Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-19 / 165. szám, hétfő

1993. JÚLIUS 19. j^^^^JÍRE^VÉ^MÉNYEK 2 TÍZET FIZET -TIZENEGYET KAP (Folytatás az 1. oldalról) retúrjegyet vagy 10 szakaszjegyet gyűjtenek össze a „Bussines class" osztályban, egy menettérti jegyet ingyen kapnak. Ennek kiállításához elegendő, ha az öt retúr-, illetve a 10 szakaszjegy tulajdonosa a kezelt jegyeket 1994. március elsejéig a ČSA valamelyik irodájában bemutatja, ahol ennek fejében annak a nevére töltik ki az ingyenjegyet, akinek a nevére az utas kéri. Az ingyenjegy egyébként a jövő év szeptember elsejéig lesz érvényes. Persze, utazási irodáinkban az érdeklődők még több lehetőségről, szolgáltatásról szerezhetnek tudomást, s meggyőződésünk, hogy sokan ki is használják ezeket. M. L. HATÁRÁTKELÉS - ARASZOLVA (Folytatás az 1. oldalról) kocsioszlop vége a pozsonyi Malom-völgynél volt. A forgalmat rendőrök irányították, s a feltehetőleg a Balatonra vagy esetleg még délebbre igyekvő turistának legalább hat-hét órát kellett várakozással, a határátkelő felé araszolással eltöltenie. Míg a német turisták az általuk évekkel ezelőtt megszokott határátkelőt választották úticéljuk megközelítéséhez, a szlovákiai turisták előrelátóbbak voltak: inkább a Ligetfalu-Berg határátkelőhely felé vették az irányt, ahol valamivel rövidebb idő alatt sikerült a túloldalra kerülniük. Rendkívül túlterhelt volt az egész múlt hét folyamán az oroszkai határátkelő is. Ez nem utolsósorban annak a következménye, hogy felújítási célból a nyári hónapokra lezárták a medvei határátkelőt, így a kamionosok elsősorban ezt az irányt választják. A vámtisztek szerint a fuvarozók élhetnének a többi, egyebek között az ipolysági, a szlovákgyarmati határátkelőhely nyújtotta lehetőséggel is. Komáromnál sem lépték át eddig egy nap alatt annyian a határt, mint szombaton. Szlovákiából Magyarországra 60 791 személy ment át. Magyarországról Szlovákia felé pedig 10 989-en lépték át a határt. Az itteni személygépkocsi-forgalom ugyancsak rekordot döntött ezen a napon. A főleg német rendszámú, átbocsátásra sorakozó gépkocsik többnyire olyanok voltak, amelyeket Dunacsúnról irányították át erre a határátkelőhelyre. Mindenesetre akik hallgattak a jó tanácsra, nem jártak rosszul: Komáromban folyamatos volt az átkelés, noha itt is több mint 17 ezer kocsit kezeltek ezen a hét végi napon. NYÁRI KAXi VERSENYSZELVÉNY Lapzárta: 22.10 AZ EREDMÉNYEK A VÁRTNÁL SZERENYEBBEK KOVÁCS-LALUHA MEGBESZÉLÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló véleménynek adott hangot Václav Klaus cseh kormányfő is. Újságírók körében azt mondta, hogy Magyarország a csúcstalálkozón túlontúl előtérbe helyezte a kisebbségi kérdést. Nem zárta ki azt a feltételezést sem, hogy a kisebbségi jogok emlegetésével és az önálló autonóm egységek szorgalmazásával Magyarország végső soron békés határmódosítást szeretne elérni. - Ám ezt — szögezte le Klaus -, a KeK-konferencián a magyar fél nem mondta ki. A parlamenti közgyűlés sem fogadta el az olasz kormányjavaslatot a kisebbségi konvenció megalkotására. Németh Zsolttól, a Fidesz képviselőjétől úgy értesültünk, hogy maguk az olasz képviselők is ellenezték ezt a megfogalmazást, mondván, a beterjesztés nem az ő művük, hanem az olasz kormányé. A magyarokat meglepte, hogy az osztrákok sem álltak ki a kisebbségi deklaráció mellett. Azzal érveltek, hogy az ET-ben lesz egy kisebbségi protokoll. A szlovák kormányküldöttség álláspontjával az újságírók csak a tanácskozást követő nemzetközi sajtóértekezleten ismerkedhettek meg. Ugyanis más küldöttséggel ellentétben a szlovák delegáció nem hozta nyilvánosságra Vladimír Mečiar felszólalását, s nem tartott időközbeni tájékoztatókat sem, mint azt mások tették. Mečiar a BBC kérdésére a tévékamerák előtt elmondta: - A kisebbségi kérdés nemcsak Szlovákia és Magyarország problémája. A szlovák jogrendet az Európa Tanácsba való felvétel alkalmával nemzetközileg megvizsgálták és elismerték, hogy eleget tesz a nemzetközi standard követelményeknek. Szlovákia a széles együttműködés híve, de ezt nem szabad a kisebbségektől függővé tenni. -Mečiar szerint elvetjük az olyan elképzeléseket, hogy az egyik országnak joga legyen ellenőrizni a másikat, miként tesz eleget saját jogrendjének. Az ETbe történő belépésünkkel elfogadtuk az ET ellenőrző mechanizmusait. Ezek értelmében fogunk foglalkozni a kisebbségi kérdésekkel. - Egy kérdésre válaszolva Antall József a következőképpen reagált Mečiar szavaira: - Magyarország hajlandó saját nemzetiségi politikáját bármelyik országéval összehasonlítani. Különös tekintettel a magyar Országgyűlés napokban elfogadott kisebbségi és etnikai törvényére. Nem arról van szó, hogy az egyik ország a másikat ellenőrizni akarná, hanem arról, amit az ET koppenhágai nyilatkozatában megfogalmazott — a nemzetiségi és kisebbségi jogok kérdése, hasonlóan az emberi jogokhoz, nem tekinthető csak belügynek. Ez átfogó kérdés. Magyarországnak sohasem volt célja elszigetelni Szlovákiát. Ellenkezőleg. Mi az együttműködés hívei vagyunk. A két ország közti neuralgikus pont — a kisebbségi kérdés és Bős — természetesen érinti a szlovák-magyar kapcsolatokat. De emellett a gazdasági, politikai, biztonságpolitikai és egyéb együttműködésre messzemenőkig készek vagyunk. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a KeK-re szükség van, s hogy ez a szervezet nem alternatívája az európai integráció más szervezetének. Antall József zárszavában úgy fogalmazott, a Kek-et nem azért hozták létre, hogy különszervezetet alkosson, hanem hogy segítse az európai integrációt, s mintegy gyakorlótere legyen az együttműködésnek. A szombati csúcstalálkozó során négyszemközti megbeszélésre került sor Jeszenszky Géza és Jozef Moravčík külügyminiszterek között. A találkozót követően az újságírók hiába faggatták őket, kérdéseikre mindössze általános válaszokat kaptak. Jeszenszky ugyan elmondta, hogy több konkrét kérdésről tárgyaltak, ám mindössze annyit árult el, hogy a határátkelőkről volt elsősorban szó. A szlovák delegáció hazaérkezése után derült ki, hogy állítólag a határok sért' hetetlenségéről is tárgyaltak, s hogy Jeszenszky állítólag biztosította partnerét: a kétoldalú szerződésbe belefoglalható ez a tétel is. Jeszenszky a hírrel kapcsolatban a tegnap a Kossuth Rádió Világóra című műsorának elmondta: - A szerződésről ugyan szó volt, de abban az értelemben, hogy meg kell vizsgálni, mi mindennek kell szerepelnie egy ilyen szerződésben. Sajnálatos, mondta Jeszenszky, hogy szlovák részről elég gyakran pontatlanul adják vissza a különféle kétoldalú tanácskozásokon elhangzottakat. A magyar kormány programjában is kifejtette készségét, hogy valamennyi szomszédjával kész szerződésben rögzíteni a kapcsolatok alapelveit. Arra a kérdésre, hogy elvileg benne lehet-e a szerződésben a határok sérthetetlenségéről szóló passzus, Jeszenszky a következőket válaszolta: — Sem Magyarország, sem a magyar kisebbség nem támasztott területi követeléseket. Van egy érvényes békeszerződés, amelyet a nagyhatalmak garantáltak. Tehát nincs szükség ennek állandó ismétlésére. Amennyiben a magyar kisebbség jogait, önkormányzatát, államalkotó voltát Szlovákia vagy más szomszéd állam elismeri és garantálja, akkor mi készek leszünk olyan megfogalmazásokat keresni, amelyek megerősítik a békeszerződés területi rendelkezéseinek érvényességét is. GÁGYOR ALÍZ, Budapest-Pozsony DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Deviza ÉRVÉNYBEN: 1993. július 19-én Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 48,855 49,347 49,101 47,53 50,67 49,10 Francia frank 5,600 5,656 5,628 5,47 5,79 5,63 Kanadai dollár 25,667 25,925 25,796 25,02 26,58 25,80 Német márka 19,126 19,318 19,222 18,76 19,68 19,22 Olasz líra (1000) 20,679 20,887 20,783 20,06 21,50 20,78 Osztrák schilling 2,714 2,742 2,728 2,67 2,79 2,73 Svájci frank 21,107 21,926 21,817 21,29 22,35 21,82 USA-dollár 32,957 33,289 33,123 32,42 33,82 33,12 ECU EK 37,205 37,579 37,392 ECU CSK 37,392 Amennyiben mindkét fél úgy akarja, még idén rendszeressé válhat a konzultáció a magyar és a szlovák parlament külügyi bizottságai között. Erről döntött hét végi budapesti találkozóján a két bizottsági elnök, Kovács László és Ivan Laluha. A találkozó, mint azt tegnap Kovács elmondta, a magyar fél kezdeményezésére jött létre. A megbeszéléseken elsősorban a szlovákiai névhasználati törvény, a kétnyelvű helységnévtáblák, a tervezett közigazgatási reform, valamint a kárpótlás kérdései kerültek szóba. A pozsonyi parlament által nemrégiben elfogadott névhasználati törvénnyel kapcsolatban Laluha úgy fogalmazott, hogy hatályba lépését nem politikai, hanem nyelvészeti problémák akadályozzák. Egyetértett viszont a felvetéssel, hogy ilyesmire szerencsésebb lett volna korábban felfigyelni. A helységnévtáblákról szólva Laluha elmondta, arról folyik a vita, milyen magyar név kerüljön a szlovák elnevezés mellé: a mai név fordítása vagy esetleg a történelmi magyar név. A szlovák közigazgatási reformmal kapcsolatban Kovács arra kérte Pozsonyt, hogy a meglevő nagyfokú bizalmatlanság eloszlatása végett vegyék igénybe, vonják be a szlovákiai magyar szervezeteket is a munkálatokba. Ezt igen szívesen venné a magyar fél. A két bizottsági elnök végezetül külön kitért a kárpótlásra is. Kovács szerint Laluha elmondta: annak, hogy a magyar kisebbség kimarad a kárpótlásból, nem nemzetiségi, hanem szociális okai vannak. A kárpótlásnak ugyanis Pozsony szeretne korlátokat szabni, és meg kívánja akadályozni a sokezer holdas területek visszaadását, visszakövetelését. K. J. MEČIAR: A MAI HELYZET SZLOVAKIANAK ÉS MAGYARORSZÁGNAK IS ÁRT (Munkatársunktól) - Nyílt eszmecserét folytattunk, mindkét fél keményen érvelt, de megoldásokat is javasolt. A jelenlegi helyzet Szlovákiának és Magyarországnak egyaránt árt - ezekkel a szavakkal értékelte a Budapestről hazatérő Vladimír Mečiar tárgyalásait Antall Józseffel. A repülőtéren tartott sajtóértekezleten a fő téma a szlovák-magyar viszony volt. Elmondta, hogy magyar kollégájával áttekintették a két ország kapcsolatait, a gazdasági helyzetet, foglalkoztak a visegrádi négyek együttműködésével, az európai intézményekhez való felzárkózással és a védelmi képesség kérdései is szóba kerültek. Magyarország fegyvervásárlásai kapcsán rámutatott, hogy Szlovákia válaszlépésként 180 millió dollárért vesz fegyvereket. - Megpróbáltam lebeszélni Magyarországot a fegyverkezésről, de eredménytelenül - jegyezte meg. A kisebbségi kérdés megítélésében eltértek nézeteink. Ezért - mint mondta - mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy a kisebbség jogait az európai szabványok vagy egyéb követelmények szerint kell-e meghatározni. A szlovák fél alapvetőnek tartja a szlovák-magyar alapszerződés megkötését, amelynek tartalmaznia kellene a határok sérthetetlenségének elismerését. A magyar kormányfő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy 1947 óta három szerződés is garantálta a határokat, és így nincs ok a kétségekre. A két ország külügyminisztereinek találkozóján, Vladimír Mečiar szavai szerint, Jeszenszky Géza kijelentette, hogy hamarosan megköthető a határokat garantáló szerződés. Ennek alapján rövidesen szlovák szakértők utaznak Budapestre, hogy ott a kezdő lépések megtételéről tárgyaljanak. A Közép-európai Kezdeményezés tagországainak találkozójáról kijelentette, hogy megítélése szerint a szervezetnek a politikai egyeztetés helyett vissza kellene térnie az eredeti elképzelésekhez, vagyis a gazdasági együttműködéshez és a kulturális értékek cseréjéhez. Hangsúlyozta, hogy a csehországi és a szlovák küldöttség egybehangoltan lépett fel. Közösen ellenezték, hogy a legközelebbi értekezleten fogadják el a kisebbségi jogok kötelező érvényű konvencióját. Sikerült elérniük, hogy végül Magyarország erre vonatkozó indítványa, bár voltak támogatói, nem az eredeti formában került a zárónyilatkozatba. A Václav Klausszal folytatott tárgyalásairól megtudtuk, hogy a cseh kormányfő egy Szlovákia számára elfogadható javaslattal jött elő. Eszerint a határok ellenőrzésének megszigorítása csak a harmadik országokból érkezőkre vonatkozna, nem vezetnének be kettős ellenőrzést, és a határok őrzésével kapcsolatos költségeket megosztanák. -esiA HATÁROK SÉRTHETETLENEK A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ TÉVÉBESZÉDE Szinte meglepően nyugodt hangnemben tartotta a szlovák kormányfő szokásos vasárnap esti tévébeszédét. A szepesváraljai történésekkel kapcsolatban türelemre, toleranciára, és - ahogy az egy kormányfőhöz illik - ismételten a törvényesség megtartására szólította fel Szlovákia minden állampolgárát. Majd szólt a cseh kormányfővel Budapesten kötött megállapodásáról (erről a budapesti eseményekről szóló tudósításunkban írunk), majd - amint az várható volt - kitért az ugyancsak Budapesten, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Antall József magyar államfővel folytatott, „őszinte hangvételű megbeszéléseinek" ismertetésére. Elégedettségének adott hangot, hogy a Magyar és a Szlovák Köztársaság közti együttműködési, a határok sérthetetlenségét rögzítő szerződés megkötésére irányuló javaslata meghallgatásra talált a magyar félnél. Hangsúlyozta, hogy a szlovák-magyar szerződés kidolgozása érdekében tíz napon belül szlovákiai szakértők keresik fel magyarországi külügyi partnereiket a vitás kérdések tisztázására. - Jelzés lesz ez kis csurkistáink számára is, akik úgy vélik, a fejlődés esetleg más irányt is vehet - fűzte hozzá a maga megszokott módján, szúrva egyet a kisebbségek felé. -pJAPÁN VÁLASZTÁSOK: KOALÍCIÓ KELL Nem született meglepetés a japán parlamenti választásokon, de változás igen. 38 év után elvesztette abszolút többségét a Liberális Demokrata Párt (LDP). Az eddig mindig egyedül kormányzó párt a nem hivatalos, de véglegesnek tekinthető eredmények szerint az 511 mandátum közül 233-at szerzett meg. A második helyen 70 mandátummal a szociafisták végeztek, a harmadik a Japán Megújhodás pártja lett 55 mandátummal. Negyedik a Komeito (51), ötödik az Új Japán Párt (35). A demokratikus szocialisták és a kommunisták 15-15 mandátumot kaptak, a többi parlamenti helyen kisebb független pártok osztoznak. A hírek szerint a koalíciós egyezkedések máris megkezdődtek, bár a választások hivatalos eredményeit csak ma délutánra ígérik.