Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-09 / 132. szám, szerda

1993. JUNIUS 9. . ÚJSZÓ* MOZAIK TÉRSÉGÜNKRŐL ­NÉMETORSZÁGBAN Régi ellenzékiek adtak egymásnak találkozót a múlt hét második felében a Berlin melletti Potsdamban. A már az NDK-s időkben is létező Die Arche bá­ziscsoport az egykori kapcsola­tok folytatásaként ezúttal a ma­gyar-német viszonyról és Kö­zép-Európa kilátásairól rende­zett ötnapos szemináriumot. A térségünket illető német el­képzelésekről Erhard Crome, a potsdami egyetem munkatár­sa, illetve meghívott előadóként Balla Bálint, a berlini egyetem professzora tartott előadást. Ezekből kiderült, hogy a hoz­zánk legközelebb elhelyezkedő nagyhatalom politikusai jelenleg nem nagyon képesek definiálni Közép-Európa fogalmát. A térségünkből meghívott egykori ellenzéki akitivisták kö­zül Molnár Imre, a Rákóczi Szö­vetség főtitkára abból kiindulva, hogy a kisebbségek helyzete a demokrácia fokmérője, a kü­lönböző országokban élő ma­gyar kisebbségek helyzetét ele­mezte, Szlovákiából pedig Öllős László a tekintélyuralmi rend­szerek és a jobboldali radikaliz­mus ideológiai, illetve szocioló­giai gyökereivel foglalkozott. (tuba) KÖZLEMÉNY A dunaszerdahelyi SZFSZ értesíti az érdeklődőket, hogy a nyári hóna­pokban gyermeküdültetést szervez 7-től 15 éves korú gyermekek részé­re az alábbi üdülőközpontokban: Staré Hámre, Hukvaldy, 12 napos, 1800 korona + áfa és Balatonboglár 3500 korona. Az érdeklődők az aláb­bi telefonszámon jelentkezhetnek: 0709/228-47. MAR CSÜTÖRTÖKÖN KAPHATÓ A i/asámap A június 10-én 100 ezer példány­ban megjelenő szám tartalmából • A szepsiek javaslata: legyen Kas­sa a Kárpátok Eurégió székvá­rosa EGYMÁSRA TALÁLÁS Petrőci Bálint riportja a Bódva­völgyi Régió gondjairól, az együtt­működés lehetőségeiről • „ŐSZINTÉN SZERETTE EZT A NÉPET" S. Forgon Szilvia Esterházy Já­nos emlékét kutatta a tragikus sorsú gróf szülőfalujában, Újlakon • IN VINO VERITAS Tuba Lajos a hetedik Csallóközi Borkiállításon járt, melyet idén Somorján rendeztek • SZABATOS FOGALMAZÁST! A személynevek anyakönyvi be­jegyzésének szabályozásáról ír Gyönyör József • CECÍLIÁDA Szabó G. László beszélgetése Esztergályos Cecíliával • IDENTITÁSTUDAT, ÉRTÉK­REND, IRODALMI ANYANYEL­VÜNK Mit és hogyan olvas a magyaror­szági és a határon túl élő ma­gyarság? Kövesdi Károly írása • KÜLÖNÖS HÁZASSÁG KI­RÁLYHELMECEN Szaszák György írása egy nem mindennapi párról • 16 OLDALAS TÉVÉ- ÉS RÁDIÓ­MÜSOR-MELLÉKLETÜNK Svájci telepünkön dízel- és benzinmotoros FURGONOK, személyautók kaphatók 5000 DM-től. Magyarul beszélünk. Fax/Tel.: 0041 38 337555. Darabos Sándor autókereske­dő VK-952 SÁTOROS ÜNNEP Vörösmarty tér, héttő délelőtt. A szökőkút csöndes locsogása egybemosódik az angol, német, francia, magyar nyelv egyvelegével, gyerekkacajjal. Egy kopott külsejű férfi, mintha kerengőn járna körbe, hol itt, hol ott tűnik fel, s kiabál: ,,Megjelent a marosvásárhelyi ma­gyar írók lapja, a Szózat!" Csekély az érdeklődés, nemigen kapkodják az űj lapot. A könyvsátrak között, a könyvhét negyedik napján, úgy tűnik, nem történik semmi említésre méltó. A nyitó-rendezvények még pénteken, szombaton lezajlottak, a dedikáló írók asztalai előtt kígyózó sorok eltűntek. Csak a könyvek tömkelege a régi, nagynevű és az űj, különös nevű kiadóvállalatok pultjain. Szépiroda­lom, történelem, okkultizmus és filo­zófia, egymás hegyén-hátán. Heli­kon, Maecenas, Móra, Kossuth, Kár­páti, Hatodik Síp, Új Mandátum, Fó­rum, Magyar Világ, Pesti Szalon, Századvég, s ki tudná mind felsorol­ni, az összes kiadót, amely portéká­ját kínálja. Borsos áron, természete­sen, de ezt már mindenki megszok­ta. Teli táskákat senki sem cipel, inkább csemegézik, egy-egy érde­kes kiadvány után. A sláger: Ester­házy-lnkei albuma a rendszervál­tásról. Az Ikon Kiadó sátránál kérdezzük, mit vásárolnak az emberek. Erich Kästner, Asimov, Kirkegaard, Ham­vas fogy leginkább, némiképp a ke­leti filozófia. S csaknem minden sá­tornál: Ottlik Budá-ja, Hrabal, Kun­déra. Helyenként Hajnóczy Péter összegyűjtött prózája. Nem a nagy slágerek mennek igazán: Németh László levelezése, Pilinszky össze­gyűjtött prózai írásai. A Madách-Kalligram-Lilium Au­rum-Nap sátránál is válogatnak né­hányan. Meglepő módon (vagy nem meglepő) a Domino,-sorozatot kap­kodták el leggyorsabban: Kusý könyvéből egyetlen darab maradt mutatóba, Príhodából is alig pár pél­dány. hasonlóképpen Kiss Gy. Csa­ba kötetéből. A magyar olvasót ér­dekli Közép-Európa, a környező né­pek gondolkodása. Telitalálat volt a Kalligramtól ez a sorozat, de a Csallóközi Kiskönyvtár könyveit is veszik, mondja az eladó hölgy. Kon­csol László két kötetéből szintén sokat eladtak, s természetesen a IWeöres Sándor-válogatásból is. Egyébként mindenki mindent árul, nincs szakosodás. S mindent vásá­rolnak, szinte kivétel nélkül. Pedig az árak elrugaszkodtak az átlagem­ber pénztárcájától. Délután mégis történik valami: öt­„.. .irodalomhoz a napi politika..." Csurka István dedikál VíZŰR Az állandósult magas hőmérséklet kö­vetkeztében, amelyet csak esetenként szakítanak meg helyi záporok, a csapa­dékhiány elérte a hervadási pontot, így a növényzet fokozatosan kiszárad, rend­kívüli mértékben veszélybe került az idei termés. A csapadékhiány az elmúlt héten további 15-41 milliméterrel növekedett. A meteorológiai előrejelzések szerint az időjárás ezen a héten sem változik szá­mottevően, csak itt-ott várhatók helyi zá­porok, zivatarok. Jelenleg egyértelműen a termés meg­mentése a cél. Ennek érdekében az öntö­zőberendezések maximális kihasználásá­ra van szükség. Folyamatosan öntözni kell, éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is. Az energetikai vállalattal kötött egyez­ség alapján lehetőség van arra, hogy kérésre megegyezés alapján az energeti­kai csúcsok idején is öntözhessenek a mezőgazdasági üzemek anélkül, hogy csúcsrajáratás idején felhasznált ener­giáért pótdíjat fizetnének. A jelenlegi helyzetben az összes nö­vénynek szüksége van az öntözésre. Mi­vel azonban sok helyütt a csapadékhiány okozta károk helyrehozhatatlanok, azokra a növényekre kell összpontosítani az ön­tözést, amelyek még hasznosítani tudják a kijuttatott vizet. A hangsúlyt főleg a ku­korica öntözésére kell fektetni, elsősor­ban a korai és félkorai hibrideket kell előnyben részesíteni. Úgyszintén kritikus időpontba lép a napraforgó, többszörös adagokban kell öntözni az évelő takar­mánynövényeket. A cukorrépa is igényli a vizet, itt is az életképes növényzetet kell elsősorban öntözni. Ugyanez a helyzet a korai burgonyával, amely mostani fázi­sában nagyon jól hasznosítja a vizet. ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET venméteres sort látunk az egyik sá­tor előtt. Elegáns fehér ingben Csur­ka István dedikál. Három könyve kirakva a pultra: Megmaradni, Va­sárnapi jegyzetek, Néhány gondolat és nyolc társgondolat. Társulva az irodalomhoz a napi politika. De hát inkább csemegézik..." (Méry Gábor felvételei) ez is hozzá tartozik a mai Budapest­hez, amely némiképp felbolydulva figyeli az MDF-hasadást. Azért, hál'istennek, az irodalomé a főszerep. Az egyre javuló ízlésé, gondolná az ember első pillantásra. Holott ez így csak féligazság, mert a Vörösmarty téren kevés a lektűr, az ilyen-olyan színű és illatú füzetek. Ez a jéghegy csúcsa, egy kis rezer­vátum, egyébként, mint a guanó, pilinckézik a városra a szemét iro­dalma. Az Emkénéi is ránk akarnak sózni valami szörnyűséget, a jég­hegy aljáról. Inkább tovább úszunk, levegő után kapkodva, a délutáni kánikulában. Három-négy köny­vünkkel (ennyire tellett) húzzuk a csíkot hazafelé. Majd a szoba hűvösében, elvonulva a zajtól, lo­csogástól. .. Hamvas Bélával, Bitó­val, Mészöly Miklóssal társalogni. Az az igazi. (kövi) MEGHÍVÓ SOMODIBA A hagyományos somodi dal- és táncünnepély rangos kulturális eseménynek számít a Kassa-vidéki járásban. A Bódva és Hernád mente Cse­madok-szervezeteinek legjobb nép­művészeti csoportjai e hét végén harminckilencedszer találkoznak Somodiban. Áj, Buzita, Csécs, Hím, Jánok, Péder, Reste, Nagyida, So­modi, Szepsi, Szeszta, Szina és Zsarnó éneklő- valamint táncegyüt­tesei és hagyományőrző csoportjai szombaton, június 12-én a helyi kira­kodóvásár megtekintésével „han­golnak" a vasárnap délutáni népmű­vészeti seregszemlére. Ez utóbbi műsor vendégei között fellép a gyu­lai Kőrös Táncegyüttes, a szintén Magyarországról érkező Varga Mik­lós táncdalénekes és Ayala, a humo­rista. (g-f) ELOADASOK A DUNÁRÓL A Častá-Papierničkyben folyó Duna-konferencia tegnapi második napján is több érdekes előadás hangzott el Igor Mucha professzor szerint a körtvélyesi vízlépcső hoz­zájárul a Csallóköz felső részén ko­rábban bekövetkezett talajvízszint­csökkenés kompenzálásához. Peter Straka, a környezetvédelmi minisz­térium munkatársa szerint viszont a vízlépcső építése már eddig is komoly nyomokat hagyott az ártéri természetben, és véleménye szerint az eredeti elképzelések maradékta­lan megvalósítása az utolsó csapást jelentette volna. Kollégája, Ivan Zá­vadský újra felhívta a figyelmet a 19 környezetvédelmi feltétel megtartá­sára, mivel ezeket annak idején épp a felszin alatti vizek, illetve az ártéri természet megóvása érdekében fo­galmazták meg. (Rž) DBP: NEM LEPÜNK KOALÍCIÓRA (Munkatársunktól) - Az ellenzék igazolta: konkrét kérdésekben ké­pes együttműködni - összegezte a kormányon kívüli pártok hétfői ta­lálkozóját Milan Ftáčnik alelnök a Demokratikus Baloldal Pártja teg­napi sajtótájékoztatóján. Szerinte a kormány, mivel a parlamentben az öt támogatók kisebbségbe kerültek, már nem működhet hosszú ideig. - Igaz, a DBP-n kívül a többi párt nem szorgalmazza az idő előtti vá­lasztásokat - ezt utolsó lehetőség­ként emlegetik -, de az elkövetkező időszakban megmutatkozik, megta­láljuk-e a közös hangot az egyes problémák megoldásakor. Peter Weiss pártelnök újra visz­szatért a koalíció kérdéséhez. Emlé­keztetett arra, hogy Vladimír Mečiar már a választások előtt - és főképp mozgalma győzelme után - egyér­telműen elutasította a koalíció gon­dolatát, tehát nem a DBP vetette el az együttműködésre tett javaslatot. Megcáfolta a kormányfő állítását, mely szerint a DSZM felkínálta a baloldaliaknak a koalícióban való részvételt. - Részükről csupán az hangzott el, hogy tegyünk javaslatot az állam­titkári és a gazdaságért felelős kor­mányalelnöki poszt betöltésére, de az szóba sem került, hogy a progra­munk egyeztetésével foglalkozzunk Ilyen jellegű tárgyalásokra nem ke­rült sor, s anélkül, hogy biztosítaná­nak afelől, hogy a DBP érdekei is érvényesülhetnek, hogy lehetőséget kap programja megvalósítására, nem lépünk koalícióra. A Szlovák Nemzeti Párt tapasztalatai tanulsá­gul szolgálnak számunkra - jelentet­te ki Peter Weiss. Vladimír Mečiar kormányfő parla­mentnek címzett bírálatát is kom­mentálta: - Úgy beszélt a Nemzeti Tanácsról, mintha ott ez idáig nem az ö mozgalmának képviselői lettek volna többségben. Minden klubnak a saját háza táján kell rendet terem­tenie - mondotta. D. T. NINCS 90 ÖNZETLEN HONATYA Annyi megrázó élményben részesít bennünket a közélet, hogy lassan már a legdurvább övön aluli rúgásokat se vesszük észre. Vagy csak fáziseltolódással észleljük. így vagyunk azzal a kétségkívül őszinte belpolitikai diagnózissal is, amelynek az a lényege, hogy a mai szlovákiai politikai életben azért elképzelhetetlen a határidő előtti választások kiírása, mert ennek törvényesí­téséhez a 150 parlamenti képviselő közül leg­alább kilencvennek olyan alkotmánytörvényre kellene szavaznia, amely lehetővé tenné az SZK Nemzeti Tanácsának feloszlatását ós új válasz­tások kiírását. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy kilencven olyan önzetlen emberre lenne szükség a szlovák törvényhozás épületének falai között, aki hajlan­dó lenne kockára tenni képviselői mandátumát. Még érthetőbben: kilencven olyan képviselő ke­restetik, aki hajlandó lenne kockára tenni havi kb. 25 ezer koronás jövedelmét, hogy megméresse magát a választók által. Kerestetik, de úgy tűnik, hiába. Ennél pontosabb látlelet el sem képzelhető a mai politikai élet krémjéről De szomorúbb elemzés sem. Bátor ember volt, aki megfogal­mazta, és bátorságát, megállapításainak hiteles­ségét mi sem bizonyítja jobban, hogy senki sem reagált rá, pedig úgyszólván teljesen tele volt képviselővel a parlamenti ülésterem. Képviselő uramék elengedték fülük mellett a lesújtó minősí­tést Mi lehet ennek a következménye? Az, hogy tovább vegetál Vladimír Mečiar kor­mánya. Az, hogy a legtehetségtelenebb miniszte­rek közül az elkövetkező néhány hét alatt 4-5-öt leváltanak; az, hogy a Szlovák Nemzeti Pári esetleg nyílt koalícióra lép a miniszterelnök moz­galmával; az, hogy a süllyedő DSZM-hajóról további képviselők távoznak a menekülés remé­nyében; az, hogy Weissék néha-néha majd oda­dobják a mentöövet a kormánypártnak és úgy szavaznak, hogy felszínen tudjon maradni. Es teszik mindezt a hazára, a választók érdekeire hivatkozva. Vajon (legalább elméletileg) megvalósítható lenne a kilencven önzetlen honatya egy táborba szervezése? Nem nehéz kiszámítani, hogy milyen esélyei lennének a kísérletnek, hiszen köztudott, hogy Mečiarnak 1992 júliusában 74 képviselője volt Volt . Közülük nyolcan most már Kňažkóval tartanak. így teljesen nyilvánvaló, hogy csak az ellenzék tehetetlensége (pontosabban szólva ön­zése) teszi lehetővé a miniszterelnök számára, hogy cinikusan kijelentse: „Uraim, csak össze kell fogniuk, és minden nehézség nélkül megbuk­tathatnak. Azt azonban ne várják el tőlem, hogy én szervezzem meg saját megbuktatásomat" Ebben teljesen igaza van Vladimír Mečiarnak. A kormányelnök tisztában van azzal, hogy nem az ideológiai ellentétek, de nem is a párt­programokban rejlő különbözőségek jelentik azt a fő tényezőt, amely meggátolja a kormányon kívüli pártokat a tehetségtelennek és tehetetlen­nek bizonyult végrehajtó hatalom megbuktatásá­ban. Viszont nagyon jól megismerhette Mečiar az 1989 óta eltelt évek alatt a közéleti emberek minőségét. Úgy is mondhatnánk, hogy megis­merte a szlovákiai kisembert, aki egyik napról a másikra országos tényezővé avanzsált. A kor­mány megbuktatásának és egy új szakasz meg­kezdésének legfőbb fékje (pirulok, hogy ezt kell leírnom): a képviselői fizetés kockára tételétől való irtózás. Vajon még mélyebbre süllyedhet ennél egy ország politikai elitje? Churchill a weimari köztársaság politikai nyo­morát elemezve eképpen találta fején a szöget: „A világháború elsodorta a természetes tekin­télynek örvendő politikusokat, és nullák léptek a helyükre". Vajon hogyan reagálna az egykori brit miniszterelnök arra, ami mostanában a po­zsonyi parlamentben történik? Ha nem követke­zik be a legrosszabb, legkésőbb három év múlva meglátjuk, hogyan reagál erre őfelsége: a nép. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents