Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 108. szám, szerda

1993. MÁJUS 12. MUNKAHELYI BALESETEK , ÚJ szól MOZAIK CSONTVÁRV-SZEMINÁRIUM CSENDTÖRÉS Csontváry Kosztka Tivadar életének meghatározó részét töltötte gyógyszerészként a Losonc közelében tekvő Gácson. Itt készült hivatására. Jellegzetes „Csontváry-sors", hogy a patikában maradt levelezésének, rajzainak, a „felkészülés" dokumentumainak nagyobbik része megsemmisült. Hogy róla, művészetéről e tájon mindmáig alig-alig esett szó. A losonci Nógrádi Galéria a festő születésének közelgő 140. évfordulójának apropóját kihasználva először vállalkozik a csend megtörésére. A május 21-23-án megrendezésre kerülő szeminárium és kiállítás életét, művészetét hivatott elemezni. Május 21-én a Csontváry-film kerül levetítésre. Másnap, a kiállítás ünnepélyes megnyitása után kerül sor a szeminárium érdemi részére, melynek meghívott előadói: Romváry Ferenc (Pécs, Csontváry Múzeum), Papp Gábor (Budapest, a kiállítás összeállítója), Németh István, aki „Csontváry és Timrava" címmel tartja meg előadását. Szlovákiában állami gyűjteményben a Nógrádi Galériának két, a Szlovák Nemzeti Galériának egy Csontváry-kép van a tulajdonában. Az előbbiek biztosan, az utóbbi remélhetőleg látható lesz. A Galéria ugyanakkor várja mindazok jelentkezését, akiknek van birtokukban valamilyen Csontváry-dokumentum: levél, rajz, tárgyak a gácsi patikából stb. A szeminárium gácsi kirándulással ér véget. Nagy János szlovákiai szobrászművész készíti azt az emléktáblát, mely egy későbbi időpontban, valószínűleg a júliusi születésnapon a ház falára kerül. PUNTIGÁN JÓZSEF MEGVESSZÜK BÉRLAKÁSUNKAT? PEDAGÓGUSOK - SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉGBEN (Munkatársunktól) - A Kassa vidéki járás 183 alapiskolájában, illetve óvodájában tegnaptól sztrájkkészültségbe léptek a pedagógusok. Erről egy nappal korábban az iskolaigazgatók és a szakszervezeti vezetők értekezleten döntöttek. Ebben a járásban a múlt évhez viszonyítva 20-30 százalékkal csökkent a pedagógusok átlagkeresete, s az oktatásügyre ebben a régióban a kormány 6 millió koronával kevesebbet fordított, mint eddig. Amennyiben a kormány nem bírálja felül oktatásügyi politikáját, és nem hoz rövidesen érdembeli döntéseket, a Kassa vidéki járás pedagógusai (tegnap a kassai iskolák pedagógusai is csatlakoztak hozzájuk) még ebben a tanévben sztrájkba lépnek. A sztrájkkészültség egyelőre május 18-áig tart, amikor a pegagógusok szakszervezete Kassán, Besztercebányán és Pozsonyban figyelmeztető nagygyűléseket szervez. (szaszák) BŰNÖZÉS AZ ELSŐ NÉGY HÓNAPBAN VÉSZJÓSLÓ ADATOK JOBBAN VIGYÁZUNK? (Munkatársunktól) - A Szlovák Munkavédelmi Hivatal szakemberei tegnapi tájékoztatójukon közölték: tavaly 14 százalékkal esett vissza a halálos kimenetelű (149 eset), valamint 12,5 százalékkal a súlyos munkahelyi balesetek (260) száma. Továbbra is a közlekedési balesetek és az alkohol okozza a legtöbb problémát. A statisztikában csupán az állami vállalatok adatai szerepelnek, a bányaszerencsétlenségek, továbbá a hadsereg és a rendőrség veszteségei nem. A hivatal sajnálatosnak tartja, hogy az elbocsátások során nagyon sok üzemi munka- és tűzvédelmi felelőstől megváltak, ezért kevesebb cég fog megfelelni a szigorodó előírásoknak. Elhangzott: az Európai Közösséghez való társulásunk egyik feltétele, hogy a hazai normák megfeleljenek az EK kritériumainak, (só) CSERKÉSZAVATÁS UDVARDON Felejthetetlen és jelentős eseményt élhetett meg Udvard községe május 8-án. Az udvardi kálvárián ünnepélyes cserkészavatás volt, melyen részt vett Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, dr. Török József öregcserkész, az érsekújvári körzeti cserkésztanács elnöke, Bauer Tünde cserkésztiszt és Török András Érsekújvárból. Jelen volt Elek László plébános, Száraz József polgármester, helyettese, Kusy Károly és Salgo József udvardi öregcserkész, a cserkészek hozzátartozói és a falu számos lakosa. A hálaadó szentmise keretén belül a plébános úr felszentelte a csapatzászlót, amelyen Kaszap Istvánnak, a csapat névadójának képe látható. B. B. KÁRPÓTLÁSI JEGYEK MAGYARORSZÁGRÓL Az érvényben levő magyarországi előírások szerint az állandóan külföldön élő, kárpótlásra jogosult személyek a következőképpen vehetik át kárpótlási jegyeiket: mindenekelőtt úgy, hogy magyarországi tartózkodásuk során személyesen, illetve magyarországi meghatalmazottuk segítségével az illetékes bankfiókban végzik el az ügyletet. Amennyiben valaki ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpótlási jegyeket a külképviseleten vegye át, akkor a meghatalmazást a külképviselet részére kell adnia, de az ügyfelet figyelmeztetni kell arra, hogy a kárpótlási jegyeket kizárólag Magyarországon lehet felhasználni és azokat külföldről csak az eredeti jogosult viheti be Magyarországra. A meghatalmazásokon szereplő aláírást a külképviselet szokásos módon, illetékfizetés mellett hitelesíti. - Ú HALLO, in Á DeTeWe! (Munkatársunktól) - A hatezer szakembert foglalkoztató berlini DeTeWe cég - amely telefonokat, illetve telekommunikációs rendszereket gyárt, illetve fejlesztésükkel foglalkozik - 1,4 milliárd márkás évi forgalmával az egyik legtekintélyesebb német vállalatnak számít. Prágai vállalata tavaly alakult meg, s 1992 második felében 36 millió koronás forgalmat bonyolított le. A DeTeWe az igazgatótanács elnökének, Karl-Heinz Rothernek a jelenlétében tegnap Kassán (Južná trieda 6) is kirendeltséget nyitott. Ennek vezetőjétől, Jaroslav Trojčáktól megtudtuk, hogy a kassai repülőteret már ők szerelték fel sokféle szolgáltatás nyújtására képes modern és megbízható telefonhálózattal, s a kelet-szlovákiai régióban is három közepes nagyságú telefonközpontot adtak át. (-szák) (Munkatársunktól) - A belügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján - mint már megszoktuk - nem sok szívderítő információt kaptunk. A bűnözés mértéke az előző év első négy hónapjához viszonyítva tovább nő. Az egyedüli kivételt a nemi erőszak jelentette. Az esetek száma némiképp csökkent (tavaly 69, idén „csak" 55), mégsem lehetünk túl optimisták. A meleg idő beköszöntésével - hangzott a szakember prognózisa - a delikvensek gyorsan behozzák „lemaradásukat". Január 1-je ós április 30-a között 53 gyilkosság (+26) és 426 rablás történt. A vagyonellenes bűncselekmények elkövetői 280 millió korona kárt okoztak. Ötvennégy adócsaló ellen indult meg eljárás, akik csaknem 250 millió koronával károsították meg az államkasszát. Tovább dívik a fedezetlen számlákra történő vásárlás, valamint a színesfémek lopása (103 eset, négy és fél millió koronás kár). A pénzhamisítók sem vonultak nyugdíjba. Az első negyedévben 1275 hamis bankjegy került forgalomba, főleg szlovák korona, német márka, amerikai dollár és schilling. Végre kimondtuk: a rendőrök sem mindnyájan angyalok. A folyó év negyedében már negyvenötük ellen indítottak eljárást. A vád? Többek közt hatalommal való visszaélés, súlyos testi sértés, lopás, csalás, zsarolás. Az ÚJ SZÓ munkatársa rákérdezett az egy hónapja eltűnt Szalai Péterke, illetve a letartóztatott roma király, Farkas János esetére. A sárréti kisfiú rejtélyes eltűnésével kapcsolatban mindössze azt tudtuk meg, hogy a szárnyra kapott mendemondák (a gyereket szív nélkül találták meg, külföldre csempészték, hogy ott felhasználják szerveit) teljesen alaptalanok. Farkas János esete kezd „babinský" méreteket ölteni. A roma király visszautasította óvadék ellenében való szabadon bocsátását, mondván, tisztán akar kikerülni a vizsgálati fogságból, és hangoztatja: ha egyszer beszélni kezd, azt sok politikus posztja bánja majd. -ov(Folytatás az 1. oldalról) dani megközelítően sem, hogy mennyibe kerülnek majd. • Ennek ellenére már az elmúlt héten is becsült összegekről hallottunk, olvastunk. - Ezek felelőtlen nyilatkozatok. • A minap Roman Kováč miniszterelnök-helyettes az egyik szlovák napilapnak kijelentette, hogy a lakásárak szociális szempontból elviselhetőek lesznek. Mi erről a véleménye? -A lakásárak annyiban lesznek elviselhetőek, hogy nem kell azt egy összegben kifizetni, hanem lehetőség van a tízéves törlesztésre. Mi azt javasoltuk, hogy a bérlőnek, aki megveszi lakását, az ár harminc százalékát kelljen a szerződés aláírásakor kifizetnie. A tervezetbe mindössze tizenöt százalék került be. Tehát az említett szempontok alapján a lakásokat a bírósági becsüsök vizsgálják meg. Egy bizonyos pontértéket határoznak meg, amelynek koronában kifejezett értéke a lakás maximális ára. Ha a bérlő úgy dönt, hogy megveszi a lakást, amelyben él, úgy a maximális ár 30 százalékát elengedik neki. Ez a kedvezmény csak a bérlőknek jár, harmadik személynek nem. S azért mert annak idején nem kapott az államtól kölcsönt vagy támogatást, mint a szövetkezeti lakások építői, lakói. Viszont a szerződésben kötelezi magát arra, hogy a lakást 10 évig nem adja el harmadik személynek. Ha eladja, úgy a teljes árat kell kifizetnie. • Lehetővé teszi a tervezet, hogy egy személy több lakást, esetleg egy házat is megvegyen s azután a bérleti díjat kényekedve szerint emelje? - A jelenleg érvényes jogszabályok is lehetővé teszik, hogy egy személy több lakást vegyen meg. Egy másik törvény szabályozza a maximális bérleti díjakat. A bérlőknek tehát nem kell attól tartaniuk, hogy a tulajdonos önkényesen felemelheti a lakbért. • Védi-e majd valaki a lakók érdekeit? - Minden lakástömbben, ahol négynél több lakás található, létre kell hozni a bérlők társulását, amely voltaképpen egy kis önkormányzat. Jogi személy, amely a lakástömb életét rendezi. • S mi van akkor, ha a lakók többsége nem kívánja megvenni a nekik felkínált lakásokat? - Akkor ezek továbbra is a város, illetve a község tulajdonában maradnak. A lakásgazdálkodó vállalat pedig annyi szavazattal rendelkezik majd a bérlők társulásában, ahány lakást nem vesznek meg a bérlők. Minden lakás - nagyságától függetlenül - egy szavazatot jelent. • Mi van akkor, ha a város úgy dönt: pénzzé teszi azokat a lakásokat is, amelyeket a bérlők ilyenolyan oknál fogva nem akarnak megvenni, tehát harmadik személynek kínálja fel azokat? - A Polgári Törvénykönyv, valamint a lakások kezeléséről szóló törvény kimondja, hogy csak akkor lehet valakit kitenni, illetve kiköltöztetni a lakásából, ha az, akinek az érdekében a kiköltözés történik, cserelakást biztosít. A lakóknak nem kell attól tartaniuk, hogy elvihetik fejük felől a tetőt. • Nyújthat-e az önkormányzat kedvezményeket? Például nyugdíjasoknak, rokkantaknak, ifjú házasoknak? - Ha elég erősnek érzi magát arra, hogy objektívan megítélje, ki a rászoruló. Személy szerint nem tartom ezt jónak, mert korrupcióhoz, protekcionizmushoz vezethet. • Becslése szerint sokan akarják majd megvenni lakásukat? -A lakás biztos befektektésnek számít. Megvásárlásától elriaszthatja az embereket, hogy a jelenlegi tulajdonosai, a városok és községek nem tudják megteremteni a feltételeket, hogy a tulajdonos élvezhesse is lakását. Értem ez alatt azt, hogy nem kell a szomszédokkal veszekedni, ki mennyi hőt, vizet stb. fogyaszt, mert minden lakás önálló mérőberendezéssel van felszerelve, vagy mert valaki rendszeresen megszegi a házirendet. • A lakótelepi házak többsége nagyon lepusztult. - Ezt majd az ár is tükrözi. • A községeknek érdekük eladni a tulajdonukban levő lakásokat? -A városok és községek szeretnék fejleszteni a lakásépítkezést. Pénzre van szükségük. A törvénytervezet szerint a meglevő lakások eladásából szerzett pénz az úgynevezett lakásalapba folyik be, ami karbantartásra, félig kész házak befejezésére, új házak építésére, területek közművesítésére ós egyéb szolgáltatásokra fordítható. Az alapban csak akkor lesz pénz, ha a lakásokat eladják. Ha akarja, ha nem, kénytelen egy bizonyos számú lakást pénzzé tenni. 1992 decemberéig az önkormányzatok abban a tévhitben éltek, hogy a kormány - ahogyan azt még az első Mečiarkabinet megígérte - állami támogatást ad a megkezdett lakásokra, lakótelepekre. December derekán derült ki, hogy egy fillért sem kapunk. Az önkormányzatok nagyon nehéz helyzetbe kerültek. • Zárszó helyett had kérdezzem meg, polgármesterként milyennek tartja a törvénytervezetet? - A kormány így akarja megteremteni a további lakásépítés feltételeit. Személy szerint nem látom a biztosítékát annak, hogy lakások eladásával e cél elérhető. S nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy az összes bérlakást el kell adni. Ha az önkormányzatok találnának más pénzforrást, akkor biztosan nem folyamodnának az eladáshoz. A lakáskérdés immár politikai, a törvénytervezet kidolgozása során a kormány többször feledkezett meg arról, hogy a parlament két évvel ezelőtt az állami lakásokat az önkormányzatok kezébe adta. GÁGYOR ALÍZ AHOGY ÉN LÁTOM RATIFIKÁCIÓS VITA- NÉHÁNY VITÉZKÖTÉSSEL A budapesti parlamentben és sajtóban folyik a magyar-ukrán alapszerződés vitája. Egyetlen mondat körül folyik, amely megállapítaná: a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük. Úgyszólván általános a magyarországi politikai életben a vélemény, hogy Antall József kormányának diplomáciája jó, az ország számára hasznos szerződést dolgozott ki az ukrán diplomáciával együttműködve. Mondom úgyszólván, meri a Csurka István vezérelte Magyar Út mozgalomhoz tartozó kormánypárti képviselők néhány független törvényhozóval együtt olyan féktelen rágalomhadjáratba kezdtek, hogy csinnadrattájuk a magyar fővárosból egészen Belgrádig, Bukarestig és Pozsonyig elhallatszik. Mindhárom szomszéd ország fővárosában vannak nem jelentéktelen politikai erók, amelyek fülének mennyei muzsikát jelent a Pestről érkező összes ilyen hír. Szívesen hallgatják Torgyán, a rózsadombi kisgazdavezér hordószónoklatát, Zétényi kacskaringós jogászfejtegetéseit, vagy Király B. Izabella történelmi eszmefuttatásait István király birodalmának elherdálásáról. És úgy regálnak, ahogy tájainkon az összes szélsőségesen soviniszta politikus reagál: ugye megmondtuk, hogy a magyarok már csak ilyenek?! A szó szoros értelmében megvannak sértődve, hogy a budapesti törvényhozásban ülő képviselők döntö többsége nem Csurkához, Torgyánhoz, Zétényihez, Dénes Jánoshoz és a talpig vitézkötésben politizálgató Izabellához hasonlatos. Voltaképpen arról van szó, hogy Antall József bebizonyította: reálpolitikát folytat. Sőt, a szerződéstervezet kidolgozásával kormány általi elfogadásával és parlament elé terjesztésével rengeteg félreértést is eloszlatott. Hihetővé kezd válni az az állítása, miszerint lélekben tekinti magát 15 millió magyar miniszterelnökének. Mint tudjuk, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában rengetegen (és szívesen) félreértették annak idején sokszor idézett kijelentését, és ennek nem a budapesti kormány látta kárát, hanem a Romániában, Jugoszláviában és Szlovákiában élő néhány millió magyar. Jó, hogy Budapest elsőként az 50-60 milliós Ukrajnával dolgozta ki alapszerződését. Precedensértéke lehet ennek a dokumentumnak Pozsony számára is. Feltéve, persze, hogy a még hatalmon levő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vagy az utána következő politikai garnitúra egy szlovák-magyar alapszerződés kidolgozásakor majd nem akar olyan mozzanatokat is belemagyarázni, amilyenekre legfeljebb csak a Király B. Izabella és Csurka István köré tömörültek gondolnak. Precedensértéke lehet, de csak akkor, ha Budapest majd nem abból indul ki, hogy a 10 millió lakosú Magyarország köti e szerződést az 5 milliós Szlovákiával. Precedensértéke lehet, ha Szlovákia politikai vezetése felhagy a magyar irredentizmus szüntelen démonizálásával és belátja, hogy ez az Európa már egy más kontinens, mint 50-80 esztendeje volt. A kisebbségi magyarság, sajnos, olyan helyzetben van, hogy egy-egy budapesti kinyilatkoztatást követően - még akkor is, ha a nyilatkozat mögött csak politikai kalandorokból álló törpe kisebbség húzódik meg - mindig fel kell tennie a kérdést: vajon nem nagyítják-e fel, nem magyarázzák-e félre a többségi nemzet politikusai? A kérdés rendszerint szónoki kérdésnek bizonyul. Mert mindig akad egy-egy csoport, amely alig várja, hogy félreérthesse a Budapestről érkező híreket. Nyugodtabban hajtanám álomra a fejem, ha a budapesti parlament simábban, ordas mellékzörejek nélkül bonyolította volna le az ukránokkal kötött szerződés ratifikációs vitáját. Ügyünkön is nagyot lendített volna e szerződés megkötése, ha nem akad magyar törvényhozó, aki pozitív szavazatát attól tette függővé, hogy Beregszászt Magyarországhoz csatolják-e vagy sem. Úgy gondolom, a beregszásziak is nyugodtabbak lennének, ha Pesten a parlamentben nem hangzik el ez a felszólalás. Ugyanis tisztában vannak vele, hogy kinek kell megfizetnie a mindenkori politikai kibickedések árát. TÓTH MIHÁLY