Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám, csütörtök

1993. JÚNIUS 24. ÚUSZÓi HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 „ATÚSZKERDES..." (Folytatás az 1. oldalról) rantálja megfelelően az anyanyelvi oktatást, mert zavarosan, nem pedig egyértelműen fogalmaz, majd bírálta a Mečiar-kabinetet amiatt, hogy kevés hajlandóságot mutat az Európa Tanácsba való szlovák felvétel feltételeként támasztott elvárások teljesítésére. „Annak érdekében, hogy ne kelljen eleget tenni ezeknek az elvárásoknak, a parlament saját törvényeit is megsérti" - szögezte le a legfrissebb pozsonyi parlamenti fejleményekre utalva, amelyekről Duray Miklós telefonon szerzett információkat. Szerinte a szlovák törvényhozás azért tette ezt, hogy ne kelljen elfogadnia a magyar képviselők javaslatait. A továbbiakban nehezményezte, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni a szlovákiai magyar kisebbség képviselőivel, ahogy azt maga a szlovák kormányfő mondta. . Nem kell-e Szlovákiában egy Boszniához hasonló helyzet kialakulásától tartanunk, kérdezte az egyik szlovák újságíró, akit a bevezetőben hallott társnemzet-elmélet ihletett erre a kérdésre. Az Együttélés elnöke válaszában nyomatékosan leszögezte, hogy ehhez két partnerre lenne szükség. „Szlovákiában a magyarok sohasem fognak fegyveres erőszakot elkövetni a szlovákok ellen", fűzte hozzá nagyon határozottan, majd ő kérdezett vissza, hogy akkor pedig ki lenne a másik fél? Egy . közbeékelt rövid kérdés azt firtatta, hogy szerinte elképzelhető-e, hogy szlovák részről ragadnak fegyvert, amire a szlovákiai magyar politikus azt felelte: reméli, hogy nem. Újra napirendre került a szlovákiai magyarság Vladimír Mečiar által vázolt állítólagos túszszerepének kérdése, s ezzel kapcsolatban Duray Miklós a következőket jelentette ki: „Mi nem érezzük magunkat a magyar kormány túszainak. A magyar vezetés tavaly kijelentette, hogy Szlovákiában csak olyan megoldást támogat, amit az ottani magyar kisebbség képviselői is akarnak. Ha a túszkérdés felvetődhet, akkor ez csak Mečiar úr fejében merülhet fel." DOLGOŠ „KORPA KÖZÉ KEVEREDETT" (Munkatársunktól) Ľubomír Dolgoš volt privatizációs miniszter kissé kiábrándultan bejelentette: a DSZM alelnöki posztjáról is lemond, és a mozgalomból is távozik. Úgy nyilatkozott, hogy amikor tagja lett a kormánynak, nem tudta, kik közé kerül. Mintha azt mondta volna, hogy aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. A sajtótájékoztatón jelen volt Roman Hofbauer közlekedési miniszter is, és cáfolta, hogy valaha is utasítást adott volna a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolítására. Azt mondta, ô mindössze arra szólított fel, hogy a közlekedési táblákat hozzák összhangba az érvényes közlekedési szabályokkal, amelyek természetesen a táblákra is vonatkoznak. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e okosabb és politikai szempontból bölcsebb, ha illetékes miniszterként indítványozza a közlekedési táblákról szóló törvény módosítását, Hofbauer azt válaszolta: mérnökként, illetve miniszterként az a dolga, hogy a törvényeket betartsa és betartassa. G. A. KISEBBSÉGI JOGOK MÉG NEM EURÓPAI SZINTEN (Folytatás az 1. oldalról) kiában még nem érik el az európai standardot. Szavai szerint a szlovák politikusok főként azon lepődtek meg, hogy Dél-Tirolban a közmunkákra jelentkezőknek mindkét nyelvet, tehát a németet és az olaszt is egyforma szinten beszélniük kell, s a hivatalokban, kórházakban, rendőrségen, bíróságon stb. az ügyfél anyanyelvén történik az ügyintézés. A sajtótájékoztatót követően a vendégek látogatást tettek az alistáli egyháziiskolában. -gyor Lapzárta: 22.10 GÖRÖNGYÖS ÚT - EURÓPÁBA (Folytatás az 1. oldalról) mezték az ügyrendi szabályt, hogy az nem teszi lehetővé a magyar javaslat ismételt napirendre tűzését. Végül a magyar képviselők javaslatára félbeszakították az ülést, és összeült a grémium. Az egyeztetés eredményeként Ivan Gašparovič javaslatát kibővítették úgy, hogy lényegében belevették a magyar képviselők határozatának összes pontját. Ezután azonban a DSZM képviselői a Szlovák Nemzeti Párt képviselőivel együtt kifogásokat emeltek az új szöveg ellen. Ivan Laluha, a külügyi bizottság elnöke (DSZM) magához hívatta az egyes pártok vezetőit - kivéve a magyar pártokét. Vagyis csonka grémiumot tartottak, a magyar képviselők indítványait nélkülük vitatták meg. Ezen az eszmecserén végül úgy döntöttek, három határozat kerül a plénum elé: a teljes grémium javaslata, Gašparovič és egy harmadik, amely kompromisszum a kettő között. Délután négyig tartott a huzavona. Ekkor Ján Čarnogurský (KDM) előterjesztette a grémiumban eredetileg elfogadott javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a határozat nem tartalmaz mást, csak azt, amit az ET parlamenti közgyűlésének dokumentumai és a raportőrök jelentései, illetve, amit Szlovákia vezetői magukra vállaltak. Megemlítve a legutóbbi eseményeket, kívánatosnak tartotta, hogy a parlament állást foglaljon, mivel ezzel megcáfolhatja a Szlovákia felvétele ellen Magyarország által felhozott érveket. A képviselők nem fogadták el ezt a javaslatot, csupán 57-en szavaztak mellette és 45-en ellene voltak. Ezután Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) javaslatáról szavaztak - ő azt indítványozta, hogy az eredeti javaslatban tételesen felsorolt feladatokat foglalják egy pontba, ez sem ment át. Viszont 119 szavazatot kapott Ivan Gašparovič eredeti javaslata, amelynek csupán a bevezetőjét módosították: Ivan Hudec (független) indítványára szükségesnek tartották kiemelni, hogy a nemzeti tanács a szuverén Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó testülete. így a szlovák parlament az előterjesztések közül azt hagyta jóvá, amely nem tér ki a névhasználatra, a községnevekre és a területi átszervezésre, s nem hivatkozik a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájára sem. A magyar képviselők, miután indítványaikat nem támogatták, nem szavaztak a konkrétumokat nem tartalmazó határozati javaslat mellett. Még egy elgondolkodtató momentuma volt a tegnapi ülésnek. František Mikloško a KDM-klub nevében bejelentette: képviselőik 15 percre kivonulnak a tanácsteremből, hogy így tiltakozzanak az ŠtB-t rehabilitáló, a Republikában megjelent cikkek miatt. A gyűlést vezető Ivan Gašparovič erre 15 perces szünetet rendelt el, mondván, ne legyenek a folyosókon egyedül a kereszténydemokrata képviselők. Ezt a bejelentését nevetve fogadták, amit Anton Neuwirth (KDM) fekete humornak minősített, kifejtve, hogy ezzel tiszteletlenségüket fejezték ki a titkosrendőrség áldozatai iránt. A szlovák parlament elfogadta az állami statisztikáról és az állami útalapról szóló törvényt, majd a képviselők meghallgatták a privatizációt ellenőrző parlamenti bizottság jelentését. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár; gágyor) A MINISZTERELNÖK PONTOSÍT Vladimír Mečiar kormányfő tegnap fogadta a Pozsonyban akkreditált nagyköveteket. A találkozóról nyilatkozott a televíziónak. Hangsúlyozta: a dán nagykövet tolmácsolta az EK-tagországok álláspontját, amely nem egyezik a magyar állásfoglalással. A dán képviselő egyben felszólította a pozsonyi kormányt: garantálja, hogy teljesíti a felvétellel kapcsolatos ETajánlásokat. „Örömmel biztosítottam őt erről" - mondotta Mečiar. A továbbiakban kitért a beszélgetésre, amelyet Magyarország képviselőjével folytatott, aki újabb állásfoglalásokat ismertetett. Ám ezeket „történelmi pontatlanságok, az időszerűtlenség és az érvek elferdítése miatt" kénytelen volt pontosítani. „Tud ön arról, hogy Budapest vétózni fog?" A kérdésre a miniszterelnök ezt válaszolta: „Nem, csupán újabb követeléseket, fenntartásokat támasztottak a korábbi érvekkel szemben". (Ú) PIACVÉDŐ INTÉZKEDÉSEKRE VÁRVA (Folytatás az 1. oldalról) ről Magyarország irányába is lehetne leágazást kiépíteni. A tervek szerint augusztustól fog működni egy ipari vegyes bizottság, amely az említett problémaköröket konkretizálja. A bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az ipari miniszter egy kérdésre válaszolva megemlítette: a szlovák fél érdeklődött a székesfehérvári Ikarus és a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű közti kapcsolat lehetőségéről. Déli szomszédunktól autóbusz-alkatrészeket vennénk, valamint a műanyagszálak gyártásában és a gyógyszeripari kooperációban vannak nagy lehetőségek. Vajon mennyire érinti Magyarországot a tervezett 20 százalékos szlovák védővám bevezetése? Latorcai János az Új Szó kérdésére kifejtette: - A Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) előírja, hogy 2001-ig a mezőgazdasági termékeken kívül gyakorlatilag az öszszes vám leomoljon a kölcsönös kereskedelemben. A szlovák fél által fontolgatott lépés e törekvéssel ellentétes irányú. Ha a CEFTA-ban lefektetett elveken módosítani akarnak, akkor előzetesen egyeztetni kellene velünk az elképzeléseiket. Erre máig nem került sor, tehát hivatalosan nem értesültünk a piacvédő intézkedésekről. Végezetül az Incheba '93 került szóba: „Örömmel tölt el, hogy Magyarország, Ausztria és Németország mellett a harmadik legjelentősebb kiállító Pozsonyban. A rendezvény 25 éve alatt eddig még egyszer sem hiányoztunk. A jubileumi kiállításra erős képviseletben érkeztünk, aminek meg lett a' gyümölcse - a magyar pavilon, mint a legszebben kivitelezett, elnyerte az Incheba aranyoklevelét." (sidó) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. június 24-én Deviza Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,356 43,792 43,574 42,00 45,14 43,57 Francia frank 5,153 5,205 5,179 5,02 5,34 5,18 Kanadai dollár 22,997 23,229 23,113 22,33 23,89 23,11 Német márka 17,337 17,511 17,424 16,96 17,88 17,42 Olasz líra (1000) 19,183 19,375 19,279 18,56 20,00 19,28 Osztrák schilling 2,466 2,490 2,478 2,42 2,54 2,48 Svájci frank 19,494 19,690 19,592 19,06 20,12 19,59 USA-dollár 29,446 29,742 29,594 28,89 30,29 29,59 ECU EK 33,948 34,290 34,119 ECU CSK 34,119 A PARLAMENT NEM TUDTA ÁTLÉPNI ÁRNYÉKÁT CSÁKY PÁL NYILATKOZATA • Hogyan fogadták a magyar képviselők a szlovák parlament döntését? - kérdeztük Csáky Pált, az MKDM frakcióvezetőjét: - Volt egy időszak a hosszú egyeztetés alatt, amikor azt hittem, hogy a szlovák parlament végre képes lesz átlépni saját árnyékát. Sajnos ez nem következett be, annak ellenére, hogy a politikai grémiumon egy olyan szövegben egyeztünk meg, amely számunkra is elfogadható lett volna. Sokat dolgoztunk ezen a szövegen, és a részünkről elfogadható kompromisszum határáig mentünk el. A megállapodásból elsőként a Szlovák Nemzeti Párt ugrott ki, majd a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is. Az a szöveg, amelyet végül is a parlament megszavazott, számunkra nem volt elfogadható, ezért tartózkodtunk; nem szavazhattunk a szöveg ellen, de természetesen mellette sem. • Milyen következményei lehetnek a határozat elfogadásának? - Amikor a délutáni órákban a három és fél órás szünet után világossá vált számunkra, hogy milyenek az erőviszonyok, három módosító javaslatot tettünk a koalíció nevében. Azt indítványoztuk, hogy a három alaptörvényt, amelyeket az ET javasolt elfogadni, külön-külön kötelezettségként foglalják a szövegbe. A parlament mind a hármat elutasította. Azt hiszem, hogy ennek kedvezőtlen nemzetközi visszhangja lesz. Kicsit nyugtalan vagyok amiatt, hogy ez elővetíti azt is: azok a törvények, amelyeknek javaslatai már itt vannak a parlamentben, számunkra nem lesznek kedvezőek, és csak a további ködösítést szolgálják majd. • A magyar képviselők tesznek valamilyen további lépéseket Szlovákia ET-tagságával kapcsolatban? - A szlovák parlamentben nem. -rAZ ÖNÉRZETESKEDÉS CSAPDÁJA Egyre több politikus és publicista mutat rá mostanában, hogy a negatív Szlovákia-kép megrajzolásában, az egyes politikusokról Nyugaton alkotott, nem éppen hízelgő kép kialakításában maguk a pozsonyi politikusok játszottak főszerepet. Maga a törvényhozás is lőtt egy öngólt. A képviselők többségének a magyar nemzetiségű törvényhozók iránti hányaveti magatartása megbosszulta magát. Az SZK Nemzeti Tanácsa 19. ülésén ahelyett, hogy megvitatták volna az EPM és az MKDM által beterjesztett javaslatot, a nemzeti önérzetre hivatkozva a honatyák kivonultak az ülésteremből. Ezzel magyarázható, hogy időzavarba került a törvényhozás. Az Európa Tanácsnak a személy- és helységnevekkel, az iskolaüggyel és a közigazgatási határok megvonásával kapcsolatos kisebbségvédelmi ajánlásait most már gyorsított eljárással is aligha tudnák törvények elfogadásával akceptálni. Ráadásul még ha sikeres is lenne a gyorsított törvényalkotás, úgy festene, mintha ez szlovákiai magyar, vagy ne adj' isten budapesti nyomásra történne. Így maradt az ígéret. Az SZK Nemzeti Tanácsának határozata azt szögezi le, hogy az ET ajánlásait figyelembe véve a jövőben törvényeket fogad el a név- és helységnévhasználat kisebbségek nyelvén történő szavatolására, és a közigazgatási határok megvonásánál is figyelembe veszi a nemzetiségi szempontokat. Szlovákiában 1989 ősze óta furcsán alakult a politikai helyzet. Akkor, a „bársonyos" heteiben az értelmiségiekből álló politikai garnitúra hatalomiszonyban szenvedett. Nehezen akadt például ember, aki vállalta a belügy miniszterséget. Ami most van, azt viszont - akárhogy is nézzük - demokráciaiszonynak lehet minősíteni. A kisebbségekhez fűződő viszonyban mindenképpen ez a helyzet. Ehelyett viszont léptennyomon kitapintható az irracionális nemzeti önérzeteskedés. A parlament tagjai, ha máshogy viszonyulnak a magyarok indítványához, már a 19. ülésen önszántukból megcselekedhették volna, amit most kényszerből kell megtenniük. Megspórolhatták volna ezt a blamázst. (tóth) MEČIAR ELŐZÖTT Michal Kováč köztársasági elnök a népszerűségi listán áprilisban megelőzte Vladimír Mečiart. Most, a májusi közvélemény-kutatás eredményeinek kiértékelése után ismét helyreállt a „rend"; a miniszterelnök 25, a köztársasági elnök 22, Peter Weiss pedig 20 százalékos népszerűségnek örvend. A „futottak még" kategóriában a sorrend a következő: Gašparovič, Roman Kováč, Kňažko, Černák, Čarnogurský, Prokeš, Ftáčnik. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen politikusban sem bízik. DÉLSZLÁV VÁLSÁG BOSZNIA MEGOSZTOTTA EURÓPÁT Újabb információk világítják meg és teszik teljesebbé a képet, miért is kellett meneszteni a közelmúltban Dobrica Csoszicsot, Jugoszlávia államfőjét. Most a ljubljanai Delo című napilap tett közzé érdekes részleteket arról a lehallgatott beszélgetésről, amelyet Csoszics folytatott - közvetlenül a leváltása előtt - Zsivota Panics vezérkari főnökkel, továbbá a kémelhárító szolgálat vezetőjével és két nyugalmazott tábornokkal. A szlovén lap szerint a találkozót egy lakásban tartották, amelyet Pavle Bulatovics védelmi miniszter biztosított. Csoszics javaslatot tett, kit kellene leváltani a vezérkarból, továbbá állítólag azt is kijelentette, hogy „az ellenzéki pártokkal, a biztonsági osztály, a védelmi minisztérium és a rendőrség egészséges erőivel együttműködve" korlátozni kell Szlobodan Milosevics, Vojiszlav Seselj, Marko Negovanovics és még néhány személy mozgásszabadságát. A lubljanai lap a találkozón készült felvételről idézi Milosevics szavait is, miszerint: „Csoszics az ellenzék embereivel ál akaija venni az ellenőrzést a katonaság és a rendőrség felett." Genfben megkezdődött a Boszniáról szóló tárgyalások második fordulója, amelyet az Európai Közösségek koppenhágai csúcstalálkozója vezetett be. Mint ismeretes, a legtekintélyesebb európai államok, kifejezték készségüket, hogy emberállományt, felszerelést és pénzt biztosítanak a boszniai muzulmánok számára kijelölt védett területek oltalmazására, ám a Németország által kezdeményezett fegyverembargó feloldásáról a záróokmány nem tesz említést. Ez utóbbi inkább megosztotta az EK-tagokat, s Kohl kancellár fellépését a német lapok is különböző módon értékelik. A genfi Bosznia-értekezletről Alija Izetbegovics muzulmán vezető bejelentéséhez híven távolmaradt, a megbeszéléseken így a boszniai elnökség néhány tagja vesz részt, Franjo Borasz vezetésével, akik - Izetbegovics szavai szerint - tájékozódnak majd az új javaslatokról, de érdemben nem tárgyalhatnak. Újságírók azon kérdésére, hogy lord Owen létrehozott-e valamiféle ellenzéket a bosnyák vezetésen belül, a muzulmánok vezetője elmondta, hogy ezt nem tartja valószínűnek. „Lord Owen jól tudja, hogy a százezres létszámú bosnyák hadsereget az elnökség irányítja, amely nem dönthet nélkülem." Időközben közzétették a Krajinai Szerb Köztársaságban a hét végén megtartott referendum adatait, ezek szerint valamivel több mint 300 ezer polgár adta le voksát, s 98 százalékuk a boszniai Szerb Köztársasággal való csatlakozás mellett szavazott. * Goran Hadzsics, a boszniai szerbek vezetője azonban igen mérsékelt, s szinte visszakozni látszik. Véleménye szerint az egyesülés hosszú folyamat, s nem valószínű, hogy a közeljövőben sor kerülne rá. SINKOVITS PÉTER, Újvidék