Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-07 / 105. szám, péntek

1993. MÁJUS 7. . ÚJSZÓM GAZFASAG SAJAT PÉNZ MOLDOVÁBAN ES A Nemzetközi Valutaalap szakértői Kisinyevben tárgyalnak arról, hogy egy hónapon belül elkészítik az új moldovai lei megszilárdításának a programját. A szakemberek várhatóan megismerkednek az ország pénzinté­zeteivel. Várhatóán már a hónap vé­gére ismertek lesznek azok a lépések, amelyeket a nemzeti valuta bevezeté­sével kapcsolatban Moldovának meg kell tennie, hogy nemzeti bankja fe­dezni tudja a kibocsátás értékét. Ez utóbbi célra a Nemzetközi Valutaalap 50-70 millió dollár hitelt nyújt Moldo­vának. TALAN ELŐBB IS? Az Európa Közösségek Kelet-Euró­páról szóló bizottsági jelentését, amely a nyugati piacok a posztkom­munista országok felé történő gyor­sabb megnyitását javasolja, még nem tették közzé, és eddig nem tudni, mi­kor történik ez meg. A dokumentum azt javasolná, hogy a kereskedelmi korlátok nagy részét már két-három éven belül bontsák le, ne csak öt év múlva, ahogyan eddig tervezték. Ez az ajánlás politikai szempontból nagyon érzékeny pontokat érint, mivel a nyugati országokban is érezhető a gazdasági recesszió, és reális veszély a munkanélküliség, amit az olcsóbb keleti áruk még csak növelhetnének. A jelentés várhatóan még az Európa Közösség koppenhágai csúcstalálko­zója előtt nyilvánosságra kerül. DEDELGETETT NÉGYKEREKŰK A francia átlagpolgár gépkocsijának üzemeltetésére, karbantartására éven­te majdnem háromhavi fizetését költi rá, derűi ki a legújabb közvélemény­kutatási eredményekből. A Francia Autóklub kérdőívét brit és német autósok is kitöltötték, s eb­ből kiderült, hogy a németek (frankra átszámítva) 38 ezret költenek autójuk­ra, míg a franciák 35 ezret, a britek pedig 30 ezret. Mivel azonban a né­meteknek magasabb a fizetésük, így az említett összeg csak 2,1 havi fize­tésüknek felel meg. A britek két és fél fizetésüket hagyják a benzinkútnál, szervizben, az autómosóban vagy az autósüzletben, míg a franciák évente 2,8 havi fizetésüket. A legtöbbet a britek vezetnek, évente átlagban 14 800 kilométert, de egy kilométer náluk kerül a legkeve­sebbe. A franciák általában kis kocsi­kat vásárolnak, de náluk drága a ben­zin, és autópályadíjat is fizetni kell. A németek veszik a legdrágább autókat, de a költségek azután már nem olyan magasak. Egy gyors és felületes számítás pil­lanatokon belül megmutatja, hogy ha a szlovákiai autós annyit vezetne, mint a brit, akkor csak a benzinköltsé­ge lenne (nem magas fogyasztást számítva) négyszerese a havi átlag­bérnek. OLCSO AZ ALUMINIUM Egyetlen német alumíniumgyár sem tud fennmaradni, ha az alumínium ára a jelenlegi alacsony szinten marad a jövő évben is. Még a legnagyobb és leggazdaságosabb alumíniumgyárat, a 210 ezer tonna éves kapacitású VAW Alumíniumot is be kell zárni, ha a lon­doni fémtőzsdén a fehér fém ára nem emelkedik legalább a tonnánkénti 1200 dolláros árfolyamra. A múlt hé­ten az alumíniumot 1123,75 dolláros árfolyamon jegyezték. A Financial Times előrejelzése sze­rint a német aluminiumtermelés 550 ezer tonnára csökken majd ebben az évben, ami 25 százalékkal kevesebb mint 1988-ban volt. KÖLTSÉGVETÉSI ÚTTÉVESZTÉS Összeállította: Szénási György Kétféle költségvetési változat feküdt a kormány előtt a döntés idején. Az el­ső 15-20 milliárd koronás hiányt terve­zett, a másik költségvetési egyensúllyal számolt. A kormány a másik változatot választotta, és a parlament a bevétel és a kiadás oldalon is 158,1 milliárd koronás összeget hagyott jóvá. A ter­vezett bevételek azonban nem folydo­gálnak, a kiadások pedig, legalábbis a kiadási igények, magasan felülmúlják a költségvetésben megszabott kvótákat. A pénzügyminisztérium véleménye is az, hogy az ilyen irányzat tartós költ­ségvetési hiányt eredményez. Április 20-ig a költségvetés hiánya már elérte a 13,5*tnilliárd koronát. Ez pedig már majdnem annyi, amennyit a pesszimis­tábbak az egész évre jósoltak. AZ EGYIK VÁLTOZATOT HAGYTÁK JÓVÁ, DE A MÁSIK MŰKÖDIK KIADÁS Pedig a kiadásokat, tekintettel a föderáció szétosztására és az új adórendszer bevezetésére, mindjárt januárban szigorúan szabályozták. A költségvetés kiadási oldaláról ja­nuárban és februárban csak 7, márciusban pedig csak 6 százalé­kot utaltak ki. Az első negyedévben tehát 30 milliárdot költöttek a költ­ségvetésből, az évi kiadások 21 és fél százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kiadási oldalon nemhogy túllép­ték volna a tervezett összeget, de még meg is takarítottak vagy öt és fél milliárdot. Persze, sok ágazat­ban ez érezhető is volt. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSI TERV TELJESÍTÉSE 1993-BAN asSR'"'"--'-!? TREND BEVETEL Ezen az oldalon a helyzet már sok­kal borúsabb képet mutat. Az első két hónapban világos volt már, hogy a tervek és a valóság két különböző úton járnak majd. Az egész évre felté­telezett 146 milliárdos adóbevételből ugyanis januárban és februárban csak 16 milliárdot sikerült begyűjteni, és a legtöbb a jogi személyek adójából hiányzott. Méginkább súlyosbodott a helyzet márciusban. Február végén még csak másfél milliárdos volt a költségvetési hiány, de egy hónappal később már 11 milli­árdos. Az egész negyedévi költségve­tési bevétel 23 milliárd volt, ami az éves tervezett bevétel 14 és fél szá­zaléka. Több mint a fele a tervezett első negyedévi bevételnek (16,5 milli­árd szlovák korona) hiányzott. Ez a kedvezőtlen folyamat folytatódott ápri­lisban is, amint a fentebb már leírt adat is jolzi. FÉKET VAGY ÖSZTÖNZÉST? A pénzügyminisztérium szerint az egyensúly helyreállításához nem lesz elég csak a kiadási oldal regulációja, annál is inkább, mert ezt eddig sem terhelték meg túlságosan. Az adatok­ból világos, hogy a bevételeket kell növelni, és olyan megoldásokat kell választani, amelyek a gazdaság telje­sítőképességét fokozhatják. Ez nem egyszerű dolog, mert a vállalkozói szféra fizetésképtelensége nem teszi lehetővé, hogy saját maga talpra áll­jon. Már nem képesek adót sem fizet­ni. A napokban indulnak vizsgálatok arra nézve, hogy ebben mennyi a spekuláció és mennyi a valóság. Az elkövetkező hónapokban azon­ban jelentősen megnövekedhet a nyomás a kiadások oldalán is. Első­sorban az egészségügy szükségleteit kell fedezni és az iskolaügy anyagi problémáit megoldani, de már pén­zért kopogtatnak a minisztérium ka­puján a katonák, a belső biztonsági erők, és pénzért kopogtat a diplomá­cia is, tehát országunk külföldi képvi­seletei. Hogy elejét vegye a katasztrófának, a pénzügyminisztérium a következő intézkedéseket foganatosította: - Ellenőrzik az adófizetési fegyel­met, mégpedig a jogi személyek adózásában és a forgalmi adó befi­zetésében, de vizsgálat alá kerülnek a költségvetés egyéb bevételi forrá­sai is. - Olyan törvényt készítenek elő, amely nem teszi lehetővé a bér moz­gó részének kifizetését (részesedé­sek, prémiumok) azokban az állami szervezetekben, amelyek tavaly nem teljesítették befizetéseiket az állami költségvetésbe, és az idén sem tesz­nek eleget e kötelezettségüknek. - Gyorsan államkőzi szerződést kell kötni Csehországgal, hogy bizto­sítva legyen az állami hitelek törlesz­tése külföldről. SEGÍTSEN » MAGÁN — KÉSZÜLJÖN A SIKERRE! feé zi valaki. Ez azt jelenti, hogy nem tű­nik a ház elhagyatottnak, így nem vá­lik a betörők prédájává. Vagyis a tulaj­donos nyugodtan elmehet nyaralni és zavartalanul élvezheti a vakációt. Valójában ön nem csupán kisállat­os növényfelügyeletet vállal, hanem szavatolja az otthon biztonságát. Meg­látja, hogy néhány elégedett megren­A FIZETESKEPTELENSEG ELLEN KISALLAT ES NOVENYFELUGYELET Amikor egy család nyaralni megy, a legfőbb gond mindig az, hogy ki fog vigyázni a házra, vagyis hogy ki fogja etetni a kutyát, macskát, ki fogja lo­csolni a növényeket? Például Ön! Miérl ne vállalkozhatna ön erre a feladatra? Hiszen nem olyan nagy dolog naponta egyszer, vagy kétszer megetetni a macskát, megsétáltatni a kutyát, meglocsolni a virágokat, utánanézni, hogy minden rendben van-e a ház körül. Adjon fel tehát egy újsághirdetést, vállalja el mindezeket a dolgokat, szá­molja ki, hogy mennyi idejébe telik mindez önnek, kalkuláljon egy kölcsö­nösen elfogadható árat és már kezd­heti is. Hogy mi ebben a jó a háztulajdo­nosnak, az egyértelmű. Egy felelős személy naponta ellenőrzi a házat, az állatokat sem kell a drága állatmegőr­zőbe vinni vagy hagyni az utcán kóbo­rolni, a növények sem fognak kiszá­radni és a napi postát is mindig átné­delő több tucat másikat hoz maga után. Ez pedig ingyen hirdetés és re­mek ajánlólevél. És hogy mi ebben a jó önnek? El­kezdheti ezt a munkát mellékállás­ban, az eredeti munkájának megtar­tásával, de ha igazán jól csinálja, ak­kor hamarosan főállású munkává fog ez fejlődni. A kutya- és a macskaele­delről a tulajdonosnak kell gondos­kodnia, ha azonban mégis elfogy és önnek kell venni, akkor az árát hoz­záadja a díjhoz. Ezen és a benzin­költségen kívül más kiadása nem is lesz, tehát ehhez a vállalkozáshoz mindössze annyi pénz szükséges, amennyi a hirdetések feladásához kell. Ha az igény akkorára duzzad, hogy egyedül nem tud neki eleget tenni, vegyen fel alkalmazottat, aki éppúgy mint ön, éri valamennyit az állatokhoz. Ezt hangsúlyozza is ki, amikor hirdet, legyen vele tisztában mindenki, hogy nem akárkire bízza állatait és házát. Négy csehországi vállalat szeretné megkapni az állami megrendelést a cégek másodlagos fizetésképtelensé­ge nyomán kialakult helyzet megoldá­sára, vagyis a megoldást jelentő be­számítolási módszer kidolgozására. Közülük a legnagyobb esélye - az ipari minisztériumból kiszűrődő plety­kák szerint - az Ipari Beszámltoló In­tézetnek van. A többieknek erre, a minisztérium megítélése szerint nincs elég kapaci­tásuk. Vladimír Dlouhý ipari miniszter szerint a beszámítoláshoz szükséges adatok feldolgozását július elejéig kel­lene elvégezni. Ha a lehető legtöbb vállalat adatait rendszerezik, akkor az adatbázisban 50 milliárd koronányi ér­tékű kölcsönős adósságot lehetne kie­gyenlíteni, amellyel a vállalatok Lörbe tartoznak egymásnak. A miniszter szerint Csehországban az egész fize­tésképtelenségi adósságtömeg 70 mil­liárd korona. no \ I J] J 1 _ 1 V-­Mondja már, milyen részvényeken sikerült így lefogynia? (A Mladá fronta Dnes karikatúrája) PRIVATIZALAS LENGYELORSZÁGBAN EGYRE DRÁGÁBB A SKODA A hét elejétől újra árat emelt a Mladá Boleslav-i Škoda cég, mégpedig átlagosan 4,7 százalékkal. A Škoda személygépkocsik ajánlott kiskereskedelmi árai május 3-ától: Favorit LX Favorit GLX Formán LX Formán GLX Formán VAN (Praktik) Formán Plus Pick -up platós 159 950 Kč Pick -up alacsony ponyvával 180 400 , 176 400 . Pick -up magas összerakott ponyvával 194 500 „ 182 200 , 216 750 , Pick -up műanyag rakodótér borítással 184 500 . ' 200 400 . 203 500 . Pick -up fémlemez raktérborítással 177 400 . 199 400 , Rendkívüli felszerelés: Vezérlés nélküli katalizátor 8 000 Kč Katalizátor vezérléssel (Bosch-Monomotronic) 21 000. Árkiegészítés az 50 kW-os motorért 4 500 . (Az árak a hazai piacra ajánlottak és cseh koronában vannak megadva. Szlovákiában várhatóan enyhén magasabbak lesznek.) Az elmúlt héten a lengyel parla­ment merész privatizációs kormány­programot hagyott jóvá, amely a politi­kai szférában a kormány győzelmét is jelenti. Az általános privatizálási program a mi vagyonjegyes privatizációnkra ha­sonlít, természetesen lengyel specifi­kumokkal. Először 200 vállalat vagyo­nát osztják el az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok között, kárpótlásul azért, mert eddig nem emelték a fize­tésüket. Ezután minden felnőtt lengyel állampolgár (27 millió) részt kaphat 400 állami vállalat vagyonából, ha megfizeti az adminisztrációs költsége­ket - tehát a „belépőt". Saját kezükbe azonban nem pontokat, vagyonjegye­ket vagy vállalati részvényeket kap­nak, hanem az ún. Nemzeti Befekte­tési Alapok részvényeit. Ez a program biztosítja egyszerre minden állampol­gár részesedését az állami vagyonból, az állami alkalmazottak és a nyugdíja­sok kárpótlását, a 8000 vállalatból ösz­szetevődő állami szektor jelentős ré­szének szerkezetváltását. A kormány nem tartja elhanyagol­hatónak azt sem, hogy a program ar­ra ösztönözheti a lakosságot, támo­gassa a gazdasági reformokat. A Len­gyelországban szintén alkalmazott ha­gyományos privatizációs módszerek ugyanis eddig nem tették lehetővé az egyszerű állampolgárnak, hogy vala­milyen örömteli része legyen a válto­zásokban. A tervek szerint a privatizált vállala­tok részvényeinek 60 százalékát kap­ják a Nemzeti Befektetési Alapok, 15 százalékát ingyen a vállalatok alkal­mazottjai, a maradék pedig az állam tulajdonában marad, például a kártérí­tési igények kielégítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents