Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám, szombat

1993. JUNIUS 12. a ÚJSZÓ* MOZAIK A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ MAGYAR ADÁSA MA 18.30-KOR A tartalomból: • 30. Jókai Napok Komáromban • A Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség Pozsonyban az MPP meghívására • Kisebbségi magyar rádióadá­sok munkatársai • Kiállítás Felsőpatonyban • Találkozás egy testépítő lány­nyal • Aladár bácsi, a hanvai fafa­ragó • Gyermeknap Naszvadon Műsorvezető: HÉGER RUDOLF (Ha szombat, akkor magyar adás!) VlLlÁHINTEBJÚ VIHAR A TÉVÉTANÁCSBAN? A szlovák lapok hírt adtak arról, hogy Anton Hlinka filozófus, lel­kész és publicista felmentését kérte a szlovák tévétanácsban vállalt tagsága alól. Ezen túlme­nően minden bizonnyal másról is szó esett az ülésen, mely állítólag viharos lefolyású volt. Erről kér­deztük Bárdos Gyulát, a tanács egyedüli magyar tagját. - Ez azért túlzás. Igaz, központi kérdés lett, hogy az igazgatói tiszt­ség betöltésére pályázatot kellett kiimi, minthogy megbízott igazgató áll az intézmény élén. Nyugtalansá­got az váltott ki, hogy a szlovák parlament kulturális bizottságának elnöke, Marián Andel sajátos kérés­sel állt elő. Javaslatot tett a beérke­zett pályázatokat értékelő bizottság összetételének kialakítására. Sze­rinte a szóban forgó bizottság a té­vétanács és a kormány két-két tag­jából, valamint a parlament két kép­viselőjéből állna össze. • Az önök számára nyilván ez elfogadhatatlan volt. - Igy van. Persze, időbe tellett, míg az elfogadhatatlanságot sikerült egyértelművé tenni. Végül is olyan javaslat született, hogy a bizottság­ban a tévétanács 9 tagját kiegészíti majd mind a hét pártfrakció egy-egy parlamenti képviselővel. • Ilyen értelemben tehát egy tá­gabb parlamenti vélemény egyezte­tési fórum alakul ki. - Nyilván, mert hisz a tévétaná­csot is a parlament hagyja jóvá és a tanács évente egyszer beszámo­lási kötelezettséggel tartozik e leg­felsőbb képviselői-testületnek. S az igazgató személyének végső jóvá­hagyására szintén a parlament hiva­tott, de igy egy belső, a bizottságo­kon végighullámzó fontolgatás után születhet meg a parlamenti döntés. (kiss) 30. JÓKAI NAPOK KOMÁROM SZOMBAT 10.00 Szakmai beszélgetés (Tisztipavilon - Park Étterem) 16.00 Magyar Elektra - a buda­pesti ARVISURA Színházi Társulás előadása (VMK) 19.00 A vers- és prózamondók 38. országos versenye győz­teseinek műsora és a Szőttes Népművészeti Együttes or­szágos bemutatója (VMK) VASÁRNAP 9.30 Záróünnepség, díjkiosztás (VMK) Közreműködnek: Agócs Ger­gely (tárogató) és a HAJÓS Népművészeti Együttes 12.00 Jókai Mór szobrának meg­koszorúzása Közreműködnek: Ollé Erik versmondó és a Concordia énekkar • Eladó Skoda-120-L. Gyártási év 1986. Ár megegyezés szerint. Tel.: 07/840 236. V-1982 ARJUKAT KERES - KÍNÁL • Kiváló kereseti lehetőséget kínálok má­sodállásban is. Tel : 0819/984 79. V-1817 DUNASZERDAHELYEN SZINTE MINDEN ORVOS EGYETÉRT A SZTRÁJKFELHÍVÁSSAL A KEKSZALAGOSOK NEM ADJAK FEL Naponta egyre több orvos, ápoló­nő tűzi köpenyére, egyenruhájára a sztrájkkal való egyetértés jelét. Egyre többen tudatosítják, ha nem mutatnak rá az egészségügy ka­tasztrofális anyagi helyzetére, s nem követelik az azonnali orvoslást, a tárca vezetője helyettük nem teszi meg. - Az orvosok nem vállalják azt, hogy ősszel, amikor kimerülnek az anyagi tartalékok, azzal küldjék el a beteget, hogy sajnáljuk, nem ké­szíthetjük el a röntgenfelvételt, nem vizsgáljuk meg vérképét, illetve nem műtjük meg - összegezte röviden a gondokat dr. Jozef Slamka, a Du­naszerdahelyi Regionális Orvosi Ka­mara elnöke. - A kórház és a rende­lőintézet dolgozóinak 85-90 száza­léka egyetért a sztrájkfelhívással. A kék szalag csupán a kezdet. Ter­mészetesen hinni szeretnénk, hogy a következő megmozdulásokra nem fog sor kerülni, s a miniszter, a kor­mány felfogja végre, hogy a betegek veszélybe kerültek. A sztrájk máso­dik fázisában az egészségügyi inté­zetek előtt összegyűlve adnánk han­got nemtetszésünknek. Követeljük: - a működéshez szükséges anyagiak biztosítását; - az orvosok kizsákmányolásá­nak, reálbérük csökkentésének megszüntetését; - a dr. Roman Kováč miniszter­elnök-helyettes vezette független bizottság határozatainak érvénye­sítését; - dr. Viliam So­boňa egészség­ügyi miniszter távozását a tárca éléről. A félórás tünte­tés alatt - termé­szetesen - nem szakítanánk félbe a betegellátást, úgy üzemelne a kórház, mint mondjuk máskor ebédidőben. Min­den osztályon ügyelne orvos is, ápolónő is. Dön­töttünk arról, ha ez sem segítene, akkor már csak készültségi szin­ten biztosítanánk az ellátást. Mind­ezt, persze, kitű­nően elő kell ké­szíteni, szükség lesz valamennyi egészségügyi dol­gozó egyetértésére, de fegyelmére is. Nem tagadta, Somorján csütörtö­kön kevesebben tűzték ki a kék szalagot. Hogy miért? Az orvosok­ban, az ápolónőkben eluralkodott a félelem. - Mert ha arra kerülne a sor, kit bocsátanának el elsőnek? - tette fel a kérdést helyettem is. Ezután egy nyomtatványt mutat, a miniszter,,intézkedéseit". AZ EGÉSZSÉGÜGY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ALAKULÁSA MILLIÁRD KORONÁBAN <2 Cseh Köztársaság 17.5­-16.7 13.5 • Szlovák Köztársaság 90 -Ez a leirat példaértékű. A mi­niszter most utasítja a kórház veze­tőjét, hogy június 15-éig röviden szá­moljon be az intézet anyagi helyze­téről, jelentse, melyik főorvosnak van ,,párhuzamos" munkaszerző­dése, de tudni akarja, hogy ha az egészségügyi minisztérium úgy dön­tene, hogy 15 fekvőbeteg ellátására elegendő egy orvos, létszámcsök­kentés esetén hány orvos válna fe­leslegessé?! Büntetés Soboňa módra? - fr nődtem, mialatt a kórház sebészeli osztályára értem. Dr. Milan M főorvos köpenyén ott a kék szalag -Annak ellenére, hogy a mi lé­házunk nem adósodott el. helyie­tünk nem jó. Mert beruházásán nincs pénz, s enélkül nincs fejlődés A sebészeti osztály műszerezettsé­ge rossz. Huszonöt millió koronái> volna szükségünk - mondta. Például ki kellene cserélni a tizenkét éves NDK-lengyel -csehszlovák-japán gyártmányú hordozható röntgenkészüléket amely azon kívül, hogy rossz felvé­teleket készít, állítólag sugárveszé­lyes is. Szükségünk volna endo­szkópokra, hogy végre itt is nagy vágások nélkül műthessenek. De a töréseknél használatos Künschsr­féle szögekkel is a betegellátás mi­nőségét emelnék. De... - Csoda tehát, hogy egyetértet - a munkatársaim szintúgy ­on/osi kamara sztrájkfelhívásátsff1 - tette fel végezetül a kérdési, majt hozzátette: - Azt sem lehel a fejM­re olvasni, hogy pontozáselleneséi vagyunk, csakhát az osztályúi nyolc orvosa két pontjegyzéket lo­pott. Ennek ellenére pontozná Igaz, kissé módosítottuk az utasiti­sokat, és saját erőnkből számítógé­pes programot alkottunk. A minist­temek tudatosítania kellene, tojy a betegellátáshoz pénz kell. Mi Imi­jük kötelességeinket, igy azt is, hogi szigorúan ésszerűsítenünk kelt. De takarékoskodni a betegeken? Ki me­ri ezt vállalni?! , PETERFISZONM MÁSOK ÍRTÁK A szlovák Fero Fenič Febio nevű cége a producere a Cseh Televízió mindkét csatornája legnépszerűbb műsorainak - ezek a Szem, Gén és legújabban a Cseh szódavíz címen jelentkeznek A szlovák Fedor Gál, továbbá Hunčik got, ahol, mint mondják, azért élnek, mert itt nem fenyegeti őket semminemű diszk­rimináció vagy a szólásszabadság korlá­tozása. A lap ezzel összefüggésben meg­jegyzi: a szlovák Fenič a cseh Václav Klaust kifigurázhatja az állami televízió képernyőjén anélkül, hogy a kulturális miniszter támadásai fenyegetnék, aho­gyan a szlovák Milan Markovičot. amiért a szlovák Mečiar rovására viccelődik. SZLOVÁKOK, AKIK CSEHORSZÁGBAN SZABADON ÉLCELŐDHETNEK Péter és Peter Kršák Cet 21 társasága nyerte meg a pályázatot a Cseh Televízió 2-es műsorának sugárzására. Marián Calfa volt szövetségi miniszterelnök Jozef Bakšay volt szlovák nemzetiségi külke­reskedelmi miniszterrel közösen a tulaj­donosa Csehország egyik legsikeresebb jogtanácsosi cégének. Csehországban él, dolgozik és vállalkozik MiroŽbirkaénekes ugyanúgy, mint Tono Stano, a sztárfotós. Minderről csütörtökön írt a Lidová de­mokracie című napilap azt állítva, hogy szlovák nemzetiségükön kívül valameny­nyiüket összeköti még egy dolog: a mély ellenszenv Vladimír Mečiar rezsimje iránt, önként választották a Cseh Köztársasá­Nyilvánvalóan utalva a prágai szlovák nagykövet közelmúltban tett kijelentésé­re, az újság megállapítja: ezeknek a Csehországban élö szlovákoknak nincs szükségük arra, hogy láthatóvá tegyék magukat, hiszen olyan személyiségek, akik nagyon is láthatók. Személyiség, vagy legalábbis hozzáértő szakember azonban az egész harmincezres szlovák kisebbség döntő többsége. Hogy ezek az emberek most itt dolgoznak és alkotnak, nyilvánvalóan a legnagyobb ajándék, amelyet Szlovákia adhatott Csehország­nak az államszövetség megszűntekor - állapította meg végezetül a Lidová de­mokracie. INDIAI VARRODA A CSALLÓKÖZBEN? (Munkatársunktól) - A múlt hét pénte­kén magyarországi és szlovákiai vállalko­zók közötti találkozóra került sor Duna­szerdahelyen. ÖHős Árpád polgármes­tert arról kérdeztük, kik vettek részt és mire jutottak ezen a találkozón. - Kezdeményezésemre dr. Kiss Lász­lóval, az Észak-dunántúli Kereskedelmi Kamara elnökével közösen szerveztük ezt a találkozót - tájékoztatott Öllős Árpád -, melynek célja az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a határ két oldalán levő régiók vállalkozóit. Egy országgyűlé­si képviselő, Rab Károly, valamint a Ma­gyar Köztársaság pozsonyi kereskedelmi kirendeltségének vezetője, Németh Fe­renc is részt vett a rendezvényen, Me­lyen a magyarországi, illetve a szlováto vállalkozásokkal kapcsolatos jogi élé­adások hangzottak el. Hogy hány konkrét üzletkötés történi, azt nem tudom megmondani, de a fontos az. hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel, s ezeket a kapcsolatokat tovább is äpoín kívánjuk. A felsoroltakon kívül egy into kereskedő is jelen volt, akivel Budapesten ismerkedtünk össze, vele indiai nte anyag és fűszer behozataláról tárgyaltunk. O bérmunkát is hozna, az indiai anyagból itt nálunk varratna ruhaneműi, és az s szóba került, hogy esetleg Pozsonyt® egy indiai éttermet létesítene, (gaül MAGYAR RADIOSOK A PARLAMENTBEN Az Együttélés tájékoztatása szerint a Szlovák Rádió Magyar FószerkesztJségénel vendégként Szlovákiában tartózkodó határon túli magyar rádiószerkesztők tegnac a parlamentbe látogattak, ahol találkoztak a magyar koalíció parlamenti képviseW Duka Zólyomi Árpáddal, Dobos Lászlóval, Filakovsky Jánossal, Bugár Bélával, fartís Pállal, Fóthy Jánossal és Barta Pállal. A vendégek három ország szerkesztőségééi érkeztek: Romániából Csép Sándor, a kolozsvári, Jászberényi Emese, a marosvásárhe­lyi és Bárányi László, a temesvári szerkesztőségből, a Kis-Jugoszlávia úfwidé*i rádiójából Takács Magda, a szabadkai szerkesztőségből Mácsai Tibor, Szlovénná pedig a lendvai Novák Császár Jolán. A beszélgetés folyamán a képviselők igyekeztek átfogó képet nyújtani SzMlí belpolitikai helyzetéről, és a magyar kisebbség legfőbb problémáiról. AHOGY ÉN LÁTOM A MEGHASONLAS TECHNOLOGIAJA Tömeglélektani szempontból 1992 második felében, tehát a választások eredményeinek ki­hirdetése és Szlovákia teljes önállósulása közötti hat hónapban viszonylag kiegyensúlyozott volt nálunk a helyzet. Amennyit önérzetben veszített a lakosság az által, hogy az emberek jelentós része megdöbbenve szemlélte a csehországi intézkedések miatt (is) bekövetkezett gazdasági hanyatlást, a párthovatartozás szerinti káderezés újbóli bevezetését, a privatizálás megtorpanását, a volt titkosrendőrök és besúgóik iránti egyébként is enyhe szigor teljes felfüggesztését, a másik oldalon, a „vámon" volt egy tétel: az ország önállóvá válásának délibábja, amely - mert még csak megvalósulóban volt, így mindössze sejt­hettük a következményeit - a szlovák nemzet jelentős részét a szó szoros értelmében megba­bonázta. Ahogy peregnek az önálló Szlovák Köztársa­ság napjai, nyíltan vagy burkoltan kénytelen lesz Szlovákia lakosságának ama 38 százaléka, amely a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra szavazott, illetve az a csaknem 10 százaléka, amely a Szlovák Nemzeti Pártra adta le voksát, szembenézni önmagával, egy éwel korábbi vá­lasztási magatartásával. Az ország állapotát látva nem nehéz megjósolni, hogy ebben az ország­ban a meghasonlásnak rövidesen olyan megnyil­vánulásaival kell szembenéznünk, amilyenekkel 1989 végén még rémálmainkban sem számol­tunk. A kormány ezzel, úgy tűnik, már tisztában van, és éppen emiatt vált cselekvésképtelenné. Ha­sonló helyzetben van, mint a kommunista rend­szerben volt számos esetben az állampárt, ami­kor úgy-ahogy, de működő belső információs rendszerének segítségével megtudta, hogy fe­szültségek vannak a társadalomban. Ilyenkor még a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordított a „sziklaszilárd egység" bizonyítgatására, ko­rábbi intézkedéseinek önmaga általi legitimizálá­sára. Csak e módszer átmentésével magyaráz­ható meg, hogy Vladimír Mečiar nem mer lépni. Még akkorát sem, hogy a lakosság megnyugtatá­sára, reagálókészségének bizonyítására leválta­ná a legnépszerűtlenebb három-négy miniszte­rét, illetve hogy érdemben, tehát nemcsak az ígérgetések szintjén koalíciós tárgyalásokba kez­dene. Hívei meghasonlásának technólógiáját volta­képpen maga a győzedelmes mozgalom elnöke dolgozta ki. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt min­den gondolkodó ember számára, hogy mihelyt az önállóvá vált Szlovákiában bekövetkezik az első, még a korábbihoz képest is nagyobb gazdasági hanyatlás, ebben az országban mindenki igy teszi fel a kérdést: És mi történt közben Cseh­országban? Természetes reakció ez a válás után. Minden más, hasonló módon kettévált országban igy tennék fel a kérdést az emberek. És joggal tesszük ezt nálunk is, hiszen - noha történelmi okok miatt Csehország gazdaságilag magasait színvonalú volt - a szociális ellátás, a bérezés, s iskolarendszer szempontjából 1918 és 1992 tó­zött kiegyenlítődött az ország nyugati és keld részének nívója. És az intézmények struktüráp szempontjából, de az igények szempontjából Is kiegyenlítődött. Nincs még egy tényező, amely nagyobb mer­tékben növelné Mečiar tavaly nyári sok százezer választójának meghasonlottságát, mintazateny hogy miközben Szlovákia lerongyolódik, Cseri­ország megindul a prosperitás útján. A meghasonlottságnak kétféle következményi lehet. Vagy azt az utat választják a meghasonW­tak, amelyen például a nyugatnémetek 1945utan elindultak, vagy egy másik útra, az ellenségkert­sés ösvényére lép rá a szlovák nemzet Számos jel alapján - sajnos - arra lehet következtem, hogy Szlovákiában nem ott fogják keresni a vét­keseket, ahol kellene. A kormánylap és a kor­mányhoz közelálló lapok publicistái soha meg annyi cikket, elemzést, kommentárt nem utak az idegen lobbyk szlovákellenességéről, mint azóia hogy egyre inkább érlelődik nálunk a válság Soha még annyi eszmefuttatás nem jelent meg sajtónkban az egység szükségességéről imt manapság. És ezt az egységet úgy értelmez*, hogy a kormányt azonosítják a nemzettel, a kor­mányhoz való húséget pedig a hazafisággal Teszik pedig ezt olyan vehemenciával, ahogy a pártállam propagandistái is csak ritkán teltél Közben abban bíznak, hogy egy év alatt un­dent elfelejtettek a választópolgárok. Abban bíz­nak, hogy elfelejtették: Mečiar és környezete wot 1992 nyarán a meghasonlás technológusa Tö­rekvéseik eredménye csak az lehetett, ami lelt TÓTH MIHÄL1

Next

/
Thumbnails
Contents