Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám, kedd

1993. JÚNIUS 8. TEGNAPTÓL SWIFT-RENDSZERREL AZ ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR FELGYORSÍTJA ÜGYVITELÉT Tegnaptól a Szlovák Állami Takarékpénztár is bekapcsolódott a nemzetközi bankügyviteli rendszer vérkeringésébe. Tagja lett annak a hollandiai központú SWIFT társaságnak, amely az egész világ bankjai közti pénzügyi kapcsolatokat korszerű számítástechnikai távközlési eszközökkel valósítja meg. Az állami takarékpénztár a 3 582. bank, amely az egész világra kiterjedő elszámolási rendszer részévé vált. Segítségével rendkívül felgyorsulnak a takarékpénztár nemzetközi pénzügyi kapcsolatai, s percek kérdése a világ bármely bankjával pénzügyi műveletet lebonyolítani. A SWIFT rendszer előnyeiről, további lehetőségeinek fokozatos kiszélesítéséről tegnap Pozsonyban sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a takarékpénztár vezető munkatársai Hangsúlyozták, hogy a rendszer, amelyet mind az öt földrész 94 országának bankjai használnak, nemcsak az ügyvitelt teszi rugalmassabbá, hanem a nemzetközi pénzügyi műveletek biztonságát is garantálja, és további gyors bankközi kapcsolatokra, információcserére is lehetőséget nyújt. A több mint háromezer bank bármelyikének naponta akár százezer pénzügyi műveletet és információt is képes továbbítani. A takarékpénztár az új rendszertől ügyfelei számának, illetve a devizaszámlák népszerűségének növekedését várja. -zsár KASANICKÝ JAVASLATA: PAPOKAT A BORDÉLYHÁZBA, APÁCÁKAT A FÖLDEKRE! Jozef Vojtech Kasanický, a sikeres amerikai vállalkozó és sikertelen szlovák köztársaságielnök-jelölt, jelenleg a Társadalmi Igazságért Mozgalom előkészítő bizottságának elnöke tegnap a sajtó képviselőinek azt szerette volna elpanaszolni, hogy a kormány őt ötven millió dollártól fosztotta meg. Mégpedig azzal, hogy nem tartotta be a szerződésekben megkötött egyezséget, mely szerint megvalósítaná a szlovák származású amerikai vállalkozó gazdasági terveit amelyekkel 1,7 milliárd amerikai dollárt szerezne Szlovákiának, és a közvetítésért 50 millió dollár ütné a markát. Elmondta, hogy zseniális terveivel amelyeket a KAY-IMPEX-SLOVAK cég - amelynek ő az elnöke - vagy tíz szlovákiai céggel közösen valósítana meg, 36 ezer ember számára létesítene munkalehetőséget legalább öt évre, és Sziovákiában teljesen képes lenne megszüntetni a munkanélküliséget. Ígérete szerint Václav Klaust a jelenlegi gazdasági helyzet miatt népbíróság elé állíttatja és kőbányába juttatja. A kormányról sincs jobb véleménnyel, szerinte Amerikában mindenki tudja, hogy ezt az országot volt kommunisták irányítják, ezért nem hajlandók nálunk befektetni. A vállalkozó azt is megígérte, megbuktatja Michal Kováč köztársasági elnököt. Az Új Szó kérdésére, tudna-e valakit a helyébe állítani, a válasz: saját magamat. Kasanický úrtól azt is megtudtuk, hogy ezt az országot csak erős kézzel, diktatúrával lehetne megmenteni, és ő vállalkozna erre a szerepre. Az erkölcsi megújhodásra is szolgált konkrét tervvel: a papokat ki kell küldeni a bordélyházakba, hogy megtérítsék a prostituáltakat és angyalokká változtassák őket. A

z apácákat pedig a kolostorokból a földekre, mezőgazdasági munkára kéne küldeni, mert szegényeket elzárták attól, ami az ember legnagyobb értéke -a szextől. No comment

... (gaál) ÚJ SZÓm, A GAZDASÁGRÓL AMERIKAI SZEMMEL MOZAIK SZTRÁJK AZ EGESZSEG(ÜNK]ERT (Munkatársunktól) - A Független Újságírók Központja és az egyesült államokbeli Amerikai Kommunikációs Alapítvány szervezésében tegnap kétnapos szeminárium kezdődött Pozsonyban a köztársaság és a sajtó kapcsolatáról, térségünk gazdasági átalakulásának és a gazdaságban lezajló lényeges folyamatok kérdéseiről. Jirí Schwartz, Václav Klaus közeli munkatársa, a prágai Liberális Intézet szakértője felvázolta a gazdasági szerkezetváltás általános ismérveit. Ezek a következők: az árak és a külkereskedelem liberalizálása, a fizetőeszköz belső konvertibilitása, a privatizáció és a szociális háló kiépítése. Szerinte Csehszlovákia kettéválásának hátterében egyértelműen gazdasági okok húzódnak; míg a cseh fél a liberális utat, az állam szerepének visszaszorítását tűzte ki célul, addig Szlovákia az állam szerepvállalására, a piac védelmére fektetett súlyt. A pártokat aszerint is meg lehet különböztetni, milyen a hozzáállásuk az inflációhoz és a munkanélküliséghez. A jobboldali politikai tömörülések az infláció leküzdését tartják fontosnak, a baloldal a munkanélküliséget szeretné orvosolni. Phil Graves, a Colorado Egyetem professzora a kínálat -kereslet egyensúlyáról, a piacgazdaság előnyeiről és hátrányairól tartott beszámolót. Leszögezte: a termékek árában egyelőre nem szerepel a gyártás okozta környezeti kár és a termelési folyamat valamennyi szociális tényezőjének költsége. (só) REGIONÁLIS OKTATÁSI KÖZPONTOK POLGÁRMESTER-TOVÁBBKÉPZŐ Pálffy Dezső polgármester, a Szlovákiai Falvak és Városok társulásának elnökségi tagja a Csallóközi Falvak és Városok Társulása Közgyűlésének legutóbbi ülésén arról szólt, hogy az önkormányzatok vezetőinek és hivatalnokainak továbbképzésére regionális oktatási központokat hoztak létre a PHARE program keretében. Pálffy Dezsőtől részletesebb tájékoztatást kértünk. -A Szlovákiai Falvak és Városok Társulásának Országos Tanácsa az osztrák partnerszervezet meghívására december 12-én Bécsben megtartott ülésén határozott az oktatási központok létrehozásáról. Szlovákia területén nyolc regionális központot hoztak létre, ezek egyike a Dunatőkési székhellyel működő pozsonyi körzeti központ. Ez magába foglalja Zohor, Pozsony környéke, a Duna menti régió és a Csallóközi Régió területét. Az oktatási központ feladata elsősorban tanfolyamok, szemináriumok szervezése a helyi önkormányzatok számára az aktuális jogi, gazdasági és gyakorlati problémákról, az új törvények és munkamódszerek bevezetéséről és alkalmazásáról. A továbbképzések egynapos, esetenként két-három napos szemináriumok formájában történnek. Ilyeneket különböző magántársaságok, kft-k is szerveznek, de ezek nagyon drágák, van olyan eset, hogy egy egynapos szemináriumért a szervezők öt-hatszáz koronás részvételi díjat is elkérnek. Mi a részvételi díjat legfeljebb 200 koronára akarjuk csökkenteni az országos társulás tagjai számára, a nem tagok pedig 300 koronát fizetnének. A továbbképzésen bárki részt vehet, polgármesterek, hivatalnokok, vagy akár vállalkozók is. Az előadókat az Országos Módszertani Központ az államapparátus, az egyetemek, főiskolák vagy más tudományos területek szakembereiből választja ki. Az sincs kizárva, hogy amennyiben találunk megfelelő előadót, egy-egy előadást az anyanyelvünkön tarthatnánk meg. A trencséni székhelyű országos központnak van egy megbízott elnöke, a regionális központokban pedig vezető titkárok végzik a szervezési teendőket. Az egész folyamat áprilisban indult be, ezért az igények felmérésében, a témakörök meghatározásában még csak a kezdeteknél tartunk. Május közepén volt az első szemináriumunk Dunatőkésen, ennek témája a községek gazdálkodása és vállalkozása. A Csallóközi Falvak és Városok Társulása Közgyűlésének a figyelmét is felhívtuk a lehetőségre, és a polgármestereket felkértük az igények felmérésére. Remélem, felhívásunk kedvező visszhangra talál. (g-D A vasárnapi, számomra epeömlő Lépések című tévéműsor után elhatároztam, egy ideig mellőzöm a szlovák tévé nyújtotta élvezeteket. Ám este a kormányfő az egészségügyi helyzetről mesélt... Az anyagiakról éppúgy, mint a pontrendszerről, melynek kapcsán elismerte, hogy (az egészségügyi miniszter által jónak tartott!) a bevezetett pontozás csak a járóbeteg-ellátásban használható, a kórházakban az értékelés módosításra szorul. Belátná, hogy DSZM-társa elsiette a pontozás bevezetését? - villant át az agyamon, de persze, erről szó sem volt. Vladimír Mečiar, bár nem tagadta, hogy a miniszternek máig meg kell indokolnia a kórházigazgatók leváltását, kijelentette, döntésének helyessége nem kérdőjelezhető meg. A csúcs mégis az volt, amikor „ráijesztett" az orvosokra, hogy megnézeti a törvényalkotókkal, vajon a Szlovák Orvosi Kamara sztrájkfelhívásával nem sértette-e meg a törvényt?! Köztudott, hogy a tüntetés gondolata a regionális orvosi kamarák elnökeinek tanácskozásán született, ahol a résztvevők megegyeztek abban, csupán demonstratív lépésről lesz szó. Hogy ez mit jelent? A tüntetés módját és okait dr. Peter Osuský, a kamara alelnöke ismertette: - Az egészségügyben uralkodó viszonyokat, az orvosi becsület megtiprását nem tűrhetjük szótlanul, tétlenül. Mára a helyzet odáig fajult, hogy - anyagi okok miatt - veszélybe került a betegellátás. Az egészségügy tartozása (március 31ig) több mint 640 millió koronára rúgott, s az első félév végén ez az összeg 1,2 milliárdra emelkedik. S mit tesz a miniszter? Ahelyett, hogy azon fáradozna, miként lehetne enyhíteni a kiéleződött helyzetet, kórházigazgatókat vált le. A mától meghirdetett tüntetés jelzésértékű. Az egészségügyi dolgozók kék szalagot tűznek köpenyükre, jelezve, hogy részt vesznek a sztrájkban, majd úgy teszik dolgukat, mint ezidáig. A beteg egészsége nem kerül veszélybe! Ezenkívül a rendelőkben, kórházakban, plakátokon, felhívások formájában tájékoztatjuk a betegeket, a lakosokat célkitűzéseinkről. Ezt a lépést figyelmeztetésnek szánjuk. Miként reagált a felhívásra az egészségügyi dolgozókat tömörítő szakszervezet? Daniel Repáš elnök szerint ez a demonstratív tüntetés - mivel az orvosi kamara önálló jogi személy - nem ütközik semmiféle előírásba, netán törvénybe. - Az orvosok a betegellátás minőségének javításáért emelik fel szavukat, el nem ítélhető módon. Szombati tanácskozásukon vendégként részt vettem, s a kamara elnökségével megegyeztünk abban, hogy a többi lépés egyeztetése céljából tanácskozni fogunk. Bár lehet, hogy a közeljövőben sok minden tisztázódik, hiszen dr. Villiam Soboňa egészségügyi minisztertől ma kérik számon néhány lépésének jogosságát. (péterfi) ÉSSZERŰEN TAKARÉKOSKODNI SZÍNVONALASABBAN LAKNI (Munkatársunktól) - A lakosság és az állam viszonya a lakáskérdés megoldása terén gyökeresen megváltozott. Az állam csupán azt vállalja magára, hogy hozzájárul a lakáspiac kialakításához és olyan feltételeket teremt, hogy valamennyi szociális csoportnak lehetősége legyen megfelelő lakáshoz jutni. Az osztrák és a német tapasztalatok alapján Szlovákiában is az építési takarékosság mutatkozik a leginkább megfelelő módnak. Tegnap Pozsonyban, épp az említett két ország építési takarékossági intézeteivel együttműködve, ünnepélyes keretek közt megkezdte tevékenységét a VÚB (Általános Hitelbank) Wüstenrot Részvénytársaság. - Ez a takarékossági forma lehetőséget nyújt családi házak építésére, lakásvásárlásra, de a meglevő lakások korszerűsítésekor és a különböző átalakítások esetén is élni lehet majd az előnyeivel - mondotta Jozef Mudrik, az Általános Hitelbank elnöke. Dr. Ottó Schafera, a ludwigsburgi Vüstenrot Holding elnöke a megnyitó alkalmából tartott sajtóértekezleten többek közt arról szólt, hogy Németországban a mindkét háború után megnyilvánuló nagy lakásínségben megmutatkozott: ez a takarékossági forma a széles tömegek számára elfogadható és eredményes. Németország egyesítése után új lendületet kapott ez a takarékossági „mozgalom", hisz a volt NDK területén kb. 6. millió lakást kell megjavítani, korszerűsíteni. Ilyen szempontból a szlovákiai helyzetet a németországihoz hasonlónak tartja. De hogy kézzelfoghatóbban mondjuk el mit jelent ez a takarékosság, íme egy példa: ha valaki havonta 500 koronát spórol, hat év múlva ez az összeg az állam nyújtotta 40 százalékos prémiummal együtt kerek 100 000 koronát tesz ki. Arra a kérdésre viszont, hogy hat év múlva ez az összeg milyen lakásra, illetve egy ház hányad részére lesz elegendő, a részvénytársaság illetékesei nem tudtak választ adni, csupán a takarékosság előnyeit hangsúlyozták. D. T. AHOGY ÉN LÁTOM STRAMM ÖREGÚR Gerontológusok a megmondhatói, hogy milyen furcsa dolgok derülnek ki, látszólag minden előzmény nélkül, egy-egy hajlottabb korú embertársunkról. Az öregségtudomány professzorai számos meglepő esetet jegyeztek fel tankönyvben is a medikusok épülésére. Vannak klinikai esetek - tudtam meg minap egy orvosegyetemi jegyzetből -, amikor például így mutatkozik be a paciens, aki világéletében az elletőkanászok csoportvezetője volt a lakhelyén működő egységes földműves-szövetkezetben: Zsán Pól Szartre vagyok. Arról már nem is beszélve, hogy amióta leépítettük a pártállamot és szabadok lettünk, a pszichiátriai rendelőkben egyre több Napóleon jelentkezik kezelésre. Orvosimerősömtől tudom, hogy van egy szlovákiai magyar, aki kinos következtetéssel azt állítja magáról, hogy ó a vitéz Nagybányai Horthy Miklós, és fehér lovának, egyfolytában zabravalót követel, mégpedig a betegsegélyzó terhére. A lélekbúvárok e jelenségeket azzal magyarázzák, hogy az esetek többségében étvizedek óta elfojtott vágyak, indulatok felszínre töréséről van szó. Ha nem tudnám, hogy milyen jó publicista volt egy Roman Kaliský, ha nem látnám időnként, hogy hetvenéves létére milyen precízen tudja gondolatait még most is papírra vetni, ha nem volna még ma is imponáló a testtartása, ha nem tudnám, hogy milyen utat járt végig 1968 és 1989 között, bizony azt állítanám, hogy az ö esetében is bizonyos hajlam évtizedekig való mesterséges elfojtásának időskori kirobbanásáról van szó. Akkor figyeltem fel e jelenségre, amikor néhány hete rövid kurzív írása jelent meg a Republika címoldalán. Arról értekezett, hogy milyen helytelenül intézkedett a (volt) csehszlovák hadsereg vezetése, amikor a tényleges katonák számára lehetővé tette a szolgálaton túli idó civilruhában történő eltöltését. Nem látható városainkban - így Kaliský - a Szlovák Hadsereg. És azóta sem látható, hogy önállósultunk, kesereg a kiváló publicista, aki egyébként a köztársasági elnök extem tanácsadója is. Már az első ilyen tárgyú írásában is kendőzetlenül kifejezésre juttatta: láthatóvá kell tenni hadseregünket, hogy mindenki érezze, van erő, amely adott esetben majd megvédelmezi az országot. Az első dolgozatot egy nagyobb terjedelmű követte; interjú volt ez Imrich Andrejčák civilbe öltözött tábornokkal, köztársaságunk védelmi miniszterével. A beszélgetésben elhangzott kérdések voltaképpen a korábban megjelent rövid írásban vázolt gondolatokat részletezték. Ismét csak azt forszírozta, mégpedig ellentmondást nem tűrő hangon, miért nem kimenő egyenruhában népesítik be helyőrségi városaink utcáit, tereit a szabadnapos kiskatonák, miért nem dalolnak a gyakorlótérre menet, végsősoron pedig miért nem még szlovákabb Szlovákia hadserege. Egy szóval sem kérdezte meg Andrejčák védelmi miniszter, mit szól ahhoz, hogy civilbe öltöztetése után előléptették vezérezredessé, mint ahogy a szintén polgáriasított belügyminiszter is megkapta a harmadik tábornoki csillagot. Engem ezek a burkolt tábomokságok legalább annyira aggasztanak, mint Roman Kaliskýt a kiskatonák civilruhás kimenöztetése. Egyébként, ha mindentől elvonatkoztatok, ha sikerül felednem a társadalom militarizálásával és az ellenségkereséssel szembeni aggodalmaimat, még meg is tudom érteni Kaliský ügybuzgalmát. Hatvan-hetven évesen jó visszagondolni arra, amikor még húszévesek és jóképű katonák voltunk. Magam is elérzékenyülök néha, ha a dotnažlicei kaszárnyában eltöltött hónapokra gondolok vissza, amikor még csaknem 40 éwel fiatalabb voltam, amikor ezredparancsnokunknak az volt a mániája, hogy - a határ túloldalán „ugrásra kész" NATO-csapatokat megfélemlítendő - elrendelte, hogy hétfőnként rezesbandával az élen vonuljon végig az ezred Domažlice főutcáján. Mit mondjak, egyszerűen csodálatos volt a második szakasz élén haladni és Marie Bélohlávkováék háza elótt lazán odatisztelegni Marie Bélohlávkovának (17 éves) illetve pani Bélohlávkovának, valamint pan Bélohláveknak. Manka már akkor megmondta: Miško, te vagy a Varsói Szerződés legstrammabb alhadnagya. így, hatvan-hetvenévesen nem jelentéktelen dolog a nosztalgia. Olyan jó néha eldarvadozni! Remélem, hogy Roman Kaliský (főképp mint elnöki tanácsadó) csak nosztalgiázás okán vette kissé kardcsörtetőre a figurát, nem pedig elfojtott vágyainak kitörése következtében. TÓTH MIHÁLY