Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 122. szám, péntek
1993. MÁJUS 28. ÚJ szói GAZDASÁG 6 A FÉLELEM ÁRA Jugoszláviában, vagy ahogy másutt nevezik, Kis-Jugoszláviában a hetekben bocsátották ki az új, félmilliódináros bankjegyet. Feketepiaci ára 5 német márka. Nem is olyan kevés, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk, amely most már jóval 100 márka alá szorult. Drága játék a háború. A jugoszláv polgárok most engedték meg másodszor, hogy elrabolják a devizájukat. Először az állami bankokban veszett el a pénzük, miután széthullott az egykori ország. Az akkori takarékoskodók betétkönyvében még mindig megvan a bejegyzés, hogy pénzükért a föderáció felel. Most már tudják, óriási felelőtlenség volt ebben hinni. Miután a szerb államnak nem sikerült a hazafiasságra való hivatkozással hozzájutnia a szalmazsákban őrzött külföldi pénzekhez (a meghirdetettnépkölcsönt már senki sem emlegeti), a kapzsiságra játszott. A siker teljes volt. Gombamódra szaporodtak a magánbankok, amelyek csillagászati kamatokat kínáltak - egy ideig. Néhány napja az emberek még az éjszakát is a nagyobb magánbankok kirendeltségei elótt töltötték abban bízva, hogy legalább a pénzük egy részéhez hozzájuthatnak. Új foglalkozás is keletkezett - legalábbis Jugoszláviában új - a sorbanállás foglalkozása. Egyesek fizettek ugyanis azért, hogy mások helyettük várakoztak. Most már erre nincs lehetőségük, mert a magánbankok bejelentették, hogy több hónapig senki sem juthat hozzá a pénzéhez, azután pedig - állításuk szerint - fokozatosan megkezdődhet majd a betétek visszafizetése. Sorok kígyóznak azonban továbbra is az állami bankfiókok előtt. Az emberek azért várakoznak, mert nincs készpénz. A frissen nyomtatott bankók ismeretlen csatornákon a nyomdából egyenesen az utcai devizaárusok zsebébe vándorolnak, akik - nyílt titok - éppen a bankoknak (értsd: az államnak) dolgoznak. Sorok állnak a gyógyszertárakban is, melyeknek polcai egyre üresebbek. Még a magánpatikáéi is, ahol a gyógyszer vény nélkül vásárolható, de csillagászati áron. Az óriási infláció miatt (áprilisban a kiskereskedelmi árak 114,1 százalékkal emelkedtek) a dolgozók és a kényszerszabadságoltak nem havi, hanem kétheti vagy heti járandóságot kapnak. Benzint már a magánkutaknál is egyre ritkábban lehet kapni. A gépkocsi-tulajdonosok már nem is veszik fel a havi 10 literre szóló benzinjegyet, hiszen az állami kutaknál hónapok óta nincs üzemanyag. A háborús idők magukkal hozták a „polgári" bűnözés elharapódzását is. Nem ritka immár a bűnözők közötti fegyveres utcai leszámolás, s lopások már nemcsak tiltott gazdagodási szándékkal történnek, hanem egyre gyakrabban tűnik el a szárítókötelekre kiterített ruha ís. A háború kezdete előtt a Szerbiában megtermelt javak 16,5 százaléka függött a külföldtől, a volt jugoszláv köztársaságokhoz pedig az ipar 20 százaléka kötődött. Éppen azokról az iparágakról - a gépiparról, a közlekedési eszközöket gyártó vállalatokról és a fémiparról - van szó, amelyek a kivitel hordozói voltak és a legtöbb munkást foglalkoztatták. Egyes számítások szerint az újabb ENSZ-szankciók érvényesítése a jugoszláv nemzeti összterméket további egyharmaddal csökkentené. Az idei év első három hónapjában a nemzeti össztermék értéke mintegy 2 milliárd dollár volt, egyharmada a három éwel ezelőttinek. Ebből viszont kétmillió emberrel többet kell eltartani, mint három éve - a menekülteket és a szerb krajinák lakosait is. (A szerbiai vöröskereszt mintegy 600 ezer menekültet tart nyilván. Közülük 330 ezren Bosznia-Hercegovinából. 217 ezren Horvátországból, 37 ezren Szlovéniából, 3 ezren pedig Macedóniából érkeztek. Nemzetiségi összetételük szerint 84 százalékuk szerb) Mindezek után szinte hihetetlennek tűnhet, de a jugoszláv polgárok többsége, persze, aki még otthonában maradt, még mindig azt mondja: csak legalább ennél rosszabb ne legyen. Nem azért, mert elégedett a helyzetével - hanem mert fél. Az oWatt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY Az EK már megszűnt, de bennünket is keservesen érintő hús- és állatbehozatali tilalma azoknak a kereskedelmi háborúknak az eleme, amelyek kis szünetekkel állandóan folynak a világon. Szinte állandósul az ilyen háború fenyegetése az Egyesült Államok és Japán között, erősek a súrlódások az agrárimport tekintetében az EK és az Egyesült Államok között, s nem kivételesek, leginkább mezőgazdasági és állattenyésztési körben, az EK és a keletgoknak a kivitele előtt, egyes nemzeti kormányok könnyűszerrel engednek egyes érdekcsoportok protekcionista követelményeinek. S vajon megéri-e egyáltalán az EK országainak és azon belül a nyomást gyakorló érdekcsoportoknak, hogy korlátozásokat érnek el, s ezzel lassítják az egységes és egészséges kontinens kialakulásának folyamatát? Két brit szakértő, Alasdair Smith és Jim Rolio, a brit külügyi intézet, illetve a sussexi egyetem munkatársa megvizsgálta ezt a kérdést. Megállapításaikat közzétették a tekintélyes Journal of Economic Policy A Pozsonyi Nemzetközi Árutőzsde ajánlata KERESKEDELMI HÁBORÚK európai országok között. Az olajárrobbanás hatását kereskedelmi és fizetési mérlegünkre alaposan megtetézte egy, a mostanihoz hasonló behozatali tilalom. Ahhoz azonban 1974-ben nem fűztek állat-egészségügyi magyarázatot, indokként a készletek felduzzadását adták meg. Most nem olajárrobbanás okozta veszteségekhez párosul - ideiglenesen - az embargó, hanem egy elhúzódó recesszióhoz azokban az országokban, amelybe kivitelünk oroszlánrésze irányul. Abban, hogy a veszteségeket nem kell hosszabb időre elszenvednünk, nyilván szerepe volt annak, hogy az érintett országok - rövid habozás után - szolidárisán léptek fel, s egyesítették az ellenintézkedések erélyét a tárgyalások folytatásának rugalmasságával. Bár azt sem feledhetjük el, hogy a megkötött kompromisszum az érintett országok számára többletköltségeket és időveszteségeket jelent. Közép- és Kelet-Európa országait újabb csalódás érte, miközben az EK Bizottsága azzal foglalkozik, hogy fokozatosan leépítse a behozatali korlátokat ezeknek az orszá(gazdaságpolitikai Napló) című folyóiratban. Azt vizsgálták, hogy mi történne, ha megjavítanák a volt szocialista országok piachoz jutásának feltételeit. Megállapították, hogy az ilyen intézkedések hatására az EK mezőgazdasági termelői mintegy 3 százalékos jövedelemveszteséget szenvednének el. Olyan veszteséget, amelynél jóval nagyobbat is eredményesen megemésztett ez a piac. S hozzáteszik, hogy az élelmiszer-fogyasztók, a vásárlók az EK-országokban ennél nagyobb gyereséghez jutnának. Ráadásul legalább 1,8 milliárd ECU-nyi agrártámogatás válna feleslegessé, s nem terhelné a közösség kasszáját. A két kutató kiterjesztette a vizsgálatát az iparcikkekre is, s ott is azt bizonyították,hogy a fogyasztók nyeresége nagyobb lenne, mint egyes termelők vesztesége, s az alkalmazkodás költségei jelentéktelenek lennének. Az intézkedéseknek tehát semmi ésszerű magyarázatuk nincs, hacsak nem valami választásokra kacsintó „parasztfogásról" van szó. Vagy - Shakespeare hazájának szerzőiről lévén szó- használhatjuk az „avoni hattyú" vígjátékának címét: Sok hűhó semmiért. Árucikk Egységár Mértékegység Mennyiség Fagyasztott makréla 25,00 Sk KGN 20 000 20 kg-os tömbök Étkezési burgonya, I. oszt. 3 800,00 Sk TNN 10 000 Lencse, aprószemü 17 500,00 Sk TNN 20 Rizs, gömbölyű, vietnami, 253,00 USD TNN 5000 15 % törött szem Rizs, hosszú szemű, vietnami, 288,00 ÜSD TNN 5 000 5 % törött szem Rizs, hosszú szemű, vietnami, 240,00 USD TNN 5 000 20% törött szem Csincsilla, valódi, dél-amerikai 2200,00 Sk NAR 1000 Burgonyakeményítő, GOST 769-78 680,00 USD 100 Kenyérliszt 1050/650 4700,00 Sk TNN 60 Napraforgóolaj 1060,00 USD TNN 100 Margarin, 10 kg-os tömbök 745,00 USD TNN 100 Napraforgóolaj, kétszer finomított 1,05 USD LTR 19200 Marhahúskonzerv, 425 g 25,00 Sk NAR 225 000 Luncheon meat pork, 190 g 10,00 Sk NAR 400000 Sztolicsnaja vodka 0,51 0,75 USD NAR 300000 eredeti azerbajdzsáni Vodka sztolicsná 40 %, 0,5 1 0,66 USD NAR 85 000 Gömbfa 3A, 3B, fenyő, 15 cm átmérő 1680,00 Sk MTQ 100 Gömbfa 3A, 3E, hossz 10-18 m 1650,00 Sk MTQ 500 Gömbfa, nyírfa, hossz 2-6 m, 32,00 USD MTQ 200000 átmérő min. 10 cm Europaletta, jelölt 235,00 Sk NAR 5 000 Az árak hozzáadottérték-adó nélkül értendők. KG M - nettó kilogrammsúly, LTFt - liter, TNN - nettó tonna, NAR - darabszám, MTQ - köbméter, Sk - szlovák korona, USD - amerikai dollár SZÁMÍTÓGÉPI PAR Európa vezető számítógépgyártó vállalatai javítani szeretnék szoftverjeik versenyképességét. Ennek érdekében a spanyolországi Bilbaóban kutatóintézetet hoznak létre, melynek feladata a hatékony szoftverek megírásával, létrehozásával kapcsolatos kutatás lesz. A hatékony szoftverek segítik a számítógépek ipari és üzleti alkalmazását. A kutatóintézet alapító cégei a következők: a spanyol Bilbao Bizkai Kutxa, a British Eurspace, a Seman Group, a Logica and Lloyds Register (brit cégek), a francia Bull csoport és a Cap Gemini Sogeti, az olasz Olivetti és a Finansiel, valamint a német Siemens Nixdorf. Valamennyi alapító 100 ezer ECU-t fizet be a projekt megvalósítására. A kezdeményezéshez szabadon csatlakozhat minden, európai forgalmat lebonyolító, érdekelt vállalat. Azt tervezik, hogy az új tagoknak lényegesebben kevesebbet kell majd befizetni, mint az alapítóknak, azonban hozzájuthatnak a kutatási, fejlesztési eredményekhez. Az intézmény nonprofit alapon fog működni. Habár létrehozását maga az iparág kezdeményezte, elnyerte az Európai Bizottság jóváhagyását, támogatását is. A POZSONYI ERTEKPAPIRTOZSDE ARFOLYAMAI Az 1993. május 18-i árfolyamjegyzék Kötvények Értékpapír ISIN-szám A kamat fiz. időpontja, gyakorisága Kamathozam A visszafizetés ideje Piac Az utolsó kötés időpontja Átlagárt. %-ban A kötések ideje 1993. V. 18. Az átlagárfolyam módosulása Sikertelen Jövedelmezőség Értékpapír ISIN-szám A kamat fiz. időpontja, gyakorisága Kamathozam A visszafizetés ideje Piac Az utolsó kötés időpontja Átlagárt. %-ban A kötések száma Az egységek száma Forgalom Sk-ban ebből az alikvót kamathozam Árfolyamok %-ban Az átlagárfolyam módosulása Kínálat Min. Max. Kereslet Min. Max. Jövedelmezőség Értékpapír ISIN-szám A kamat fiz. időpontja, gyakorisága Kamathozam A visszafizetés ideje Piac Az utolsó kötés időpontja Átlagárt. %-ban A kötések száma Az egységek száma Forgalom Sk-ban ebből az alikvót kamathozam Min. max. Az utolsó átlag Az átlagárfolyam módosulása Kínálat Min. Max. Kereslet Min. Max. Jövedelmezőség VÚB 01 B CS008700014 1993. XI. 1. évente 21,6% 1995. XI. 1. 1 1993.5.4. 107,0 3 • 29 166,489 17,139 103 103 103 103 -3,72% 19,9 VÚB 01 D CS008700014 1993. XI. 1. évente 21,6% 1995. XI. 1. 1 1993.5.4. 104,5 2 6 135,884 14,184 101,0 101,5 101,4 101,0 -2,95% 20,7 VÚB 01 F CS008700014 1993. XI. 1. évente 21,6% 1995. XI. 1. 1 1993.5.4. 107,2 1 5 573,600 59,100 102,9 102,9 102,9 102,9 -4,01 % 20,0 Komerční banka 01A CS008700022 1993. VII. 1. félévente 23,0% 1995. VII. 1. 1 115,0 115,0 110,0 110,0 23,0 Komerční banka 01 B CS008700022 1993. VII. 1. félévente 23,0% 1995. VII. 1. 1 116,0 116,0 110,0 110,0 23,0 Komerční banka 01 C CS008700022 1993. VII. 1. félévente 23,0% 1995, VII. 1. 1 1993.5.4. 115,8 110,0 110,0 23,0 Komerční banka 01 E CS00870022 1993. VII. 1. félévente 23,0% 1995. VII. 1. 1 110,0 110,0 23,0 Az egységek száma együtt: 40 Az üzletkötések értéke: 875 973 Sk MAGYARÁZAT Név: az értékpapír elnevezése A-névérték 1000 Sk B- névérték 5000 Sk C-névérték 10 000 SK E- névérték 50 000 Sk F-névérték 100 000 Sk ISIN-szám: az értékpapír nemzetközi azonosítási száma Kamatfizetés időpontja: az a dátum amikor a tulajdonosnak kifizetik az esedékes kamatot Kamatfizetés gyakorisága: az az időszak, amelynek eltelte után a tulajdonos kamatfizetésre jogosult Hozam: a tulajdonosnak kifizetett kamat %-ban A visszafizetés ideje: az az időpont, amikor a papír értékét visszafizetik és kivonják a forgalomból Piac: 1 - értékpapírpiac, amelyen a jegyzett papírokkal kereskednek 2 - értékpapírpiac, amelyen a nyilvántartott papírokkal kereskednek Utolsó kötés időpontja: az az időpont amikor az adott értékpapírral utoljára kereskedtek Átlagos árfolyam: a kérdéses napon elért árfolyamok súlyozott átlaga Kötések ideje: az adott értékpapírokkal lebonyolított üzleti tranzakciók száma Egységek száma: azon értékpapírok száma, amelyekre sikerült üzletet kötni Forgalom: az adott értékpapírral lebonyolított kereskedelmi forgalom összege Időarányos hozam: az az összeg, amely az eladót illeti meg az utolsó kamatfizetés óta eltelt időszak fejében Minimális árfolyam: a legkisebb árfolyam, amelyen az adott napon kötés született Maximális árfolyam: a legmagasabb árfolyam, amelyen az adott napon kötés született Átlagos árfolyam: az adott értékpapírra aznap kötött üzletek súlyozott árfolyama Utolsó árfolyam: az értékpapír aznapi záróárfolyama Átlagárfolyam-változás: az aznapi átlagárfolyam változása az előző napi átlaghoz képest (%-ban) Sikertelen kínálat: adott értékpapír sikertelenül kért aznapi legnagyobb és legkisebb árfolyama Sikertelen kereslet: az adott értékpapír aznap kínált legnagyobb és legkisebb árfolyama Jövedelmezőség: az adott értékpapír pillanatnyi kamathozama