Új Szó, 1993. május (46. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-18 / 113. szám, kedd

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ szól 1993. MÁJUS 18. SZŐKE TISZA-KERINGO ÖSSZECSAPNAK AZ ERDÉSZEK AZ ÜDÜLŐVENDÉGEKKEL? A minap Kistárkányban az Aranyhomoknak nevezett kirándulóhely jelenéről és jövőjéről tanácskoztak. Egy járási erdészhivatalnok kijelen­tette: amíg nem lesz hivatalosan is üdülőteleppé nyivánítva az ottani folyópart, addig az erdőgazdaság a meglévő objektumok eltávolítását fogja követelni, s nem engedi meg, hogy ezerszámra érkezzenek oda a kempingezők... Az előzmények De ne vágjunk a dolgok közepé­be. Kezdjük azzal, hogy a kistárká­nyi Tisza-szakasz már évtizedek óta a széles környék kedvenc strandja. Sőt, a volt Csehszlovákia nyugati részéből is egyre többen töltötték ott szabadságukat. A vasutasok az összkomfortosnak nem minősíthető, de annál romantikusabb bungalók­ban tanyáztak szívesen, a többiek­nek sátor volt a hajlékuk, legújabban pedig személyautó vontatta lakóko­csik is szép számban parkoltak ott. Ugyanakkor megjelentek a gyorsbü­fék, lángosárusok és további lelemé­nyes vállalkozók. A törzsvendégek száma egyre gyarapodott. A közelmúltban az útépítők kor­szerűsítették a mezei utat, a vil­lanyszerelők pedig bevezették a vil­lanyt. A legutóbbi nyár derekáig kitű­nő hangulat uralkodott a szőke Tisza hazánkat érintő rövidke szakasza mentén. Mint derült égből a villámcsapás, úgy jött a Tőketerebesi Járvány- és Közegészségügyi Intézet fürdést be­tiltó rendelete, valamint az üdülőte­lep üzemeltetésének leállítása. A hi­giénikusok a nyaralóvendégek köré­ben jelentkezett bélfertőzés terjedé­sének meggátolása érdekében dön­töttek így. Mivel a szakemberek a fo­lyóból vett vízminták egyikében szal­monella baktériumot találtak, a sze­zon végéig már nem oldották fel a tilalmat. Sőt, tudatták a telep gond­noki tisztségét ellátó kistárkányi ön­kormányzattal: ha a szóban forgó térségben nem lesz vezetékes ivó­víz, továbbá mosdó, megfelelő illem­hely és szennyvíz-csatorna, akkor a telep üzemeltetését később sem engedélyezik. Teljesen felszámolni, vagy...? Az említett minapi tanácskozást a körzeti környezetvédelmi hivatal azért rendezte, hogy az ágcsernői vasúti csomópont képviselőit újból felszólítsa: rendezzék a parton elhe­lyezett ideiglenes bungalók, vasúti kocsik, illetve a telkek tulajdonjogi kérdéseit, mert ellenkező esetben jogtalan telekfoglalás és engedély nélküli építkezés címen pert indít ellenük. A felszólított vasúti üzemek nevében Krejza Ferenc, Bodnár Ist­ván, Takács János és kollégáik kö­zül senki sem tudta felmutatni a kért okiratokat. Kondás János felolvasott egy hivatalos levelet, mely szerint a villamosüzem két lakófülkéjének elhelyezését a volt járási nemzeti bizottság engedélyezte, ám maga is beismerte, ez nem helyettesíti a kért dokumentumokat. Michal Michalčík, a körzeti kör­nyezetvédelmi hivatal elöljárója egy újabb határidőt szabott meg az elő­írásoknak megfelelő okiratok felmu­tatására. Persze, a vasutasok azt szeretnék, ha házikóik a Tisza part­ján maradhatnának, mert a vasútnak összkomfortos üdülőház építésére nincs pénze, meg aztán sokaknak megfelel a szerény színvonalú, de olcsó, szép környezetben lévő üdü­lőközpont. Az állami hivatalok képviselői a törvényekre, az előírásokra hivat­koztak, s ekkor jegyezte meg az erdészhivatalnok a már említetteket. Természetesen az ellenérvekre sem kellett várni. Elhangzott például. hogy a folyópart nem az erdészeté, így oda mindenkinek szabad a be­lépés. A vita során tisztázódott: a kistár­kányi önkormányzat nem vádolható azzal, hogy saját szakállára kezdte az üdülőközpontot építeni, fejleszte­ni, ugyanis a mezei út portalanításá­nak költségeit néhány évvel ezelőtt a járás fedezte. A villanyvezeték elkészítésében a volt járási idegen­forgalmi igazgatóság is bábásko­dott. Állítólag azért, mert a tőketere­besi járási nemzeti bizottság annak idején helyi jellegű üdülőközpont­ként tartotta számon a Tisza-part kistárkányi szakaszát. A tanulmányterv túl szép... Petrik Árpád, Kistárkány polgár­mestere a tanácskozáson kifejtette: a helyi önkormányzat nem szeretné, ha a széles környék egyetlen kirán­dulóhelyét felszámolnák. Sőt, a falu a feltételek megteremtésén fárado­zik, csak... Tavaly például a járási környezetvédő hivatallal karöltve megrendelte a létesítendő üdülőköz­pont tanulmánytervét is. - Hogy ma mégsem tartunk előbbre, annak egy oka van, a pénzhiány - mondta. - A tanulmánytervért kifizettünk vagy harmincezer koronát, de a terv lebontásáról kénytelenek voltunk le­mondani. A higiéniai előírások (Gyökeres György illusztrációs felvétele) DOMOKOS GÉZA SZOLGÁLATA KÖSZÖNTŐ HATVANÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPJÁN PÁLYÁZAT A Szlovák Irodalmi Alap Eredeti Iroda­lom Osztálya pályázatot hirdet eredeti, magyar nyelvű művek megírására. Az alábbi kategóriákban lehet pályázni: a) költészet (versek, versciklusok) - legkevesebb 400 verssor; gyermek- és ifjúsági versek - legke­vesebb 200 verssor; próza (regény, novella, elbeszélés) - legkevesebb 100 gépelt oldal; gyermek- és ifjúsági próza - legke­vesebb 60 oldal. A kategóriában kiosztható díjak: 1. díj: 15 000 Sk 2. díj: 10 000 Sk 3. díj: 5 000 Sk b) drámai alkotások, rádiójátékok, tele­vízió-játékok, filmforgatókönyvek, irodalomtudományi müvek - legke­vesebb 100 oldal; tényirodalom - legkevesebb 100 oldal; A kategória díjai: 1. díj: 15 000 Sk 2. díj: 10 000 Sk 3. díj: 5 000 Sk A zsűri mindkét kategóriában különdí­jakat oszthat ki, illetve eltörölhet vagy megoszthat díjakat. A pályázat határideje: 1993. 10. 31. Pályázni csak eredeti, eddig nem publi­kált művekkel lehet. A pályaműveket a szerzők jeligével kötelesek ellátni, s a kéziratokat két példányban küldjék a Szlovák Irodalmi Alap cimére: LITERÁRNY FOND, Štúrova 14, 815 40 Bratislava. (y) Már nem Bukarestben lakik, ahol 1954-töl - miután a moszkvai irodal­mi főiskolán, Konsztantyin Pausz­tovszkij szemináriumában befejezte tanulmányait - otthona és munkahe­lye volt, hanem visszatért szülőföld­jére, merthogy ó is zágoni, mint Mikes Kelemen volt, s most arrafelé él, Sepsiszentgyörgyön. Nyugdíjas. Amióta - nem könnyű konfliktusok után - leköszönt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöki poszt­járól, minden bizonnyal a foglalko­zás rovatba ezt írná. Csakhogy Do­mokos Gézát nagyon nehéz nyugdí­jasként elképzelni. Vagy négy évtizedig a romániai magyar szellemi élet egyik nélkülöz­hetetlen szervezője volt. Amikor másként nem lehetett, mert a hata­lom nem engedte, a kultúra intézmé­nyeit építette ki, furfanggal, merész­séggel, ne féljünk kimondani: a szükséges megalkuvásokkal, de mindenkor mint a romániai magyar­ság utolsó védőbástyáját. Domokos Géza realista ember, aki meglátta azokat az esélyeket, melyeket a ke­gyetlen diktatúra tökéletlensége ha­gyott nyitva. Ezeket használta ki. Ekként építette ki, működtettette - egyre mostohább körülmények kö­zött - a legjelentősebb Magyaror­szágon kívüli magyar kiadót, a buka­resti Kriteriont. Teljes húsz évig. Székely munkásgyerek volt. Egy­szer elmondta ifjúságának meghatá­rozó élményeit. Érdemes ezeket feli­dézni ... A második bécsi döntés után Észak-Erdélyben a leventeok­tatók arra kényszerítették a román ifjakat, hogy magyarul énekeljék azt a Horthyról szóló nótát, amely így fejeződött be: ,,a két szeme játsza­dozik örömében, lova lába habot ver a piros oláh vérben..." Aztán a má­sik oldal: diákként látta azt a favágó rönköt, amelyen Szárazajtán a Ma­niu-gárdisták az ottani magyar pa­rasztokat lenyakazták. S végül az a tény, hogy olyan jeles, már régen világhírű írókkal tanulhatott együtt, mint Grigorij Baklanov, Jevgenyij Jevtusenko, Vaszilij Akszjonov, már az emberség és a népek egymásra­utaltságának tágabb körét is meg­mutatta számára. Volt újságíró, szerkesztőként szorgalmasan gyakorolta a gúzsba­kötve táncolás lehetetlen és mégis­muszáj-fogásait, mert nem tudott s nem is akart beletörődni a román nacionalizmus nemzetiségeket tipró politikájába. Híveket szerzett a ro­mán írástudók között. A Kriterion nem csupán a romániai magyar írás meghatározó erejű műhelye lett, ha­nem a többi romániai nemzetiség szellemi életének, a németek, a szlovákok, a zsidók, az ukránok, ugyanis túl szigorúak. Ha fürdőme­dencét kell építeni a folyópartra, ak­kor inkább bedobjuk a törülközőt, hiszen nekünk nemhogy százmil­liónk, de még egymillió koronánk sincs... Szerintem közös erővel azt kellene valahogy megoldanunk, hogy az üdülőtelep az eddigi kapaci­tással tovább üzemelhessen - folytatta. Pásztor János, a Királyhelmeci Körzeti Hivatal munkatársa szintén a pénzügyi lehetőségekhez mérete­zett fejlesztési terv elfogadása és megvalósítása mellett emelt szót, s azzal tulajdonképpen az üdülőte­lep fennmaradása mellett. Beruházó kerestetik... Az Aranyhomokról nem alakult ki mindenki számára elfogadható jövő­kép ezen a tanácskozáson sem. Jozef Sládek, a járási járvány- és közegészségügyi intézet igazgatója többször is megismételte, hogy inté­zetük az emberek, a kirándulók egészségét védi, tehát nem engedé­lyezheti egy olyan üdülőtelep üze­meltetését, ahol hiányoznak az alap­vető higiéniai feltételek. - Termé­szetesen, ha valaki a saját felelőssé­'gére az úgynevezett vad kempinge­zés mellett dönt, mi nem akadályoz­hatjuk meg abban - tette hozzá. A tanácskozásból kitűnt, a vasút házikóit nehéz lesz legálisan, a hi­giéniai szempontból is megfelelő üdülőobjektumokká nyilvánítani. Más kérdés, hogy a vasútnak egye­lőre valóban nincs pénze korsze­rűbb üdülő építésére. S hogy mi lesz a nem vasutas sátorozókkal? Nos, a hallottak alapján előfordulhat, hogy nem tudnak majd helyben üdí­tőitalokat, sem harapnivalót vásárol­ni. Az is valószínű, hogy az idei nyáron vezetékes ivóvíz, valamint higiénikus illemhely sem lesz még az Aranyhomok térségében. S hogy a helyi önkormányzat akkor cselek­szik-e majd helyesen, ha egy csep­pet sem törődik az üdülőteleppel - tehát még a szemetet sem szállítja el, s a tábori vécéket sem fertőtleníti -, vagy akkor - s ezt az illetékesek esetleg engedélyezetlen üzemelte­tésnek minősítve felróják ha az alapvető renddel a tőle telhető mó­don törődni fog, azt ki tudja ma eldönteni?! A kérdések kérdése tehát ma eb­ben az ügyben az: akad-e valaki, mondjuk a kistárkányi önkor­mányzat, vagy a Bodrogközi Falvak Társulása, esetleg hazai, vagy kül­földi vállalkozó, aki minden előírás­nak megfelelő nyári idegenforgalmi paradicsommá varázsolja e tenyér­nyi bodrogközi zugot? GAZDAG JÓZSEF a törökök, a tatárok, az oroszok, a szerbek kultúrájának is mentsvára, kiadói igazgatóként két korszakos vállalkozása volt: a Romániai Ma­gyar Irodalmi Lexikon és az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Ezt már Ceausescu semmilyen formában nem tűrhette, tehát betiltotta a mű­veket. Mostanában, részben Buda­pesten, folyik feltámasztásuk. Politikusi tevékenységét is a rea­lista látás határozta meg. Nem adta fel egy pillanatra sem a magyarság és általában a nemzetiségek jogait a hangzatos és a pillanatnyilag talán népszerű jelszavak kedvéért, nem kockáztatta a valóban elérhető célo­kért folytatott munkát. Sok keserű konfliktusba keveredett és igaztalan vádakkal is illették. A Ceausescu­szolgák részéről éppúgy, mint az 1989 decemberi események után. Ne játsszuk el az utókor ítélöszé­kének szerepét. Hiszen Domokos Géza közöttünk él és bízzunk ben­ne, hogy tovább dolgozik, noha ma tölti be hatvanötödik születésnapját. Stílusához hozzátartozott az is, hogy el tudta ismerni tévedéseit és soha nem adta fel a nemzetiségek, s kivált a romániai magyar nemzeti­ség ügyének képviseletét, még a legreménytelenebbnek látszó helyzetekben sem. B. J. Emberjogi szervezetek HUMAN POLGÁRI MOZGALOM A Human polgári mozgalom lét­rejöttéről és tevékenységéről Pe­ter Marianekkel, a szervezet elnö­kével beszélgettünk. - A Human megalapítása nem egy előre megtervezett folyamat volt, de amikor a nyolcvankilences forradalom után veszélyes jelszavak kezdtek terjedni Szlovákiában, mint például: Cigányokat Indiába, Ma­gyarokat a Dunán túlra, Zsidókat a gázba -, amelyekről láttuk, hogy veszélyeztetik a demokráciát, úgy éreztük, tennünk kell valamit. így jött létre egy szervezet, amely először csak reagált a hasonló megnyilvá­nulásokra, majd megpróbálta azokat megelőzni. Például már egy hónap­pal a nyelvtörvény elfogadása előtt vitatkoztunk erről a témáról, és rá­mutattunk, milyen veszélyeket hord magában. Ekkor láttuk, hogy szer­vezetten kell fellépnünk, és felvilá­gosító munkát kell végeznünk. Jogi személyként 1990 májusában je­gyezték be a szervezetet. - Mit tartanak a fö feladatuknak? - Elsősorban a destrukciós tevé­kenységek, például a nacionaliz­mus, a baloldali vagy jobboldali szél­sőséges megnyilvánulások megelő­zését. - Mekkora a szervezetük? - Mi nem tömegeket összponto­sítunk, nincs tagbázisunk, de van egy erős mag és vannak szimpati­zánsaink. Pozsonyban például 20-30 emberünk dolgozik. - Hogyan viszonyulnak a nemzeti kisebbségekhez ? - Számomra nem léteznek nem­zeti kisebbségek, nem léteznek nemzetek, számomra emberek lé­teznek. Emberek, akik tisztelik a sa­ját kultúrájukat, eredetüket és ra­gaszkodnak ezekhez a konzervatív értékekhez. Mi a pozitív emóciókat próbáljuk kiváltani az emberekből, a kisebbségiekből is. Azt is el kell azonban mondanom, hogy hiányol­tuk a kisebbségek képviselőinek je­lenlétét, amikor a nyelvtörvényvita idején az ö érdekükben álltunk ott a parlament előtt, vagy amikor a kö­zös állam érdekében szóltunk. -A szlovákiai magyar pártokkal milyen kapcsolatban vannak? - Mindegyik párttal összekötte­tésben vagyunk. Ideológiai téren nem, de az alapelvek, például az emberi jogok alapelve terén együtt is működünk. - Milyen az együttműködésük a többi szlovákiai emberjogi szerve­zettel? - Létezik Szlovákiában egy közös alap, a Béke Alapítvány, amelynek az Európai Mozgalom, a Human, a Szlovákiai Helsinki Polgári Bizott­ság, a Szlovákiai Unió a Békéért és az Emberi Jogokért, valamint a Szlovákiai Helsinki Bizottság a tagja. Próbálunk együttműködni, mi az összes rendezvényünkre meghívjuk a többi szervezetet, saj­nos eddig nem nagyon jöttek el. - Mondana valamit a konkrét te­vékenységükről? - A hatalom polgári ellenőrzése címmel szerveztünk egy akciósoro­zatot, továbbá az európaiságra való nevelés tervezete, nemzetközi vagy nemzetek feletti regionális tervezet kidolgozása szerepel a progra­munkban. -A legközelebbi terveik? - Az ausztriai Európai Ház ei­senstadti szervezetével az európai­ságra való nevelés keretén belül szervezünk egy előadást, melynek témája Közép-Európa a politológiai és történelmi múlt, valamint a jövő­kutatás szempontjából, egy követ­kező előadás témája pedig: Integrált Európa a Kelet nélkül. Májusban pedagógusok számára szervezünk egy négynapos konferenciát az em­beri jogokra való nevelésről. Szintén májusban Eisenstadtban szerve­zünk egy nemzetközi ifjúsági talál­kozót. GAÁL LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents