Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 122. szám, péntek

1993. MÁJUS 28. mÚJSZÓi MOZAIK 4 EGYESÜL A KDP ÉS AZ SZPDP KONZERVATÍV DEMOKRATA, VAGY POLGÁRI KONZERVATÍV? Vasárnap, május 30-án Liptószentmiklóson tartja egyesülő kongresszusát a Konzervatív Demokraták Pártja (KDP) és a Szlovákiai Polgári Demokrata Párt (SZPDP). Ebből az alkalomból tettünk fel néhány kérdést Pavol Hagyarinak, a KDP elnökének. - Ez az egyesülés mennyire erősíti meg a pártot? Mekkora jelenleg a KDP tagbázisa, és mekkora lesz az egyesülés után az új párté? - Korai lenne valamiféle tagbázisról beszélni. Mint új párt, mi csak nemrég kezdtük építeni bázisunkat, most ezt a folyamatot leállítottuk, de az egyesülés folytán Szlovákia minden járásában és sok kisvárosában szerzünk helyi egyesületeket. Az egyesülést követően, két héten belül nyilvánosságra hozzuk gazdasági programunkat, és megkezdjük az előkészületeket a helyhatósági és az idő előtti parlamenti választásokra. - Annak idején, amikor az önök pártja alakult, szó volt a Demokrata Párttal való esetleges egyesülésről is. Mi az akadálya, hogy ez létrejöjjön? - A Demokrata Párt elnöke, Ďuriš úr a két párt egymás melletti működését tartja célszerűbbnek, szerinte még nem érett meg az idő az egyesülésre, az állampolgárok ezt nem fogadnák el. Ezzel én nem értek egyet, szerintem az emberek végre megértették, hogy a baloldal nem nyújt semmiféle alternatívát, és kiutat keresnek. Ezt a kiutat egy erős jobboldali pártban találnák meg. Csak a demokraták vezetőin és a párt tagjain múlik, hogy e mellett döntsenek. - A szlovákiai magyar politikai szubjektumokkal milyenek a kapcsolataik? - Nagyon jól együttműködünk a Magyar Polgári Párttal és személyesen A. Nagy Lászlóval, gazdasági elképzeléseink csaknem megegyeznek. Dél-szlovákiában önkormányzati szinten is jól együttműködünk a magyarokkal. - Az esetleges idő előtti parlamenti választásokon Ön szerint milyen eséllyel indulnának? - Ha a közvélemény-kutatások eredményei szerint elég erősek leszünk, egyedül is indulnánk, de ha nem - pragmatikusok vagyunk -, a kereszténydemokratákkal már tárgyaltunk egy esetleges választási koalíció lehetőségéről. Ján Čarnogurskýval egyetértettünk abban, hogy nem követhetjük el mégegyszer ugyanazt a hibát, mint a legutóbbi választásokon, amelyeken a jobboldal éppen a megosztottsága miatt szenvedett vereséget. - Elhangzott a javaslat, hogy az egyesült párt neve Konzervatív Demokrata Párt legyen. Ez az egyetlen javaslat, vagy van egyéb is? - Olyan javaslat is, hogy a névben szerepeljen a polgári megnevezés is, esetleg mint Polgári Konzervatív Párt, de erről majd az egyesülő kongresszus dönt. (gaál) MAGYAR KÉPVISELŐK TALÁLKOZNAK FIATALOKKAL Az Együttélés képviselői Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet és Komlóssy Zsolt május 26-án találkoztak Udvardy Péterrel, a Diákhálózat és Pál Tiborral, a Magyar Ifjúsági Szövetség képviselőjével. Az Együttélés tájékoztatása szerint a megbeszélés témája a magyar politikai mozgalmak és pártok, valamint elsősorban a parlamenti képviselők és a magyar ifjúsági szervezetek közti kapcsolatok kialakítása és rendszeresítése volt. Megegyeztek abban, hogy a jövő hétre kezdeményeznek egy találkozót a magyar parlamenti képviselők és a hat magyar ifjúsági szervezet képviselői között. A megbeszélés programja az ifjúság különböző problémáival kapcsolatos tájékozódás és a rendszeres együttműködés kiépítése lesz. SZLOVÁK LAPOK A HATÁROKRÓL É$ A MAGYAROK KÖVETELÉSEIRŐL Flórián Lászlónak, az Együttélés képviselőjének a flensburgi nemzetközi konferencián mondott szavai nyomán a szlovák sajtóban megkülönböztetett figyelmet szentelnek a nemzetiségi kérdésnek, pontosabban a hazai magyar parlamenti pártok által előterjesztett követeléseknek. Újabb ürügy ez arra, hogy egyes politikusok kifejtsék magyarellenes nézeteiket, és hangot adjanak a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó sajátságos elképzeléseiknek. A Pravda ennek kapcsán interjút közölt Anion Hrnkóval, a Szlovák Nemzeti Párt ügyvezető alelnökével, aki úgy véli, hogy a magyar képviselők fellépései nem keltettek visszhangot a nemzetközi fórumokon. Hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a kisebbségek jogait, de csakis úgy, hogy a kisebbségi jogokat ne használhassák fel az állam integritása ellen. - Bármilyen kisebbségi jog leltétele az állam iránti lojalitás - mondotta. Szerinte az a mód, ahogy az Együttélés külföldön fellép, nem jelent semmi újat, mert a második világháború előtt hasonló gyakorlatot érvényesített a Szudétanémet Párt, illetve a Magyar Keresztényszocialista Párt (melyet nyilván tévedésből a történész Anton Hrnko Magyar Kereszténydemokrata Pártként emleget). Az irredentizmus legalizásálására irányuló kísérletnek minősítette azt a törekvést, hogy vizsgálják felül a gróf Esterházy János ellen hozott ítéletet. - A zsidók tragédiája KözépEurópában a német nácizmus expanziója alapján játszódott le. Esterházy gróf. mint politikus pedig nagymértékben elősegítette ezt az expanziót a mi geopolitikai térségünkben - mondotta szó szerint. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szlovák alkotmány európai színvonalon szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy véli, hogy a történelmi tapasztalatokból kiindulva az alkotmánynak garantálnia kell: a kisebbségi jogokat nem használják fel az állam integritásának megbontására. - Egyszer már kihasználták ezeket a jogokat az állam dezintegrációjára és ebből világkatasztrófa keletkezett. Hrnkót az Együttélés javaslatai arra emlékeztetik, amit a politikában faji megkülönböztetésnek neveznek. Ugyancsak történésszel készített interjút a Smena. Ladislav Deák, a Szlovák tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa kifejti: mivel ma a határok nem változtathatók meg erőszakkal, a magyar politika koncepciót dolgozott ki a határok békés megváltoztatására. Ennek egyik módját a Kárpátok Eurórégióban véli felfedezni, a másik pedig a dél-szlovákiai területi autonómia, amelynek megalakulását szerinte népszavazás követné a Magyarországhoz való csatlakozásról. Bírálta Imrich Andrejčák védelmi minisztert, aki szerinte nem gondolta végig a következményeket, amikor felajánlotta, hogy a magyar hadsereg egységei a szlovákiai gyakorlótereken is kiképzésben részesülhetnek. Flensburg kapcsán egyedül a Práca adott teret a másik félnek - Duray Miklóssal beszélgetett. Az Együttélés elnöke többek között leszögezte, hogy a szlovák hírügynökség olyan szavakat adott szájába, amelyek nem hangzottak el, hiszen ő nem is vett részt a tanácskozáson. Ismertette, mit kifogásol az Együttélés a szlovák alkotmányban, hangsúlyozva, hogy a kisebbségek jogait az alaptörvény kétértelműén fogalmazza meg és nem tartalmaz garanciákat. Felvetette, hogy az alternatív iskolák létesítésével összefüggésben fennáll a bársonyos etnikai tisztogatás lehetősége. Ismertette azt a határozati javaslatot, amelyet az Együttélés és az MKDM képviselői terjesztettek elő Szlovákia ET-tagságával kapcsolatban és beszámolt a már benyújtott törvénymódosítási javaslatokról is. Leszögezte: - Valamennyi javaslatunk az Európa Tanács szerveinek ajánlásaiból indul ki. Az a célunk, hogy minél előbb hajtsák végre azokat a változtatásokat, melyek lehetővé tennék Szlovákia belépését ebbe a szervezetbe. Szándékunk tehát pontosan ellenkezője annak, mint amivel vádolnak bennünket. Lalumiére

: Szlovákia nyitott a magyar kisebbséggel szemben A Lidové novinynak nyilatkozva Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára kifejtette, hogy a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban magyarázatot és biztosítékokat kértek a szlovák vezetőktől. - Minden okunk megvan arra, hogy úgy gondoljuk, néhány héten belül megkapjuk ezeket - mondotta. A szlovák kormány kötelezte magát, hogy módosítja az egyes vitatott törvényeket. A szlovák vezetők megígérték, hogy nyitottak lesznek a magyar kisebbség követeléseivel szemben - szögezte le. -ÚNEMZETKÖZI ARUMINTAVASAR KASSÁN (Munkatársunktól) - A pozsonyi Incheba Rt. rendezésében tegnap megnyitotta kapuit a Region Market '93 kassai nemzetközi árumintavásár. A kassai sportközpont sportcsarnokában háromezer négyzetméternyi kiállítói területen 108 cég - köztük hét nyugat-európai illetőségű - kínálja termékeit. A megrendelők háztartási cikkek- és irodaberendezések, elektronikai, szállodai-éttermi tartozékok, ruházati cikkek, mezőgazdasági, kertészeti gépek és berendezések, hangszerek, játékok, sportszerek, kozmetikai cikkek, valamint a személyi-, az ingó ós ingatlan biztonságát szavatoló berendezések. között válogathatnak. Az árumii itavásár május 31-éig tart nyitva. (-szák) PÁBTÜK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Az MPP indul a losonci választásokon (Munkatársainktól) - Gyakran bírálják a magyar-szlovák kapcsolatokat, felróják a dialógusok hiányát, pedig a parlamenten kívül jó az együttműködés - mondta A. Nagy László elnök a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén, majd három pozitív példát is felsorolt: a februári kassai főpolgármester-választásokon a KDM, a PDP, a KDP és az MPP közös jelöltje győzött, a múlt héten Komáromban Konzervatív-Liberális Konferencia néven egy jobboldali tömörülés jött létre, amely a Polgári Demokrata Párt, a Konzervatív Demokraták Pártja, a Magyar Polgári Párt, a Demokrata Párt, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös szerve, a holnapi Losonci polgármester-választásokon pedig a kilenc jelölt egyikét, Katarína Demjánovovát az MPP és a Konzervatív Demokraták Pártja közösen indítja. Az MPP Országos Tanácsának szombati üléséről szólva Petöcz Kálmán szóvivő nagy vonalakban ismertette a párt készülő kisebbségi törvénytervezetét, amelyben a területi önkormányzat és a perszonális autonómia közül az MPP az utóbbi lehetőséget részesíti előnyben. Tóth János alelnök a párt szociális és gazdasági programjáról beszélt. Újságírói kérdésre válaszolva A. Nagy László elmondta, hogy az egyes tárcák élén kilátásba helyezett személycseréket nem tartja megoldásnak. - Ez csak a cégtábla átfestése lenne, itt csak egy új kormányprogram segíthet - mondta. KDM: Kommunista praktikák a DSZM-ben - A DSZM és a KDM múlt heti találkozója, még ha nem is hozott sok eredményt, mégis a politikai kultúra fejlődését jelzi - mondta a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén Ivan šimko alelnök, majd megjegyezte, hogy a KDM-pártiak és más ellenzékiek különböző funkciókból történt viszszahívásának politikai indítékát a DSZM tagadja, pedig az ugyanolyan alapokon történt mint a hetvenes években, csak akkor a CSKP, most pedig a DSZM végezte a tisztogatást. A sajtóértekezlet végén Šimko alelnök tolmácsolta Anton Neuwirth tiszteletbeli elnök értesülését, miszerint az egészségügyi miniszter fel kívánja számolni a galántai kórházban működő, külföldön is hírnevet szerzett, a végtagok amputációját megelőző antidiabetikus osztályt. (g|) SZNP: Népirtás Szlovákiában - A szlovákiai magyar politikusok nacionalista indulatokat szítanak, hogy Dél-Szlovákiában is olyan helyzet alakuljon ki, mint Jugoszláviában, s ezzel megteremtsék az államhatárok revíziójának feltételeit - jelentette ki Marián Andel, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője a párt tegnapi sajtóértekezletén, amelyen egyébként a szokásosnál is többet foglalkoztak velünk. Az oktatási autonómia követelésével vitázva, Marián Andel megemlítette; 197 olyan község van Szlovákiában, ahol nincs szlovák iskola. Állítása szerint Szlovákia az egyetlen olyan állam, amely a saját területén élő saját lakosságán népirtást követ el, s mindez oda vezet majd, hogy két év múlva 380 község marad szlovák iskola nélkül. Az SZNP vezető politikusa ennek a helyzetnek a megoldását abban látja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban kötelezően bevezessék a szaktantárgyak (pl. a természetrajz) szlovák nyelvű oktatását, merthogy ez felel meg az európai normáknak. Ľudovít Černák az SZNP elnöke a vegyes lakosságú területeken szerzett tapasztalatairól számolt be. Bizakodva nyilatkozott arról, hogy az ott élő magyarok nem támogatják a szlovákiai magyar pártok politikusait, sőt, nem is vallják magukat magyaroknak. Cérnák úr tapasztalatai szerint ezek az emberek magyarul beszélő szlovákoknak tekintik magukat, ugyanúgy, ahogy a Belgiumban élő német ajkú lakosság is németül beszélő belgának vallja magát. xxx Nem tudhatom, kikkel találkozott a Szlovák Nemzeti Párt elnöke DélSzlovákiában, s nem is feltételezhetem, hogy magyarul beszélt volna azokkal, akik - állítása szerint - magyarul beszélő szlovákoknak vallották magukat. Egyáltalán nem vonom kétségbe, hogy akadnak magyarul beszélő szlovákok vagy - mert ilyen is van - szlovákul beszélő magyarok. A legutóbbi népszámlálás során viszont 566 471 szlovákiai lakos irta be a kérdőívbe, hogy magyar. No persze tudom, Černák úr pozitív példát akart említeni. Fogalmazhatok pontosabban is: vágyálmait valóságként tálalta. Javára írni még csak az eredetiséget sem tudom. Néhány éwel ezelőtt ugyanis egy kelet-európai despota tartotta kívánatosnak, hogy az országában élő magyarok magyarul beszélő románoknak vallják és tekintsék magukat. Ceausescunak hívták. (fekete) AHOGY ÉN LÁTOM A TÖRTÉNELEMTUDÁS RABSÁGÁBAN Már huzamosabb ideje nyomon követhető a hazai sajtóban, hogy valahányszor rajzolódni kezd a szlovák-magyar kiegyezés egy-egy mozzanata a láthatáron, mindannyiszor kisebb-nagyobb sajtókampány bontakozik ki Pozsonyban annak bizonyítására, hogy a közeledés pedig lehetetlen. És következnek az „érvek". Amelyek úgy kilenctized részben történelmi argumentumok. Ezúttal ismét történész figyelmezteti külügyminiszterünket a két szomszédos állam közös dolgai rendezésének lehetetlenségére. Jozef Moravčík ma Budapestre érkezik, erre tegnap interjú jelent meg a Smenában Ladislav Deákkal, a tudományok kandidátusával, aki már több mint húsz esztendeje foglalkozik a szlovák-magyar kapcsolatok történetével. Az a Ladislav Deák nyilatkozott, aki csaknem Szlovákia magyarországi nagykövete lett, és még nincs kizárva, hogy az is lesz. Bizonyára mindent tud, amit ebben a diszciplínában tudni lehet. Biztos vagyok benne, hogy tudja, mégpedig a lehető legrészletesebben, hogy mi történt a Kárpát-medencében a népvándorlás szintén huzatos évszázadaiban, tudja, miként sikerült a szlovákoknak fennmaradniuk a magyar állam megalakulása és az első világháború vége közötti ezer esztendő alatt, tudja, hogyan történt a bécsi döntés 1938-ban, majd a csehszlovák állam visszaállítása 1945-ben Egyet azonban vagy nem akar tudni, vagy nem képes felfogni; most olyan viszonyok alakultak ki térségünkben, most olyan jelenségektől terhes a régiónk, amelyek máshoz, korábbihoz nem hasonlíthatók. És olyanokká váltak a nemzetközi feltételek, Európa viszonyai, hogy fölöttébb sántít a kérdések megoldása során minden történelmi párhuzam. Nem Ladislav Deák az első, aki térségünkben beleesett a történelemtudósi ismeretek csapdájába. Mindent tud, ami a múltban történt, minden jelenséget össze tud hasonlítani korábbi jelenségekkel, folyamatokkal, a jelenkori történésekhez azonban nem tud „hozzányúlni". Persze, ennek a jelenségnek más országokban is tanúi lehetünk. Magyarországon is, de talán sehol oly tömény formában, mint Szlovákiában. Legfeljebb talán még Romániában a mienkhez hasonló mértékű a múlttal érvelés. Saját nemzete ellen vétkezik az a politikus, történész, vagy szociológus, aki azt állítja, hogy eleve lehetetlen a szomszédos államokhoz fűződő viszony pozitív formálása. Márpedig Ladislav Deák, a jelenleg mérvadó szlovák történész interjújának most is ilyen a kicsengése. Úgy tesz, mintha még sohasem hallott volna arról, hogy milyen szerződést kötött Magyarország Ukrajnával. Mintha még sohasem tapasztalta volna történészként, hogy a politikában mennyire relatív érvényű az a szó, hogy „soha". A magyar miniszterelnök ugyan azt mondta, hogy soha nem kötne más szomszédos országgal olyan alapszerződést, amely az ukrán-magyar szerződéshez hasonlóan abszolutizálná a határok változtathatatlanságát, de hát egy történésznek kellene a legjobban tudni, hogy a kormányok sem örökéletüek, és egy adott kormánytól sem lehet elvárni, hogy egy bizonyos pillanatban kijátsza az összes ütőkártyáját. Még egy múltba tekintgető történésztől is súlyos komolytalanság, hogy az egyedi jelenségeket fő irányvonalként prezentálja, a politika fő vonulatáról pedig hallgat. Király B. Izabellának a NagyMagyarországról kifejtett, úgyszólván az egész magyar parlament által szánakozva megmosolygott fejtegetését a magyar politika fő áramlataként tünteti fel a szlovák történész, miközben a Smena olvasóinak eligazítására törekedve egy szóval sem említi, hogy a budapesti törvényhozás elsöprő többséggel fogadta el a magyar-ukrán alapszerződést, amely abszolutizálja a határok sérthetetlenségét. De a Kárpátok Eurorégiójának lehetőségei is csak a magyarok cselszövéseit juttatják az eszébe. Valóban nem tud mit kezdeni a jelennel, nem tudja, vagy nem akarja felfogni, hogy az Eurorégiók keretében való együttműködéssel felkészülhetnénk az európai szervezetekhez való csatlakozásra, főképp pedig bizonyíthatnánk, hogy képesek vagyunk új kategóriákban is gondolkodni. A Deák-interjú ismét Clemenceau, a Tigris szállóigévé vált mondatát juttatja az eszembe: „Franciaországot egyszer még a professzorok teszik tönkre." Kár, hogy egyes nagykövetjelöltek történelemtudásuk rabságában sínylődnek Bénítóan hatnak. TÓTH MIHÁLY