Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám, csütörtök
5 MOZAIK 1993. ÁPRILIS 8. HáziÚr-isten házikabátban MADÁCH IMRE AZ EMBER TRAGÉDIÁJA KOMÁROMBAN Más ma a világ. Holmi színházi ítészek sem kezdhetik mondandójukat a nagy klasszikus magyar dráma méltatásával, eszmeiségének és gondolatrendszerének elemzésével. Ez utóbbi kettő nem keverendő öszsze, hiszen míg az alkotói alapként szolgáló eszmeiség az író korának szintjén áll, addig a gondolatiság ennek sajátosan egyedi értelmezéséből, magyarázatából és mindegyre a jövőbe mutató írói kreativitással való továbbgondolásából. Ezért lehet Madách Imre egy (1) mű szerzőjeként inkább kiváló teológus, szintetizáló filozófus és zseniális költő, mintsem elismert drámaíró. Különben mi más késztethetne olyan szaktekintélyeket Az ember tragédiája drámai szerkezetének átszerkesztését, mint amilyenek Beke Sándor rendező és Tarján Tamás dramaturg. Az ő elégedetlenségüknek televényes talajául szolgál mindaz, amit a Tragédiáról (legtöbbször csupán ily egyszerűen említve) leírtak - színházi előadások kapcsán a kritikusok, s a drámát elemző filoszok. Felmerül azonban a kérdés: szabad-e átigazításokat úgy eszközölni, hogy azok nyomán nem születik az eredetinél sem jobb, sem modernebb, de még csak pontosabb dramaturgiai konstrukció sem? Szabad, de minek. Ráadásul a Komáromi Jókai Színház Beke Sándor rendezte előadásában olyan rendezői elgondolások, értelmezések, ötletek jelennek meg és sorjáznak egymás mellett, amelyek a rendezői gondolat egészét tekintve legtöbbször egyediek, egymáshoz nem kapcsolódók, legtöbbször a látvány önmagáért való megjelenésével indokolhatóak. Az ember tragédiáját ezúttal olyan keretjáték veszi körül, amely egy lerobbant ipari negyed papírzúzdájában kezdődik, valamikor a kezdés előtti első és utolsó csengetések között. Ádám (Boldoghy Olivér) mint az eladhatatlan(?), elavult(?), elrongyolódott?) könyveket a zúzóba gépiesen dobáló munkások egyike jelenik meg. Ugyanott Éva (Dósa Zsuzsa) az érkezés közben öltözködő fáradt munkásfeleségként lép elénk. Majd kezdetét veszi a tulajdonképpeni Tragédia első színe: megjelenik Az Úr (Dráfi Mátyás). Aki már találkozott a posztmodern színház rendezőinek klasszikusokkal szembeni megnyilatkozásaival, minden rendezői közhelyre érzékennyé válik. Lehet-e mást és eredetibbet a Madách-drámában nyílt színen szerepeltetendő Az Úrról gondolni, mint azt, hogy amolyan családjának és bérlőinek házikabátban dirigáló háziúr-isten. Ráadásul mindez akkor a legszebb, ha a házikabát színe égszínkék, amolyan mennyei, akárcsak az angyalok kara, csupa pufók kisgyerekből összeállítva. Ehhez képest egy barokk oltár halvány utánzata e mennyei seregeknek. Gyerekek ilyetén való szerepeltetése sokkal elementárisabb élményt jelentett ama elhíresült Angyali üdvözlet című jeles András-filmben, ahol nemcsak az angyalok, hanem Ádám és Éva is gyermek volt. Másfajta reminiszcenciákat idéz fel a könyvzúzda, amelynek terében az elalvó Ádám N. Z.: jeligére. „Édesapám a törvény értelmében jogosult személynek számít a szövetkezeti transzformációs folyamatban, hiszen 1991. november 30-áig tagja volt a helyi gazdaságnak. Sajnos, ez időpontot követően elhunyt. A vagyonrészre jogosult személyek közül azonban ennek ellenére kifelejtették a nevét, ezért az illetékes szövetkezet vezetésétől megkérdeztem, tudatos, vagy véletlen kifelejtésről van-e szó. Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy a vagyonelosztási a ledolgozott évek után csak 1992-ben számítotlátványa Hrabal Gyöngéd barbárokénak valósággal keveredő képzelt világát juttatta a tájékozottabb néző eszébe. Nos, éppen ez a „tájékozottabb" jelző kérdőjelezi meg az eredeti dráma átszerkesztésének létjogosultságát. Volt ugyanis egyszer régen egy drámaszerkezet: Első szín a Menynyekben. Második szín a Paradicsomban. Harmadik szín a Paradicsomon kívül. Negyedik szín Egyiptomban. Ötödik szín Athénben. Hatodik szín Rómában. Hetedik szín Konstantinápolyban. Nyolcadik szín Prágában. Kilencedik szín Párizsban. Tizedik szín ismét Prágában. Tizenegyedik szín Londonban. Tizenkettedik szín a Falanszterben. Tizenharmadik szín az Űrben. Tizennegyedik az Északi sarkon. Tizenötödik szín ismét a Paradicsomon kívül. Ehelyett a komáromi előadásból kihámozhatatlan rendezői gondolat nyomán született az első három szín után az alábbi sorrend: Negyedik szín a Falanszterben. Ötödik szín az Északi sarkon. Hatodik szín Londonban. Hetedik szín Prágában. Nyolcadik szín Párizsban, Kilencedik szín Prágában. Tizedik szín Athénben. Tizenegyedik szín Rómában. Tizenötödik szín .a Paradicsomon kívül. Lehetne utalgatni színháztörténeti eseményekké lett rendezésekre, Paulay Ede úttörő vállalkozására, Németh Antal többszöri és többműfajú próbálkozásaira, de idézhetnénk Gellért Endre sok tekintetben eredeti elgondolásait bizonyító, 1954-ben az Irodalmi Újságban megjelent elemzését, vagy Major Tamás aktualizált szegedi szabadtéri rendezésének egyszempontú kritikáit. Lehetne, de fölösleges. Beke és Tarján igazán eredetit alkotott, a Komáromban szinte már csak a költészetével megidézett Madách Imre ellenében. Lucifer Boráros Imre megformáláséban elveszíti karakteres lázadását. A bukott angyalt amolyan Istentől független racionalista filozófus hűvösségével jeleníti meg a színész. Ebben a rendezésben szinte csak Madách szavain és gondolatain át tapasztalhatjuk meg szembenállását Az Úrral. Ezt jelentősen alátámasztja a kelleténél nagyobb mértékben profanizált Az Ur, aki az égszínkék házikabátba bújtatott Dráfi Mátyás színészi egyéniségétől függetlenül lép elénk. Ez felveti a rendezés és a színészi játék problematikus viszonyait. Ha ennyire profanizált a Tragédia főszereplőinek jelmezein keresztül közvetített rendezői gondolat, akkor miért nem igyekezett a rendező karaktereket megjeleníttetni a színészekkel? Ebben a produkcióban Federits Zsófia m. v. jelmezei eredendően a szereplők profanizáltságát és köznapiságát helyezték előtérbe. Egyebek között ilyen volt a bizánci szín (Konstantinápoly) orosz katonakabátjainak a sora. Ezek egyikében feszített Tankréd-Ádám, aki az eredeti madáchi változatban kereszteslovagok sorában jelenik meg. Beke verziójában orosz katonatisztek koszorúzzák meg a Szent sírt, ami az általa adott értelmezésben lehet az Ismeták ki, és csak azok részesültek a szövetkezeti vagyonból, akik 1992. november 30-án még életben voltak. A szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy transzformációs tervezetük jó, a könyvvizsgáló is jóváhagyta, a tagsági gyűlés is megszavazta, tehát mindenképpen érvényes. Hiába hivatkoztam arra, hogy a törvény szerint édesapámnak is jár a vagyonrész, azt a választ kaptam, hogy a törvénynek ez a fejezete nem egyértelmű, mindenki másképp magyarázza, és ő ragaszkodik saját magyarázatához. Nem tudom, mit tegyek" - írta levélírónk retlen Katona sírja, de Lenin vagy Sztálin sírja is, hogy a színpadi gondolat zavarosságát megtetéző cár atyuskákról már csak félve írjak. Korunk világhelyzete ós társadalmi viszonyainak kaotikus állapota szinte kikényszerítik, hogy Madách Az ember tragédiája ne legyen tanmese a hitről, a vallásosságról, de még csak az emberi lét értelméről sem. Akkor viszont valamilyen formában át kell értelmezni Madách igen erőteljesen teologikus megfontolásoktól átitatott viszonyrendszerét Az Úr és Lucifer, Lucifer és Ádám, Éva és Lucifer, Ádám és Éva, s elsődlegesen Az Úr és Ádám kapcsolataiban. Az bizony az eredeti mű szerzőjének a hibája, hogy Évának szinte nincs kapcsolata Az Úrral. Olybá tűnik, hogy Beke Sándor éppen ezeket a viszonyokat hagyta tisztázatlanul a három Ádám, és a két Éva szerepeltetésével. Azontúl, hogy az egyes színekben Boldoghy Olivér akkor éppen szemlélődő Ádámját Bajcsi Lajos cselekvő Ádámjával helyettesítette, s egyfajta bekei színpadi poétika törvényei szerint időnként feltűnik az édenbeli emberpár mélytudatából az emlékkép. Ólyankor mezítelen Ádám és Éva suhan át a színpadon, vagy jelenik meg exponált beállításokban. Ebben a tisztázatlan, és Ádám esetében két színész vállára rakott feladatokban jelentkező viszonyrendszerben Dósa Zsuzsa f. h. Évája legfeljebb harsánysága révén késztet töprengésre. Az olykor artikulátlan kiabálásba fulladó párbeszédek, amelyeken belül a madáchi gondolatokat hordozó szöveg gyakran meghal, elsősorban Éva amúgy is gyengén megírt alakját homályosítják el. Ezzel nem tudott mit kezdeni a fiatal színésznő, hiszen nem is alkották meg köré azt a kisegítő gondolatiságot, amelyre szüksége lett volna. Az önmagukban indokolható ötletek, színapdi gondolatok - az eredeti dráma átszerkesztése, a két Ádám, a keretjáték, a Falanszter, a bizánci szín oroszosítása stb. - a Székely László m. v. megálmodta univerzális színpadi tér nélkül még inkább szétesőek lennének. Ez az üveg, tükör ós fémváz kompozíció nagymértékben segítette a vijogos panaszát, amelyet azért részleteztünk, mert eléggé általános jelenségről van szó. - A levélben leírt panasz valóban nem egyedi eset. Egyre többen kérnek tanácsot ilyen ügyben, mert egészen újkeletű „félremagyarázásról" van szó. A szövetkezeti vagyonnevesítést szabályozó törvény ugyanis nem ismer olyan jogi fogalmat, mely szerint kizárható lenne a vagyonrészesedésből az a munkaévekkel rendelkező szövetkezeti tag, aki ugyan megélte a transzformációs törvényben az évek elismerésére vonatkozó határidőt (1991. november 30.), de már nem volt szonylag kevés számú statisztéria látványának a sokszorozódását. Funkcionalizmusa révén különösebb erőfeszítést nem igénylő színváltásokat tett lehetővé. Látszatra a külsődleges egyszerűség mögött egy, mindegyik színben jól funkcionáló belső összetettség fedezhető fel. Ennek eredményeként lehettek látványosságukban teljesek a Falanszterben, az Egyiptomban és az Űrben játszódó jelenetek. Ez utóbbi a látvány tekintetében egyedülálló élményt nyújt a komáromi színpadon. A főszereplőkön kívül pontos színészi munkák nyomán születtek pótolhatatlan alakítások Tóth Erzsébettől (A Föld szelleme). Varsányi Máriától (Kéjhölgy, Cluvia), Németh Icától (A Tudós) és Holocsy Istvántól (Péter apostol). Azontúl, hogy a gyermek-angyalok serege a már említett profanizáltság függvényében jelenik meg a színpadon, viszszatetsző volt a Bábjátékos kezében gumírozott zsinórokra „kötött" gyerekek kvázibábként való ugráltatása. Ha már az eléggé poentírozott bábjátékos-jelenet megszületett, kicsit több színészi energia-ráfordítással Holocsy István a marionettbábuk mozgatását is megtanulhatta volna. Fenntartásaim között a legmeghatározóbbról - a Tragédia átszerkesztéséről - már értekeztem, viszont nem ejtettem szót ennek messzebbre ható következményeitől. Feltételezésem szerint, a nagyszámú diákbérletben játszandó Az ember tragédiáját kevés gimnazista korú diák fogja ezekben az években eredetiben olvasni. így tájainkon kialakulhat egy tévhit, hogy amit Beke Sándor rendezett, az az eredeti madáchi mű alapján készült színpadi játék. Holott az igazság az, hogy a Madách Imre alkotta dráma nyomán Beke Sándor és Tarján Tamás írt(?) - átszerkesztett - egy szövegváltozatot, amelynek színpadi megjelenítését láthatja diák és felnőtt. Ki-ki gondoljon erről, amit akar. Meg arról izmiként kezdhető ki ilyen eredetieskedésekkel az a törékeny magyarságtudat, melyet Beke Sándor rendezőként Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjének színrevitelével a hetvenes évek elején is erősített. Katona József Bánk bánja után öt éven belül a három nagy nemzeti drámánk közül a másodikat is elérte volna komáromi végzete? DUSZA ISTVÁN életben a szövetkezeti vagyon személyekre történő elosztásakor. A kizárásnak tehát semmi törvényes alapja nincs, hiszen a vagyonkiszámítás csak egy művelet, amely minden szövetkezetben más és más időpontra esett. A levélírót és sorstársait a fentiekkel kapcsolatban azzal bíztatnám, hogy a törvény „félremagyarázásának" remélhetőleg hamarosan véget vet majd a törvénysértés-bírságról szóló törvénytervezet jóváhagyása és hatályba lépése, mely éppen a mezőgazdasági vagyonkárpótlás törvényességét fogja védelmezni, mint ahogy ez a Cseh Köztársaságban már hatályban is van. BARTAKOVICS ISTVÁN agrármérnök FELHÍVÁS I. KADOSA PÁL ZONGORAVERSENY A Csemadok OV és a keretében működő Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága (CSMZT) Kadosa Pál, a lévai születésű magyar zeneszerző, zongoraművész és zongoratanár születése 90 évfordulójának a tiszteletére meghirdeti az I. Kadosa Pál zongoraversenyt. A verseny feltételei: Az I. Kadosa Pál zongoraversenyen részt vehet minden tehetséges szlovákiai zongorista (nemzetiségre való tekintet nélkül), diák vagy más foglalkozású személy, kivéve a konzervatórium és a zeneművészeti főiskola hallgatóit, illetve ezeknek az iskoláknak a végzett növendékeit. A verseny résztvevője lehet az a 11-25 év közötti zongorista, aki legkésőbb 1993. április 15-ig a helyi művészeti alapiskolában, illetve a társaság címén jelentkezik: Csemadok OV - CSMZT, 815 57 Bratislava, Nám. 1. mája, 10-12. A verseny lebonyolítása: 1. A versenyt három kategóriában és két fordulóban bonyolítjuk le. Kategóriák: I. kategória - 11-15 év - a műsor időtartama: 8-12 perc II. kategória - 15-18 év-a műsor időtartama: 10-15 perc III. kategória - 18-25 év-a műsor időtartama: 12-20 perc Fordulók: 1. (iskolai) forduló - legkésőbb 1993. június 15-ig kell megrendezni. II. forduló (országos döntő) - az országos döntőt a Kadosa Pál Emléknapok keretében rendezzük meg 1993. novemberében Léván. (A pontos dátumot a későbbiekben közöljük.) A verseny zsűrijéről az iskolai fordulókban az illető művészeti alapiskola, az országos döntőben pedig a CSMZT gondoskodik. 2. A versenyen előadott zongoraművek kiválasztásának a követelményei, amelyek mindkét kategória számára kötelezőek: I. forduló: 1 barokk zenemű 1 20. századi zenemű II. forduló: 1 klasszikus zenemű (tétel) (országos döntő) 1 romantikus zenemű (tétel) 1 Kadosa-zongoramű (tétel) Ha a versenyző az első fordulóban 20. századi műként Kadosaművet választ, továbbjutás esetén előadhatja azt a következő fordulóban is. A versenyszámokat kotta nélkül (kívülről) kell kötelezően előadni! 3. A legfontosabb szervezési tudnivalók: Az egyes művészeti alapiskolák kategóriákra való tekintet nélkül legfeljebb három versenyzővel nevezhetnek be az országos döntőbe. Az országos döntő résztvevői részvételi díjjal járulnak hozzá a versenyhez, ez személyenként 100 Sk (versenyzőnek, kísérőnek és tanárnak egyaránt). Kérjük a részvételi díjat legkésőbb 1993. június 30-ig beküldeni az alábbi bankszámlára: Slov. št. spor., Mestská pobočka Bratislava, filiálka Suché Mýto č. 19 - Bratislava - číslo účtu: 459 655 - 019 Az országos döntőben helyezést elérő versenyzők értékes jutalomban, a többiek hanglemezjutalomban részesülnek. A verseny valamennyi résztvevője oklevelet kap. A szervezők fedezik a versenyzők és (a kiskorú versenyzők esetében) kísérőik útiköltségét és ellátásuk költségeit, továbbá szükség esetén szállásról is gondoskodnak. Érdeklődni a helyi művészeti alapiskolában vagy a CSMZT központi hivatalában a következő telefonszámokon lehet: 07-32 28 07, 07-32 35 17. TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § Az egyiptomi szín. Boldoghy Olivér (Fáraó), Dósa Zsuzsa (Rabszolganő), Bajcsi Lajos (Rabszolga) és Boráros Imre (Lucifer) (Nagy Teodor felvétele)