Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám, kedd

1993. JÚNIUS 15. A MAGYAR ZENEDRÁMA MEGTEREMTŐJE SZÁZ ÉVE HALT MEG ERKEL FERENC 5 KALEIDOSZKÓP EGY SÚLYOS JÁRMŰ ALATT BÁRMIKOR BESZAKADHAT A MEDVE! HÍD AZ ÁTÉPÍTÉS IDEJÉRE MEGNYITJÁK A DUNACSÚNI ÁTKELŐT A med vei vám az utóbbi években nemcsak a kétoldali, hanem a nemzetközi teherforgalom fontos határátkelőjévé is vált. így azután az idén nyáron vélhetően komoly gondokat okoz majd, hogy július elsejétől - a tervek szerint négy hónapra - teljesen lezárják a forgalom elől a Dunán átvezető hidat. Szűcs György, a győri Közúti Igazgatóság főmérnöke és T. Kiss László, hídfőmérnök szerint mindezt a híd, illetve a rajta vezető út rossz műszaki állapota tette szükségessé. Az 1942-ben épített konstrukciót, amelynek háborús sérüléseit csak ideiglenes jelleggel javították ki, 1971 és 73 között újították fel és akkor nyílott meg rajta a határátkelő. Azóta azonban a forgalom megháromszorozódott és ezen belül naponta gyakran ezerötszáz kamion is áthalad rajta. Ráadásul a hatvanas években megkezdődött az útpálya sózása is, ami szintén nagymértékben rongálta a vasszerkezetet. A szakemberek már régóta tudatában voltak annak, hogy a hídszerkezet előbb-utóbb felújításra szorul, de a problémákra teljes mértékben csak a Győri Műszaki Főiskola által tavaly elvégzett teljeskörű vizsgálat során derült fény. Ekkor hazai szerveinkkel megegyeztek egy közös ütemtervben, de ez már az elején késést szenvedett. A megállapodás ellenére ugyanis a pozsonyi közlekedési minisztérium nem tett eleget annak a kötelezettségvállalásának, hogy november végéig kidolgoztatja a szükséges terveket. A decemberi hídszemle viszont még a korábbiaknál is riasztóbb eredménnyel zárult és megállapították: a híd állaga olyan mértékben leromlott, hogy az úttest egy nehezebb jármű alatt bármikor beszakadhat. Ez hazai felelőseinket is felrázta, és januárban megegyeztek, hogy mindkét fél terveket dolgoz ki a felújításra, a kivitelezésre pedig meghívásos pályázat keretében mind a két országból meghívnak négy-négy vállalatot. Ez meg is történt, de mivel három szlovák, illetve egy magyar vállalat nem élt a lehetőséggel, az e célból felállított bizottság összesen nyolc ajánlat közül válogathat (a jelentkezők mind a magyar, mind a szlovák tervekre benyújtották pályázatukat). Ezeket június elején bontották fel és 17-én döntik el, ki is kapja a megrendelést. Az illetékesek egyelőre csak annyit árultak el, hogy a legolcsóbb ajánlat 1,9, a legdrágább pedig 4,2 millió dollárra szól. A felújításhoz szükséges összeget egyébként a két fél felefele arányban biztosítja. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy ez az időszak komoly fennakadást fog okozni a határ mindkét oldalán. Bali József őrnagy, a Győri Határőrigazgatóság titkárságvezetője elmondta, a magyarszlovák egyeztetések alapján különböző intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a torlódásokat. Tekintve, hogy Medvénél napjainkban havonta mintegy húszezer kamion lépi át a határt, külön figyelmet kell szentelni a nemzetközi teherforgalomnak. Mindez már a belépő határállomásokon is beavatkozásokat tesz szükségessé, az északi irányból érkező kamionokat Ipolyság felé irányítják majd, a nyugati forgalom kisebb részét KomáromBa, a többit pedig Rajkára. Komárommal az a gond, hogy az ottani híd sincs a legjobb állapotban, ezért arra csak a húsz tonnánál kisebb súlyú tehergépkocsikat engedik, ami várhatóan nem okoz majd komoly fennakadásokat a határállomás és a város életében. Sajnos, ez nem mondható el Rajkáról, ahol jelenleg a medveihez hasonló nagyságrendű a megterhelés Bali József: Rajkát Dunacsún tehermentesíti (Méry Gábor felvételei) és ez július elsejétől a duplájára nő. Itt azonban csak egyetlen sáv áll a teherforgalom rendelkezésére, így az előzetes számítások szerint a naponta odaérkező mintegy háromezer kamion akár több kilométeres sort is alkothat, miközben az egyik oldalon sem tudnák biztosítani a többnapos várakozás szociális és közegészségügyi feltételeit. Az összeomlás elkerülése végett a magyar fél azt javasolta, hogy erre az időszakra a rajkai átkelőt kizárólag csak a teherforgalom céljaira használják, így megfelelő szervezés esetén a duplájára tudnák növelni átbocsátóképességét. Az elképzelés szerint erre az időszakra a személyforgalmat a jelenleg nem használt és szlovák tulajdonban lévő dunacsúni (vagy magyarországi nevén a Rajka II) határátkelőre terelnék át. Ezt ezidáig tulajdonképpen csak egyszer, néhány éwel ezelőtt egy nagy „endékás" roham leküzdésére nyitották meg, de akkor bebizonyosodott, hogy a személyforgalom céljaira nagyszerűen megfelel. Gustáv Takáčtól, a Szlovák Központi Vámigazgatóság szóvivőjétől tegnap megtudtuk, hogy a tárgyalások eredményeképp végül is abban egyeztek meg, hogy valóban megnyitják a Dunacsún - Rajka II. átkelőt, de az erédeti javaslattal ellentétben a kamionok és az autóbuszok fognak erre közlekedni. A csúcsidőszaknak számító nyári hónapokban tehát a személygépkocsis turistaforgalom a jelenleg is üzemelő, Rajka-I átkelőn keresztül fog bonyolódni és a megterhelés kettéosztása remélhetőleg elviselhetővé teszi a medvei határátkelő négyhónapos kiesése miatt várható torlódást. TUBA LAJOS 1844-ben egy rajongó rímfaragó a Hunyadi László című Erkel opera nagy sikerű bemutatója után a következő sorokat vetette papírra: Dalra, dalra, énekeljünk! / Csillogó pohárt emeljünk! / Éljen, éljen Erkelünk, / Hanga-szerző mesterünk! (...) Míg magyarban szív dobog, / E' név: „ERKEL" élni fog! A derék ismeretlen ugyan költőnek csapnivaló volt (ennek ellenére Mosonyi Mihály megzenésítette a verset), de jó jövendőmondónak bizonyult. Aligha akad magyar ember, aki ne ismerné Erkel Ferenc nevét, hiszen ő volt a magyar nemzeti opera megteremtője és ő szerezte Kölcsey Himnusának zenéjét, amelynek hallatán minden magyar szíve hevesebben kezd dobogni. Erkel Ferenc sok szállal kötődik e tájhoz, hiszen ősei évszázadokon át Pozsonyban éltek, s a 11 éves Ferencet Pozsonyba küldi tanulni a zenei tehetségére felfigyelő édesapa, hogy Klein Henriknél mélyítse el tudását. A fiú három esztendőt tölt a koronázó városban, s már ismert zeneművészként is szívesen ellátogat ide. Egy további felvidéki vonatkozású epizódról is tudunk, hiszen 1834-ben Erkel ,,hangásztanító" volt Steinlen-Saalenstein grófné szemerédi birtokán, nem is nagyon messze attól a Zseliztől, ahol annak idején Franz Schubert zenére oktatta Esterházy János gróf két leányát. Erkel kezdetben zongoraművészként és karmesterként hívta fel magára a zeneértő közönség figyelmét. 1836-ban meghívták a Pesti Német Színház karmesterének, s noha itt ígéretesen bontakozik ki karrierje, egy pillanatig sem tétovázik, amikor felkérik, hogy legyen a Nemzeti Színház dirigense. Ez is bizonyítja, hogy mélységesen magyar érzelmű volt, s fontosabbnak tartotta a magyar zene ügyét a saját előmenetelénél is. Már harmincéves volt, amikor 1840-ben megírta első operáját, a Bátori Máriát. Addig jószerével csak kisebb kamaraműveket és színházi kísérőzenéket komponált. A Bátori Mária - noha magán viseli a kezdőkre gyakran jellemző fogyatékosságokat (pl. a hangszerelésben) - az első igazi magyar opera, amelyben már magyaros dallamok és ritmusok is lüktetnek. Erkel és kortársai még nem ismerték a valódi magyar népzenét, ezért a verbunkos és a cigányzenekarok által megszólaltatott zene jelentette azokat a magyar elemeket, amelyekből építkezni lehetett. Na és természetesen a magyar történelem, annak is elsősorban az a dicsőséges korszaka, amikor még az országnak saját királyai voltak. Ennek a kettős kapcsolódásnak köszönhető az 1844-ben keletkezett Hunyadi László sikere és máig tartó népszerűsége. A korabeli kritika elismerően vélekedett az operáról és még a nagy francia zeneszerző, Hector Berlioz is megemlékezik a szerzőről és művéről az Emlékiratokban. Az 1844-es esztendő Erkel legsikeresebb éve, hiszen akkor szerezte a Himnuszt is. Az elkövetkező másfél évtizedben elsősorban a zenei élet szervezőjeként, karmesterként és zongoraművészként jeleskedett, s ha komponált is, nem sikerült műveit befejeznie. Valószínűleg már a negyvenes évek második felében dolgozni kezdett a Bánk bán c. operáján, ezt azonban végül is csak 1861 márciusában mutatták be. A hosszú hallgatás oka részben Erkel lassú munkatempója, de talán legalább olyan súllyal esett latba a történelem is, amely csodálatos-tragikus fejleményeket produkált Magyarországon (1848 forradalma, majd Haynau rémuralma és a dicstelen Bachkorszak). Kérdés, színre kerülhetett volna-e 1849 és 1861 között egy olyan mű, amelynek szinte minden melódiáját áthatja a hazaszeretet és a zsarnokság elleni lázadás szelleme. A magyar történelem további Erkeloperáknak (Dózsa György, Brankovics György, István király) is ihletője, de ezek már nem érik el a Hunyadi László és a Bánk bán népszerűségét, noha a szerző még a közízlésnek is igyekszik eleget tenni, amidőn wagneri újításokat próbál alkalmazni. A kritika fanyalog és Erkel körül fülledtté válik a levegő; a mester inkább a zenei élet szervezésében keres elfoglaltságot. 1875-ben kinevezik az újonnan létesült Zeneakadémia igazgatójává (az elnök: Liszt Ferenc), s ebbéli minőségében nagy érdemeket szerez a magyarországi felsőfokú zeneképzés terén. Zeneszerzőként kevésbé sikeres, ráadásul már nincs is türelme a komponáláshoz, így muzsikus fiai (elsősorban Gyula) hangszerelik a műveket, sőt gyakran ők írnak egy-egy felvonást is. Ma már nyilvánvaló például, hogy az István király című opera lényegében Erkel Gyula alkotása. Erkelről kevesen tudják, hogy korának egyik nagy magyar sakkozója volt. Egyik alapítója és egy időben elnöke volt a pesti Sakkegyletnek. Élete utolsó éveiben már teljesen visszavonult. 80 évesen szerepelt utoljára a nyilvánosság előtt: elvezényelte Bátori Mária c. operájának nyitányát, majd korát meghazudtoló vitalitással adta elő egyik kedvenc zeneszerzője, Mozart d-moll zongoraversenyét. A halál 100 éwel ezelőtt 1893. június 15-én ragadta el. LACZA TIHAMÉR JÓ, HA TUDJA VAGYONNYILATKOZAT - JÚNIUS 30-ÁIG Előző példánkban egy olyan házaspárnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos tudnivalóit ismertettük, amely bérelt szövetkezeti lakásban élt az adott időpontban, volt egy hétvégi háza, gépkocsija stb., és a személyi szükséglétét szolgáló ingóságok értéke sem a férj, sem pedig a feleség esetében nem haladta meg a 100 000 koronát. Mai példánkban olyan házaspár szerepel, amely 1993. január l-jén egy 120 négyzetméter alapterületű családi házat birtokolt, volt egy 200 négyzetméteres kertjük, személygépkocsijuk, 300 ezer koronájuk a takarékban, háztartási felszerelésük és berendezésük, személyi szükségletre szolgáló ingóságokat is birtokoltak, és készpénzük is volt. Egy kiskorú gyermeküknek nem volt semmilyen vagyona. A házastársaknak osztatlan közös tulajdonuk volt. A férj vállalkozott. Vállalkozói célokra lakóhelyén, egy másik utcában 600 m

2 alapterületű csarnokot bérelt, valamint 400 ezer korona értékű gépi felszerelést, készleteinek értéke 100 ezer korona volt, tartozásai 300 ezer koronát, követelései pedig 400 ezer koronát tettek ki. Takarékbetétkönyvén 80 ezer korona szerepelt. A koronában levő készpénzt a vagyonnyilatkozatban nem kell feltütnetni. Ki és hogyan tölti ki a vagyonnyilatkozatot? Férj: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II., az ingóságokra vonatkozó részben a következőket tünteti fel: A vagyontárgy leírása (megnevezés és cím) mennyiseg mértékegys. m

2 Értékelés: 1. Az ingatlan vagyon értékét (árát) nem tünteti fel. 2. Az ingóságokat a szokásos, vagyis a piaci áron tüntetik fel. A házaspár a következőképpen értékelte ingóságait: - a háztartás szokásos felszerelése, berendezése (a teljes értéket feltüntetik, mivel az meghaladja a 300 000 koronát) 600 000,- Sk - személygépkocsi 700 000,- Sk - bankban levő takarékbetét 300 000,- Sk - a vállalkozás céljára szolgáló gépek és műszerek 400 000,- Sk - készletek - a vállalkozáshoz 100 000,- Sk - a vállalkozói tevékenységből eredő követelések 400 000,- Sk - a vállalkozói tevékenységből eredő tartozások összege 300 ezer korona, ezt azonban csak a nyilvántartás miatt tünteti fel a vállalkozó, az ingóságok összértékét nem befolyásolja - a vállalkozói tevékenységre szolgáló bankbetét 80 000,- Sk ingóságok és vagyoni jogok összesen: 2 580 000,- Sk ebből a férj tulajdonában 1 290 000,-, a feleségében ugyancsak 1 290 000,- korona értékű vagyon volt, éspedig osztatlan közös tulajdonban. 3. A személyi szükségletre szolgáló ingóságokat a feleség 100 ezer koronára értékelte, a férj pedig 150 ezer koronára. családi ház, Bagarova u. č. 5, 730 45 Trnava 1/2 120 kert, cím detto 1/2 120 csarnok, Hlboká u., č. 5, 730 45 Trnava vállalkozói célra 1/2 600 Kitölti a III. részt is - az ingóságokra vonatkozót, mivel értékük meghaladja az 1 millió koronát (1290 000,- Sk + 150 000,- Sk = 1 440 000,- Sk). Kitölti a IV. részt is - a vagyoni jogokra és az egyéb vagyoni értékekre vonatkozót - 200 ezer korona követelést tüntet fel, tartozásként pedig 150 000 koronát. Az V. részt a nyomtatvány szerint tölti ki. Feleség: Vagyonnyilatkozatot tesz. A II., az ingatlanra vonatkozó részben ugyanazt tünteti fel, amit a férj. A III., az ingóságokra vonatkozó részt ugyancsak kitölti, mivel összértékük meghaladja az 1 millió koronát (1 250 000,- Sk). A személyi szükségletre szolgáló ingóságokat nem sorolja fel, vagyis nem számítja be, mivel azok összértéke nem haladja meg a 100 ezer koronát. IV. rész - úgy tölti ki, mint a férj. V. rész - a nyomtatvány szerint Következő példánkban olyan házaspár szerepel majd, amely a családi házon kívül szántóföldet, ékszereket, nemes fémet, személygépkocsit stb. birtokolt az adott időpontban, s mivel a földtörvény értelmében elég sokan szerezték vissza jogos tulajdonukat, bizonyára sokak érdeklődésére tarthat számot ez a „modellünk" is. -pA rossz műszaki állapota miatt nem halasztható tovább a medvei híd felújítása