Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám, kedd

mmmmÚJSZOKÖRNYEZETVÉDELEM KÖVETÖKRE TALÁL AZ ÚJVÁRI KEZDEMÉNYEZÉS? A HULLADÉK - PÉNZFORRÁS ,A városi önkormányzat szervei úgy döntöttek, hogy változtatnak a szemét elhordásának és megsemmisüésének módján. Az osztályozott hulladékgyűjtést, amely az Ön lakóhelyén is elkezdődik, a recikláció elve alapján csökkenti majd a hulladék tömegét. Ez pedig egyben a szemtétgyűjtéssel és tárolással járó pénzügyi kiadások csökkenésével is jár. A környezetünk, s a természet, amelyben élünk, a mi otthonunk. Kell, hogy legyen bennünk annyi erkölcsi felelősségérzet az elkövetkező generációk iránt, hogy nem vonjuk meg tőlük az egészséges élethez való jogot. Az osztályozott hulladékgyűjtés, amely most kezdődik városunkban, az első lépés az egészséges környezet megteremtéséhez, " Részlet az érsekújvári polgármester, Csanda Endre felhívásából. 1993. JÚNIUS 22. A PARLAMENTBŐL HIÁNYZIK A ZÖLD PÁRT A szlovák parlament környezetvédelmi bizottsága annak idején meglehetősen furcsa körülmények közt jött létre - gondoljunk például az elnök kinevezése körüli huzavonára vagy Ján Čarnogurský odahelyezésére. Köteles Lászlói (Együttélés), a bizottság tagját arról kérdeztük, mennyire látszik ez meg a munkájukon, illetve mennyire befolyásolják munkájukat a. parlamenti üléseken megnyilvánuló nézetkülönbségek. Méry Gábor felvételi - Meggyőződésem, bizottságunk munkáját gátolja, hogy a zöld párt képviselői nem kerültek be a parlamentbe, és szakemberként nem .vesznek részt a munkában. Ezért nincs kivel konfrontálni nézeteinket, és elég gyakran technokrata elképzelések kerlilnek előtérbe. A bizottságon belül egyébként nem jelenik meg a parlamentben gyakran tapasztalható nemzeti indíttatású feszültség, kivételt mindössze a bősi vízlépcső kérdése képez. Itt állandó vitáink vannak a Kereszténydemokrata Mozgalommal, amellyel pedig gazdasági és emberi jogi kérdésekben különben nagyon jól együttműködünk. * A közelmúltban viszont a környezetvédelmi újságírók nagy megdöbbenésére Rózsa Ernő bizottsági elnök szó nélkül tűrte, amint egyes képviselők több órán keresztül szorongatták a környezetvédelmi államtitkárt a Duna engedély nélküli eltereléséért kiszabott büntetés miatt, Ján Čamogurský viszont sajtónyilatkozatban helyeselte a lépést. - Ján Carnogurský Szlovákia egyik legfelkészültebb jogásza, ezért nagyon jól tudja, hogy a büntetés helytálló. Rózsa Ernőt illetően pedig tudatosítani kell, hogy ő a bizottság munkáját irányítja, és személyesen ritkán avatkozik bele, felkészült jogászként viszont gyakran elejéi veszi a kilengéseknek. Ezért főleg jogi oldalról örvend nagy tekintélynek. * Szerinted a jelenlegi, megszorításokkal terhes helyzetben mit ért el a bizottság? - Sajnos, sokkal kevesebbet teljesített, mint amit elvárhattunk volna tőle. A környezetvédelmi minisztérium, amelynek munkáját ellenőriznünk kellene, költségvetésének csökkentése miatt éppen hogy csak tengődik. Mindez annak ellenére, hogy éppen most jelentkeznek az évtizedekig elhanyagolt problémák. Olyan helyzetben, amikor a környezetvédelmi alapon keresztül csak tűzoltásra van lehetőség, nehéz hosszú távú koncepciókat kidolgozni. * Melyek azok a fontos környezetvédelmi vonatkozású tön'ények, amelyek a közeljövőben kerülnek a parlament elé? - Több fontos törvényjavaslat vár megtárgyalásra, köztük a természetvédelmi és az erdőgazdasági, továbbá a vadászatról, a hulladékgazdálkodásról és a környezeti hatástanulmányokról szólóak. Ezek mind olyanok, amelyek hosszabb távon kihatnak az életünkre, és már tavaly is a parlament programján szerepeltek, de ehelyett csak most kaptuk őket kézhez. -tlAz osztályozott hulladékgyűjtést egyelőre csak a város egyötödében szervezték meg. Az akció kezdeményezői a Branos városi közterület-fenntartő vállalat, az osztrák Brantner cég, valamint a városi önkormányzat. Ezen belül a feladatok így oszlanak meg: a közterületfenntartó vállalat szervezi a munkát, az önkormányzat ingatlanokkal és reklámmal száll be, az osztrák cég pedig a tőkét adja. Oliver Celkóval, a közterületfenntartó vállalat igazgatójával kukanézőbe indultunk. A legszebbek a néhány napja kitett barna konténerek - ebbe kérik a konyhai, vagyis biohulladékot (a csont és a fa is annak számít). A régi, 1100 literes konténereket is felújították, különböző színűre festették a tetejüket. A kékbe kell dobni a papírt, a fehérbe a színtelen, a zöldbe a színes üveget - a fekete tetejűbe pedig a többi hulladékot. A fekete konténer egyben a fegyelmezetleneké is: mert nem mindenki hajlandó a szűk bérlakásban „szemétosztályozni". Celko mérnökhöz fordulok: Tegyünk próbát. Nézzük végig a barna kukákat. Az „előírás" - vagy inkább a kérés értelmében ezekben csak konyhai hulladékot kellene találnunk. Tíz barna kuka fedelét nyitottam fel. ötnek a belseje olyan tiszta volt, mintha csak abban a pillanatban kerültek volna oda, négyben a belevalót találtuk - egyben pedig papírt... A fegyelmezetlenek pártjára álltam: - Nem csodálkozom. Hány f elé gyűjtögesse az ember a szemetet? Én jól bevált recept szerint papírba csomagolom a hulladékot, úgy teszem a szemétládába. Rágondolni is rossz, hogy amikor leviszem, bontogassam ki, a rothadó biohulladékot az egyik kukába tegyem, a papírt a másikba... - Minden család kapott egy légmentesen záródó kisméretű barna kukát is - ingyen, a konyhai hulladéknak. Mindenkinek ez sem volt az ínyére... a legkészségesebbnek a majd másfél száz családiház-tulajdonos bizonyult. Veszedelmes telepek Tudni szerettem volna, van-e tájainkon biztonságos, korszerű hulladéklerakat. Azért kíváncsiskodtam, mert jól ismerem a nyaranta füstölgő szemétdombokat, amikor öngyulladás következtében több falu életét keseríti meg napokig a bűz... Meg sem lepődtem, hogy egyetlen, „minden igényt kielégítő" lerakat címét sem tudtam meg. A jelenlegiek napjai (évei) meg vannak számlálva. 1996-ig létezhetnek csak. A bűvös 606-os számú, tavaly jóváhagyott törvény a hulladék kezelését is szabályozza. A szeparált gyűjtésnek köszönhetően viszont a feldolgozható része átalakul, s nem foglalja a helyet, miáltal pénzt takarítunk meg. Mert a lerakott hulladék után is bért kell fizetni - s ez egyre drágább. A műanyaghulladékkal nemigen tudunk mit kezdeni. Szlovákiában csak két helyen dolgozzák fel (Kassán és Nyitrán), de oda kell szállítani és fizetni érte. A konyhai hulladékot biohumusznak dolgozzák fel - ez majd a városi parkok fáit táplálja, de a lakosok is „igényelhetnek" belőle. Az üvegnek viszonylag jó ára van, 1200 koronát adnak tonnájáért. A papír is fontos nyersanyag, bár papírgyáraink mintha nem tudnának róla. Az újváriak remélik, hogy a párkányi papírgyár ezentúl tőlük veszi át - olcsón, nem pedig külföldről hozza be, mini eddig - drágán... A pénz a szemétben hever Komjáton már működik egy magánkézben levő hulladéklerakat. Itt egy tonna elhelyezéséért 350 koronát kér az üzemeltető. Érsekújvárott évi 40 ezer tonnát kell valahol elhelyezni. Tehát a hulladék tárolási díja - ha Komjátra vinnék - 40 000 x 350, azaz annyi, mint 14 000 0000 - azaz 14 millió korona kiadást jelentene a városnak. A pénz azonban nem mind az üzemeltetőé. Minden tonna után 8 koronát fizet a falu önkormányzatának (ahol a szemétlerakat van), így a község sem jár rosszul. De ha a környezetvédők kimondják, hogy a tároló nem felel meg a követelményeknek, úgy az üzemeltető minden tonnányi szemétért köteles átutalni a környezetvédelmi alap számlájára 112 koronát. De nem utal át, mert hivatalosan nem jelentik ki, hogy a hulladéktelep nem megfelelő - mivelhogy csak ilyenek vannak. A többi lerakat „csak" 96 koronát kér a tárolásért - tonnánként ebből a helyi önkormányzatnak befizeti a 8 koronái (tonnánként), marad 88 koronája - s ebből ha akarna, sem fizethetne a környezetvédelmi alapnak 112 koronát. Világos, nem? Ebből kitűnik, hogy a... legjövedelmezőbb üzlet ...a hulladéklerakat. Minden falunak legalább egy szemétlerakata van (nem megfelelő), de büntetni nem lehet. Viszont kérhetnek (és kapnak) kivételt az üzemeltetésre - 1996-ig. A falvak rákényszerülnek, hogy szemétlerakatokat létesítsenek, de nem külön-külön, hanem közösen, bármilyen drága mulatság is. A speciális fólia négyzetmétere 100-250 korona, s ehhez jön még a többi - a szigetelés, a kerítés, a vízés villanyvezeték, az üzemeltetés... De pénz híján nem épülnek tárolók. Tardoskedden épül(ne) regionális lerakat, folynak a tárgyalások, de a föld tulajdonjoga körül merültek fel problémák... Féléves kísérlet Az osztályozott hulladékgyűjtést fél évig tesztelik Érsekújvárott. Biztosat csak ezután mondhatnak, de más városok tapasztalatai igen jók, s ebből ítélve hamarosan az egész városban megjelennek a színes kukák. - Ha jelentkeznének önöknél a környező falvak polgármesterei, hogy készek azonnal megszervezni az osztályozott hulladékgyűjtést, biztosítanák a szükséges kukákat, és megoldanák a szállítást? - kérdezem Celko mérnöktől Igennel felel. KOPA SZ-KIEDRO WSKA CSILLA A GAZDASÁG ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM (II.) A környezetvédelmi közigazgatás hatásköréből kifolyólag konfliktusba bonyolódik egyénekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, és ezeknek az első reakciójuk az, hogy függetlenségével együtt a pokolba kívánják, esetleg visszasíiják a jó öreg mindenható, egy helyen megvesztegethető hivatalt. Ez érthető, de ennek ellenére elsősorban a környezetvédelem sokat hangoztatott és általánosságban mindenki által elfogadott stratégiai céljait kell szem előtt tartanunk. Ezek ugyanis nem egyének és nem is egy gazdasági ágazat érdekeit szolgálják, hanem végső soron egy-egy régió egész területének megvédésére, illetve összes lakói egészségének hosszú távú megőrzésére irányulnak. Ehhez szükség van a függetlenségre. a mindennapi egyéni érdekek felülbírálására, még ha ez sokszor pillanatnyilag kellemetlenül is érint bennünket. Ebbe a problémakörbe tartozik az állain új adminisztrációs felosztásának tervezete is. A legvalószínűbbnek tűnő hét nagykerüleüe való felosztással kapcsolatban nyilvánvaló, hogy alátámasztására egyszerűen lehetetlen földrajzi, vízrajzi, ökológiai, történelmi, etnikai vagy más regionális érveket találni (talán a tervezett Északszlovákiai kerületet kivéve). A környezetvédelem számára tehát a tervezett felosztás teljesen alkalmatlan! A környezetünk állapotát szívükön viselők elvárnák, hogy ezzel kapcsolatban a Környezetvédelmi Minisztérium legalább hangos tiltakozását fejezné ki. A környezetvédelemnek a „hagyományos" (víz, levegő, hulladék) feladatokon kívül, melyekért tulajdonképpen a szennyező ágazat, vállalat, személy a felelős, olyan feladatai is vannak, amelyeket semmilyen más ágazat nem végezhet el. Ezek az úgynevezett ágazatok feletti tevékenységek, melyek jelenleg éppen a fejlett államokra jellegzetesek. Ezek például: az ökologizáit, integrált területfejlesztés, a regionális környezetvédelem, a természeti erőforrások és a biológiai sokrétűség védelme, az ökológiai stabilitás területi rendszere, a táj teherbíró képességének megőrzése, ökológiai képzés és nevelés stb. Mindezek újszerű, a Riói Konferencia szellemében megalapozott tevékenységek, melyekre a környezetvédelmi tárca megalakulásának első két évében nagy súlyt fektettünk. Ezek kimondottan rendszereszközök (tehát valóban minisztériumi hatáskörbe tartozók), melyek hosszú távon hatnak, és megvalósításukhoz elengedhetetlenül szükségesek a szakmai intézmények. A környezetvédelmi tárca hatáskörébe ezek közül a hidrometeorológiai intézet, az országos, illetve a járási területfejlesztési és építészeti intézetek, az országos és regionális természetvédelmi intézetek és igazgatóságok, illetve a Selmecbányái Tájökológiai Központ tartoznak. Ezek az utóbbi két év alatt többé-kevésbé átalakultak az új feladatok megoldásához, ami természetesen sok munkába került, és egyéb forrásokat is igénybe vett. Sajnos, napjainkban azt tapasztaljuk, hogy ezeket a minisztérium a rossz pénzügyi helyzetre hivatkozva az elsők között építi le. Külön említést érdemel a Selmecbányái Tájökológiai Központ. Ez főként az ökológiai nevelés és képzés biztosítására, szakmai értekezletek és konferenciák szervezésére, külföldi kapcsolatok kiépítésére, információsrendszeri szakemberek képzésére létesült, persze, nem valami mammutintézményként, hiszen összesen 13 alkalmazottja van. Az ígéretesen induló munka gyümölcsei a közelmúltban kezdtek beérni, a Budapesten székelő Közép-európai Regionális Környezetvédelmi Központ készült itt fiókot nyitni, az US EPA (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Minisztériuma) támogatásával egy igényes információsrendszer-szakember képző központ alakult volna itt közép-európai hatáskörrel, jelenleg pedig a környezetvédelmi hivatalnokok szakmai képzése folyik. Ezt az alig 2 éves intézményt a Környezetvédelmi Minisztérium új vezetése egyszerűen fel akarja számolni. Véleményem szerint ennek közvetett oka, hogy ez a vezetés nem érti, nem érzi, és nem is támogatja eléggé az ökológiai képzést, az információs hálózat kiépítését, a külföldi kapcsolatok fontosságát és távlatait. A közvetlen, igazi ok viszont az, hogy Besztercebányán gondolom, a forradalom előtti idők dicsőségére emlékezve - újra felébredt néhány akarnok, és meggyőzték a minisztériumi vezetőket, hogy a közel 200 ezer dollár értékű számítógépeknek, szoftvereknek és a többi akti vitásnak jobb helye lesz náluk... Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Selmecbánya kiválasztása erre a célra nem volt véletlen, hiszen Szlovákiában éppen itt vannak a természettudományok fejlődésének és a magasfokú iskolai képzésnek legrégibb, nemzetközileg elismert hagyományai, a város felkerül az UNESCO kulturális világörökség listájára, nem is beszélve a táj és a város természetvédelmi értékeiről. A várost és a régiót kiemelten kezeli a kulturális és az oktatásügyi minisztérium is, a kormány pedig adókedvezményben részesítette. A kör nyezetvédelmi minisztérium viszont fel akaija számolni és Besztercebányára költöztetni egyik legfontosabb intézményét. E fontos, a környezetvédelmi rendszereszközök támogatására szolgáló intézmények leépítése kapcsán magától kínálkozik a kérdés: miként akarja teljesíteni a minisztérium a parlamentiek a kormányprogrammal kapcsolatos határozatait, amelyekből egyértelműen következik a komplex ökológiai képzés, az ökológiai alapokon nyugvó területfejlesztési koncepciók kidolgozása, az ökológiai stabilitás területi rendszereinek megteremtése stb., ha az erre szolgáló úitézményeket könnyű szívvel leépíti? Dr. MIKLÓS LÁSZLÓ, a tudományok kandidátusa