Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám, kedd

x HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM SVOBODNÉ SLOVO: MECIAR „KINCSE" A szlovákiai koalíciós tárgyalá­sokról közölt tegnap jegyzetet a Prágában megjelenő Svobodné slovo című napilap. Megemlíti: egyes szlovák kommentátorok azt írták, hogy a jelenlegi hely­zetben Mečiar számára a Szlo­vák Nemzeti Párt valóságos kincs. A koalíció az SZNP-vel lenne az az "eszköz, amely a De­mokratikus Szlovákiáért Moz­galmat a szlovák önállóság har­cosának képében mutatná meg. Csakhogy ez a „kincs" egyelőre két széken ülve tárgyal. Tárgyal a DSZM-mel a kormányba való belépésről, másrészt még mindig az ellenzékhez tartozik. Az el­lenzék jelezte, hogy nem engedi meg egyes politikai törvények elfogadását. Egy ideje már szó van a törvényről a köztársaság védelméről. A törvény kifogáso­lói azzal érvelnek, hogy ez csak olyan törvény lenne, amely a München előtti Csehszlovákiá­ban is érvényben volt. De ez a törvény nem hogy nem védte meg a köztársaságot, hanem még kétségbe is vonta demokra­tizmusát. Egy további törvény jóváhagyná a kormányfő ellen­őrzését a hadsereg és a rendőr­ség felett, s szó van egy olyan törvényről is, amely kötelezné a képviselőket, hogy „életfogy­tig" hűek maradjanak pártjuk­hoz. Most az a kérdés, hogy az SZNP igent mond-e ezekre a törvényekre. Ha megteszi, ak­kor valóban kincs lesz a DSZM számára — zárta jegyzetét a Svo­bodné slovo. EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS CSEHORSZÁGBAN ÚJ FELTÉTELEK PKK: IDEGENFORGALMI BOJKOTT MERÉNYLETSOROZAT ANTALYÁBAN Az általános biztosításról szóló no­vellizált cseh törvény 'szerint július elsejétől Csehország területén érvé­nyes az egészségügyi biztosítás azoknak a külföldieknek a számára, akik tartósan élnek a köztársaság területén. Egyetlen kötelességük, hogy jelentkezzenek az általános egészségügyi biztosító illetékes járá­si hivatalánál. A Csehország terüle­tén ideiglenesen tartózkodó külföldi­ek számára április elsejétől a szerző­déses biztosítás már nem érvényes. Biztosítási szerződést csak azok a személyek köthetnek, akik bizo­nyítani tudták, hogy hat hónapnál hosszabb ideje élnek Cseh­országban. Csehország területén a szlovák állampolgárú páciensnek csak akkor Az iraki sajtó tegnap tette közzé az információszolgálat, ponto­sabban a titkosszolgálat vezető­jének üzentét, melyet Szaddam Husszein elnöknek címzett. Eb­ben megígéri, hogy Irak meg­bosszulja a hivatalos székhelye elleni vasárnapi amerikai rakéta­támadást. „Üldözni fogunk min­denkit, akik megpróbálnak Irakra támadni, s megbüntetjük őket" - áll a kémfőnök üzeneté­ben, akinek a nevét azonban a sajtó nem közölte. Mivel nem volt egészen egyértelmű az amerikai megtor­támad igénye az egészségügyi bizto­sításra, ha az ország területén van munkaviszonyban, vagy Cseh­országból kapja nyugdíját. Ez az in­tézkedés a biztosítottak gyermekeire is vonatkozik. Ha a szlovák állam­polgár nem tesz eleget ezeknek a fel­tételeknek, a Csehország területén szükséges és halaszthatatlan gyógyí­tásának költségeit az illetékes szlo­vák biztosító kell hogy megtérítse. A nem halaszthatatlan egészségügyi ellátás esetében az illetékes biztosító akkor fedezi az orvosi ellátás költsé­geit, ha ehhez előzőleg hozzájárulá­sát adta. A szlovák állampolgár Csehország területén közvetlenül fi­zetett egészségügyi ellátásban is ré­szesülhet egy előzőleg megkötött vonatkozó megállapodás alapján. lás nemzetközi megítélése, ért­hető, hogy Amerikában is meg­kérdezték a lakosság vélemé­nyét. A Gallup intézet a CNN tévétársaság és az USA Today lap közvélemény-kutatása sze­rint a lakosság kétharmada he­lyesli a Bagdad elleni támadást, bár 54 százalékuk úgy véli, hogy emelkedni fog a terrorcselekmé­nyek valószínűsége az ország­ban. A rakéták bevetését az ameri­kaiak 58 százaléka tartja megfe­lelőnek, 11 százalék szerint azonban ez túl sok volt. A kurd radikálisok figyelmeztet­ték a németeket, hogy ne utaz­zanak Törökországba üdülni. A Nemzeti Felszabadítási Front, amely a Törökországban betil­tott Kurd Munkapárt (PKK) frakciója, az elmúlt pénteken Kölnben kiadott nyilatkozatá­ban többek között azt is követel­te, a németek ne utazzanak sza­badságra Törökországba, mivel „minden ott elköltött márka a kurd nép elleni puskagolyó". A szervezet azt várja, hogy a né­metek felelősségtudattal viszo­nyulnak ehhez a kéréshez és támogatják az idegenforgalmi bojkottot, amelyet a kurd párt hirdetett meg. Antalya földközi-tengeri üdü­lőközpontban vasárnap este már­is egy merénylet történt - kö­zölte az azonos nevű tartomány kormányzója. Az egyik panzió kertjébe a merénylők bombát dobtak, amely 26 személyt meg­sebesített. A sebesültek között van 12 európai turista is, közü­Tegnap lépett harmadik, egyben utolsó hetébe az arab-izraeli béke­tárgyalások jelenlegi fordulója. Mi­vel az izraeli és a palesztin delegáció képtelen bármilyen megállapodásra jutni, az egész tárgyalássorozatot a teljes csőd fenyegeti. Éppen ezért a küldöttségek türelmetlenül várják a tárgyalások védnökének, az Egye­sült Államoknak a javaslatait az iz­raeli-palesztin ellentétek feloldásá­ra. Érdekes módon a Bagdad elleni rakétatámadás nem keltett visszhan­got a tárgyalásokon. Ami a már említett amerikai ja­vaslatot illeti, Hanan Asravi, a pa­lesztin küldöttség szóvivője szerint lük 9 német. Két német sérült állapota súlyos, azonnal meg kellett őket műteni. A sebesül­tek között van két svéd és egy finn állampolgár, a többiek tö­rökök. A panzió elleni merénylet este fél tízkor történt, néhány perccel később a város legnagyobb szá­mú szállodája előtt történt rob­banás, amely egy gépkocsiban okozotf károkat, további bomba a kereskedelmi zónában rob­bant, de szerencsére itt sem sé­rült meg senki. A kormányzó elmondta, hogy nyomban a rob­banás után 12 személyt letartóz­tattak, ám 9-et később szabadon engedtek. A török sajtó egyértelműen a kurd szeparatistákat teszi fele­lőssé a merényletekért. A kur­dok már az elmúlt hónapban általános hadjáratot hirdettek azzal, hogy károkat okoznak Törökország idegenforgalmi és gazdasági érdekeinek. ennek a nem hivatalos dokumen­tumnak az előterjesztése ma vagy holnap várható. Az arab küldöttsé­gek kivárnak, addig semmiben sem akarňak hivatalosan megegyezni Iz­raellel, amíg a palesztin autonómia kérdése nem tisztázódik. A jordán szóvivő ezt egyértelműen megerősí­tette, amikor bejelentette, bilaterális kérdésekben megegyeztek Izraellel, de a dokumentumot egyelőre nem írják alá. Szíria is a globális megol­dásra helyezi a hangsúlyt, az 1967­ben megszállt valamennyi terület visszaadását követeli Izraeltől, bár a szír küldöttség csak a Golan-fenn­sík sorsáról tárgyal az izraeliekkel. 1993. JÚNIUS 29. NÉHÁNY SORBAN M agyarországon számos rendezvényt tartottak a hét végén abból az alkalomból, hogy két éve, 1991. június 30-án hagyta el az országot az utolsó szovjet katona. Békét és bizton­ságot kell teremteni ennek a so­kat szenvedett népnek - mon­dotta Habsburg Ottó, a Páneuró­pai Unió elnöke vasárnap Mohá­cson a Magyar Szabadság Napja központi rendezvényen tartott beszédében. Szerinte Magyaror­szág győztesen került ki a hideg­háborúból, s ebben az időszak­ban, főleg az 1956-os forrada­lommal világtörténelmet írt. Megemlítette az 1989-es soproni páneurópai pikniket, amikor Magyarország megnyitotta nyu­gati határait a keletnémet mene­külők előtt. L inzből tájékoztatott teg­nap az APA hírügynök­ség, hogy a Noricum ügyben az osztrák ügyészség lemond a to­vábbi jogi eszközökről. így tehát jogerős Fred Sinowatz, Leopold Gratz és Kari Blecha felmentése a hivatallal való visszaélés és a semlegesség veszélyeztetésé­nek vádja alól. E gyiptom fővárosában, Kai­róban több mint húsz leg­felsőbb képviselő részvételével megnyílt az Afrikai Egységszer­vezet 30. csúcstalálkozója. Ab­dou Diouf szenegáli államfő, a szervezet távozó elnöke az 52. tagország, a független Eritrea üdvözlésével nyitotta meg a ta­lálkozót. Ezt követően valószínű utódjának, Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek adta át a szót. Az AFP hírügynökség szerint várható, hogy a szerve­zet háromnapos tanácskozása során jóváhagyja a Kairói Nyi­latkozatot, amelyben felszólítja a világot, ne hagyja figyelmen kívül a konfliktusokkal és a sze­génységgel sújtott világrészt. T egnap az angolai kor­mányellenes UNITA mozgalom közölte, hogy a római katolikus egyház hajlandó segít­séget nyújtani a béke megterem­tésében Angolában. Az UNITA rádióadója szerint a Vatikán el­fogadta a mozgalom meghívását, s az egyház képviselői részt vesznek a békefolyamatban. Egyelőre nem tudni, hogy a Va­tikán miként akar hozzájárulni a 18 éve tartó polgárháború be­fejezéséhez. S védországban most először hajtottak végre támadást a külföldi menekültek ellen. Gö­teborg egyik szállodájában, ahol főleg külföldi menekültek kap­tak ideiglenes lakhelyet, felrob­bant egy füstbomba, s ennek következtében 10 személy meg­sebesült. A sérült férfiakat füst­mérgezéssel szállították kór­házba. M art Laar észt miniszterel­nök tegnap Bonnba ér­kezett, ahol megnyitja az új nagykövetséget. Ezenkívül tár­gyalásokat folytat Helmut Kohl kancellárral és több más némét vezetővel. A DPA hírügynökség szerint elsősorban az Észtország és az Oroszország közötti feszült helyzetről lesz szó. Mint ismere­tes, Oroszország a múlt hét vé­gén mintegy tiltakozásul leállí­totta a gáz szállítását, mert úgy véli, hogy Észtországban diszk­riminálják az ott élő orosz polgá­rokat. K ínában az elmúlt hét vé­gén 49 kábítószercsem­pészt végeztek ki. Az országban jelentős mértékben növekedett a drogcsempészet, amely már eléri a „professzionális" szintet. A Die Presse karikatúrája R osszul időzített bombaként robbant a hír, hogy vasárnapra virradóra az Egyesült Államok 23 rakétát löt ki Bagdad­ra, megtorlásaként annak a merényletkísér­letnek, amelyet áprilisban tervezett Irak George Bush amerikai elnök ellen. Kuvait­ban leleplezték az összeesküvést, s utána a CIA és az FBI két hónapon keresztül nyomozott az ügyben, s szerzett is bizonyí­tékokat arra vonatkozóan, hogy Irak keze volt a dologban. E bizonyítékok birtokában döntött Bili Clinton elnök a megtorlásról, hivatkozva az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelyére. Sikeresen: tegnapra virradó éj­szaka a Biztonsági Tanács az amerikai állás­pontot tette magáévá, s nem az irakit, amely szerint megengedhetetlen agresszió történt. Ennek ellenére aligha lehet azt állítani, hogy a rakétatámatás körül minden világos és egyértelmű, s ezzel az ügy lezártnak tekint­hető. Ellentétben az Öböl-háborúval, ezúttal távolról sem volt olyan egyöntetű Washing­ton eljárásának támogatása, mint három évvel ezelőtt. Kuvait, Nagy-Britannia, Iz­rael kormánya messzemenőkig helyeselte a támadást, de például Franciaország, Oroszország, Olaszország csak „megértésé­nek" adott hangot. Az Arab Liga, Líbia, Irán nagyon keményen elítélte a támadást, s ki­fogásait hangoztatta Egyiptom is - márpedig erre érdemes odafigyelni. Persze, ez csak egy korlátozott támadás volt, egyetlen cél­pontra, az iraki titkosszolgálat komplexu­mára irányult, bár három „kósza" rakéta a közeli lakóházakba csapódott be, s okozta hat ember halálát. Hat civil áldozat. Igazán nem sok, ennyit bármely közúti baleset követelhet, elég, ha két gépkocsi ütközik. Hat élet azonban túl nagy ár, ha teljesen vétlen, esetleg az által a rezsim által üldözött, szenvedéseknek ki­tett emberekről van szó, amely ellen a bün­ROBBANT tetés irányult. Logikusnak tűnhet az ameri­kai elnök ellenérve, hogy ha nem sikerül megakadályozni a merényletet, akkor eset­leg százak haltak volna meg,»hiszen az öngyilkosjelölt sofőr a Busht köszöntő tö­megbe akarta irányítani robbanószerekkel megrakott gépkocsiját. Mégis, valahogy sán­tít ez a logika, hiszen azok a százak életben maradtak, de ez a hat ember meghalt. Aki ellen pedig valóban keményen kellene fel­lépni, vagyis Szaddam Husszein iraki elnök, most Clintonnak köszönhetően olcsón ka­pott egy kemény érvet az amerikaiak és az ENSZ ellen, merthogy neki hat emberélet nem nagy ár, azt éppen a kuvaiti agresszió­val kapcsolatosan bizonyította, meg előtte, közben és utána, amikor saját népe ellen folytatta hadjáratát. Azon sem lehet csodálkozni, hogy Bag­dad mellett Teherán reagált a legheveseb­ben a támadásra. A Clinton-kormányzat ellentétben a Bush-adminisztrációval — nem tesz különbséget Irak és Irán között, mindkettőt a terrorizmus támogatásával vá­dolja, nem tolerálja kemény Amerika-elle­nességüket, nem engedékeny Teheránnal szemben, amiért valamikor az Öböl-háború alatt szintén elítélte Irak agresszióját. S nem meglepő az iráni vezetésnek az a jelzett szándéka sem, hogy esetleg igenis Bagdad mellé áll, sőt kész feledni minden ideológiai ellentétet, s szövetségre lép az orosz kon­zervatívokkal, akik szintén szemben állnak Washingtonnal. Ez pedig egy nagyon veszé­lyes hármas szövetség lenne — ehhez egy pillanatig sem fér kétség. Ráadásul itt van a boszniai háború, minden muzulmán szív­ügye. Márpedig ott nemcsak az amerikaiak, hanem az egész Nyugat, egész Európa cső­döt mondott, saját rendezési javaslatait von­ta vissza, engedve a szerbek makacsságá­nak, s mintegy elismerve saját tehetetlen­ségét. Bagdadban a hat áldozat éppen azért sok, mert Boszniában naponta nem hat, s nem hatvan ember veszti életét, hanem még ennél is több. S azért volt rossz az időzítés, mert akkor, amikor a Balkánon dúlnak a harcok, az Öböl-háború nyomán beindult közel-keleti tárgyalásokon semmilyen elő­relépés sem történik, az amerikai igazság­osztás és jogos megtorlás könnyen hathat erőfitogtatásként. Mégpedig nem is a megfe­lelő helyen. GÖRFÖL ZSUZSA IRAK BOSSZÚT FORRAL KÖZEL-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOK WASHINGTONRA VÁRVA

Next

/
Thumbnails
Contents