Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám, kedd

GAZDASÁG KELET-KÖZÉP-EURÓPA NYUGATI SZEMMEL IÚJSZÓI 1993. JÚNIUS 22. MERSEKELT OPTIMIZMUS Hol van 1990 tavasza, amikor felelős politikusok e's mérvadó lapok az egységes Európa fényes távlatairól szóltak és írtak? A berlini fal leomlását követően mindenki csak a gyökeres politikai fordulat előnyeit emelte ki A mámort kijózanodás követte. Az elmúlt három év rádöbbentett arra, a vártnál is nehezebb a tervutasításos szocializmus felcserélése működőképes piacgazdaságra. Térségünk politikailag instabillá vált, a szövetségi államok felbomlottak (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia), s a nacionalizmus újabb virágkorát éli. Mi, Kelet-Közép-Európa lakói többé-kevésbé tisztában vagyunk gondjainkkal Érdekes lehet, vajon milyen színben lát bennünket a fejlett Nyugat, milyen esélyeket ad nekünk. Nem a Nyugat-imádat mondatja velünk, hogy érdemes odafigyelni a véleményükre. A realitásokból kell kiindulni: a világgazdaságot három erőközpont mozgatja, mégpedig az Egyesült Államok, az Európai Közösségek és Japán. E régiók a csúcstechnológia hordozói és a tőke első számú birtokosai. Nem mindegy tehát, hogy a nyugati országok véleményformáló gazdasági lapjai, mint a Financial Times, az Economist és a Business Week hogyan látja, láttatja a népes olvasótáborával az új demokráciák helyzetét. Az Elbától keletre egy sor új ország született az elmúlt három évben, amelyek egymástól gyökeresen különböznek mind kulturális, mind gazdasági téren. A nyugati lapok praktikusak - csoportokba rendszerezik régiónk államait, melyek rendező elve az országok gazdasági-politikai fejlettsége. E szerint az „első osztályba" Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország tartozik. Hazánk kettéválása óla Csehország besorolása mit sem változott, ám Szlovákia kikerült az „elit klubból", s helyét valószínűleg Szlovénia tölti be. A második kategóriába a balti országok, Horvátország, Szlovákia, Románia és Bulgária tartozik, míg az utolsóba Albánia, Macedónia és a háború dúlta, illetve blokád alá vett Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint Montenegro. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nagyságuknál és specifikus körülményeiknél fogva nem nyernek besorolást. Ha hinni lehel Vladimír Mečiar szlovák kormányfőnek, ő a közelmúltban lebonyolított egyesült államokbeli látogatásán tudatosította Szlovákia „devalválását". Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyitotta fel a szemét, s olyan alaposan, hogy „egész éjjel nem tudtam elaludni" kommentálta Mečiar a történteket. Nem kellett volna a miniszterelnöknek olyan messzire utaznia, hogy erre rájöjjön. Elég lett volna az amerikai Business Week egyik korábbi számába belepillantania, amelyben - kissé leegyszerűsítve - így jellemezték az akkor még létező Csehszlovákiát: ,,A két köztársaság szétválása miau nőni fog a különbség Csehország és Szlovákia között. A cseh ipari termelés gyarapodik, Szlovákiában azonban, ahol kizárólag hadiipari üzemek vannak, a gazdaság segítségre szorul." A nyugati szaklapok a modern vállalatvezetés hiánya mellett a tőkeínségben és a bankszektor kiépítetlenségében látják a gazdasági szerkezetváltás fő akadályát. Szerintük a több milliárd dollárra rúgó külföldi tőkebefektetés ellenére a korábbi időszakból örökölt adósságok állandóan tetemes terhet jelentenek a térség pénzügyi rendszere számára. A vállalatok életben tartása és a munkahelyek megóvása érdekében a bankok milliárdokat pumpálnak a korszerűtlen állami vállalatokba, amelyek már az 1989-es fordulat előtt is jelentős adósságokat halmoztak fel. Ennek következtében a pénzintézetek vagyonának mintegy a fele behajthatatlanná vált. A következmény: a bankok nem tudnak kölcsönöket folyósítani ipari szerkezetátalakításra, vagy induló vállalatok támogatására.A bankszektor rugalmatlanságát így ecseteli a Business Week: „Példaként Michal Rozyckit, egy varsói fordítót hozhatnánk fel, akinek egészen Párizsig kellett autóznia, hogy be tudjon váltani egy ezer dolláros csekket. Szerinte hónapokig tartott volna a hazai ügyintézés." Vajon mennyire tartósak az új demokráciák? Három év rövid idő ahhoz, hogy a parlamentáris demokrácia szilárdan gyökeret veijen térségünk országaiban. Az angol Economist három veszélyre hívja fel a figyelmet. Elsőként az autoritatív elnöki rendszer megvalósításának lehetőségére, amelyre a lap szerint Lengyelországban van a legnagyobb valószínűség. Továbbá a nacionalistajobboldal áshatja alá a demokráciát, végül a kommunisták hatalomba való visszatérése fordíthatja vissza az idő kerekét. Az utóbbira példa a litván elnökválasztás (a kommunista Brazauskas nyert). Szinte valamennyi volt szocialista ország kinyilvánította az Európai Közösségekbe való belépés vagy társulás szándékát. Az Economist öt EK-érvet emel ki, amelyek a tizenkettek szerint lehetetlenné teszik a közeli csatlakozást, majd a lap tételesen megcáfolja őket. Lássuk dióhéjban az érveket! A migráció veszélye - térségünk és az EK között óriási a jövedelmi különbség, ami népvándorlást eredményez. A gazdasági szaklap szerint a háború (mint Jugoszláviában) az egyedüli, nagy tömegeket megmozgató erő. Az érzékeny iparágak védelme - az EK tagállamai féltik textil-, cipő- és acéliparukat. Az Economist ellenérve: az olcsó kelet-európai import kedvez a nyugati fogyasztóknak, s a nem konkurenciaképes iparágakat úgy is le kell építeni. Térségünk nem készült fel a csatlakozásra - az EK szerint gazdaságaink nem bírnák a versenyt a tizenkettekkel. Jelenleg a kelet-európai országok EKimportjának 20 százaléka vámmentes; tlz év múlva ez az arány a 100 százalékot is elérheti. A munkanélküliség és a költségvetési deficit terén Nyugat-Európa sem áll jobban nálunk. Az EK-intézményeket át kellene alakítani - ha további négy-öt taggal bővülne a jelenlegi tizenkettek csoportja, a brüsszeli intézményeket meg kellene reformálni, ami súlyos vitákhoz vezethet Az Economist csípősen megjegyzi: ha az EK csak azért létezik, hogy a bürokrácia igényeit kielégítse, akkor tényleg ideje az átalakításnak Belépésünk előnye, hogy nyugat-európaiból összeurópaivá válna a szervezet. A belépés költségei - további, évi hat-tíz milliárd dollárba kerülnének országaink Brüsszelnek, hangzik az ellenérv. Az Economist hozzáteszi, ez csupán hat lopakodó bombázó (Stealth) költsége, s ennyit csak megér a térség stabilitása és a piac bővítése. A térségünkről, elsősorban Kelet-Közép-Európáról, szóló nyugati cikkek, tanulmányok végkicsengése: mérsékelten derűlátóan látják esélyeinket. A politikai szerkezetváltás megtörtént, a gazdasági átalakulás pedig folyamatban van. Mivel eddig járatlan a szocializmusból a kapitalizmusba való visszatérés útja, megtorpanások, pályatévesztések sem kizárhatók. Annyi azonban bizonyos: a történelmi folyamat már javában zajlik, s a Nyugatnak is érdeke, hogy a végeredmény pozitív legyen. (sidó) Közép- és Kelet-Európa országainak adósságállománya (milliárd dollárban) Ország év 1990 1991 1992 Albánia 0,3 0,5 0,6 Bulgária 10,0 11,4 12,0 Csehszlovákia 8,1 9,3 9,5 Magyarország 21,3 22,7 21,4 Lengyelország 48,5 48,4 49,4 Románia 0,4 1,9 3,5 volt Jugoszlávia 16,5 14,5 volt Szovjetunió 61,6 65,3 75,8 Forrás: Economic Survey in 1992-1993 (A Lidové noviny alapján) NEMCSAK BESZELNEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL GYŐRI VÁSÁR MAGYAR-SZLOVÁK VONATKOZÁSOKKAL Medárd napján, eső nélküli kánikulában nyitotta meg kapuit a sorrendben harmadik Győri Általános Vásár. Kiállítók rekordrészvétele, külföldi cégek megjelenése, a térség lakosságának jelentősen megnövekedett érdeklődése bizonyította: ez a rendezvény Magyarország vállalkozóinak jelentős rétegét mozgatta meg, s vonzásköre érintette Szlovákiát is, főleg déli térségeit. A nyitrai Regionális-, illetve a magyarországi Észak-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamara - a kél kamara néhány hónapja kötött egymással együttműködési megállapodást - nem tétlenkedett: jó feltételeket teremtett a két ország vállalkozóinak közeledéséhez, a partneri kapcsolatok megtalálásához, az üzleti kontaktusok szorosabbra fűzéséhez. Teret adtak az üzleti szellemnek, a társat, kiegészítő kapcsolatokat kereső vállalkozási ötleteknek. A győri vásárt is felhasználták a kapcsolatok fejlesztésére: megren dezték Szlovákia és Galánta napját. Az első rendezvény keretében közel ötven szlovákiai vállalkozó mutatkozott be, kereshetett magyarországi partneri kapcsolatokat, köthetett konkrét üzletet, megismerhette a magyar piac igényeit. A Galántai járás hat magáncége termékeinek bemutatására, árusítására is felhasználta a győri vásárt. A Felsőszeliben működő AQUAMONT műanyagipari Kft. termékeiről és szolgáltatásairól részletes tájékoztatóval állt az érdeklődők rendelkezésére. Perleczky Lőrinc igazgató eredményesnek mondta megjelenésüket Győrben, hiszen legfőbb termékük, az ólommentes, környezetbarát PVC nyomócsövek iránt magyar szakmai körökben komoly érdeklődést tudtak felkelteni. A győri vásár egyértelműen szakmai siker volt számunkra, piacra találtunk Magyarországon. Az Aquamont cég bizonyította: érdemes vállalni a kockázatot, ha jó a vállalkozás alapötlete. Az alig 40 alkalmazottat foglalkoztató üzem Szlovákiában elsőként tudott rugalmasan átállni a műanyagcsövek gyártására, lekörözve olyan mamutvállalatot, mint a monopolhelyzetben levő nyitrai Plastika. A bátor, váratlan megoldásokon alapuló vállalkozást a jó ötletek valóra váltását, s az ehhez párosuló kitűnő minőséget a győri vásár szervezői is nagyra értékelték. A közelmúltban kifejlesztett csúcsminőségű termékeikért a Győri Szeszipari Vállalatnak és a Cédrus bútoripari magáncégnek ítélték a vásár fő díjait. A vásár a figyelmes szlovákiai vállalkozók számára sok jó szakmai tapasztalatot is kínált, remek lehetőséget nyújtott a piackutatáshoz. Hajdú Miklós, a budapesti Interpo magáncég ügyvezető igazgatója például minden reklámnál hasznosabbnak mondta a kiállításokon, vásárokon történő részvételt. - Idén már a negyedik vásáron veszünk résziÁrucikkeink kiállítása mág akkor is kifizetődő, ha közvetlenül nem is adunk el belőlük. Tapasztalatunk, hogy a vásár hatása későbbi eredményekben is mutatkozhat. A legfontosabb, hogy az érdeklődők kipróbálhassák a Nyugatról importált, az egészséges életmódot elősegítő termékeinket, mindenekelőtt különböző masszírozó készülékeket. A cég tevékenységét a President masszázsfotel árusításával kezdte, s kellemes meglepetés volt számukra, hogy a 230 ezer forintba kerülő masszázsfotel iránt Magyarországon komoly kereslet mutatkozott. Ok terjesztik a fejlett országokban már egy évtizede használatos, kiváló masszázshatású csúcsmodell pezsgőfürdőt. A Magyarországon kapcsolatokat kereső szlovákiai vállalkozók a vásár kapcsán megérthették, a legnépesebb középréteg vásárlóereje gyenge, az olcsóbb, kevésbé igényes árut keresi. Létezik viszont egy jelentős, komoly vásárlóerőt képviselő, igényes vásárlóréteg is, amelyet érdemes felkutatni, megnyerni. A galántaiak bemutatkozása a győri vásáron egyértelmű siker volt. A hat magáncég termékei iránt olyan érdeklődés mutatkozott, hogy többen közülük azt nyilatkozták: fontosabb lett számukra a magyar piac a hazainál. A járásból érkező magánvállalkozók kapcsolatkereső és üzletkötési szándékait is többségben siker koronázta, ténylegesen bővülhetett a gazdasági együttműködés Kisalföld és Mátyusföld között. Konkrét tartalommal telítődik meg tehát a másfél évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron megye és a Galántai járás között aláírt általános együttműködési szerződés. A győri vásár a két tájegység konkrét gazdasági kapcsolatai fejlesztésének szempontjából határkővé vált: a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alap, valamint a Galántai Vállalkozók Szövetsége együtműködési megállapodást írt alá, amely a kapcsolatok új, konkrét formáival jelentősen elősegíti a térség kölcsönösen hasznos gazdasági együttműködését. MÁ/SAp LÁSZLÓ MIT JELENT A TELJES EMBARGÓ? NEMCSAK MAGYARORSZÁGNAK OKOZ KÁRT A Szerbiával és Montenegróval szemben életbe léptetett teljes embargó híreivel naponta találkozik az átlagember Magyarországon. Az embargó napi pluszmunkát jelent a térség határállomásain Rajkától Rédicsig, Murakeresztúrtól Letenyéig. De vajon mit is jelent ez a gyakorlatban? Ennek néztünk utána a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. A néhány hete érvénybe lépett teljes tilalom az élelmiszeren és a gyógyszeren kívül minden szállítmány továbbítását megtiltja. Erre a kettőre is kell azonban engedély, amelyet az ENSZ székhelyén, New-York-ban állítanak ki. Ezt az ENSZ-határozatot a magyar kormány teljes mértékben támogatja, noha ebből az országnak is komoly gazdasági kára keletkezik. Míg nem volt érvényben, Magyarországnak rendkívül élénkek voltak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai az érintett országokkal, és Magyarország a tranzitszállítmányok továbbításában ugyancsak jelentős szerepet játszott. Az embargóból következő idei várható teljes kár még csak meg sem jósolható - hangsúlyozzák a témával foglalkozó vámszakemberek. Annyit lehet tudni, hogy tavaly a jelenleginél lényegesen enyhébb korlátozások mellett is több mint 300 millió dolláros kár érte a magyar gazdaságot. Mindenesetre az embargó szigorú megtartása és megtartatása mellett a magyarországi illetékesek az ország gazdaságát érő kárt is jegyzik. Akad, persze, jócskán káruk a szomszédos országoknak, így Szlovákiának is. Különösen sok munkát ad a dunai hajóforgalom ellenőrzése. A teljes embargó elrendelése önmagában nem jelenti azt, hogy ne kíséreljék meg kijátszani. A vámosok bizony gyakran találkoznak hamis papírokkal. Jó tudni, hogy az embargó nem érinti a személyforgalmat. Általános szabály, ha a külföldi az utasforgalomban konvertibilis fizetőeszközt hoz be és azt igazoltan átváltja, az e pénzért vásárolt árut az utasforgalomban ki is viheti. Ez általános szabály. Az új helyzetet figyelembe véve Kis-Jugoszlávia állampolgárai függetlenül a devizabeváltástól csak annyi árut vihetnek ki, amennyit főszabályként a devizajogszabály számukra megenged. Az embargó megtartatása nem könnyű feladat, és nem is hálás. A magyar kormányt és annak illetékes szerveit az ENSZ részéről nem érte eddig sem, és valószínűleg a jövőben sem éri szemrehányás. Az ideális, persze, az lenne, ha mielőbb megszűnne. Sőt, még jobb lett volna, ha el sem kellett volna rendelni. Sajnos azonban, úgy tűnik, hogy ez még sokáig csak óhaj lesz, s a Magyarországot érő kár újabb százmillió dollárokban jelentkezik, rontva az ország egyébként sem rózsás gazdasági helyzetét. A konkrét, meghatározhazó károkon kívül nyilván egyéb károsodások is keletkeznek. A polgárháború romokba döntötte az Adriaitenger parti virágzó idegenforgalmat. Hol vannak azok a szép idők, amikor az Adriára igyekvők megpihentek néhány napot a Balaton partján, és ugyanezt tették esetleg a visszaút alkalmával is. A balkáni háború kedvezőtlenül érintette és érinti a magyar, ezen belül a balatoni idegenforgalmat. A kényelemre, a nyugalomra, a biztonságra vágyó és tehetős nyugati turista nemcsak a háborús területeket, hanem azok szomszédos országait is széles ívben elkerüli. CSERESZNYÁK ISTVÁN