Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám, kedd

1993. JÚNIUS 15. •ÚJSZÓGAZDASÁG KAPCSOLATERŐSÍTŐ VEGYESVÁLLALAT ASIGMACENTRUMA MAGÁNGAZDÁLKODÓKRA IS GONDOL Dél-Szlovákiában a mezőgazdasági vállalatok körében már évekkel ezelőtt ismertté vált az olmützi Sigma cég, elterjedtek hatékony öntözőberendezései. A csehszlovák államszövetség megszűnése a Sigma számára is a szlovák piac elvesztésének veszélyét jelentette. A kapcsolatok újraélesztése céljából a Sigma vállalat a Belíjmi érsekújvári magáncéggel karöltve Sigmacentrum néven Pozsonyban, Ligetfaluban Üzletet, s egyben nagyraktárt hozott létre, amely a közelmúltban nyílt meg a vásárlók számára. - Milyen céllal? - kérdeztük Pavel Hemžskýt, a Sigma cég igazgatóját: - A közös vállalat létrehozásával Csehszlovákia kettéválásának negatív gazdasági hatásait akarjuk ellensúlyozni. Cégünk ugyanis Szlovákiában továbbra is piacot lát, s mivel egyszerre államhatár ékelődött közénk, megértettük: a szlovákiai vásárlóról nem szabad megfeledkeznünk, közelíteni kell hozzá. Mivel már korábban szoros üzleti kapcsolataink voltak az érsekújvári Belumi céggel közösen létrehoztuk ezt a cseh-szlovák vegyes kft-t. Mindenekelőtt a Sigma termékek népszerűsítésére összpontosítottunk. Az egész kezdeményezés létrejöttét a vámon észlelhető bonyodalmak is segítették. Hisszük, hogy közös vállalkozással könnyebben áthidalhatók ezek az akadályok. Ligetfaluban megfelelő épületet találtunk, nem sajnáltuk a beruházást, hogy tágas és kultúrált eladóterületen kínálhassuk termékeinket. Az üzlet megnyitása az első lépés volt egy nagyszabású szakmai központ létrehozása felé. Nem csak árusítani akarunk, szakmai tanácsadást is szeretnénk nyújtani. Saját termékeinken kívül olasz, német szivattyútechnikai berendezéseket, Szlovéniából behozott szivattyúkat stb. is kínálunk. Termékeink kiváló minőségéért kezességet vállalunk, s hisszük, lesz irántuk érdeklődés, annál is inkább, hogy áraink is elfogadhatóak Bednárik Györgytől, a Belumi magáncég társtulajdonosától a Sigma vállalathoz fűződő kapcsolataik felől érdeklődtünk. - Együttműködésünk a Sigmával immár több mint tizenöt éves múltra tekinthet vissza. A közös állam szétesése után véteknek tartottuk volna, ha kapcsolataink egyszeriben megszűnnek Ezért nem romboltuk le, hanem igyekeztünk szorosabbra fűzni a meglevő kontaktusokat. Bednárik György a ligetfalui Sigmacentrum egyhónapos működésének tapasztalatait kedvezőnek mondja. Szerinte, tanácsadással is foglalkozó üzletük köztudatba került, felkeltette a vásárlók érdeklődését. Általános tapasztalat, hogy a vásárlók leginkább a kisebb teljesítményű szivattyúberendezéseket keresik. - Szerencsére előnyös áron külföldi termékek bő választékát tudjuk kínálni. Köztük túlsúlyban éppen a kisebb teljesítményű szivattyúk vannak Megkülönböztetett figyelmet igyekszünk szentelni az agrárvállalkozóknak a magán-gazdáknak Tudatosítjuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozás kezdetben csak kis földterületen fog bein-dulni, az 1-2 hektáros gazdaságok lesznek túlsúlyban, és sok család foglalkozik majd háztáji mezőgazdasági termeléssel. A Belumi cég együttműködését a Sigmával szervizhálózat kiépítésével is bővíteni igyekszik. Csehszlovákia megszűnése után ugyanis megoldatlan probléma a Sigma vállalat Szlovákiában használatos öntözőberendezéseinek, szivattyúinak javítása, pótalkatrészekkel történő ellátása. A bajok orvoslását a Belumi cég komolyan felvállalta, s bízik abban, hogy hamarosan ezen a területen is ügyfeleik rendelkezésére állhat. (mázsár) •UNKAÜGYI HIVATAL A VÁROS SZÉLÉN VÁGSELLYEI CSAPDAHELYZETEK Mintha Vágsellye szégyellené, hogy olyan sok állástalan lakik a városban és közvetlen környékén. Legalábbis erre lehet következtetni az ottani körzeti munkaügyi hivatal félreeső, városszéli épületéről. A jellegtelen ház szűk folyosóin nem túl kellemes várakozni. A városi tömegközlekedés járatai elkerülik, nincs telefonközpontja, s még járda sem vezet az épülethez - sorolja Alžbeta Turčeková, a hivatal igazgatója a rossz fekvés további hátrányait. Pedig a Vágsellyei Körzeti Munkaügyi Hivatalra súlyos terhek nehezednek. Az iparváros és a környék további kilenc településén összesen 3900 állástalant regisztrálnak, ami 15 százalékos munkanélküliséget jelent, szemben az országos 12 százalékkal. Tavaly egész évben folyamatosan emelkedett e mutató, s az idén sincs ez másként. Az 1992es év egyébként a hivatal szempontjából lehangolóan búcsúzott: december 31-én kapta kézhez a helyi Duslo vegyi üzem 500 alkalmazottja a felmondólevelét. A város legnagyobb munkaadója (mintegy 2800 állás) azóta még egyszer nyúlt az elbocsájtás eszközéhez. Április elsejével újabb 80 dolgozónak szüntették meg a munkaviszonyát. „Nagyon nehéz az utóbbi csoportnak újra állást találnunk A cég laboránsairól van sző, túlnyomórészt nők, akik évtizedekig a laboratóriumban dolgoztak. Ebből kifolyólag rendkívül szakosodottak, s a környéken nincs igény ilyen munkára. Ráadásul az utcára kerültek átlagos életkora 50 év körül mozog. Az állásajánlatok zöme pedig 35 éven aluliaknak nyújt lehetősé geť" - fejtette ki Alžbeta Turčeková. Általános tapasztalat, hogy elsősorban a nyugdíjhoz közelállókat és a pályakezdőket sújtja leginkább a munkanélküliség. Az utóbbira példa a Duslo vegyipari szakmunkásképzőjének 56 végzős diákja, akikre - miután decemberben befejezték 3,5 éves tanulmányaikat - a cég nem tartott igényt. Noha a vállalat kitaníttatta őket, s kimondottan a Duslo igényének megfelelő képzettséggel rendelkeznek, december végén egyik napról a másikra hoppon maradtak. A 18 év körüli fiatolok ugyanolyan csapdahelyzetbe kerültek, mint az előbb említett laboránsok. A környéken ilyen képesítéssel szinte lehetetlen elhelyezkedni. Nem meglepő tehát, hogy az eltelt öt hónap alatt az 56 fős csoportból csupán egyetlen egy talált állást. Jelenleg 220, az iskolapadból frissen kikerült fiatal állástalant tartanak nyilván a vágsellyei körzetben. Ez a szám a közeljövőben bizonyára megugrik, hiszen közeleg a június, a tanév vége. „A fiatalokra a munkahely hiánya demoralizáló hatással van. Elkedvetleníti őket az élet első pofonja, kárba veszettnek érzik kihasználatlan tudásukat és a fölöslegesség érzete alakul ki bennük. Arról nem is szólva, hogy jelentősen megváltozhat - rossz irányban - a munkához való viszonyuk" - ecsetelte a következményeket Czibula Zsuzsanna, a hivatal igazgatóhelyettese. Megtudtam, a vállalatok zöme, sajnos, még azt a lehetőséget sem használja ki, hogy a pályakezdők bérét egy évig a munkahelyi hivatal állja. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 2650 koronát, míg a főiskolai végzettségűek 3500-at kapnának, ha valamelyik cég alkalmazná őket. Látszólag van mód a munkanélkülieknek a gazdaság vérkeringésébe való újbóli bekapcsolására. A rekvalifikáció, a munkahelyet teremtő vállalkozóknak nyújtott anyagi támogatás, a közmunkaprogramok segítik, segíthetik visszafordítani az állástalanok számának növekedését. A kisvállalkozók egy-egy munkahely megteremtéséért akár 50 ezer koronás állami támogatásban is részesülhetnek. „Minden egyes támogatást igénylő kérelmet egy pályázati bizottság vizsgál meg. A bizottság a munkaügyi hivatal, a vállalkozók szövetsége, a helyi bank és takarékpénztár szakembereiből tevődik össze. A kritériumok nem egységesek, tehát nem lehet más járásbeli példákra hivatkozni. Fontos tudatosítani, nem kötelező a támogatásból való részesedés" - világított rá Alžbeta Turčeková. Mint elhangzott, a helyi vállalkozókkal jó kapcsolatot tart fenn a munkaügyi hivatal. Az idén legkevesebb 50, a hivatalban számon tartott munkanélkülinek nyújtottak munkaheletőséget. Közvetlenül Vágsellyén nincsenek átképző tanfolyamok. Galántára, a járás adminisztratív központjába kell beutazni az átképzést igénylőknek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a programok viszonylag hatékonyak: a végzettek 60-70 százaléka rövidesen állást talál. Hogy milyen kínálatból lehet válogatni? Könyvvitel, fodrászat, hegesztés, számítástechnika, kisvállalkozók tanfolyama stb. áll elsősorban az érdeklődők rendelkezésére. Jelenleg a vágsellyei körzetből mintegy 30-an részesülnek átképzésben, ami az állástalanok összlétszámát tekintve bizony kevés. Vágsellye és környéke mezőgazdasági terület. A szövetkezetek transzformációja még nem fejeződött be, a szerkezetváltás, az agrárágazat válsága mind-mind jelzi, továbbra is számolni kell az elbocsájtásokkal. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nemegyszer már nyugdíjhoz közel álló, alacsony képzettségű, eddigi életüket egyetlen szövetkezetben töltő emberek kerülnek az utcára. A munkaügyi hivatal vezetőjének megítélése szerint a vállalatok és szövetkezetek nem mindig körültekintően nyúlnak az elbocsájtás eszközéhez. Gyakori, hogy szervezési okok ürügyén néhány hónappal a nyugdíjkorhatár elérése, vagy a korkedvezményes nyugdíjbamenetel előtt álló emberek kapják kézhez a munkakönyvüket. ők a hivatal számára gyakorlatilag megoldhatatlan problémátjelentenek. Egyébként sincs irigylésreméltó helyzetben a Vágsellyei Körzeti Munkaügyi Hivatal. A közel 4000, általuk nyilvántartott állástalan adatainak feldolgozása, kiértékelése, emberpróbáló feladat. Hiszen minden egyes adatlap mögött egyegy ember személyes tragédiája húzódhat meg. A városszéli épület referenseire fejenként legalább 350 állástalan Ugye jut, és ez messze meghaladja a kezelhető nagyságot. A munkanélküliséggel, mint állandó szociális feszültséggel most már együtt kell élni. Ezért nem szerencsés, hogy e rendkívül érzékeny területet felügyelő, s a lehetőségek szerint orvosló körzeti munkaügyi hivatal ilyen szegényes körülmények között, a rendeltetésének nem megfelelő épületben működjön. SIDÓ H. ZOLTÁN A munkanélküliek száma Dél-Szlovákiában 1993. IV. 30 Növekedés/Csökkenés Járás/Város Szám % 1993-ban Pozsony 12 935 4,3 2052 Pozsony-vidék 5858 11,7 754 Dunaszerdahely 8534 17,4 1303 Galánta 10 254 17,3 1962 Komárom 8275 17,3 2247 Érsekújvár 9422 13,7 2017 Nyitra 13038 13,3 1275 Léva 8115 12,9 940 Nagykürtös 3670 18,3 658 Losonc 7391 16,4 833 Rimaszombat 8891 20,1 1543 Rozsnyó 7705 18,5 736 Kassa 11332 7,9 1671 Kassa-vidék 5548 17,9 665 Tőketerebes 9017 17,2 -442 Szlovákia 304 682 12,0 44 408 Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal MAGYAR VÁLLALATOK AZ INCHEBÁN Az elmúlt években a külkereskedelmi kapcsolatok figyelemreméltó növekedéséről lehetett beszélni Magyarország és Csehszlovákia között. Tavaly például az összforgalom elérte a 765 millió dollárt, ami az 1991-es konvertibilis forgalomhoz képest 36 százalékos bővülést jelentett, így Csehszlovákia Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek sorában az első tíz között foglalt helyet. Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásával nemcsak az eddigi külgazdasági eredményeket szeretnék a magyar partnerek szinten tartani, hanem a további növekedés feltételeit is keresik, hiszen az összforgalom mintegy fele ez idáig is Szlovákiával bonyolítódott le. A mintegy 600 km-es közös határ, valamint az egymást kölcsönösen és hasznosan kiegészítő gazdaság szinte kínálja az együttműködés különböző formáit. Bíztató jelként értékelhető, hogy Szlovákiában az idei első negyedévi statisztika alapján 273 magyar érdekeltségű gazdasági egység működik, mintegy 1,7 millió dolláros össztőkével. Ausztria és Németország után Szlovákiában tevékenykedik a legtöbb magyar érdekeltségű vegyes vállalat. Vitathatatlan a két gazdasági minisztérium sokat tesz annak érdekében, hogy a kapcsolatépítés gyorsabb ütemű legyen. Ennek érdekében például ez év márciusában a külgazdasági miniszterek aláírták a kereskedelmi és fizetési megállapodást, valamint ezt megelőzően aláírásra került a beruházásvédelmi egyezmény is. A kettős adózást kizáró szerződést a következő hónapokban tervezik megkötni. Kedvezően befolyásolhatja a forgalom alakulását az 1993 március elseje óta ideiglenesen életbe léptetett szabadkereskedelmi megállapodás is, melynek alapján a magyar ipari termékek mintegy fele már vámmentesen szállítható Szlovákiába. Annak ellenére, hogy sorozatos erőfeszítéseket tesznek az árucsere további bővítésére, számos akadály lassítja a kívánt ütemet. Csupán példaként lehet felsorolni a késleltetett fizetést, a nagyobb értékű beruházási javak hitelre történő vásárlását, valamint a jelentősen megnövekedett szállítási költséget. A kereskedelem dinamikáját fokozandó, a Hungexpo Rt. gondozásában közel 200 négyzetméteres területen az előzetes jelentkezések szerint tizenegy magyar vállalat vesz részt a június 21-25 között megrendezésre kerülő pozsonyi Incheba 93 Vegyipari szakkiállításon. A hagyományos kiállítók sorában a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft. számos termékcsoportot mutat be. Az autóápolási cikkek közül például kárpittisztítótól a jégoldóig széles árukínálattal ismerkedhetnek meg az autótulajdonosok. A különböző rendeltetésű növényvédőszerek mellett rágcsálóés rovarirtó szerek bő választékát mutatják be az érdeklődőknek. A Tiszai Vegyi Művek különböző savakat, granulált és folyékony műtrágyát, valamint különféle sókat állít ki. Immár hagyományos vendégnek számít a Chinoin gyár. Ezúttal két újdonságra szeretnék felhívni a szakemberek figyelmét: a Chinmix 5 EC rovarölőszerre és a Fundazol 50 WP növényvédőszerre. A MOL Rt. a Carrier Maximol 99 motorolajcsaládot vonultatja fel, amely a legmagasabb műszaki igényeket is kielégíti. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt. kerti bútorokat és műanyag háztartási cikkeket küld az Inchebára, az előbbiből közel harmincat, az utóbbiból mintegy fél százat. A BC Ongrotrade Kft. egyik nagy érdeklődésre számottartó terméke minden valószínűség szerint a PVC hqmlokzatburkoló elem lesz, ezenkívül helyet kapnak a cég standján többek között különböző cipőipari félkésztermékek, kemény és lágy fóliák, valamint PVC-palackok. A Rudagips gipszből készült termékeknek, az MMG Automatika Művek Rt. az iparághoz kapcsolódó műszereknek ad majd helyet a szlovák fővárosban. Természetesen nem hiányozhatnak a magyar kozmetikai termékek sem. A hagyományoknak megfelelően az Ipari Reklám és Kiállítási Kft. a kozmetikai és háztartás vegyipart prezentálja majd az Inchebán. A résztvevők közül a Caola, Anaconda, Florin kozmetikai cikkeket küld Pozsonyba, az Amsy vegyesvállalat pedig új töltőgépsoroknak ad helyet. Új cégként jelentkezik az Ozonstar, amely illatosított desodort és hajlakkot kiutat be. A Sunfi leur magáncég pedig különböző arckrémekkel és arcradír bőrtisztítóval ismerteti meg a látogatókat. A kiállítás időtartama alatt a látogatók nemcsak megtekinthetik a szépítőszereket, hanem egyrészt az óránként ismétlődő bemutatón megismerhetik használatukat, másrészt meg is vásárolhatják azokat. A tervezett két szakmai napon elsősorban az ipari és kereskedelmi szakemberek érdeklődését elégítik ki a kiállítók. STEIGERVALD JÖZSEF, Budapest