Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 119. szám, kedd

1993. MÁJUS 25. GAZDASÁG 6 AKÁRHOGY NEM ÉRHETŐ EL MAGAS TEJHOZAM CSÚCSGENETIKA-KINALAT AZ USA-BOL „A mezőgazdaságban sem szabad toporogni. Előre­menekülni, vagy tönkremenni lehet!" Ezzel a gondolat­tal vezette be előadását Akác Balázs, a világelső hol­stein-fríz csúcsgenetikát kínáló Holstein Genetika Kft. amerikai-magyar vegyes vállalat ügvezető igazgatója a közelmúltban a Hegyétei Mezőgazdasági Szövetke­zetben megtartott összejövetelen. A dunaszerdahelyi Ekotrend szervezte tejhigiéniai szakmai napon ugyanis - további magyarországi szakemberekkel egyetemben - érdekes előadást tartott a szlovákiai magyar tejter­melők számára. A Holstein Genetika társaságot három évvel ezelőtt Magyarország legjelentősebb mezőgazda­sági nagyüzemei alapították azzal a céllal, hogy a szin­tén alapító World-Wide Sires amerikai cég közreműkö­désével hozzájussanak az USA legkiválóbb tenyészbi­káinak mélyhűtött termékenyítő anyagához, és ezáltal biztosítsák szarvasmarha-állományuk kiválóságát, a te­henek magas tejhozamát, a tejtermelés jövedelmezősé­gét. Akác Balázs készséggel válaszolt az ÚJ SZÓ kér­déseire. PRIVATIZÁCIÓ A VILÁGBANK SZEMÉVEL A közelmúltban fejeződött be a Vi­lágbank Szlovákiába kiküldött delegá­ciójának útja. A tényfeltáró látogatás elsőszámú célja: az ország gazdasági helyzetének megismerése. Ennek ér­dekében a Nemat Shafik vezette kül­döttség ellátogatott többek közt a kas­sai gépgyárba és a Kelet-szlovákiai Vasműbe, a garamszentkereszti alu­míniumkohóba és a gyetvai nehézgép­ipari művekbe. Az egyesült államok­beli székhelyű pénzintézet egyébként már átutalt 40 millió dollárt, amit a ha­zai devizatartalékok megerősítésére használunk fel. Nemat Shafik delegá­cióvezető nem zárta ki további 200-300 millió dollár hitelezését a gazdaság élénkítésére, ezt azonban a látogatáson szerzett tapasztalatoktól tették függővé. Szlovákiában a Világ­bankot elsősorban a közlekedési és távközlési infrastruktúrában tervezett beruházások érdekelték, valamint a megépítendő földgáz- és kőolajveze­tékek projektjei. Tárgyaltak továbbá a minisztériu­mok, a Szlovák Nemzeti Bank döntés­hozóival, s a Világbank szakemberei a gazdasági tárca szervezésében sze­mináriumot tartottak a makroökonómi­ai kérdésekről, a vállalati szféra rest­rukturalizációjáról, a fizetésképtelen­ség kezeléséről, a munkanélküliségről és annak szociális kihatásairól. Sweder van Winjbergen előadásá­ban a Lengyelországban szerzett pri­vatizációs tapasztalatairól számolt be. Elterjedt nézet, hogy a vállalatok ma­gánkézbe adásának gyors tempóban kell történnie. A valóságban azonban mi a helyzet? Még a visegrádi négyek államaiban is vontatottan megy a pri­vatizáció. A lassúság Winjbergen szerint több okra vezethető vissza. Először: a volt szocialista állami vállalatok és a nyu­gati állami cégek közt gyökeres a kü­lönbség, a külföldi tapasztalatok csak részben ültethetők át Kelet-Közép-Eu­rópában. Másodszor: a hazai érdeklő­dők tőkehiánya. Harmadszor: a privati­záció kezdeti negatív hatása a foglal­koztatottságra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a cég magánkézbe kerülése után a meglevő munkahelyek 50 százaléka megszűnik. A gyors és széles körű nagyprivatizáció esetén ez példátlan szociális feszültségeket okozna. Egyet azonban gyorsan tisztázni kell: működtethető egy magánvállalat sikeresen, és egy állami is irányítható nyereségesen. Viszont a köztes álla­potban levőt semmiképpen sem lehet tartósan - dotációk nélkül - a víz fe­lett tartani. A bizonytalan tulajdonjogú cégek vezetői sokszor indokolatlanul magas fizetésemeléseket hajtanak végre, csak a napi szükségletek irá­nyítják lépteiket. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, ha a kormány a gazdasági és egyéb minisztériumokon keresztül tart­ja kézben a privatizáció folyamatát, a hivatalnokok hada lefékezi az ügyvi­telt. Ellenben a kereskedelmi bankok szakembereit lehet motiválni, hogy a privatizációs tervezeteket rövidebb idő alatt bírálják el. Ráadásul a pénzinté­zetek jobban tisztában vannak az egyes vállalatok anyagi helyzetével, a cégek potenciális lehetőségeivel. Ez nem azt jelenti, hogy a bankok a lehe­tő legjobban „vezényelnék le" a priva­tizációt, csupán azt - mindenképpen hatékonyabbá tennék az államtalaní­tás folyamatát, mint az állami tisztség­viselők. Összegzésül Winjbergen leszögez­te: a Kelet-Közép-Európa kormányai­nak nyújtott nyugati tanácsok jelentős része nem sokat ér, mivel a fejlett or­szágok tapasztalataiból indulnak ki. Térségünkben egyszerre kell privati­zálni, a bankszektort kialakítani, a pia­ci viszonyokat legiszlatív módon sza­bályozni, a csődtörvényt életbe léptet­ni, a szociális hálót kiépíteni és még sorolhatnánk. A dolgokat a maguk ösz­szességében kell vizsgálni. Mivel ilyen nagyszabású vállalkozásra eddig még nem volt példa, az útkeresésnek, a kí­sérletezésnek is helyet kell adni. Egy feltétellel: térségünk nem kísérleti la­boratórium, csak megfontolt döntések­nek szabad zöld jelzést adni, a rossz lépések milliók életét tennék tönkre, és a nemzetgazdaságok összeomlá­sát vonhatják maguk után. (sidó) • Előadásában ön bizonyította, hogy a holstein genetika meghódítot­ta a világot. Vegyes vállalatuk jóvol­tából a holstein-fríz tenyészbikák már a magyarországi tenyésztést is szol­gálják. Csehországban és Szlovákiá­ban tért tudtak-e hódítani? - A múlt év november végén Prá­gában a magyar szarvasmarha-te­nyésztésről, annak eredményeiről tarthattam előadást. A World-Wide Sires cégen keresztül értékes kap­csolatrendszert sikerült Csehország­gal kiépítenünk. Szlovákia esetében a földrajzi közelség garantálja, hogy kölcsönösen előnyösek legyenek kontaktusaink. Tavaly is részt vettem Szlovákiában hasonló szakmai talál­kozón. Meggyőződésem, hogy a sok­rétű személyes kapcsolat a konkrét üzletkötés előfeltétele. Szlovákiával üzleti kontaktusaink egyelőre nincse­nek. Az Alcsired-Progres magyar­szlovák vegyesvállalat bővítésének lehetősége viszont felmerült. Ha szlo­vák részről lenne partner, mi a ma­gyar oldalról hajlandók vagyunk be­társulni a vegyesvállalatba. A szak­mai nap is lehetőséget kínált az is­merkedésre, kapcsolataink megala­pozására. • Vállalatuk forgalmazza a kiváló tejminőség elérése szempontjából fontos szerepet játszó uddergold tőgy fertőtlenítő szert. Milyenek tredeti neve Bodrogmező, ma már azonban Pólyány néven él a vidék köztudatában. A Bodrogköz szívében csaknem 1500 hektáron gazdálkodó szövetkezet 1971 óta a szomszédos Szolnocskával közösen gazdálkodva próbál megfelelni a gazdasági élet egyre keményebb kihívásainak. Mond­hatni, hogy az utóbbi tíz évben ez si­került is, hiszen az eddigi eredménye­ik azt mutatják, a feltételekhez viszo­nyítva rentábilis volt itt a mezőgazda­sági termelés. A múlt idő használata azonban, úgy tűnik, nagyonis idősze­rű, mivel a hazai gazdaság általános válsága, s ezen belül a mezőgazda­ság egyre kritikusabb helyzete itt is mind nyomasztóbb teherként neheze­dik a termelőkre. Nincs tehát könnyű helyzetben Ko­pasz Viktor, a pólyányi szövetkezet elnöke, aki egy éve vette kezébe a gazdaság marsallbotját, azzal a feltett szándékkal, hogy a viharos vizekről biztos révbe vezesse az átalakult szö­vetkezet hajóját. Ebben a zűrös gaz­dasági helyzetben az egyik nagy sze­rencséjük, hogy nincsenek eladósod­va, napjainkban azonban már ez a megfontolt gazdálkodást sejtető muta­tó sem jelent kulcsot a bankok egyre szűkülő hitelkészleteihez. Pedig a me­zőgazdasági termelés jellegéből adó­dóan az első félévben nem nélkülöz­hetik a hiteleket, hiszen számottevő bevételekre csupán aratás után, a másik félévben számíthatnak. Jelen­leg nekik is legalább 2 millió korona működési hitelre lenne szükségük, hogy legalább a termésbiztosítás és a falunak járó ingatlanadó részleteit fi­zetni tudják. A fizetésképtelenség ördögi körébe kerülve az örvények őket is egyre mé­lyebbre húzzák. - Hiába több a követelésünk mint az adósságunk, a megbénult pénzfor­galom mellett fokozatosan az árufor­galom is holtpontra kerül. A sertése­ket például venné a húsüzem, de nem használatának magyarországi ta­pasztalatai? - Az uddergold tőgyfertőtlenítő el­terjesztésével Magyarországon sike­rült számottevően csökkenteni a tőgygyulladások számát. Rendszeres használatának viszonylag rövid időn belül érezhetők gazdasági előnyei. Rendkívül kedvezőek a tapasztalatok. Nem jód hatóanyagú, védi a bőrt és táplálja. Bimbófürösztéskor minden baktériumot és más fertőző mikroor­ganizmust megöl. Védőréteget alkot­va a következő fejésig minden fertő­zéstől távoltartja a tőgyet. • Magyarország mezőgazdasága már a rendszerváltást megelőzően lé­péseket tett Európa felé. Ön szerint mi a felzárkózás alapkövetelménye? - Ezt a kérdést szigorúan gazda­sági szempontból és nem érzelmi alapon kell megközelíteni. Nálunk is vannak politikusok és szakemberek is, akik a múltról beszélnek, nosztal­giával emlegetik a magyar tarkát. Nincs helye a letűnt időkből eredő ér­zelgősségnek. Észre kell venni, hogy a világ mezőgazdasága, és vele a magyar is, az elmúlt fél évszázad alatt rengeteget fejlődött. Nem lehet visszatérni a lovakhoz, szamarakhoz. A holstein-fríz tehénfajta olyan nem­zetközi megmérettetésből került ki győztesen, amely bizonyítja kiválósá­gát. Megtehetjük, hogy nem vesz­tud értük fizetni, s így kénytelenek va­gyunk tovább tartani őket, ami napon­ta darabonként 50 korona kárt okoz a szövetkezetnek - panaszkodott az el­nök. - Különböző pótmegoldásokkal próbáljuk ellensúlyozni a kiesést, töb­bek között mi működtetjük a Tranzit­gázvezeték üzemi étkezdéjét, de ez csak enyhe gyógyír a gondjainkra. A Kopasz Tibor: Működési hitelt kell szereznünk (Méry Gábor felvétele) legnagyobb probléma, hogy szinte le­hetetlen hitelt szerezni. Az Általános Hitelbank állítólag 70 millióval csök­kentette az idei felhasználható hitelke­retét, s ez a jelenlegi helyzetben még az életképes gazdaságokat is padlóra küldheti. Az ágazat közismerten deformált költség- és jövedelmi viszonyai tavaly már a pólyányi szövetkezetben is be­nyújtották a számlát. Hétmillió korona ráfizetés képében, amit ugyan a meg­lévő tartalékokból még sikerült semle­gesíteni, s így nullszaldósra zárhatták a gazdasági évet, a jövő azonban már itt is bizonytalan. Mi várható az idén? - Elsősorban mőködési hitelt kell szereznünk, hogy átvészeljük ezt a kritikus időszakot. Az átalakult szövet­kezetben már megtettük azokat a szükségesnek tartott lépéseket, ame­lyekkel a lehetőségek határáig meg­próbáljuk lecsökkenteni a költségfel­Ez a holstein-fríz nem karneválra készül; szerelése a tejhigiéniát szol­gálja szünk todmásul, de az élet megy to­vább. Jómagam nyolc alkalommal jártam az Egyesült Államokban, Nyu­használást. Hetven aktív dolgozóra csökkentettük a 213 tag által létreho­zott szövetkezetben a létszámot. Leé­pítjük a vetőmagtermelést, mivel, no­ha jól jövedelmez, a bevételek kés­nek, elmaradnak, s a jelenlegi hely­zetben ez nem tolerálható. Kétéven­ként saját vetőmagunkat vetjük, hogy ezáltal is csökkentsük a költségeket, egyúttal a pótalkatrészek és egyéb fo­gyóeszközök felhasználását is radiká­lisan visszafogtuk - foglalta össze dióhéjban az elképzeléseket Kopasz Viktor. A szorító pénzhiány feloldására hal­vány remény mutatkozik az egykori Agrokémiai Vállalat egyik részlegének eladásából származó bevételből. A közös vállalatot öt szövetkezet transz­formálta, s most árverésre adják, hogy az érte kapott összeget a beté­tek arányában egymás közt felosztva enyhítsenek pénzügyi gondjaikon. Ezen a vidéken nincs túl nagy igény a földvisszaadás iránt. A szö­vetkezet is csupán mintegy 50 hektár­nyi területet mért ki a tulajdonosok­nak. Bár az sem mondható, hogy a magángazdák és a szövetkezet veze­tése közötti kapcsolat felhőtlen lenne. - Egyesek nehezen értik meg, hogy nekünk előbb a saját munkánkat kell elvégezni, s csak azután vállalhatunk bérmunkát, nyújthatunk szolgáltatást ­vélekedett az elnök. A szövetkezet vezetői között immár túlsúlyban vannak a hazaiak. Ez is biztosítéka lehet annak, hogy a saját életterük fenntartásáért a lehető leg­többet tegyék. Ennek ellenére a jövő nem tűnik túlságosan rózsásnak. Hiá­ba az erőfeszítés, hiába a hatékony­ság irányába tett lépések, a válság szele itt lengedez a kiszáradt Tice ág partján. Azt azonban nem szeretnék megérni, hogy az egyedüli munkaal­kalmat jelentő szövetkezet a folyócska sorsára jusson. Pedig valaha az is vi­rágzó kertészetet öntözött vizével. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ gat-Európában is számos helyen megfordultam, így személyesen győ­ződtem meg a holstein-fríz térhódítá­sáról. A fajta népszerűsége nem vé­letlen: kiváló adaptációs képessége, más fajtákkal ellentétben, biztosítja a nagy hőmérsékleti különbségek prob­lémamentes elviselését. Nagyon bá­torítanám a szlovákiai farmereket, gazdákat, hogy térjenek át egy nagy­arányú keresztezési programra a fe­ketetarka holstein-frízzel. Ez ugyan nagyon komoly beruházást jelentene, de feltétlenül megéri. Ha a szlovák kormány technológiai és genetikai alapok szempontjából támogatna ilyen kezdeményezést, akkor bátran, halogatás nélkül lépni kellene. • Szlovákiában a mezőgazdaság átalakításának, a tulajdonviszonyok elrendeződésének valahol a kezde­tén járunk. Ez bizonytalan helyzetet jelent. Az átmeneti állapot Magyaror­szágon hogyan hat a tejtermelésre? - Nálunk is problémákkal teli az átalakítás folyamata. Ennek egyik oka az érzéketlen, szakszerűtlen privatizálás. Például egy 600 férő­helyes tehénfarmot nem lehet fél is­tállóként privatizálni, vagy szétvag­dalni a fejőházat. Akik ilyen dönté­seket hoznak, azok nem jártak is­tállóban, nem ismerik a mezőgazda­ság alapproblémáit. Azt is tudni kell, hogy egy tehénre legalább egy hektár tömegtakarmány-termőterü­letnek kell esnie. A kettőt nem lehet elválasztani. Silókukorica-termesz­tés nélkül elképzelhetetlen az ered­ményes tejtermelés. Mi is hosszú, izzadságos küzdelem árán vereked­tük ki, hogy a silókukorica-termelést ne kezeljék másodlagos tevékeny­ségként. Akárhogy nem érhető el magas tejhozam. Meg kell termelni a lucernaszénát, a nagy energiatartal­mú tömegtakarmányt is. Ha mindez megvan, nagyon jó minőségű fejő­berendezések használata mellett ga­rantálható a jó minőségű tej. (-zsár) TISZTÁBB LESZ A KESZTHELYI ÖBÖL Nemcsak az idegenforgalom, a víz­ügyi munkák is élénkülnek a Balaton partján. A keszthelyi öböl például az idén is nagyszabású kotrási munkák színhelye lesz, amelyet az Európai Gazdasági Közösségtől kapott pénz­ből vásárolt speciális kotrógéppel vé­geznek el. A 28 négyzetkilométer ki­terjedésű öbölnek mintegy 25-26 négyzetkilométerét kell kikotorni, a legszennyezettebb felső 20-25 centi­méter vastag réteg eltávolításával. A szennyezett iszap eltávolítása kedvezően hat majd a Balaton vizé­nek tisztaságára is. A tó 12 ezer négyzetkilométer kiterjedésű nádasá­nak tisztítására, a nád levágására, a korhadt nád eltávolítására a télen je­lentős összegeket fordított az illetékes vízügyi szervezet. Az új, a friss nád hatásos vízszűrő, s a nádasak a par­tokat az eróziótól is védik. Suha Szilveszter, a siófoki vízügyi kirendeltség vezető munkatársa azt is elmondta, hogy a lehullott csapadék hatására jelenleg a maximumon van a Balaton vízállása. A múlt évi tavaszi csapoláskor mintegy 50-60 millió köb­méter vizet eresztettek le a tóból. E mennyiségnek egy része az aszályos nyáron hiányzott. Pillanatnyilag vízlee­resztést nem terveznek. Hogy a Bala­tont újból csapolni kelljen, 4-5 centi­méterrel emelkedni kellene vízszintjé­nek. Egy centiméternyi balatoni vízál­lásemelkedés, vagy -csökkenés meny­nyiségileg 5 millió köbmétert jelent. Az északi és a déli parton is több helyütt folynak a Balatoni Hajózási Kft. beruházásában a kikötőben móló­és egyéb bővítési munkák. Az idegenforgalmi főszezon kezde­te előtt is érdemes arról szólni, hogy a nagyarányú kotrási munkák mellett a Balaton vizének tisztasága úgy is megőrizhető, illetve javítható, ha újabb és újabb szennyvíztisztító művek, ka­pacitások kerülnek üzembehelyezésre. Több önkormányzat is szándékozik ilyen beruházásokat indítani. Most mindenki abban bízik, hogy a Balatoni Regionális Tanács megalakulásával ezek a munkák új lendületet vesznek. CSERESZNYÁK ISTVÁN A TICE SORSÁRA JUT?

Next

/
Thumbnails
Contents