Új Szó, 1993. június (46. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1993. JUNIUS 12. NEMETORSZÁG BT-TAGSÁGÁT WASHINGTON TÁMOGATNÁ elő. Bonn elfogadhatna egy közös európai képviseletet is, ám úgy gondolja, hogy ez nem lenne reális, mert ebben az esetben Nagy-Britanniának és Franciaországnak meg kellene válnia az önálló tagságtól. Erről a kérdésről Kinkéi konzultációkat folytatott mind brit, mind pedig francia partnerével. Franciaország és Nagy-Britannia megvétózhatna minden olyan lépést, amelyek alapján megfoszthatnák őket a második világháború után az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával együtt szerzett állandó tagságtól a Biztonsági Tanácsban. ÚJABB BOTRÁNY A ROMAN PARLAMENTBEN zást váltott ki az érintett pártok szenátoraiból és képviselőiből, majd amikor a házelnök, Adrian Nastase felszólítására Dumitrascu sem volt hajlandó visszavonni szavait, az ellenzék kivonult a teremből. Természetesen a kivonulók közt ott voltak az RMDSZ képviselői is. A botrány a kormánypártban is vihart kavart, de az egyértelműen nem határolta el magát az ominózus kijelentéstől. Dumitrascu szenátor, talán hogy könnyítsen a helyzetén, igen eredeti lépésre szánta el magát és bocsánatot kért, de nem a megsértettektől, hanem a kormánypárt tagjaitól, ami viszont újabb vihart kavart. Az ügy a fegyelmi bizottság elé kerül, de nem valószínű, hogy Dumitrascunak ebből problémája támadna. Hiszen véleményének lényegét, hogy az ellenzék ne nyerhessen betekintést a román hírszerző szolgálat tevékenységébe, a kormánypárton kívül, szemmel láthatóan maga Iliescu elnök is osztja. S az ő szava Romániában jelenleg döntő. KOKES JÁNOS TKD ÚJ SZÓ X 0 EL EH T Ft orvnrc m^^^m A FŐDÍJ KASSÁRA KERÜL Mars Petríkova a nyerteseket sorsolja (Prikler László felvétele) Tegnap tartottuk meg közjegyző jelenlétében a Három kérdés • taf nyeremény című vetélkedőnk sorsolását. A posta 6543 megfejtést kézbesített, ezek között 98 volt pontatlan. A jó válaszok akövetkezők: 1. München, 2. 1972, 3. Sör. Érdekességként említjük, logy a legtöbben éppen a harmadik választ nem találták el, mert wcités„burcsákot" tüntettek föl... ta Petnková, a TKD Elektroník cég pozsonyi igazgatója nyertesMi a következő tisztelt olvasóinkat sorsolta ki: 1. díj-24 nyelvű elektronikus szótár: Nagy Sándor, Kassa 2 díj-14 nyelvű elektronikus zsebszótár: Nagy Ildikó mérnök, Bős 3 díj-angol-magyar, magyar-angol elektronikus szótár Kovács Dénes, Egyházgelle, Dunaszerdahelyi járás 4 díj-Super Hobel zöldséggyalu: Tamás István, Ipolynagyfalu, Nagykürtösi járás 5,díj-tárlók hűtőszekrénybe: Józsa Katalin, Dunaszerdahely 6. dij - német vágókészlet: Varga László, Kuntapolca, Rozsnyói járás t nyereményekel postán küldjük el. Minden megfejtőnkkel és más síelt olvasónkkal tudatjuk, hogy rövidesen indul nagy nyári vetélMÓPk az Új Szóban és a Vasárnapban A fődíj több tízezer korona K lehal ezért is érdemes előfizetni, megvásárolni lapunkat, véts tájékoztató néhány nap múlva. A SZERKESZTŐSÉG A BAJ NEM JÁR EGYEDÜL AZ OROSZ PARLAMENT ELNÖKE SZÁMÁRA SEM Ruszlán Haszbulatov, az orosz törvényhozás elnöke csütörtöki rosszulléte után tegnap nem jelent meg a parlamentben, amely nélküle folytatta munkáját. A tegnapi jelentések szerint Haszbulatov nem szorul kórházi kezelésre, otthon ápolják. Az orvosok azt tanácsolták neki, hogy „egy kicsit pihenjen". Mint mondották, Haszbulatovnak magas a vérnyomása, a rosszullétet a kimerültség okozta. A parlamenti elnök egészségi állapota csupán néhány órával azelőtt rosszabbodott, hogy beszédet kellett volna mondania a Kremlben az alkotmányozó gyűlésen, amelyet fő politikai riválisa, Borisz Jelcin elnök hívott össze. Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy egészségi állapota „politikailag" rosszabbodott... Haszbulatov szülőhelyéről, a Csecsen Köztársaságból is rossz hír érkezett: a helyi ügyészség államellenes tevékenység miatt bűnvádi eljárást indított az orosz parlamenti elnök ellen. CSEH-SZUDÉTANÉMET PÁRBESZÉD U J IDOK SZELE? Cseh politika berkekben, de a szélesebb közvéleményben is rendkívüli visszhangot váltottak ki az idei nürnbergi szudétanémet napok prominens szónokai részéről elhangzott követelések. Edmund Stoiber, aki nemrég vette át a bajor kormány vezetését, a cseh vezetőket felszólította, kezdjenek párbeszédet a szudétanémetekkel, hozzáfűzve: aki ezt a dialógust elutasítja, annak arra is választ kell adnia, hogyan képzeli el az Európai Közösségbe vezető utat. A szudétanémet követelésekre a prágai kormány gyorsan reagált. Václav Klaus kijelentette, a Cseh Köztársaság számára teljesen elfogadhatatlan, hogy kormányszinten tárgyaljon a szudétanémetek szervezeteivel. A cseh kormány partnere a bonni kabinet, nem pedig a szudétanémet honfitársi szervezetek. Klaus ugyanakkor jelezte, Prága nem zárkózik el a szudétanémetekkel való kapcsolatoktól, de kizárólag hazai szervezetek, egyházak, szakemberek és egyének szintjén. A cseh kormánykoalíció pártjainak vezetői mindezek után megállapodtak abban, hogy a szudétanémetekkel való párbeszédhez „az alacsonyabb pártszféra" képviselőivel munkacsoportot hoznak létre. A cseh ellenzéki pártok szinte egyöntetűen bírálják a munkacsoport létrehozását. Jirí Dienstsbier exkülügyminiszter, a Polgári Mozgalom elnöke a döntést „szerencsétlen ötletnek" nevezte, Jan Kryček, a Morva önigazgatási Párt elnöke szerint a kormány döntése „kicsinyességról és a politikai előrelátás hiányáról tanúskodik". A cseh szociáldemokraták és a liberális nemzeti szociális párt is ellenzi, hogy parlamenti pártok szintjén üljenek egy asztalhoz a szudétanémetekkel. A cseh kormányt azonban sem a nyilatkozatok, sem az újságcikkek nem tántorítják el a párbeszédtől. Klaus szerint a két félnek meg kell hallgatnia egymást, ami semmiképpen sem értelmezhető a nürnbergi követelések elismerésének. Csütörtökön kijelentette: „Aki fél a szudétanémetekkel való párbeszédtől, annak nincs elég érve. Én a dialógustól nem félek, mert elegendő argumentummal rendelkezem." A szudétanémet kérdés évtizedekig a cseh-német kapcsolatok legsúlyosabb tehertételének számított, s az egypárturalmi rendszer számára eszközt jelentett ahhoz, hogy megindokolja a német revansista fenyegetésről hangoztatott szólamait. Ma már ez a kérdés sem tabutéma, s az, hogy két egymással szomszédos demokratikus ország képes a történelemnek e súlyos örökségéről párbeszédet folytatni, jelzi: Európában új idők szelei fújdogálnak. SOMOGYI MÁTYÁS BALKÁNI FASIZMUS Milovan Gyilasz, a Belgrádban élö politikus, író, publicista, a Jugoszláv Kommunista Párt egyik alapító tagja 1911. június 12-én született. Részt vett a partizánmozgalomban, Tiso legközelebbi munkatársa volt, tárca nélküli miniszter, parlamenti elnök, majd az ország alelnöke. Nemcsak a királyi rendőrség tömlöceit ismerte meg, hanem a kommunisták börtöneit is. Két évvel azután, hogy 1954-ben szakított a párttal, letartóztatták és három évre ítélték. Bűnösnek találtatott, mert bírálta a magyar forradalmat és a szovjet beavatkozással kapcsolatos jugoszláv álláspontot. Az USAban megjelent könyve (Új Osztály) világsikert és (otthon) ezúttal hét év börtönt hozott a számára. Ugyan 1961-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de a Találkozások Sztálinnal című könyvéért újabb öt évet kapott (s ehhez jött még a felfüggesztett büntetés letöltése), összesen tizenhárom évet „gyűjtött" össze, de 1966-ban végleg szabadult. Hazájában 1954 óta egyetlen művét sem publikálhatta, 1970-1986 között még útlevelet sem kapott. A vörös burzsoázia legböszebb bírálója ma nyugdíjasként él - elszigetelten Szlobodan Milosevics köreitől. Politikai értelemben véve félreállították (hanyadszor is?), bár mint outsider sem rendőri felügyeletet, sem bojkottot nem tapasztalt, „öreg vagyok már, nem foglalkozom politikával, hacsak valaki nem keresi a velem való kapcsolatot, vagy kíváncsi a tapasztalataimra, illetve segítségért fordul hozzám. A hatalom nem keseríti meg az életem, de a kormánnyal semmilyen kapcsolatom nincs. A liberális körökkel azonban igen" - olvasható a varsói Politykában. Gyilasz, bármennyire is hangoztatja politikai visszavonultságát, nagyon is világosan fogalmaz: nem jó ötletnek tartja az amerikai légitámadást a szerb állások ellen. A szerbek körében ez a cselekedet hihetetlen felháborodást váltana ki, bárhol éljenek is. Vérfürdőt rendeznének. Bízik benne, hogy erre nem kerül sor Reálisabbnak tartja a francia-orosz javaslatot, hogy ENSZ-erőket küldjenek a demilitarizált övezetekbe, s ezeket a területeket lassan ki lehetne terjeszteni. A Balkánon fasiszta erők jelentek meg - mondja Gyilasz. A fasizmus sajátos változatáról van szó. A balkáni fasizmus a szomszédok elleni gyűlölet és a rasszizmus bizonyos típusának keveréke. Olyan vezérek ideiglenes tömörülése, akik a háborús helyzetet használják fel a hatalom megszerzésére. De a katonai és politikai erőviszonyok megváltoztásával ez a fasizmus megszűnik. Ha a francia-orosz koncepció valósul meg, az Gyilasz szerint két pontban kiegészítésre szorul. Amint az ENSZ-erők bevonulnának a demilitarizált övezetekbe, le kellene zárni Bosznia és Szerbia, valamint Bosznia és Horvátország között is a határt. Amennyiben csak Bosznia és Szerbia között zárják le (mint azt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter javasolja), ezt a szerbek nem fogadják el, hangsúlyozta Gyilasz a Politykának adott interjújában. (kop) e AUTO - CENTRUM BRATISLAVA Tel.: 07/296 269 . Mierová 7 ELNÖKVÁLASZTÁS IRÁNBAN RAFSZANDZSANI AZ ESÉLYES Iránban tegnap elnökválasztást tartottak. Országszerte a mecsetekben, iskolákban és középületekben rendeztek be szavazóhelyiségeket, ahová azonban a délelőtt folyamán kevesen tértek be, hogy leadják szavazatukat valamelyik elnökjelöltre. A szavazócédulákon négy jelölt neve szerepelt, köztük Ali Akbar Rafszandzsanié, a jelenlegi államfőé. Rafszandzsani megbízatási ideje augusztus 3-án jár le. A választást megelőző közvélemény-kutatások eredményei szerint a legnagyobb esélyes a jelenlegi elnök. Ezekből az adatokból továbbá az is kiderült, hogy a polgárok nagy része nem akart részt venni a szavazáson. A Reuter hírügynökség szerint az előzetes eredmények leghamarabb mára várhatók, az elnökválasztás végeredményei valószínűleg vasárnap lesznek ismeretesek. EGYESÜLT ÁLLAMOK MEGNYIRBÁLT KÜLFÖLDI SEGÉLYEK Az amerikai Kongresszus képviselőháza csütörtökön a következő költségvetési évre 13 milliárd dollárt szavazott meg külföldi segélyekre, Bili Clinton elnök azonban 14,4 milliárdot követelt. A költségvetésből a kért 1,9 milliárd helyett csak 1,5 milliárd dollárt szánnak a nemzetközi pénzintézeteknek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pedig nem kapja meg a 163 millió dolláros támogatást. A képviselőház azután döntött így, hogy áttanulmányozták a bank gazdálkodásáról szóló jelentést. Clinton adminisztratívája külön kérte, hogy a képviselőház ne csökkentse az Izraelnek és az Egyiptomnak nyújtandó segélyt. E két ország kapja a legnagyobb amerikai támogatást: Izrael 1976 óta évi 3 milliárd dollárt, Egyiptom néhány éve kb. 2 milliárd dollárt. Az Oroszországnak és a többi szovjet utódállamnak ígért 1,8 milliárd dollár az elmúlt költségvetési évben megtakarított összegből és az újonnan megszavazott 200 millió dolláros segélyből áll össze. NÉHÁNY SORBAN K

ínai vélemény szerint bizonyos haladás született a négy szovjet utódállammal folytatott tárgyalásokon a katonai jelenlét csökkentéséről a közös határon. A megbeszéléseken Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizia és Tádzsikisztán vett részt. Az 1989-ben, Mihail Gorbacsov pekingi látogatása után kezdődött tárgyalássorozat tizedik fordulója Moszkvában lesz. . W

ashingtonban azt fontolgatják, fcogy 1996 végéig, amikor is hatályba lép az atomfegyver-kísérletek tilalma, még kilenc föld alatti robbantást hajtanak végre. Clinton elnök egyelőre még nem foglalt állást az ügyben. Feltételezik, ha a Kongresszusban erős ellenállásba ütközik, nem fogja engedélyezni az atomkísérletek felújítását. B

orisz Jelcin orosz elnök a Kremlben rendezett ünnepségen tegnap a hadsereg és a haditengerészet 80 tisztjét léptette elő tábornokká, illetve ellentengernaggyá. S

arah yorki hercegnőt az ENSZ menekültügyi főbizottságának hivatala követté nevezte ki. Feladata segélyalapok létrehozása lesz a menekültek milliói számára. tas Kinkéi német külügymiüer üdvözölte, hogy az Egyesült Unok támogatni kívánja Bonn totóséi: Németország legyen az S Biztonsági Tanácsának állanLja. Madeleine Albright ameriL ENSZ-nagykövet ugyanis kedhen közölte, Washington támogatja Lelország és Japán ilyen irányú |wel. Kinkéi ugyanakkor hozzátäe: Bonnak nem érdeke, hogy wiast gyakoroljon e kérdés megtollak érdekében. A miniszter az FDP münsteri imgiesszusának előestéjén a tóitokban elmondta, a BT bővítéWtó javaslatot eredetileg a har* világ országai terjesztették I legújabb botránynak ismét itóonsági szolgálat a főszereplő(Románia felvételének az Európa Ucsta ugyanis az egyik feltétele k hogy a biztonsági szolgálatot, kel csak az elnök ellenőriz - vagy ha úgy tetszik: irányít -, ^ezzék a parlament ellenőrzése i h Iliescu-féle neokommunisanak és a velük szövetséges szélKeges nacionalistáknak ez, terméSesen, nem tetszik, s mindent tjlesznek azért, hogy megakadá«zzákadolgot. Adrian Paunescu, ksescu egyik ismert házi dalnotaki ma a Szocialista Munkapárt Miben harco

1 a parlamentben won lőnöke céljaiért, ezzel kapsatban kijelentette, hogy meg kell Míalyozni az ellenség beszivárgáaabiztonsági szolgálatba - amivel •|dlan a magyarokra célzott. Egy ománypárti szenátor, Gheorghe tailrascu pedig egyenesen az «z ellenzéket államellenességíiadolta meg. Ezaz ellenzék hazafiasságát mérni sértő kijelentés heves tiltako-