Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám, kedd

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1993. JÚNIUS 8. SPANYOL VALASZTÁSOK PARTNER KELL A GYŐZTESNEK Spanyolországban a vasárnap rendezett parlamenti választásokból Felipe González miniszterelnök Spanyol Szocialista Munkáspártja (PSOE) került ki győztesen. Az előzetes eredmények szerint a szocialisták az alsóházba történt választásokon leadott szavazatoknak a 38,68 százalékát szerezték meg, ami azt jelenti, hogy a 350 parlamenti mandátumból 159-et mondhatnak a magukénak. A Jósé Maria Aznar vezette konzervatív Néppárt (PP) a voksok 34,82 százalékát kapta, vagyis 141 mandátumot. A harmadik legerősebb politikai formáció a kommunisták által vezetett Egyesített Baloldal koalíció, amelyet a szavazók 9,57 százaléka támogatott. A parlament 208 tagü felsőházában a PSOE szerezte meg a legtöbb mandátumot (96), közvetlenül a szocialistákat követik a néppártiak 93 mandátummal. Tőlük messze lemaradnak a további kisebb regionális pártok: a két katalán párt 10 mandátummal, a Kanári-szigetek koalíciója 5 mandátummal és a két baszk párt 3, illetve 1 mandátummal. Felipe González kormányfő az előzetes eredmények közzététele után hangsúlyozta: a spanyolok világosan jelezték: a modernizáció és a demokratikus változások programját támogatják. Aznar, a PP vezetője „a spanyol demokrácia korszakának új kezdeteként" jellemezte a választások után kialakult helyzetet, hiszen pártja lényeges mértékben megerősítette politikai pozícióját. Amennyiben Felipe González továbbra is kormányfő kíván maradni, koalícióra kell lépnie valamelyik politikai csoportosulással, hiszen pártja a választásokon nem szerzett abszolút többséget. A pénzpiac máris pozitívan reagált a szocialisták győzelmére: tegnap jelentős mértékben javult a peseta árfolyama. GÖNCZ ÁRPÁD. A NYUGAT VÁLLALJON NAGYOBB SZEREPET KELETEN Közép-Európa számára létkérdés, hogy csatlakozni tudjon a kollektív biztonság összkontinentális szervezeteihez. Nyilvánvaló az is, hogy ez a csatlakozás nem megy egyik napról a másikra. Egyebek közt ezt hangsúlyozta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a NATO munkaműhelyének tizedik ülésén, mely vasárnap ért véget Budapesten. Az államfő jelezte: ha Közép-Európa ma nem kapja meg a kanalas orvosságot, holnapután szívátültetésre lesz szüksége, ami lényegesen költségesebb. A Nyugatnak tehát nagyobb szerepet kellene vállalnia a közép-európai gondok megoldásában. Göncz leszögezte: a csatlakozni kívánó országoknak bizonyítaniuk kellene alkalmasságukat. Másfelől viszont köztudott, hogy a Nyugat sem áll még készen befogadásukra. Az államfő véleménye szerint ezért szükséges lenne megfogalmazni azokat a követelményeket és feltételeket, melyek teljesítése után valamely állam felvételt nyerhetne a NATO-ba. A budapesti NATO-konferencia jelentőségét méltatva az elnök rámutatott arra, hogy a NATO munkaműhelye a remények szerint újabb lépést jelent a világméretű változások stratégiai tisztázása felé. A félelem egyensúlya megszűnt. A nemzetközi közösségnek meg kell találnia a konfliktusok megelőzésének, majd a béke fenntartásának formáit, illetve azokat az eszközöket, amelyekkel kezelhetők a helyi konfliktusok. Göncz szerint a NATO-nak továbbra is elöntő szerepet kell vállalnia a biztonsági struktúrákban. A NATO munkaműhelyét, melyet a szervezet agytrösztjének is neveznek, tízéves fennállásának történetében először rendezték meg egy nem tagország fővárosában. A vélemények szerint azért esett Budapestre a választás, mert Magyarország a térség legstabilabb országa. Melescanu a román—magyar kapcsolatokról Románia felelős politikai vezetői készen állnak, hogy bármikor részt vegyenek egy olyan román-magyar találkozón, amely szolgálná a két szomszédos ország és a két nép közötti kapcsolatok rendezését és továbbfejlesztését. Ezt Theodor Melescanu román külügyminiszter mondta hétfőn a bukaresti rádiónak, miután a hétvégén Budapesten találkozott Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel. A nem hivatalos megbeszélésre a NATO-munkaműhely alkalmával került sor. A román külügyek irányítója az interjúban kifejtette véleményét, miszerint mindkét országnak komoly erőfeszítéseket kellene tennie a viMINISZTERI KONFERENCIÁK LUXEMBURGBAN Ma kezdődő szokásos tanácskozásukon az Európai Közösségek külügyminiszterei mindenekelőtt a közép-kelet-európai országokkal szembeni viszonyukról fognak tárgyalni, valamint arról a megállapodásról, amely az EK és Oroszország partneri kapcsolatait hivatott rendezni. Ez utóbbiról komoly vita várható, hiszen megkötésének útjában számos akadály merült fel, a kereskedelmi próbákkal kezdődően egészen az emberi jogok kérdéséig. Meghallgatják a külügyminiszterek lord David Owen beszámolóját is a boszniai polgárháborúról, még mielőtt holnap beható tárgyalásokat folytatnának a konfliktus lehetséges megoldásáról Warren Christopher amerikai külügyminiszter részvételével. Az EK pénzügyminiszterei már tegnap megkezdték a kétnapos tanácskozásukat, melyen nemcsak a közösség pénzügyeivel, a gazdaság fejlesztéssel és a munkanélküliség problémájával foglalkoznak, hanem a közép-kelet-európai államoknak folyósítandó hitelekkel is. szony rendezéséért és javulásáért. Elsősorban szükséges lenne, hogy megszülessenek a megfelelő jogi megállappdások. Ami az alapszerződés hűzódó megkötést illeti, Melescanu leszögezte, hogy ennek a dokumentumnak az aláírását a román fél jogi és lélektani szempontból is nagy jelentőségűnek tartaná. Megismételte, hogy ehhez mindkét félnek lépéseket kell tennie. Megjegyezte, igen pozitív lépés lenne, ha például Magyarország támogatná Románia felvételét az Európa Tanácsba. Magyar részről a Melescanu-Jeszenszky találkozóról nem adtak ki semmiféle információt. KOKES JÁNOS, Budapest GUATEMALA REMÉNY A NYUGALOMRA Ramiro de Leon Carpio, az 51 éves polgárjogi harcos személyében szombaton este a guatemalai kongresszus megválasztotta az ország új államfőjét, akit vasárnap már be is iktattak tisztségébe. Ezzel lezárult a 12 napos hatalmi válság, amelyet Jorge Serrano eddigi államfő elnöki puccskísérlete robbantott ki. Az Egyesült Államok, Kanada és több latin-amerikai ország már tegnap sietett üdvözölni az alkotmányos válság viszonylag gyors, legális és nyugodt megoldását. A felvételen: az új államfő első sajtóértekezletén. A BIZTONSÁGI TANÁCS DÖNTÉSE NEM MARADHAT EL A BÜNTETÉS Vasárnap éjszaka megtartott rendkívüli ülésén az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag követelte azoknak az elítélését és bebörtönzését, akik felelősek a 29 pakisztáni békekatona meggyilkolásáért a hét végén Mogadishuban. Bár Mohammed Farah Aidid tábornokot, a helyi katonai vezetőt a határozat név szerint nem említi mint vétkest, a BT közvetve azzal vádolja őt, hogy éppen ő kezdeményezte a véres támadást. Mivel várható, hogy újabb konfliktusokra kerül sor, a BT kéri tagjaitól, juttassanak nehézfegyvereket a szomáliai békemüveletben részt vevő katonáknak. Konkrétan páncélozott csapatszállítókról, harckocsikról és helikopterekről lenne szó. E fegyverek birtokában a világszervezet katonái könnyebben szembe tudnának szállni a helyi fegyveresekkel. Pakisztán ENSZ-nagykövete megerősítette: nem vonják ki -kb. 4000 katonájukat Szomáliából, továbbra is részt vesznek a nemzetközi akcióban. Az amerikai nagykövetasszony figyelmeztette a felelősöket: nagy árat fognak fizetni tetteikért. A határozat egyébként feljogosítja az ENSZ-t minden szükséges intézkedés megtételére a véres akció felelősei ellen. Mogadishuban tegnap egyébként viszonylagos nyugalom volt, bár a város felett katonai helikopterek köröztek. A nap folyamán a helyi fegyveres csoportok átadtak az ENSZ képviselőnek öt pakisztáni katonát, akiket a szombati harcok során ejtettek foglyul. NÉMETORSZÁG NEM SZŰNNEK A KÜLFÖLDIEK ELLENI TÁMADÁSOK Több incidens is történt az elmúlt hétvégén Németországban, valamennyi célpontjai bevándorlók voltak. A Dortmund melletti Soest városban gyújtóbombát dobtak egy házba, amelyben más bevándorlókkal együtt egy négygyermekes libanoni család élt. A bomba a babakocsiba hullott, a keletkezett tüzet a kihívott tűzoltók gyorsan eloltották, minek köszönhetően csak egy személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Ugyancsak gyújtogatás történt a Köln melletti Bergisch Gladbachban, itt egy külföldiek által lakott ház halljában ütött ki a tűz, de csak kisebb anyagi károk keletkeztek. Hattingenben szombaton egy török asszony és öt gyermeke hajszál híján menekült ki a rájuk gyújtott házból, míg Konstanzban leégett egy török - szerencsére kiürített - vendéglője. S történt mindez egy héttel azután, hogy Solingenben öt emberéletet követelt a gyújtogatás, s egyidőben azzal, hogy Törökországban eltemették ennek a tragédiának az áldozatait. POTYKA BÁCSI ÁLMA Szombaton este az Antibolsevista Szövetség, a Torgyán-féle kisgazdák, az 56-osok, az MDF parlamenti frakciójából kizártak Budapest két terén, az Erzsébet téren, majd a Hősök terén is ,,második Trianon" jelzővel illették a magyar-ukrán alapszerződést. A két helyen együttesen megjelent ötszáz gyászcsíkos emlékező-tiltakozó közül hiányoztak a középkorúak. A bécsi döntéseket megéltekre és tarra vágott frizurájú ..magyar érzelmű" fiatalokra oszlottak, akiket - ha a fotós, operatőr úgy akarta - nagy tömegként lehetett fényképezni. A határon túli magyar politikai szervezetek és a hivatalos Magyarország, persze, távolmaradt. Kivéve a rendőrséget, hiszen ritkán adódik ilyen alkalom, nyugodtan videózni a magyar érzelmű szkinhed ifjakat. Ötükkel, munkámból hazafelé menet, nekem is volt szerencsém találkozni a buszon. Felismertek, és mielőtt egy szót is szólhattam volna, én voltam az a csíkos ingű köcsög, a zsidó újságíró. Még ha komolyabb konfliktus nyomaival is értem volna haza. igazából akkor sem tudtam volna haragudni erre az öt tizenévesre. Karácsonyi halként fogadtam őket. akik a szűk akváriumban nem szívhattak más oxigént, mint ami szellemi vezetőjüket, a 63 éves Potyka bácsit - azaz Porubszky Istvánt - táplálja a magyar álomvilágban. Az álom számomra ártatlanság is. Gondolhatom magamban, 1920. június 4-én igazságtalan diktátum született. Mondja csak ki Potyka bácsi vagy Király B. Izabella képviselő a maga álmát ott és abban a közegben, ahol másnapra elfelejtik. Ám amint az már tűiéi egy napot és önkéntes cselekvésekre késztet egy réteget - az már éppen az érintett, visszakövetelni akart térségekben élők bőrére megy. Természetesen régivágásúan, a megkérdezésük nélkül. Azaz a megjelenitett álom a keresztre feszített, feketére festett Nagy-Magyarország sziluettel már nem pusztán önveszélyes. A külföld nem tudja - és miért is érdekelné? hogy például az Erzsébet téri megemlékezés egyik rendezője, az Őrmester gúnynevű szkinhed - aki elsőként érezte kötelességének elhessenteni egy, az ellenérzéseit hangosan is kinyilvánító angol urat - már 1986-tól szerepel a rendőrség operatív bűnügyi nyilvántartásában. Ha a magasabb érdekek pedig megkívánnák, akkor el lehet felejteni, ezek az emberek a magyar parlamentet fütyülték ki, amely nagy többséggel szavazta meg az ukrán-magyar alapszerződést. Marad a" tény: tüntettek az irredenták. És ebből már igencsak könnyű eljutni az önigazoló címhez, címkéhez: az irredenta magyarok. V. PAIZS GÁBOR, Budapest UJ FRAKCIÓT AKAR CSURKA Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum nemzeti-radikális szárnyának, a Magyar Út mozgalomnak a vezetője, akit minden jel szerint rövidesen kizárnak a legnagyobb kormányzó párt soraiból, tegnap tárgyalásokat kezdett egy új parlamenti csoport kialakításáról. Csurka a televíziónak nyilatkozva ezzel kapcsolatban kifejtette: arra számít, hogy most 17 MDF-es képviselő csatlakozik az ő parlamenti csoportjához. Az író vitatta az MDF vezetőségének helyzetértékelését, mely az országos választmány hétvégi balatonfüredi tanácskozásán hangzott el. Míg az MDF vezetősége úgy vélte, hogy a legutóbbi intézkedésekkel helyreállt a párt egysége, Csurka ugy látja, hogy a helyzet teljesen más. Véleménye szerint az MDF legutóbbi döntéseivel elvesztette támogatóinak mintegy a kétharmadát. Az író szerint a párt tagjainak többsége átpártol a Magyar Úthoz. Szerinte a párttagság kétharmada ma az ő mozgalma, tehát a Magyar Út, és nem az MDF mögött áll. Csurka tegnap arról is beszélt a televízióban, hogy egyelőre nem vette fel a kapcsolatot a kisgazdákkal, de elképzelhetőnek tartja az együttműködést. Az elmúlt napokban néhány kisgazdapárti képviselő érdeklődött a Csurkáék által létrehozandó új parlamenti csoport iránt, s nem kizárt, hogy csatlakozni kívánnak ehhez az új frakcióhoz. (kokes) NÉHÁNY SORBAN B

écsben tegnap összeült a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatótanácsa, hogy előkészítse a szeptember 27-én kezdődő általános konferenciát. A hét végéig tartó ülésén ezenkívül megvitatják a szervezet tevékenységének évi mérlegét, költségvetését, valamint a nukleáris létesítmények ellenőrzésének tapasztalatait és a nukleáris biztonság égető problémáját. L

es Aspin amerikai védelmi miniszter tegnap Kijevben tárgyalt Leonyid Kravcsuk ukrán államfővel Még a találkozó előtt úgy nyilatkozott, Ukrajnának ratifikálnia kellene a START I szerződést, mégpedig már a parlament mostani ülésszakán P

hnompenhi ENSZ-források szerint a japán rendőrök az elsők között fogják elhagyni Kambodzsát, ahol részt vettek a szabad választások lebonyolításának biztosításában. Mint ismeretes, egy 25 éves rendőrt májusbán megöltek. A japánok feltehetően június 15-én távoznak L

ettországban befejeződtek az első szabad, demokratikus választások. Egyértelmű győzelmet aratott a Lett Út nevű szövetség, amely a szavazatok 32,4 százalékát szerezte meg. A 23 induló párt közül 8 jutott be a törvényhozásba. A három évvel ezelőtt elsöprő győzelmet arató Lett Nemzeti Front számára most a 4 százalékos küszöb is túl magas volt: egyetlen mandátumot sem szerzett. O

laszországban a vasárnapi helyhatósági választásokon 11 millió állampolgár döntött a városok és falvak több mint negyedének polgármestereiről és a tanácsok összetételéről. Szavaztak többek között Milánóban és Torinóban is. A legnagyobb sikert az autonomista Északi Liga könyvelheti el, valamint a baloldali beállítottságú politikusok A hagyományos politikai pártok visszaszorulását a hatalmas korrupciós botrányok okozták. M

ongóliában is választások voltak, az állampolgárok első ízben dönthettek szabadon az államfő személyéről. Az előzetes eredmények szerint nem szerepelt eredményesen Lodongin Tudev, a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) jelöltje. A párt szóvivője szerint kb. 10 százalékkal vezet előtte Punszalmagin Ocsirbat, az ellenzék jelöltje Ocsirbatról érdemes megjegyezni, hogy a közelmúltban még az MNFP embereként volt az ország elnöke.