreno, aki a hét végén tárgyalt az ENSZ-különítmény egyik vezetőjével, Jonathan Howe tengernaggyal és más ENSZilletékesekkel. Moreno cáfolta azokat a híreket, hogy a megbeszéléseken az olasz kontinges vezetőjének, Bruno Loio tábornoknak a leváltásáról lett volna szó. Mint ismeretes, az ENSZ korábban már felszólította Rómát a katonatiszt visszahívására, mivel állítólag nem a New York-i utasításoknak tesz eleget, hanem az olasz fővárosból jövőknek. SZÁMŰZÖTT PALESZTINOK HÉTHÓNAPOS KÁLVÁRIA JORDÁN TERV A KONFÖDERÁCIÓRA A Dél-Libanonban immár hetedik hónapja tartózkodó mintegy 400 palesztin deportált az elmúlt hét végén újabb tiltakozó menetre szánta el magát az izraeli határ felé. Az Associated Press hírügynökség beszámolója szerint a menettel akarják újra felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét az év eleje óta megoldatlan problémájukra. Izrael ekkor az iszlám terrorista HAMAS mozgalomhoz való tartozásuk és öt izraeli katona meggyilkolása miatt deportálta őket az országból. Februárban 11 deportált visszatérését engedélyezték, azonban a többiek még mindig egy sátortáborban élnek DélLibanonban. A menet résztvevői arra azonban mégsem vállalkoztak, hogy eljussanak az izraeli határ közelébe, mivel ez a terület alá van aknázva és szögesdrótakadályok gátolják őket a továbbjutásban. Ezért a menetre csak táborhelyük közvetlen közelében került sor. Szóvivőjük ismét felszólította a Biztonsági Tanácsot, az Arab Ligát és más nemzetközi humanitárius szervezeteket, hogy ne feledkezzenek meg áldatlan helyzetükről és járjanak közben hazatérésük érdekében. • * • A Palesztinai Felszabadítási Szervezet gondosan tanulmányozza azt a jordán-palesztin konföderációra vonatkozó javaslatot, amely az Izrael által megszállt területekre vonatkozna. Jasszer Abid Rabbo, a PFSZ szóvivője szerint Jordánia ugyan előzetesen nem tárgyalt a PFSZ-szel a konföderáció részleteiről, palesztin részről ennek ellenére foglalkoznak a javaslattal. Politikai megfigyelők szerint a megszállt területeken tervezett jordán-palesztin államszövetség létrehozása Izrael pozícióit gyengítené a térségben. Ezért úgy hírlik, hogy Tel Avivban inkább üdvözölnék egy önálló palesztin állam létrehozását, mint a konföderációt. MEGTÖRT A JÉG Tegnapra ismertté váltak a vasárnapi japán parlamenti választások hivatalos eredményei, melyek szerint az eddig kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) végzett az első helyen, a szavazatok 36,6 százalékával, ami azt jelenti, hogy az 511 mandátum közül 223-at mondhat a magáénak. A második helyen végzett szocialisták 70 mandátumot, a harmadik helyezett, a japán Megújhodás Pártja 55 parlametni helyet szerzett. HÍRMAGYARÁZATUNK: Kétségtelen, Japánban új politikai korszak alapjait rakták le a hétvégi választások. Megtört a jég, megtört az egyeduralom. A polgárok szavazólapjaikkal adtak hangot óhajuknak, hogy változásokat igényelnek, s ennek megfelelően biztosítottak teret a kisebb, újonnan alakult jobbközép pártoknak. Ezek javára vontak meg szavazatokat az eddigi ellenzéktől, a szocialistáktól és vetettek véget a liberális demokraták majd negyven évig tartó teljhatalmának. Ám az eredmények egyben azt is bizonyítják, hogy a japánok óvatosak, s a hirtelen változásokból azért nem kérnek. Noha megfosztották a korrupciós botrányokkal megbélyegzett kormányzó LDP-t a parlamenti mandátumok abszolút többségétől — mintegy újabb esélyt adva —, elegendő szavazatot biztosítottak számára a kormányalakításhoz, s a reformfolyamat folytatásához. Ebbe azonban immáron beleszólásuk lesz a kisebb pártoknak is. Mijazava Kiicsi miniszterelnök, súlyos vereségnek könyvelte el a választásokon elért eredményeket, s kijelentette: nem akarja akadályozni a politikai helyzet alakulását, szándékában áll lemondani tisztségéről. Hogy miként alakul a továbbiakban a helyzet, azt nehéz előre megjósolni. Jelenleg annyi bizonyos: egy átmeneti, bizonytalan politikai korszak kezdődik, amely a kormányalakításért vívott harc jegyében telik majd el. Ebben pedig, az előrejelzések szerint, nagy szerepet játszhat a közelmúltban alakult Új Japán Párt. Élén szamurájok leszármazottja áll, s kegyeiért esedeznek mind az ellenzéki pártok, mind a kudarcot vallott LDP. (urbán) BUDAPESTI CSÚCS - VARATLAN FORDULATOKKAL Van-e jövője, létjogosultsága a Közép-európai Kezdeményezésnek? Ha igen, milyen irányba fejlődjön? Céljai megfelelnek-e a jelenlegi politikai változásoknak vagy módosításokra szorul? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolását, tisztázását tűzte célul a KeK idei budapesti csúcsértekezlete. Nemcsak annak apropóján, hogy Václav Klaus cseh miniszterelnök röviddel a magyar fővárosba való elutazása előtt egy rádióinterjúban megkérdőjelezte a szervezet fontosságát. Klaus, immár Budapesten, sajátos módon továbbította a labdát a játéktér másik oldalára. Kijelentése, hogy személyes véleményét összekeverik a prágai kormány hivatalos álláspontjával, nem igazán nyugtatta meg az érzékenyebb fülűeket. így elsősorban a Nyugathoz felzárkózni akaró szegényebb keleti országokat és a stabilitásban bizakodó balkáni tagországokat. Hasonló játéktechnikát alkalmazott a cseh miniszterelnök a levélbotrány kapcsán is. Nem korrekt dolognak nevezte, hogy Budapest közölte Antall József hozzá intézett levelét, megfeledkezve arról, hogy ő volt az, aki a prágai tévékamerák előtt diplomatikusnak éppen nem nevezhető módon idézett belőle. Egy dolog a levél tartalma és nem éppen szerencsés időzítése, és egészen más annak nyilvánosságra hozatala. Klaus megnyilvánulása mindenki előtt egyértelművé kellett hogy tegye: Budapest nem számithat Prága segítségére a kisebbségek kérdésében, vagy legalábbis nem most. A kisebbségi jogok domináltak az idei csúcsértekezleten. A találkozó rendezői nem titkolták véleményüket, hogy szerintük a KeK-nek igenis foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel is. Annál is inkább, mert nagyban ettől függ a térség stabilitása. Úgy tűnik azonban, hogy a szervező országot is váratlanul, előkészületlenül érte az olasz kormányjavaslat egy kötelező jogi érvényű megállapodás elfogadására a kisebbségekről. A javaslat nem ment át a külügyminiszterek tanácsában és a kormányfői értekezleten, s a parlamenti közgyűlés olasz tagjai sem támogatták egyértelműen, mondván, ez az olasz kabinet ötlete s nem az övék, nekik ehhez semmi közük. Az utóbbi fórumon a csehek érdekes véleménynek adtak hangot. Szerintük különbséget kell tenni a jó és a rossz, tehát a háborút okozó kisebbségek között, s hogy a kisebbségeknek nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak, s az esetleges deklarációban vagy megállapodásban mindkettőt rögzíteni kellene. Budapestet szemlátomást meglepte az osztrákok magatartása e kérdés kapcsán. Az, hogy nem álltak ki az éveken át nagyon jó szomszédnak tartott Magyarország mellett. A „sógorok" azt hangoztatták, hogy majd az ET keretében foglalkoznak a kérdéssel, szerintük a KeK-nek nem kell ilyen kisebbségi deklarációval terhelnie magát. Pedig az osztrák külügyminisztérium KeKosztályának vezetője még néhány nappal a csúcsértekezlete előtt (a Népszabadságnak) azt nyilatkozta, hogy a KeK mintául szolgálhatna, ha a tagországok kidolgoznának egy kötelező erejű konvenciót az európai nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozón. A KeK-re vagy más regionális együttműködésre térségünkben szükség van. Ebben minden tagország egyetértett. Annak ellenére, hogy a kétnapos konferencia nem adott választ minden kérdésre, s nem hozott áttörést sem a gazdasági együttműködést, sem a délszláv válság kezelését illetően. Arra viszont nagyon jó volt, hogy a résztvevők tisztázták: ki miként vélekedik az általuk legfontosabbnak tartott kérdésekről, s kitől mit várhatnak. „ . GAGYORALIZ MÁSOK ÍRTÁK A Mladá fronta Dnes tegnap beszámolt arról, hogy a breclavi határátkelőnél a cseh idegenrendészet az elmúlt hét végén mintegy 100 személyt megakadályozott abban, hogy a Cseh Köztársaság területére lépjenek. A Szlovákiába visszatoloncolt külföldiek között 36 román és 49 FÁK állampolgár, továbbá koreai, osztrák és kanadai turisták voltak. A lap tájékoztatott arról, hogy július 13-tól, amikor a Szlovákia és Csehország közötti említett legnagyobb ideiglenes határátkelőhelyen az idegenrendészet megkezdte a harmadik országokból érkező külföldiek szigorú ellenőrzését, már több mint 200 személyt fordítottak vissza. A cseh előírásokat leginkább román és FÁK állampolgárok próbálják megszegni. KIHARCOLJON TÁDZSIKISZTÁNÉRT? Oroszország-szerte egyre inkább elutasítják orosz katonák részvételét a tadzsik-afgán határ védelmében. A sajtóban egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, hogy miért kellene Tádzsikisztánért harcolniuk az oroszoknak. Olyan vélemények is gyakoriak, hogy az orosz katonák feladata hasonló, mint valamikor Afganisztánban volt: a Moszkvának megfelelő bábrezsimek hatalmon tartása a közép-ázsiai szovjet utódköztársaságokban, hogy ily módon próbálják elejét venni az iszlám befolyás térhódításának. A tadzsik-afgán határon a hét végén viszonylagos nyugalom volt, a jelentések azonban rendszeres lövöldözésekről számoltak be a tádzsik ellenzék és az orosz határőregységek között. Orosz részről nem történt sebesülés, azonban ugyanezek a források arról is tájékoztattak, hogy afgán területen az utóbbi napokban jelentős átcsoportosításokra került sor a Tádzsikisztánnál való határ teljes hoszszában. CASTRO FELHIVASA WASHINGTONHOZ Fidel Castro felhívással fordult a washingtoni kormányzathoz, hogy tegye meg az első lépést a kétoldalú kapcsolatok javítását szolgáló tárgyalások megkezdése érdekében. A legfelső kubai vezető az ibero -amerikai csúcstalálkozó befejeztével nyilatkozott, azt hangsúlyozva, mivel az USA nagyhatalom, Kuba pedig kis ország, ezért szerinte az elefántnak kell megtennie az első lépést a hangya felé. Castrónak a 23 ország vezetőinek találkozóján sikerült elérnie, hogy a záródokumentum egy bekezdés erejéig bírálja a Kuba ellen három évtizeddel ezelőtt elrendelt washingtoni gazdasági embargót. HÁROM EVIG NEMHIÁNYZOTT SENKINEK Az ausztrál rendőrség a napokban egy házban felöltözött nöi csontvázat talált. Három évig senki sem kereste a halottat. A rendőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint az egyik szomszéd értesítette az illetékeseket azt követően, hogy tudatosította: nem látta a nőt azóta, hogy 1990 szeptemberében beszállt egy taxiba. Nem találta furcsának távollétét, hiszen a 70 éves szomszédaszszony, akinek családja nem volt, gyakran utazott el hosszabb időre. A rendőrség a csontváz mellett 1990 augusztusában keltezett leveleket és kisebb pénzösszeget talált. Nincs kétség afelől, hogy a nő természetes halállal halt meg.