Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓM TANÁCSKOZÁS A GAZDASÁGI REFORMRÓL A KORMÁNYFŐ OPTIMISTA A BELÉPÉSRE A NATO-BA MÉG NEM ÉRETT MEG AZ IDŐ LUGANÓBAN A KISEBBSÉGEKRŐL JESZENSZKY

: POZSONY ADJON GARANCIÁT Az Európa Tanács 29 tagországa közül 26 képviseltette magát Luganóban az igazságügy-miniszterek konferenciáján, amely a nemzeti kisebbségekkel foglalkozott. A záródokumentum megállapítja: Európában szükséges a kisebbségek védelme, de a kisebbségek jogainak érvényesítése nem vezethet szeparatizmushoz és a kisebbségi identitás követeléséhez. Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a boszniai háborúból le kell vonni a következtetéseket. Rámutatott, különösen a közép- és kelet európai országokban éleződött ki a kisebbségek problémája, s fennáll annak a veszélye, hogy megismétlődik a boszniai forgatókönyv. Meg kell találni az egyensúlyt a kisebbségek jogai és az államba való integrálódásuk között. Megoldást jelenthetne egy kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok európai deklarációjához, vagy egy önálló megállapodás a kisebbségek jogairól. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter személyes „üzenetet küldött Catherine Lalumiére asszonynak. Az üzenet lényege, hogy Szlovákia felvételének az Európa Tanácsba egyszersmind megfelelően elő kell mozdítania a szlovákiai magyar közösség helyzetének rendszerét is. A magyar kormány szükségesnek tartja, áll továbbá az üzenetben, hogy a szlovák kormány nyújtson egyértelmű garanciákat arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi kérdésben Szlovákia következetesen eleget tesz mind az Európa Tanács erre vonatkozó követelményrendszerének, mind pedig a megelőző tagfelvételi vizsgálat során vele szemben világosan megfogalmazott elvárásoknak. Jeszenszky üzenetét Entz Géza, a Határokon Túli Magyarok Hivatalának elnöke adta át Lalumiére asszonynak Luganóban. Entz és Lalumiére megbeszéléseket folytatott a kisebbségi kérdésről, s diplomáciai források szerint elsősorban a magyarszlovák viszonyt vitatták meg. Részletekről nem adtak ki tájékoztatást. K. J. DÖNTÖTT AZ MDF ETIKAI BIZOTTSÁGA CSURKA ISTVÁNT ÉS KIRÁLY B. IZABELLÁT KIZÁRTÁK A PÁRTBÓL A Magyar Demokrata Fórum etikai bizottsága kedden este végleges döntést hozott a legerősebb kormánypárt jobboldali szárnya két képviselőjének kizárásáról. Kulin Sándor, az etikai bizottság elnöke szerint Király B. Izabella a mai magyar problémákhoz és megoldásukhoz nagyon leegyszerűsítve viszonyul, visszaél a magyarok nemzeti érzelmeivel, hazaszeretetével. A bizottság 6:2 arányban döntött a kizárásáról azzal az indoklással, hogy nézetei összeegyeztethetetlenek tagságával az MDF-ben. Csurka István esetében - az írópolitikus egyébként nem jelent meg a bizottság előtt - az volt az indoklás, hogy más párt tagja lett, ami automatikusan az MDF-ből való kizárását eredményezi. Nem zárták ki Balsai Istvánt, akit viszont az MDF parlamenti frakciója már eltávolított soraiból. Balsai bejelentette, az etikai bizottság kedvező döntése nyomán kérni fogja ismételt felvételét a frakcióba. Mivel Zacsek Gyula és Szilasy György, akik szintén megsértették a pártfegyelmet, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodnak, az ő esetükkel az etikai bizottság majd csak hazatérésük után fog foglalkozni. AIDID BEBÖRTÖNZÉSE VÉRFÜRDŐHÖZ VEZETHET ENSZ-helikopterek tegnap Mogadishu felett röplapok ezreit szórták szét. Ezek közelebbről meg nem határozott összeget ígérnek az információkért Mohamed Farah Aidid tábornok hollétéről. Aidid, akit szeretnének letartóztatni, a múlt héten vonult illegalitásba, ám kedden este ismét hallatott magáról, amikor is interjút adott az NBC amerikai televíziós társaságnak. Inteijújában Aidid határozottan cáfolta, hogy felelős lenne a pakisztáni ENSZ-katonák haláláért és kijelentette: nem adja fel magát. Azt mondta, ellenségei hamis vádjai alapján adtak ki ellene körözést. Egyik közeli munkatársa szerint bebörtönzése vérfürdőhöz vezetne. Kedden este egyébként - múlt csütörtök óta először - ismét volt egy komolyabb fegyveres konfliktus Mogadishuban. Az egyetem közelében a helyi fegyveresek tüzet nyitottak a kéksisakosok tunéziai egységére. SZLOVÁKIA TAGSÁGA AZ EURÓPA TANÁCSBAN HA NEM MOST, HÁT KÉSŐBB JOZEF MORAVČÍK KÜLÜGYMINISZTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) A gondok ellenére a Szlovák Köztársaságnak esélye van arra, hogy a posztszocialista országok közül elsőként jusson túl a válságon és alakítsa ki a piacgazdaságot — jelentette ki tegnap Pozsonyban Vladimír Mečiar miniszterelnök abban az előadásában, amelyet a gazdasági reform • megvalósításával foglalkozó szemináriumon tartott. A megjelent több mint ötszáz hazai vállalati vezető és vállalkozó számára ezenkívül beszámolt azokról az előkészületben levő intézkedésekről, amelyekkel a kormány a közeljövőben javítani szeretné a vállalkozási feltételeket. Véleménye szerint már biztosítottak a megfelelő politikai feltételek és most a vállalatokon a sor, hogy betörjenek az egyre inkább megnyíló piacokra és ebben az állam exporttámogató politikával fogja őket segíteni. Példaként megemlítette, hogy felkérték a Szlovák Nemzeti Bankot a váltórendszer minden olyan országra történő kiterjesztésére, ahonnét konvertibilis valutában biztosított a leszállított áruk kifizetése. Szlovákia külügyminisztere tegnapi sajtóértekezletén külföldi tárgyalásai eredményeiről számolt be, meg a szlovák külpolitika aktuális feladatairól. Bevezetőben kiemelte az Európai Közösségek kedden Koppenhágában befejeződött csúcstalálkozójának döntését, amely támogatja a visegrádi négyek, továbbá Románia és Bulgária társulását az EK-hoz, természetesen a megfelelő feltételek teljesítése esetén. Ezzel összefüggésben úgy vélekedett, meg kell őrizni a V4-et, mint konzultációs fórumot, amely - szerinte - kibővülhet az említett két országgal. Hasznosnak nevezte athéni tárgyalásait a NATO képviselőivel, melyek alapján azt fejtegette: létre lehet hozni a NATO-hoz való tényleges közeledés szituációját. A tájékoztató fő témája, természetesen, az Európa Tanácsba történő felvétel volt. Moravčík elmondta, puhatolózásaik alapján úgy tűni..:, csak Magyarorvannak fenntartásai, Több hónapja tárgyalnak a bankokkal is, amelyek az idén kibocsátott 6,3 milliárd koronát nem hitelnyújtásra, hanem saját tartalékaik feltöltésére használták fel. A kormány viszont a közeljövőben megteszi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Komoly változások várhatók a szociálpolitikában is. — Nem lehet a szociális biztosítás Svédország, a gazdaság pedig a posztszocialista országok szintjén - jelentette ki a miniszterelnök, azzal, hogy az év végéig elkészül a kormány ilyen irányú új koncepciója. Az összejövetelen részt vett Július Tóth pénzügyminiszter is, aki beszámolt a fizetésképtelenség felszámolására tervezett lépésekről. Ennek keretében bevezetik a lejárt tartozások kötelező beszámoltatását a kijelölt vállalatokon keresztül, ráadásul a kormány az ezzel kapcsolatos pénzügyi operációk beindítására a Nemzeti Vagyonalapból 1 milliárd koronát szabadít fel. Ezenkívül több nagyon kemény intézkedést terveznek a pénzügyi és fizetési fegyelem megszilárdítására. -tlENSZ-misszió anyagi támogatására. Visszatérve a NATO és Szlovákia közötti kapcsolatokra, a tábornok elmondta, nem azért jött, hogy hazánk jövendőbeli tagságáról tárgyaljon. Erre, véleménye szerint, még nem érett meg az idő, ami azonban nem azt jelenti, hogy a kapcsolatokat be kell fagyasztani. Sőt, ezeket az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében bővíteni kell. Európa jövőbeni biztonságának kérdését érintve hangsúlyozta: figyelembe véve a gyors változásokat, egyelőre senkinek sem lehet teljesen világos elképzelése. Annyi bizonyos, hogy az euroatlanti struktúrákból kell kiindulni. Végül szó esett azokról a MiG 29es vadászgépekről is, amelyeket Oroszország szállít majd Magyarországnak. Andrejčák miniszter szerint Budapest ezzel nem sértette meg a fegyverek számára és minőségére vonatkozó bécsi megállapodásokat, tehát nincs helye a tiltakozásnak sem. Shalikashvili tábornok tegnap befejezte szlovákiai látogatását és viszszautazott Brüsszelbe. (urbán) a többi tagország támogatja Szlovákia felvételét, egyidőben Csehországé val. A nagyköveti szintű ülésen, amely június 30án lesz, a tagság jóváhagyásához egyhangú döntésre van szükség. Ha Magyarország megtorpedózná Szlovákia ET-tagságát, az akkor is csak néhány hónapot késne, amíg a külügyminiszterek szintjén nem döntenének. A szlovák diplomácia vezetője azonban bizakodó, szerinte Budapest is tudatosítja, hogy egy ilyen lépés nagyon kedvezőtlenül befolyásolná a két ország viszonyát, pedig érdekeik több területen is azonosak vagy hasonlóak, s közös érdek a kölcsönös viszony rendezése is. Budapest és Pozsony között lényegében csak két vitás kérdés van: Bős ügye és a kisebbségek helyzete. Bős - mondotta a külügyminiszter - már csak műszaki probléma. Míg Szlovákia a Cvariáns megvalósításával összefüggésben főleg a környezeti ártalmak kiküszöbölésére összpontosít, addig Magyarország csak a vízmegosztást helyezi előtérbe - helytelenül, vélte a miniszter. Ami a kisebbségek helyzetét illeti, Moravčík úgy látja, az alapszerződés megkötése sokat lendítene az ügyön, főleg ha abban rögzítenék a határok sérthetetlenségének elvét, ami elkerülhetetlen. Egyébként a kisebbségek helyzetének rendezését multilaterális szintre kell emelni, hiszen vannak európai intézmények, amelyek ellenőrzik ezt a területet. Ennek a problémának a megoldása pedig tehermentesítené a kétoldalú viszonyt. Moravčík reményét fejezte ki, hogy az ET-beli szavazáskor a magyar fél ezt tudatosítani fogja. Ha mégsem, akkor Pozsony kénytelen lenne változtatni eddigi diplomáciáján, amely a rossz légkör elhárítására irányul... Szóba került Szlovákia új területi-közigazgatási elrendezése is, amelynek - az Európa Tanács rendelkezései értelmében mindenképpen tekintetbe kell vennie a nemzeti kisebbségek helyzetét és érdekeit is. A miniszter elmondta, már folytattak erről konzultációkat az ET szakértőivel. Moravčík azt állította, a kisebbségek már megkapták a garanciákat arra, hogy a kormány teljesíti az ET-tagság helyzetük rendezésével összefüggő feltételeit. Bejelentette, a parlament még a héten, de legkésőbb a jövő héten dönt a személynevek bejegyzéséről a kisebbségek nyelvén. Ami a helységnevek kétnyelvű megjelölését illeti a vegyes lakosságú területeken, arról úgy augusztus végén várható döntés, hiszen ez egy sokkal bonyolultabb ügy. Mečiar kormányfő ma kezdődő romániai látogatásával összefüggésben a miniszter azt emelte ki, hogy Románia szintén az EK társult tagja lesz, s így szükség van a politikai kapcsolatok bővítésére is, hiszen a két országnak sokban hasonló a helyzete. Szavaiból kitűnt, Pozsony támogatja Románia törekvését, hogy belépjen a Közép-európai Kezdeményezésbe. (görföl) 1993. JÚNIUS 24. NÉHÁNY SORBAN W

ashington a napokban javaslatot dolgoz ki azzal a céllal, hogy véget vessen a palesztinok és az Izrael közötti kapcsolatokat érintő alapvető vitáknak. A Reuter hírügynökség tájékoztatása szerint az USA javaslata az amerikai fővárosban folyó arab-izraeli béketárgyalások 10. fordulóján született. Bár Clinton adminisztratívája a kezdetben visszautasította azt a gondolatot, hogy beavatkozzon az egymással szemben álló felek ügyeibe, a stagnáló tárgya-, lások miatt mégis rászánta magát erre a lépésre. L

eopold Danihels, a Szlovákok Világkongresszusának új elnöke július végén Magyarországra látogat, ahol találkozik a magyarországi, romániai és a volt jugoszláviai szlovák szervezetek képviselőivel. E

duard Sevardnadze grúz elnök brüsszeli látogatása során tegnap arra kérte a NATO képviselőit, hogy segítsenek az abháziai konfliktus rendezésében. A grúz vezető a megoldást elsősorban a volt Szovjetunió romjain épített országoknak nyújtandó pénzügyi támogatásban látja. J

ean Bertrand Aristide, volt haiti elnök, aki jelenleg száműzetésben él, elfogadta az Egyesült Államok javaslatát, hogy találkozzon Raoul Cedras puccsista tábornokkal. Az Aristidhez közel álló források arról tájékoztattak, hogy a találkozóra valószínűleg szeptemberben Washingtonban kerül sor. Egyébként tegnapra virradó éjszaka érvénybe léptek a Haitival szemben foganatosított szigorú ENSZ-szankciók, amelyek magukban foglalják a fűtőanyag és fegyverszállításra vonatkozó embargót, valamint a haiti kormány külföldi bankbetétjeinek befagyasztását. K

ína és Nagy-Britannia tegnap kezdték meg a hongkongi választási rendszerről szóló tárgyalások hatodik fordulóját. Eredmények egyelőre nem születtek. Ennyit közölt az AP hírügynökség, ugyanis eddig egyik fél sem volt hajlandó tájékoztatni a megbeszélések eredményeiről. Amennyiben előrelépés nélkül zárul a hatodik forduló is. Nagy-Britannia hongkongi kormányzója Londonba repül, s valószínűleg felkéri a brit kormányt, szabjon kötelező időpontot a megállapodások megkötésére. A

hmed Kamel alexandriai kereskedő eldöntötte, ő lesz az egyiptomi elnök. Kampányának beindításáról tegnap tájékoztatta a Reuter hírügynökséget. Hoszni Mubarak államfő mandátuma idén októberben jár le, és Kamel úgy véli, meg fogja nyerni az elnökválasztást. Néhány egyiptomi képviselő őrültnek nevezte a magabiztos kereskedőt. M

adrid lakossága tegnap ötperces csönddel és ugyancsak öt percig tartó munkabeszüntetéssel tiltakozott a hétfői bombatámadás ellen, melynek során hét ember életét vesztette, és további 25 megsebesült. Az üzemek és hivatalok alkalmazottaihoz csatlakoztak a városháza képviselői, csakúgy, mint a kongresszus tagjai is. A rendőrség szerint az ETA baszk szeparatista szervezet felelős a hétfői merényletért. John Shalikashvili, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka tegnap sajtóértekezleten összegezte, értékelte kétnapos szlovákiai látogatásának eredményeit. Ezt a látogatást nemcsak a hadsereg szempontjából, hanem Szlovákia biztonságát tekintve is hasznosnak tartotta. Vendéglátójával, Imrich Andrejčák védelmi miniszterrel a NATO, illetve annak tagállamai és a Szlovákia közötti katonai együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt, s fel'ajánlotta: szakértői küldöttséget meneszt Szlovákiába. Az itteni illetékesekkel kidolgozzák a közös akciók harmonogramját, áttanulmányozzák a további lépéseket, amelyekkel gyors segítséget tudnának nyújtani azokon a területeken, amelyeken erre a legégetőbb szükség van. Mint elhangzott, az együttműködés kiterjedhetne akár a közös hadgyakorlatokra, s az olyan akciókra is, mint a horvátországi misszió. A boszniai válsággal kapcsolatban Shalikashvili megelégedéssel nyugtázta, hogy az Európai Közösségek állam- és kormányfői ígéretet tettek további katonák kiküldésére és az