Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 120. szám, szerda

ft/szó— A KISEBBSÉG ÉS A TÖBBSÉG SOKSZEMKÖZT EGY TÉMÁRÓL A szlovák kormányhivatal és a Minority Rights Group - Slovakia Kassán háromnapos szemináriumot rendezett, melynek témája a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken való együttműködés volt. A rendezők erre az eszmecserére brit szakembereket hívtak meg, s így a hazai nemzetiségi szervezetek jelen tevő képviselőinek tehetőségük nyílott arra, hogy az angliai kisebbségi politika gyakorlatával megismerkedjenek. A szeminárium során módot kerítettünk rá, hogy Roger Watkins úrral, a nagy-britanniai kormány tanácsosával, Valerie Davíes oktatási szakfelügyelővel és Bauer Győzővel, a Csemadok országos elnökével szót váltsunk. MOZAIK STELCZER ELEMÉR, A BUDAPESTI ESTERHÁZY-EMLÉKTÁBLÁRÓL KEZDEMÉNYEZÉSÜNKNEK VOLT ÉRTELME Esterházy János egyéniségét idéző megemlékezéssel gazdagodott idén a pozsonyi Duna utcai magyar gimnázium ballagási ünnepsége. A végzős diákoktól búcsúzó tanári kar vendégül látta Stelczer Elemért, a magyarországi Esterházy Emlékbizottság elnökét, aki az iskolának adományozta a budapesti Esterházy János-emléktábla leleplezéséről készült videófelvétel másolatát. Stelczer Elemér a Duna utcai tanárokkal folytatott kötetlen beszélgetést követően szerkesztőségünkben is megállt. • Stelczer úr, az ön nevét sokan az édesapja révén valószínűleg eleve összekapcsolják a doktori címmel. -Ezt már megszoktam, természetesen nem mulasztom el a helyreigazítást, igaz, keserű mosollyal. Jóapám jogászdoktorként a szlovák állam idején az Esterházypárt igazgatója volt. Engem viszont a háború után a „fordulat" évében kizártak a pesti közgazdasági egyetemről így nem hogy doktorátust, még diplomát sem szerezhettem, örültem, hogy elvégezhettem egy gépkocsivezetői tanfolyamot. • Viszont a rendszerváltás óta eltelt időszakban néhány újságcikk nyomán, gépkocsivezetőként ismertebbé vált a neve, mint azt bárki gondolta volna. Hisz ön a budapesti Csehszlovák Kulturális Intézet alkalmazottjaként 1970-ben azt a megbízatást kapta, hogy az ankarai nagyköveti tisztségből felmentett Alexander Dubčeket a budapesti Ferihegyi repülőtérről Pozsonyba szállítsa. - (gy van. Megvallom, hogy ahol csak lehet, mindenütt eldicsekszem ezzel a pozsonyi úttal. Azóta, hogy Alexander Dubčeket autósztrádán érte a végzet, sokszor felidéződik bennem az akkori roppant felelősségérzet és belső feszültség. Szinte újraélem, micsoda megnyugvást jelentett, amikor Pozsonyba érkeztünk és Alexander Dubček otthonába invitált, abba a szalonba, amelyet azóta oly jól ismernek a televíziónézők. • Mit jelentett önnek a Duna utcai ballagás? - Roppant hálás vagyok a meghívásért. Felemelő érzés volt együtt dúdolni a Gaudeámus igiturt, három érettségiző osztály diákjaival együtt. Három osztály! Szinte hihetetlen. Megfiatalodva, a kisebbségi öntudat erejébe vetett hittel várom a hétvégi ötvenéves érettségi találkozónkat. • Engedje meg, hogy kellemes emlékidézést és szórakozást kívánva visszakanyarodjunk a budapesti Esterházy János-emléktáblához. Az aktust nyilván nemcsak budapesti helytörténeti eseménynek szánták. -Valóban. Mi, amikor elhatároztuk, hogy emléktáblát helyezünk el annak az épületnek a falán, amelyben Esterházy János a háborús években budapesti tartózkodása során lakott, s ahonnan a nyilasok elhurcolták, nemcsak egy emlékhelyet kívántunk megörökíteni. Számoltunk azzal, hogy jó ideig itt lesz az a zarándokhely, ahol a szlovákiai magyarok is Esterházy emlékének adózhatnak. Úgy érzem, kezdeményezésünknek volt értelme. (kiss) ROMLO KÖZBIZTONSÁG FIGYELMEZTETŐ ADATOK KELET-SZLOVÁKIÁBÓL 1993. MÁJUS 26. MURÁNY-VÖLGYI MAGYAR ALAPÍTVÁNY (Munkatársunktól) - Három Murány-völgyi település, Lice, Gice és Gömörliget önkormányzatának, valamint a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának kezdeményezésére e három község önkormányzata A Murány-völgyi magyar falvak kultúrájáért alapítványt hozott létre. Az alapítvány célja a Murányvölgyi magyar falvak kultúrájának, oktatásügyének, műemlékvédelmének, közművelődésének támogatása. A három önkormányzat megegyezett, hogy az alaptőkét egyenlő arányban teszik le,- az önkormányzati döntéstől függően falvanként tíz- vagy tizenötezer koronát. A hivatalos formaságok elintézése, a bankszámla megnyitása után pedig várják a további támogatásokat is. Fábián Edit, a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának titkára elmondta, a Rozsnyói járásnak erre a vidékére ritkábban jutnak el a magyar kulturális rendezvények, ezért szeretnék, ha az alapítványi pénz egy részét arra használnák, hogy Murány-völgyi nyár névvel évente rendszeresen egy nagyobb tömeget megmozgató rendezvényt szerveznének belőle. A három település vezetése elfogadta a javaslatot azzal, hogy a rendezvényt váltakozva tartanák a három falu valamelyikében. Az első Murány-völgyi nyárnak már a helye és időpontja is ismert: július 25-én tartják Licén, amikor egyúttal a falu 750. születésnapját is megünneplik majd. (k-t) KÖZLEMÉNYEK A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége központi irodája értesíti az érdeklődőket, hogy a már korábban meghirdetett magyarországi nyári továbbképzések többségére még jelentkezőket várunk. (Kivétel Budapest - magyar, Szeged - magyar irodalom. Nyíregyháza - fizika). Jelentkezési határidő: május 31. Egyúttal kérjük az SZMPSZ második nyári egyetemén (Deáki, július 11-17) részt venni szándékozó kollégákat, hogy legkésőbb június 5-ig jelentkezzenek be. A tervezett programban délelőttönként általános pedagógiai, pszichológiai és nevelési tárgyú előadások szerepelnek. Délutánonként szakfoglalkozásokra kerül sor az alábbi csoportokban: 1. óvodák, 2. alapiskola 1-4 évfolyam, 3. történelem, 4. fizika, 5. ének-zene, 6. idegennyelvek (angol, német), 7. iskolavezetés, 8. magyar irodalom, 9. környezetvédelem. Bővebb tájékoztatást valamennyi rendezvényről az SZMPSZ járási elnökei, illetve a központi iroda dolgozói nyújtanak. (Telefon 0819/40 76) . Jelentkezni az alábbi címen lehet: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, P. 0. BOX 100, 945 01 Komárno 1. * * * A Galántai Magyar Tannyelvű Nyolcéves Magángimnázium igazgatósága értesíti az alapiskolák negyedik osztályos tanulóit, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az 1993/94-es tanévben két első osztályt kívánunk nyitni. Iskolánkban .a szülők és a tanulók megelégedettségére, szeretetteljes légkörben, kitűnő tanárok oktatnak. Ebben az évben már jelentős sikereket értünk el magyar nyelvben és matematikában a járási, kerületi, országos és nemzetközi versenyeken. Tanulóinkat tudatosan készítjük fel az egyetemekre, és a felső évfolyamokban irodavezető-adminisztrátor szakon képzést nyerhetnek a vállalkozás, könyvelés és a jog alapjaiból. A nyári szünetben Angliában, Németországban és Észak-Szlovákiában biztosítjuk a nyelvtanulást. Minden évben erdei iskolába megyünk, és legjobb tanulóink a tandíjat olaszországi kirándulás formájában visszakapják. A távolabbi lakók számára a jövőben Galántán biztosítunk kollégiumi ellátást. A magángimnázium várja azoknak a tanulóknak a jelentkezését, akik kitűnő képzésben akarnak részesülni. Címünk: Magángimnázium Hlavná (Fő) u. 16 924 00 GALANTA telefon: 0707/57-80 • Watkins úr, önök harmadik napja tartózkodnak Kassán. Mindenekelőtt arra lennénk kíváncsiak, hogy érzik itt magukat? - Az első benyomásaink jók. Mi itt elsősorban dolgozunk. Kár, hogy nincs több időnk, mert szívesen megismerkednénk a várossal is. Amit eddig láttunk belőle, az mélyen megérintett. • És milyen élményeket szerzett a szemináriumon? Felmerültek-e olyan kérdések, amelyek ismeretlenek voltak ön előtt? - Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy ennek az értekezletnek a megszervezését az angol külügyminisztérium támogatta. Engem ők kértek fel, hogy válasszam ki azt a hat embert, akivel a kisebbségi témakörről érdemleges dolgokat tudunk elmondani. • Korábban hasonló szemináriumot másutt nem is rendeztek? - Nem. Ez az első alkalom. A mondanivalónk - a termékeny vitából ítélve - felkeltette az érdeklődést, így nincs kizárva, hogy ezt a kezdeményezést a többi keleteurópai országban is folytatni fogjuk. • Nem gondolja úgy, hogy Kelet-Európa országaiban a nemzeti kisebbség kérdéskomplexuma bonyolultabb, mint önöknél? - Kétségtelenül. Fontos különbség ugyanis, hogy a mi kisebbségünk lényegében az elmúlt negyven évben érkezett Angliába, és önszántából jött, míg az itteni kisebbségek őslakosok, tehát annak az áldozatai, hogy a történelem során a nagyhatalmak miként húzták meg a térképen a határokat. Az itteni kisebbségeknek nem volt választási lehetőségük, és ez teljesen más helyzet. Be kell vallanom, ezt az állapotot teljes mélységében itt-tartózkodásom során értettem meg. Valerie Davies: - Nagy-Britanniában ma már a kormány és az önkormányzatok messzemenően támogatják a bevándorlókból kialakult kisebbségi közösségeket, de az is tény, hogy az őslakosok másságát annak idején a mi országunkban sem tudták elviselni. A második világháború után - csaknem 1970-ig - Angliában is az asszimiláció, a beolvasztás politikája dívott. A közfigyelem és az angol jog csak 1970 és 1980 között fordult a többi etnikum kultúrája felé, s jött rá arra, hogy talán nem is rossz, ha a kultúrák találkoznak, és sajátosságaikat megőrizve, egymást gazdagítva fejlödnek. Nyolcvantól kilencvenig aztán az erre vonatkozó törvényes garanciák is kialakultak, valamint azok a társadalmi szervek is, amelyek ellenőrzik a kisebbségi jogok érvényesülését. Bauer Gyözö: - Mi sem akarunk itt mást elérni, mint azt, hogy nálunk is felismerjék: a társadalom multifaktoriális jellege nem rossz, ezért az identitás megőrzése fontos feladat. Sajnos, egyes szlovák vezetők a mi társadalmunkat is szeretnék visszanyomni olyan helyzetbe, amilyen Anglia az ötvenes-hetvenes években leiedzett. • Watkins úr, lát-e az itteni nemzeti kisebbségeket illetően olyan veszélyforrásokat, amelyek a jugoszláviaihoz hasonlíthatók? - Nagyon sokat elemeztük ezt a kérdést, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a jugoszláviai helyzet nem azonos az ittenivel. Olyan veszélyforrások itt nincsenek. • Hadd kérdezzem meg ezek után, milyennek látja Európa egyesítésének esélyeit* - Két-három éwel ezelőtt még sokkal optimistább voltam, mert azt hittem, hogy az Európai Egyesült Államok megvalósítása felé haladunk. Ma ebben a kérdésben már sokkal óvatosabban fogalmaznék. • Mi, kelet-európaiak rontottunk el valamit? - Nem. Úgy érzem, hogy a fejlett nyugat-európai államok mondtak csődöt a kérdés rendezését illetően. Egyszerűen nem voltak felkészülve, nem tudták kezelni a felmerülő problémákat. • Hogy érzi, itt, Szlovákiában mit kellene megszívlelnünk? - Nemcsak Szlovákiában, hanem másutt is ajánlatos tudatosítani: egy társadalom demokratizmusának fokmérője, hogy miként bánnak a kisebbséggel SZASZÁK GYÖRGY (Munkatársunktól) - Stefan Straka őrnagy, a rendőrség kelet-szlovákiai nyomozó osztályának igazgatója első ízben hívta sajtóértekezletre az újságírókat; ennek az apropója nem éppen örömteli, mert kiderült, hogy a bűnözés az ország keleti részében eddig soha nem tapasztalt módon megnövekedett. 1993. január 1-jétől április 3-áig Kelet-Szlovákiában 10813 bűncselekményt jelentettek a rendőrségnek, 3282-vel többet, mint a múlt' év hasonló időszakában. A legkritikusabb helyzet a Kassa-vidéki járásban alakult ki, ahol 75 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Kassán sem sokkalta jobb a helyzet, 67 százalékos növekedést mutat a bűnügyi statisztika. A homonnait kivéve minden járásban romlott a közbiztonság. 1993 első negyedében 4201 betöréses lopást hajtottak végre - főleg hétvégi házakba, üzletekbe hatoltak be. Az utcai lopások, zsebtolvajlások száma is elérte a 3311-et. Divatba jött az autólopás is. A 461 eltulajdonított gépkocsi közül a rendőrségnek eddig mindössze 139-et sikerült megtalálnia. Aggasztó méreteket kezd ölteni a gazdasági bűnözés. Az év első négy hónapja alatt regisztrált 526 bűncselekmény több mint 302 millió korona kárt okozott. Négy esetben hamis iratokkal, pecséttel, lopott személyazonossági igazolvánnyal, ügyesen kitervelt módon bankból 15 millió koronát vettek fel illetéktelen személyek. Növekszik az adócsalók tábora is. 1993 első negyedében a rendőrség 16 esetet leplezett le, melyek során az államot ért kár meghaladta a 47 millió koronát. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az értékelt időszakban Kelet-Szlovákiában 11 gyilkosságot is elkövettek, láthatjuk, hogy a bűnmegelőzés érdekében mindnyájunknak ajánlatos lenne változtatni a magatartásunkon, ugyanis a rendőrök arról panaszkodtak, hogy a polgári lakosság nemigen segíti, sőt sok esetben még nehezíti is a bűnüldöző szervek munkáját. (-szák) EMBERT ÖLT A KERÉKPÁRTOLVAJ Május 21-én este a kaposkelecsényi vendéglőben szórakozó fiatalemberek közül a 20 éves Cserép Norbert arra lett figyelmes, hogy az épület előtt leállított kerékpárját valaki el akarja vinni. Odafutott, ám a tolvaj kést rántott, és... A fiatalember kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Röviddel utána kórházba került a 19 éves tettes is, mert a szomorú esetet követően a szemtanúk elfogták őt, és alaposan megverték... (g-f) AHOGY ÉN LÁTOM MEČIAR BALRÓL KÉNYTELEN ELŐZNI Nálunk minden előfordulhat. Netán még az is, hogy csoda történik, és Vladimír Mečiar az amerikai élmények hatására elfelejti a múltját, a problémák csak állam általi megoldásához való vonzódását és holnaptól kezdve meghirdeti az Új Irányvonalat, amely a gyakorlatban azt jelentené, hogy komolyan veszi a privatizálást, hogy lemond az életképtelen állami vállalatok burkolt vagy kevésbé burkolt támogatásáról, hogy egyértelművé teszi a Nyugat és Kelet alternatívájához fűződő viszonyát és így tovább. Tegyük fel, hogy ezt ki is nyilvánítaná, és beismerné, a Churchill után szabadon idézett könny- és verejtékhullajtásról szóló tételének megfogalmazásakor arra gondolt, hogy lábszagú populizmus helyett voltaképpen mindig is egy nyugati típusú társadalomépítési modell lebegett lelki szemei előtt. Félő, hogy még az ilyen gyökeres szemléletváltásnak is ugyanaz lenne az eredménye, mint az 1989 ősze óta tett, korábban nem kimondottan szocialisztikus politikai erők által „vezényelt" összes többi próbálkozásnak. Ahogy telik a tavaly júniusban kezdődött négyéves megbízatási időszaka ennek a parlamentnek és ennek a kormánynak, egyre valószínűbb, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 1996 utáni alternatívája a Demokratikus Baloldal Pártja lesz. Lehangoló cinizmussal akár így is fogalmazhatnánk: Szlovákia lakossága többségének szocializmusban gyökerező és szocialista minőségű kísérletező kedvét e két baloldali politikai erő törekvései határolják be. Nincs kizárva, sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy Vladimír Mečiar minden hazai megnyilvánulását ez a felismerés motiválja. Amerikában egy hét alatt „felfedezte" ugyan, hogy Szlovákia nyugati imidzsének javítása csak a szocializmustól való távolodásunkon, főképp a tulajdonviszonyok megváltoztatásán múlik, félő azonban hogy amit négy nap alatt az USA-ban megtanult, azt itthon a körülmények hatására fél nap alatt elfelejti. Olyan kutyaszorítóba került, amelyből nincs kiút. Számára most, mozgalmának felmorzsolódása időszakában nem a kétségbeesetten szerveződő jobboldali blokk, nem is a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom az ellenfél, hanem Peter Weiss pártja, amelynek ráadásul - a bolsevik hagyományokhoz híven - a fegyelmezettség az egyik legélesebb fegyvere. Mečiar a Demokratikus Baloldal Pártjának közeljövőben kilátásai miatt lesz kénytelen fél nap alatt elfelejteni mindent, amit Amerikában megtanult. Mečiar Weissék miatt, ha akarja, ha nem, balról kénytelen megkísérelni az előzést. Ilyen a lakosság hangulata, és félő, hogy még ilyenebb lesz. Zbigniew Brzezinskivel találkozva megdöbbenve hallotta, hogy Reagan volt tanácsadója az európai posztkommunista országok harmadik csoportjába sorolta be Szlovákiát, azok közé, amelyek úgy 25-30 év múlva számíthatnak az Európai Közösségbe való felvételre. E kijelentésen eltűnődve bizonyára sok minden eszébe jutott a miniszterelnöknek. Eszébe juthatott, hogy Csehország és Magyarország a második csoportba soroltatott Brzezinski által, és az ilyen megállapításnak mindig kellemetlen mellékzöngéje van egy magát szlovák hazafinak minősítő politikus számára. Brzezinski minősítését bizonyára nem felejti el fél nap alatt. Legfeljebb úgy tesz, mintha el sem hangzott volna. Mečiar szereti a hatalmat, és olyanokkal van körülvéve, akik talán még nála is görcsösebben ragaszkodnak hozzá. Ha ilyen csapattal előzi balról a volt kommunista pártot, annak csak az lehet az eredménye, hogy Szlovákia nemcsak az 1992-1996-os időszak négy esztendejét veszíti el, hanem az utána következő négy évet is. És köszönhető ez annak, hogy Szlovákiában sajátos helyzet alakult ki a közép- és kelet-európai posztkommunista országok viszonylatában: két kommunista párt jött létre a korábbi egy helyett. A politikai váltógazdaság talán egészen az ezredfordulóig e két párt között valósul meg, az egyhelyben topogás minden következményével együtt TÓTH MIHÁLY