Új Szó, 1993. július (46. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-16 / 163. szám, péntek

1993. JÚLIUS 16. A MUZULMÁNOK SOROZATOS VERESÉGEI (Folytatás az 1. oldalról) Szlobodan Milosevics szerb elnök nyilatkozatot adott egy japán napilapnak, amelyben ki­fejti, a jelen pillanatban Bosznia­Hercegovina három részre való felosztása szavatolná leggyor­sabban a békét, a muzulmánok­nak pedig nincs okuk arra, hogy ne fogadják el ezt a megoldási javaslatot, hiszen olyan területe­ket is visszakapnának, amelye­ket a háborúban elveszítettek. Arra a kérdésre, hogy a jövőben elképzelhető-e a szerb területek egyesítése, Milosevics azt a vá­laszt adta, hogy a nép körében kifejezett az erre való törekvés, az egyesülés tehát csak idő kér­dére. Vitalij Csurkin orosz kül­ügyminiszter-helyettes ma kezdi meg látogatását a volt Jugoszlá­via most már önállósult orszá­gaiban, Zágrábban, Belgrádban, s minden bizonnyal Szarajevó­ban folytat majd tárgyalásokat. Vuk Draskovics ellenzéki ve­zető tegnap elhagyta a belgrádi klinikai központot, ahol június 18-ától volt ellenőrzött gyógykezelésen. A pertörlés ki­mondása nyomán most már ott­honában igyekeznek az orvosok segítséget nyújtani. Jugoszláviában a súlyos üzemanyaghiány miatt egyéb­ként is akadozik a közlekedés, most a Szövetségi Repüléselle­nőrzési Hivatal dolgozóinak sztrájkja még súlyosabb zavaro­kat okozott, mert két napon át szünetelt a légi közlekedés Belg­rád és a tengerparti Tivat között. S/>arú.rr.ii!t,iroáÜmszerű„- kü­összeköttetést alig sikerült teg­nap úgy-ahogy helyreállítani, amikor a Crna Gora-i vaustasok kezdték meg általános sztrájkju­kat az úgynevezett káderlaká­sok elosztásában tapasztalt ren­delleneségek és a hanyag ügyke­zelés miatt. A munkaleállások miatt mintegy 4-5 ezer turista késve kezdi meg üdülését a Crna Gora-i tengerparton. SINKOVITS PÉTER, Újvidék . ÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK TADZSIK-AFGÁN HATÁR OROSZ HADMÜVELETEK? Az orosz legfelsőbb tanács jóvá­hagyta a vonatkozó intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy a tadzsik-afgán hatá­ron állomásozó orosz egységek vé­delme érdekében hadműveleteket indítson a térségben. Borisz Jelcin orosz elnök miután visszatért szabadságáról tegnap kije­lentette: védelmezni fogja Oroszor­szág és szövetségesei érdekeit, s hatá­rozott támogatásáról biztosította az orosz védelmi erők követelését, hogy küldjenek erősítést a tádzsik -afgán határra. TÖRVÉNY AZ ELKOBZOTT FÖLDEKRŐL (Folytatás az 1. oldalról) s nemcsak a parlamentben, ha­nem a felsőoktatási intézmé­nyekben is. Eredetileg a kor­mány új törvényt dolgozott ki, amellyel szemben a főiskolák­nak és egyetemeknek komoly fenntartásaik voltak. így ez nem is került a parlament elé. Mivel azonban az új tanévig több vál­toztatásra lenne szükség, a Fel­sőoktatási Tanács új javaslatot dolgozott ki a meglevő törvény novellizálására, amelyet a parla­ment oktatási és tudományos bi­zottsága magáévá tett. Ez a mó­dosítás érintette volna az egye­temek-főiskolák finanszírozását, a diákok képviseletét az egyete­mi-főiskolai tanácsban, a tudo­mányos fokozatok odaítélését, sőt lehetővé tette volna magán­egyetemek létesítését is. A par­lament az előbb említett furcsa módon nem fogadta el ezt a ja­vaslatot, így a felsőoktatási in­tézményeknek továbbra is szá­mos gonddal kell szembenéz­niük. Ezután a képviselők megsza­vazták a földtulajdonjogot sza­bályozó törvény módosítását. Ezt a javaslatot még kedden tár­gyalták, de a vitában az eredeti tervezetnek ellentmondó indít­ványok hangzottak el, ezért a szavazást elnapolták. Az egyik legvitatottabb kérdés az eredeti törvény azon bekezdésének tör­lésére tett javaslat volt, amely lehetővé tette, hogy a magya­roktól 1945 után elkobzott föl­deket is visszakapják tulajdono­saik. A kérdéssel a grémium is foglalkozott, és javaslatára teg­nap a képviselők nem szavazták meg a törlést. A törvény 150, illetve 250 hektárban határozza meg a visszaadandó föld maxi­mális nagyságát azzal, hogy ez minden jogosult személyre egyformán, tehát a magyarokra is vonatkozik. A déli szünet előtt félbeszakítot­ták a 20. ülést (a napirendet nem merítették ki), hogy délután már a 21. íilés ülhessen össze. Ezen foly­tatták annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely bírságolná a me­zőgazdasági szövetkezeteket, a föld­részek és vagyon kiadásának hátrál­tatásáért. A törvény hasonló sorsra jutott mint a főiskolai - nem szavaz­ták meg. Az esti órákig a parlament tör­vényt fogadott el az SZK gyermek­és ifjúsági alapjáról, valamint a kato­nai iskolákról. Határozatot hozott amellyel hatálytalanította Szepes­váraljának a bűnözés megfékezésére hozott intézkedéseit, melyek ellen­tétben állnak az alkotmánnyal. Ján Čarnogurský ennek kapcsán bírálta a kormányt, hogy nem tesz eleget a lakosság biztonságáért és javaslatá­ra a parlament feladatul adta a bel­ügyminiszternek, hogy szeptember végéig számoljon be arról, milyen lépéseket tett ebben az ügyben. A parlament ma folytatja munká­ját. (csizmár) A DEMOKRÁCIA EROPROBAJA NEM HAGYTÁK JÓVÁ A BÍRSÁGOKAT FARKAS PÁL (MKDM) volt a közös bizottsági előadója annak a földtörvény­nyel és a transzformációs törvénnyel összefüggő törvénytervezetnek, ame­^.44 —.IV -/ÍI i-nn/Inll/oToH <»1 a tori/o'/pf? - A szövetkezetek alapításakor és a kollektivizáció során elvett vagyon visszajuttatásánál a szövetkezetek nem járnak el úgy, ahogyan azt a törvény előírja. Áz első lépésben a magángazdálkodóknak 60 napon belül ki kellett volna adni a földré­szüket és a vagyonukat. A szövetke­zetek ennek nem tesznek elegei. Megtehetik, mert csak bírósági úton perelhetők. Ezt az áldatlan helyzetet próbálta a törvény megszüntetni. Szankcionálná a szövetkezetek ve­zetőit, ha gátolják a vagyon kiadá­sát. A bírság személyekre szólt vol­na. Ezenkívül a tervezet módosítaná a földtörvényt azzal, hogy 1994. december 31-ig meghosszabbítaná azt az időszakot, amely alatt kérni lehet még a szövetkezetektől vagy állami gazdaságtól a vagyont. A tör­vény vitája során ez a javaslat kike­rült a törvényből ugyanúgy, mint a kaució bevezetése is. Ez utóbbi szerint azután a vagyon után, amit érintett volna ez a törvény, addig, amíg ki nem adják, kauciót kellett volna fizetni az állami földalapba. Ennek ellenére az így megcsonkított törvény sem ment át. • Mi az oka ennek? - Reális képet alkothatunk ma­gunknak a szavazás eredménye alapján a szlovák parlamentről. Le lehet szűrni, hogy a DSZM és az SZNP sem ítélte meg egyöntetűen a kérdést. Egységesen csak a KDM, valamint a magyar koalíció támogat­ta a javaslatot, a DBP viszont teljes mértékben ellene volt. Ez is bizo­nyítja, hogy a demokrácia meg nem annyira előrehaladott, hogy egy ilyen törvény átmenjen a parlament­ben. A belső érdekeltség nagyon sokat nyom a latban. Lapzárta: 22.10 TOPLISTA: 1. MECIAR (Munkatársunktol) Tegnap este a pozsonyi Kijev Szálló nagytermében hirdette ki a Slobodný piatok című hetilap az olvasói által a legnépszerűbb­nek tartott hazai politikusok névsorát. A második negyedév szavazatait összegező lista élén Vladimír Mečiar kormányfő végzett, Michal Kováč köztársasági elnök és Ivan Gašparovič, a szlovák házelnök előtt. A kormánypárt és az őt támogató nemzeti erők jeles képviselőinek családias hangulatú ünnepségén az ellenzéket legfeljebb két-három újságíró képviselte, a prominencia félrevonulva, külön asztalnál falatozgatott az állófogadás finomságaiból; a toplista győztese: a sietősen távozó Vladimír Mečiar pedig meg sem várta az eredményhirdetést, mert annak kezdete - az államfő 20-25 perces késése miatt - kissé elhúzódott. Hogy el ne felejtsem: a fáradhatatlan tánczenekar tangót játszott. (miktósi) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. július 16-án Deviza Devizaárfolyam Vételi Eladási Közép­Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép­Angol font 49,299 49,795 49,547 47,98 51,12 49,55 Francia frank 5,601 5,657 5,629 5,47 5,79 5,63 Kanadai dollár 25,683 25,941 25,812 25,03 26,59 25,81 Német márka 19,130 19,322 19,226 18,77 19,69 19,23 Olasz líra (1000) 20,578 20,784 20,681 19,96 21,40 20,68 Osztrák schilling 2,718 2,746 2,732 2,67 2,79 2,73 Svájci frank 21,753 21,971 21,862 21,33 22,39 21,86 USA-dollár 32,938 33,270 33,104 32,40 33,80 33,10 ECU EK 37,290 37,664 37,477 ECU CSK ­­37,477 MÉG NEM DÖLT EL A MAGYAR RÁDIÓADÁS SORSA Csütörtökön a parlament törvényt fogadott el a tévéről és rádióról. Ezzel kapcsolatban kétségek merültek fel a nemzetiségi adás jövőjét illetően. A törvény ismeretében hogyan látja ezt a kérdést Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés frakcióvezetője? - A kormány eredeti törvényter­vezete tartalmazott egy mondatot, amely szerint biztosítani kell egy rádióadó-hálózatot a nemzetiségi adások számára. Ez a mondat nem került be a jóváhagyott törvénybe, ami reménytelen helyzetet is elő­idézhet számunkra a jövőben. A tör­vény szerint az egész országot befe­dő rádióadó-hálózatok száma kettő­re csökkent, vagyis általános reduk­cióról van szó. A további lehetősé­gekről, hullámhosszakról a rádióta­nács határozhat majd, ami azt jelen­ti, hogy a magyar adásról is. A kér­dés még nincs eldöntve. Mivel azon­ban általános korlátozásról van szó, fennáll a veszély, hogy a magyar adás az elsők közé kerül, ha valamit meg kellene szüntetni. A tanácstól és az igazgatótól függ, hogy megteszik-e ezt az igen kemény lépést, amelynek külföldön is nagyon rossz visszhang­ja lenne. • Mit tehetnek ebben a helyzetben? -Találkozunk a rádiótanács tag­jaival és a rádió igazgatójával. Amennyiben nem sikerül megegyez­nünk, és a jelenlegi műsoridőt csök­kentenék, akkor még egy lehetőség van, a köztársasági elnökhöz fordul­hatunk, megkérhetjük őt, ne írja alá a törvényt, adja vissza a parla­mentnek. • A rádió igazgatója viszont úgy nyilatkozott, hogy a nemzetiségi adás veszélybe került. — Ez érthető, hiszen a rádió igaz­gatójának sem mindegy, hogy csök­kent a rádióadók hálózatának szá­ma. Ennek ellenére kijelentése talán egy kicsit elhamarkodott. Először végig kell gondolni a lehetőségeket, nehogy idő előtt megoldhatatlan problémákról tájékoztassuk a köz­véleményt. -esi­A KOAÜCIOS SZERZODES MÉG MESSZE VAN A Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom és a Szlovák Nemzeti Párt képviselő klubjának vezetői talál­koztak tegnap este a szlovák parla­mentben. Ezzel folytatódtak a két parlamenti párt koalíciós tárgyalásai. Ľudovít Černák, az SZNP elnöke a szlovák sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy a megbeszélések mostani fordulója sem vezet valószí­nűleg olyan eredményre, hogy vég­leges koalíciós szerződést írhassanak alá. Részeredményekről, az előzőek­hez hasonlóan, tekintettel a titoktar­tási megállapodásra, nem nyilatko­zott. AZ EGESZSEGUGYROL MAJD KÉSŐBB Pozsonyban tegnap ülésezett a gaz­dasági és szociális érdekegyeztető tanács. Egy későbbi időpontra ha­lasztotta az egészségügyi gondosko­dásról szóló törvénytervezet alapel­veinek megtárgyalását. Daniel Re­páš, az egészségügyi dolgozók szak­szervezeti szövetségének elnöke szerint ennek oka, hogy a kormány­nak nincs egészségügyi politikai kon­cepciója. A háromoldalú érdekegyeztető tanács egyetértett viszont a fejleszté­si alapról szóló törvénytervezettel, amelyet a kormány az Általános Egyezmény határozata értelmében dolgozott ki és terjesztett a testület elé. BUDAPEST ELŐRELÉPÉST REMÉL (Folytatás az 1. oldalról) kétségtelen, hogy léteznek olyan ügyek, amelyeket nem lenne fe­lesleges tisztázni. Ha így törté­nik, van remény arra, hogy jóté­kony hatással lesz a találkozó. Csak két problémát említek: az ideiglenes vízmegosztás kérdé­sében egyértelmű szlovák politi­kai döntésre van szükség, mint ahogy azt már többször hangsú­lyoztuk. A másik kérdés, a ki­sebbségi jogok problémaköre, amely az európa tanácsi felvétel kapcsán is előtérbe került; Ha ezekben az ügyekben akár egy kis előrelépést lehetne elérni, si­keresnek mondható majd a talál­kozó. Véleménynyilvánítást remél­tünk a pozsonyi külügyminiszté­riumtól is. Onnan áttanácsoltak a kormányhivatalba, mondván: a budapesti út a kabinet ügye. Ezt a tényt a kormányszóvivő nem is tagadta, ám a mit remél­nek kérdésünkre csupán az ugye ezt nem gondoljuk komolyan választ adta, majd hozzáfűzte: valamit várnak, de majd csak a megbeszélések után válaszol­nak a kérdésre... Eső után köpö­nyeg. (urbán) ÁSVÁNYVÍZBEN AZ EGÉSZSÉG (Munkatársunktól) Bár Szlovákia az ásványvízlelőhelyeket tekintve Európában előkelő helyet foglal el, az ásványvízfogyasztás terén nem tartozik az élvonalba. Míg Francia­országban az egy főre eső évi fo­gyasztás 105, Olaszországban 106, Belgiumban 96 liter, Szlovákiában tavaly csak 28 liter volt, idén az első félévben pedig 24 literre csökkent, noha az egészségügyi szakemberek szerint az egészségmegőrzés titka az ásványvízben (is) rejlik. Tegnap Pozsonyban tartott sajtó­tájékoztatójukon az eperjesi Kelet­szlovákiai Ásványvízforrások állami vállalat vezetői Alžbeta Janošová mérnök igazgatónővel az élen rámu­tattak a Salvator, a Baldovská és a Cígei'ka forgalmazásának nehézsé­geire, miközben bemutatták az ás­ványvízcsalád új termékeit: ízesített (Tropik, narancs, citrom) másfél lite­res kiszerelésben forgalomba kerülő üdítőitalaikat. Beszámoltak arról is, hogy a töltő­részleg felújítása (közel 200 milliós beruházás) lehetővé tenné a na­gyobb kereslet kielégítését, ám Szlo­vákiában a vállalat termékei iránt nincs kereslet. - Üdítőitalaink a legszigorúbb normáknak is megfelelnek, kalória­szegények, nem tartalmaznak mes­terséges ízesítőket. Mindezek ellené­re nehézségeink vannak nemcsak a nyugati piacra, hanem a hazaira való betöréssel is. Az Új Szó kérdésére, hogy Nyu­gat-Szlovákiában miért nem kapha­tók a másfél literes mű­anyagflakonba töltött ásványvizek (Salvator, Baldovská), illetve az íze­sített ásványvízalapú üdítők, az igazgatónő elmondta, hogy a hiba nem a gyártókban, hanem a kereske­dőkben keresendő. - Az üzletek pol­cain szinte kivétel nélkül csak külföl­di üdítők sorakoznak. Azt szeret­nénk, ha a skála bővülne a terméke­inkkel. Szerintünk az volna a tisztes­séges, ha a vevő dönthetné el - nem a bolt tulajdonosa -, melyiket kíván­ja megvásárolni. Az általunk piacra került termékek még árban is elfo­gadhatóbbak a külföldieknél, s mi­nőségük bizonyíthatóan jobb. Mon­dok egy példát; Amerikában a leg­újabb slágernek azok az ásványvi­zek (üdítők) tartoznak, melyek 100 milligramm feletti magnéziummeny­nyiséget tartalmaznak. Az amerikai kutatók állítják, hogy ezek az italok nagyobb teljesítményre serkente­nek. (péterfi)

Next

/
Thumbnails
Contents