Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám, csütörtök

5 PUBLICISZTIKA 1993. JÚNIUS 10. AZ ÉRTELMISÉG NEM HÁTRÁLHAT Eseményszámba ment a Kalligrarn Kiadó nemrégi bemutatkozása a budapesti Szlovákia Kulturális Intézetben, majd a Magyar Írószövetségben. Élénk érdeklődést váltott ki Kiss Gy. Csaba Magyarország itt marad, Miroslav Kusý Szlovák vagyok, szlovák leszek és Petr Príhoda A cseh kór című könyve. A szinte trilógiának számító három esszé- és tanulmánykötet a közép-európai sorskérdések feszegetése mögötti értelmiségi magatartásról is vall. A bemutatkozáson részt vevő szerzők megszólaltatása ezt igyekszik kiegészíteni. Nyilatkozataik ugyanis a müveikből továbbgyűrűző gondolatokat is felvetnek. A válaszokban eltérő megközelítések, hangsúlyok, látószögek és szempontok váltakoznak. De a többszólamúság mintha összecsendülne - valami közös hangzatban. * A kisebbség nem szálka a köröm alatt • Mindhármuk könyvének közös, visszatérő eleme a nemzetfogalom reformjának szorgalmazása. Mit tartanak fontosnak, meghatározónak az európai felzárkózás és a közép-európai együttműködés követelményeit szem előtt tartva?: K. Gy. Cs.: A nemzetfogalom reformja számomra elsősorban azt jelenti, hogy a nemzetfelfogást kiszabadítsuk a politika fogságából. A nemzet a kommunikáció, a kultúra, a nyelv egysége, nem pedig kizárólagos politikai identitás. Úgy vélem, a nemzet politikai tartalmát el kell választani az összetartozás egyéb elemeitől, az egyik terület törvényszerűségeit nem lehet átvinni a másikra. Nekem nagyon rokonszenves az a szlovén szellemi életben meghonosodott fogalom, melyet egységes kulturális térként emlegetnek. Hát van egy ilyen egységes magyar kulturális tér is, amely semmiképp sem jelent politikai egységet. M. K.: A szlovákiai közegben a modern európai nemzetfelfogás szerintem egyet jelent a védekező reflexek leküzdésével, hisz ezek megléte a kizárólagosság elemeit erősíti, és ellenségképek kergetésére sarkall, ami csehellenességben és magyarellenességben jut kifejezésre. Az összekötő, európai közösségekbe ágyazó vonások kialakítása és elmélyítése a fontos. Üdvösnek tartom, hogy az ilyesfajta megközelítésben fogant dokumentumok a kisebbségeket az ország egészét gazdagító közösségként határozzák meg, a kisebbség nem valamiféle szálka a köröm alatt, mely ingerlékennyé teszi az embert. P. P.: Nos, azt mondanám, hogy ez kifejezetten a szellem embereihez méltó feladat. A nemzettudat modern szellemű megújhodásában fontos szerepet játszik az európai betagozódás folyamata. A nemzeti értéktudatban mindinkább előretör a gazdasági felzárkózással kapcsolatos sikerélmény. Ez fontos összetevő, de nem minden. Elkerülhetetlen az emberi gondolkodás, a szemlélet megváltozása. Jómagam meghatározónak tartom a szellemi erőforrások kiaknázását. Az értelmiségnek határokon átívelő kapcsolatot kell teremtenie egymással. Miként a tőkemozgás nemzetközi, az eszmék áramlása is tág kereteket követel, s a szellem embereire vár, hogy a meglevő akadályok eltávolításán fáradozzanak. A felelősség elhallgatása úgyis visszaüt • A találkozón többször is szó esett arról, hogy a múlt elhallgatott, feszültséggerjesztő tehertételeinek tisztázása nélkül nehezen képzelhető el közös előrelépés. Hogyan látják ebből a szempontból a hangsúlyok kirakását? Hol s mi helyeződik előtérbe a szellemi élet-politika-közgondolkodás hármas kötésében? K. Gy. Cs.: A múlt tehertételei közül a kölcsönös bizalmatlanságot szülő beidegződések történelmi gyökereinek életképességét tartom veszélyesnek. Természetesen, meg kell érteni, e térség kisebb lélekszámú népei, a szlovákok, szlovének, horvátok csak a legutóbbi három évben jutottak el az önálló államiság megteremtéséig. Érthető, erős náluk a vágy, hogy megmutassák magukat Európának. De az már nem, hogy XIX. századi nemzetfogalommal lépnek fel. Úgy tűnik, hogy a magyar politikai nemzet XIX. századi koncepciójának kudarca nem jár kellő közép-európai tanulsággal. S így még nagyobb értetlenséggel találkozik egy olyan Duna-medencei magyar nemzetfogalom kialakítása, %gíRgram Kiss GY. CSABA MAGYARORSZÁG ITT MARAD BBDI1DB amelybe minden magyar beletartozik, de ez nem jár együtt a politikai fennhatóság semmiféle szándékával, nem jelentheti azt, hogy egy magyar politikus vagy bármiféle politikai irányzat, párt jogot kívánjon érvényesíteni a határon túli magyarságra. Itt érhető tetten a múlt görcseinek feloldásával járó minden tényleges nehézség. P. P.: Érzem, hogy a cseh politikai közgondolkozásból kezd kiveszni a történelmi felelősség, mely a cseh és a szlovák politikát egyaránt terheli a magyarokkal szembeni kollektív bűnősség vádjáért és annak következményeiért. A tágabb cseh közvélemény erről nagyon keveset tud Érzem, hogy a további elhallgatás egyszer úgyis visszaüt. Vallom, hogy nincs más út, mint újból és újból ismételve mindent a nyilvánosság elé tárni, még akkor is, ha ezt nem hajlandó elfogadni. M. K.: A múlt sérelmeinek kölcsönős tisztázása természetesen fontos és elkerülhetetlen, de nem lehet erre alapozni a kapcsolatok alakítását. Kizárt dolog. Ha akár az egyik, akár a másik fél igy kezd gondolkodni, eltorlaszolja az együttműködés útjait. A múlt torzításmentes feltárása, a kölcsönösen kellemetlen fehér foltok eltüntetése a történészek, a szakemberek dolga. A politika mindebből csak tanulságokat meríthet. Igaz, hogy mi itt Közép-Európában nem mehetünk át egy olyan tisztulási folyamaton, mint a németek a háború után. A szlovák állam és a zsidókérdés, a Csehszlovák Köztársaság felújítása és a magyarok kitelepítése traumát okozott. A katarzisra szükség van, de ez nem lehet kizárólagos, mindent elhomályosító öncél. Az illúzió veszélyessé válhat • A szellemi élet és a széles nyilvánosság között sokszor szakadék tátong. Miként látják az ennek áthidalására irányuló igyekezet esélyeit? Milyen hatásmechanizmussal számolhat a középeurópai együttműködést szolgáló értelmiségi szerepvállalás? M. K.: Szlovákia vonatkozásában, megítélésem szerint, meghatározó szerep jut a nemzetközi háttérnek. Roppant horderejű tényező, hogy a szuverenitás nevében nem zárkózhat egy ország sem önmagába, nem „garázdálkodhat" csak úgy saját kénye-kedvére. A nemzetközi megállapodások felülemelkednek a nemzeti kereteken - jobban, mint bármikor a múltban. A nemzetközi normák kötelezőek, senki sem vonhatja ki magát érvényességük alól a háttérbe szorulás és a leszakadás kockázata nélkül. Ezt Mečiar úrnak is tudomásul kell vennie. Amikor februárban itt járt az Európa Tanács kisebbségi főbiztosa, egy egész estén át beszélgettünk. A felvételi követelményeket és a Szlovákiában tapasztalt helyzetet ecsetelő szavai nyomán nem lepett meg, hogy Szlovákia felvétele nem megy zökkenők nélkül. Az európai normák tiszteletben tartásának szorgalmazása rendkívül erőteljes, közeledést szolgáló értelmiségi igyekezet, ha úgy tetszik: hatásmechanizmus. K. Gy. Cs.: Úgy érzem, hogy ez a térség valamennyi országában nagyon komoly, egymás kultúrájának és történelmének megismerését, megismertetését segítő gyakorlati lépéseket jelent, főként a tömegtájékoztatás és az oktatás területén. Az átlagember sokszor oly mértékben tájékozatlan, hogy szinte az alappontok hiányoznak. Talán nem lenne érdektelen egy közvélemény-kutatás arról, hogy a mindennapok embere, de akár az értelmiségi is, mit tud a szomszédokról. A kép valószínűleg nem lenne valami elragadó. S ez egy olyan tényező, amellyel a politikusoknak is számolniuk kellene. Olykor egy jól szerkesztett közös tévéműsor is jó szolgálatot tehetne. De néha úgy érzem, mintha a tömegtájékoztatás is a legrosszabb hagyományokhoz nyúlna vissza. S így nehéz elvárni, mondjuk, egy közös tankönyv elkészítését, ami komoly előrelépésnek számítana. Úgy látom, hogy három évvel ezelőtti felszabadulásunkban mindenütt van egy jó adag illúzió, ami kiszolgáltat bennünket az indulatainknak, a tudatlanságunknak, s ez a szomszédokkal szemben egyenesen veszélyessé válhat. Külön szólnék egy magyarországi, nem valami megnyugtató sajátosságról. A határon túli kisebbség kérdéseivel foglalkozó intézményekben nálunk túlsúlyban vannak, akik a szomszédos országokból települtek ide, s látószögükben benne van egy sérelemérzet, egy kompenzálási vágy. P. P.: Nincs ilyen külön mechanizmus, szerintem minden a heroizmussal egyenértékű szellemi elhivatottság meglétén múlik, azon, hogy az értelmiség visszanyeri-e kissé megingott önbizalmát ós önértéktudatát, képes lesz-e kellő és elfogadható ösztönzésekkel szolgálni a széles nyilvánosság számára. Itt nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni. Próbálkozni kell, s nekem meggyőződésem, hogy a hatás nem marad el, különben ott lebeghet felettünk elrettentő példaként a jugoszláviai tragédia. Bizom az alulról jövő kezdeményezések hatóerejében. Hisz látjuk, hogy a kalligramosok maroknyi csoportjának szívós eltökéltsége máris elindított egy, szerintem tisztázó ós közelítő párbeszédet, amely minden bizonnyal egyre szélesebb körre kiterjedve erősíti fel hangját. KISS JÓZSEF Jó, HA TUDJA VAGYONNYILATKOZAT - JÚNIUS 30-ÁIG A VAGYONNYILATKOZAT III. RÉSZE KITÖLTÉSÉNEK MINTÁJA A természetes személyek ingóságai vagyon leírása (név és cím) mennyiség Ár (Sk-ban) Az utóbbi hetekben már több ízben felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy június végéig vagyonnyilatkozatot kell tenniük a lakóhelyük szerint illetékes adóhivatalban. Törvényes kötelezettség teljesítéséről van szó, jóllehet a törvény létjogosultsága emberi jogi szepontból bizony megkérdőjelezhető. Az SZNT által tavaly szeptember végén hozott 511-es, az adóigazgatásról szóló törvény 40. paragrafusa ugyanis úgy rendelkezik, hogy a vagyonnyilatkozatot minden természetes személynek meg kell tennie és minden olyan jogi személynek, amely vagyonát vállalkozásra használja fel, és a vonatkozó törvények és rendelkezések értelmében lehetővé teszi az illetékes szerveknek, hogy bármikor ellenőrizze a nyilatkozatban szereplő adatok helyességét. Tény, hogy van ország, ahol élnek a vagyonnyilatkozat gyakorlatával (pl. Franciaország), de a világ legtöbb demokratikus országában a parlamentek vonakodnak egy ilyen törvény elfogadásától (Magyarországon a közelmúltban hiúsította meg az alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozat-tételről szóló törvény hatályba lépését), hiszen nehéz egy ilyen törvényt úgy megalkotni, hogy az ne sértse az emberi jogokat. És különösen nehéz szavatolni azt, hogy az állampolgárokról, vagyoni helyzetükről ily módon kényelmesen begyűjtött adatokkal valaki nem él vissza. Igaz, a törvény értelmében a vagyonnyilatkozatok most két évre (a későbbiekben három évre) az adóhivatalok trezorjaiba kerülnek, csak két év múlva szedik elő azokat, hogy összevessék az akkori vagyonnyilatkozatban szereplő adatokkal, illetve az eddigi időszakban befizetett jövedelemadónkkal, s kiszámítsák vajon adózott jövedelméből szert tehetett-e bárki is a nyilatkozat szerinti gyarapodásra. Ha bebizonyosodik, hogy valaki adózatlan jövedelemből gyarapította vagyonát, a törvény értelmében utólagosan is kivethetik rá az adót. A törvény viszont megszületett, a parlamentben sem alakult ki róla különösebb vita (a parlamenti bizottsági véleményezése során is csupán egyetlen észrevétel hangzott el a javaslattal kapcsolatban,) így az állampolgárok és a vállalkozó jogi személyek számára aligha marad más, minthogy az adott határidőig eleget tegyenek a belőle következő kötelességüknek. S mivel az adóhivatalnokok szerint sem mindenütt egyértelmű a nyomtatványhoz csatolt magyarázó szöveg, a pénzügyminisztérium illetékes osztálya által kidolgozott modellértékű példák közreadásával próbál lapunk is segíteni olvasóinknak abban, hogy eligazodjanak a szóban forgó paragrafusban, könnyebben eldönthessék, vonatkozik-e rájuk ez a kötelezettség. Hangsúlyozzuk, hogy a vagyonnyilatkozatban az ez évi január elsejei állapotokat kell feltüntetni. Mivel az ingatlantulajdont egyértelműen fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatokban, így érthető, hogy a falun élők semmiképpen sem bújhatnak ki az újabb nyomtatványkitöltés alól. Az adóhivatalok már számos helyen kezdeményezték - a községi hivatalokkal együttműködve -, hogy a nyomtatványokat eljuttatják a falvakba (a községi hivatalokba), és a kijelölt napokon ott is gyűjtik be, könnyítve ezzel a vidéki lakosságon, elejét véve annak, hogy mindenki külön-külön utazzon a falujától közelebb-távolabb eső adóhivatalba. Lapunk mai számában azt a példát ismertetjük, mely szerint könynyebbé válhat a vagyonnyilatkozat-nyomtatvány III. részének a kitöltése minden természetes személy számára. A nyilatkozatnak ebben a részében az ingóságokat kell felsorolni (éspedig tételesen), amennyiben azok összértéke meghaladja az 1 000 000 (egymillió) koronát. Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a fenti címmel az elkövetkező napokban még öt példát ismertetünk. A személyi szükségletre szolgáló ingóságok összesen: x ebből: - ruházat, lábbeli, fehérnemű, kiegészítők, kozmetika, hajszárító és hasonló tárgyak x - könyvek x - hangszerek 3 Szokásos háztartási berendezések, összesen: x ebből: - bútor (beleértve a hétvégi házakban stb. levő bútort is) x - lakberendezési kiegészítők (szőnyegek, függönyök, ágynemű, csillárok, üvegtárgyak, porcelán és hasonló tárgyak) x - fogyasztási elektronika (tévékészülék, video, rádió, számitógép, magnetofon és hasonló tárgyak) 5 - villamos fogyasztási cikkek (hűtó, mélyhűtő, porszívó, mosógép, háztartási robot és has.) 4 - edények, evőeszközök stb. x További ingóságok összesen: 15 ebből: - nemesfémből és drágakőből készült ékszerek 2 - művészeti alkotások (képek, szobrok és hasonlók) 3x - bőrből és ritka állatok prémjéből készült termékek 4 - személygépkocsi 1 - tehergépkocsi 1 - motorkerékpár 1 - kerékpár 1 - szlovák koronában levő takarékbetét 2 A továbbiakban pedig tételesen fel kell sorolni az egyéb ingóságokat is a mennyiség ós az ár feltüntetésével együtt. Megjegyzés: A személyi szükségletre szolgáló ingóságokat csak akkor kell feltüntetni, amennyiben egy természetes személy esetében összértékük meghaladja a 100 000,- koronát. Ilyen esetben azonban minden ingóságot fel kel sorolni, beleértve a 100 000 koronáig terjedő értéket is. A háztartások szokásos berendezését csak akkor kell feltüntet200 000,150 000,20000,30 000,800 000,400 000,150 000,100 000,100 000,50 000,2 325 000,100 000500 000,500 000,600000,300 000,20 000,5 000,300 000,ni, ha annak összértéke meghaladja a 300 000,- koronát. Ebben az esetben viszont a 300 000,koronáig terjedő értékű berendezést is tételesen fel kell tüntetni. Az X-szel jelölt ingóságok esetében a mennyiséget nem kell feltüntetni. (A következő részben azt a példát ismertetjük, amely esetben a házaspár 1993. január 1-jén családi házat birtokolt, gépkocsijuk, devizaszámlájuk, motorcsónakuk, szlovák koronában vezetett takarékbetétük stb. volt.) -pg-