Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám, hétfő

1993. ÁPRILIS 5. ÚJ szói HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 A barkaszente­lés napja már ős­idők óta a virágva­sárnap. Falun-vá­roson egyaránt a misére ezen a napon pár szál barkával me­gyünk, hogy azt majd a megszen­telés után hazavi­hessük. A fűzfa barkája a virágvasárnapi szentelés révén lett mágikus tárgy­gyá. Amikor a pap megszentelte, több faluban is szokásban volt, hogy egy-egy szemet lenyeltek belőle torokfájás megelőzésére. Néha megszá­molták a szeme­ket, mert úgy hit­ték, hogy annyi kislibájuk lesz ab­ban az évben. Otthon végigsö­pörték vele a ház tövét, a padlásfel­járót, hogy a kí­gyók, békák távol­maradjanak. Rendszerint az eresz alá szúrták vagy a padlásfeljáróra tették, hogy a villámcsapástól megóvja azt. Ha vihar közeledett, néhány szemet a tűzbe dobtak, amitől az égiháború elcsendese­dett. Gömörben előfordult, hogy a gabonaföldbe szúrták jégverés ellen. Viszont a házba sosem vitték be, mert úgy hitték, akkor bezápul a kisliba a tojásba, kidöglenek a kislibák és kiscsibék vagy belefulladnak a tojásba. De szinte mindenütt úgy hitték, hogy ha beviszik a szentelt barkát a lakásba, azzal beviszik a legyeket is. A népi gyógyászatban is „univerzális" szer volt valamikor. Szemverés ellen füstöltek vele, a fájós fejet levével dörzsölték, de a beteg tehénnel is megetették a gyógyulás reményében. Méry Margit Méry Gábor felvétele KI VAN OTTHON SZLOVÁKIÁBAN? KOSZORÚZÁS A SLAVÍNON Pozsony felszabadításának 48. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepség volt a Slavínon. Peter Kresánek polgármester beszédé­ben hangsúlyozta: a második világ­háború tragikus időszakát a történe­lem értékelte helyettünk, és több mint negyven év után nem igazolta a győztesek ideológiájának helyes­ségéi. A frázisoktól mentes kegyele­tes megemlékezés megtisztulást je­lent, és az élők köszönetét és tiszte­letét fejezi ki - jelentette ki a polgár­mester. Augustín Marian Húska, a Szlo­vák Köztársaság Nemzeti Tanácsá­nak alelnöke, Imrich Andrejčák vé­delmi miniszter, a politikai pártok és mozgalmak, valamint az Antifasiszta Harcosok Szövetsége pozsonyi bi­zottságának képviselői is megko­szorúzták az emlékművet. RÖVIDEN A HÉTVÉGÉN TARTOTTA MEG ÜLÉ­SÉT a Demokratikus Baloldal Pártjának Végrehajtó Bizottsága. - Eljött az ideje annak, hogy az egyes politikai szubjektu­mok bebizonyítsák: képesek leküzdeni a jelenlegi társadalmi válságot, mondotta az ülésen Pavol Kanis alelnök. A résztve­vők egyetértéssel fogadták a köztársasá­gi elnök lépését, hogy visszaadja a nem­zeti tanács plénumának a fizetésekről szóló törvényt. Ezzel lehetőség nyílik ar­ra, hogy egyes cikkelyeit módositsák, amelyekkel a DBP nem ért egyet. A má­jusra tervezett DBP kongresszuson a párt konkrét alternatívát kíván felvázolni Szlo­vákiának. A SZLOVÁK NEMZETI PÁRT Köz­ponti Tanácsa Iglón ülésezett. A tanács­kozáson elfogadott közleményükben megállapítják: egyetértenek az elnökség eljárásával, amely Ľudovít Cérnáknak a kormányból való távozásával végződött és azzal, hogy a SZNP nyíltan az ellenzék oldalára állt. Megtárgyalták a párt új alap­szabálytervezetét és programjának alap­elveit - ezeket a dokumentumokat az április 24-25-én Rózsahegyen sorra ke­rülő közgyűlés elé terjesztik. Karlovy Varyban a szlovák lányok sikerével ért véget a Miss '93 szép­ségverseny 5. évfolyamának döntő­je. A négy csehországi, 4 morvaor­szági és 4 szlovákiai versenyző nemcsak a zsűri pontjaiért és a kirá­lyi koronáért versenyzett, hanem az értékes nyereményekért is. A leg­szebb lánynak a szlovákiai Sylvia Lakatoäová bizonyult A 2. helyet Karin Majtánová, a Miss Slovakia szerezte meg, 3. helyen pedig " a csehországi Simona Smejkalová végzett. Michal Kováč röviddel az eredményhirdetés után táviratban gratulált Sylvia Lakatošovának és Karin Majtánovának. Hibaigazítás Bodnár Gyula ,,Kell-e nekünk a kultúra?"című, szombati számunk első oldalán közölt jegyzetének har­madik hasábjának utolsó előtti be­kezdésében furcsa sorismétlések tanúi lehettünk. Szó sincs arról, hogy a szerző vagy bárki más szer­kesztőségünkben Karinthy Frigyes híres Ady-paródiáját („Hát maga megbolondult, Hát maga megbolon­dult, Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?") akarta volna utá­nozni. A nyomda hibájából történt így Olvasóink szíves elnézését kérjük. (Munkatársunktól) - Találkozóink új impulzust adnak nemzeti öntuda­tunknak - többek között ezt tartal­mazta a tegnap délutánra Surányba, a Matica slovenská székházába összehívott dél-szlovákiai szlovákok találkozójára szóló meghívó. A fel­tüntetett témakörök - az állami nyelv védelme, az új közigazgatási felosz­tás, a helyhatósági választási tör­vény módosítása, oktatásügyi kér­dések a vegyeslakosságú területe­ken - bizonyították: nem a társadal­mi jelenségek elemzése volt a nagy­gyűlés fő célja. Eva Garajová, a nagygyűlés megnyitójában figyelmeztette a szép számban megjelent parlamenti kép­viselőket, hogy az 1990. március 3-án elfogadott memorandumban megfogalmazott követelések több­sége még nem teljesült. A találkozó vendégei voltak: Jozef Prokeš, az SZK Nemzeti Tanácsának alelnöke, Viliam Soboňa egészségügyi mi­niszter, Ján Čarnogurský, a KDM elnöke, Borza Erzsébet, a DBP alelnöke és sokan mások. A színül­tig megtelt Matica Házban mintegy 400 nemzetileg túlfűtött és Mečiar­párti, többségükben surányi lakos gyűlt össze. A nagygyűlés végén elfogadott nyilatkozat tükrözte, hogy a résztvevők más nézeteket nem tűrnek Többször elhangzott ,,mi va­gyunk otthon Szlovákiában, mi al­kotjuk saját törvényeinket." -zsár (Folytatás az 1. oldalról) engedélyezik a boszniai muzulmá­nok fegyverrel való ellátását, másfe­lől pedig a szerbek nehézfegyverze­tének nemzetközi ellenőrzését. New Yorkban Karadzsics éppen ez utób­bi két elképzelést ellenezte a leghe­vesebben. A belgrádi Politika című napilap vasárnapi számában ismerteti a Ju­goszlávia,. illetve a szerbek által ellenőrzött területek elleni újabb gazdasági szigorítások tervezetét, amelyet, egyes jelekből ítélve, a Biz­tonsági Tanács valószínűleg már keddi ülésén elfogad. A tervezet egyértelműen a szerbeket teszi fele­lőssé, s tizenöt napos határidőt szab a javasolt békefeltételek elfogadá­sára. A jugoszláv vezetésnek nyo­mást kell gyakorolnia Karadzsicsék­ra, amennyiben ez nem hoz ered­ményt, az ENSZ történetében eddig példa nélkül való - újabb - gazdasá­gi szigorítások lépnek életbe. A ter­vezet szerint Jugoszláviát és Bosz­niában a szerbek által ellenőrzött területeket illetően tilos minden be­hozatal, kivitel és áruszállítás, zárlat alá helyeznek minden kikötőt. Zárol­ják a külföldi bankokban levő ju­goszláv pénzeszközöket, lefoglalják a külföldön levő jugoszláv hajókat, járműveket és repülőgépeket. Egye­lőre csak a távközlési rendszer és a postaforgalom marad érintetlen. Amennyiben a szerb politika módo­sul, szóba kerülhet az embargó fo­kozatos feloldása. Egy görög lap által kiszivárogta­tott hír szerint a NATO teljes ké­szenlétben áll, hogy biztosítsa a boszniai légtérzárlatot: száz repü­lőgép és mintegy 75 000 főnyi kato­nai alakulat vár bevetésre. Szombaton este a Biztonsági Ta­nács egyébként rendkívüli ülést tar­tott a Srebrenicából érkező informá­ciók alapján. Az ENSZ ottani magas rangú tisztségviselője azt közölte, hogy a kelet-boszniai városban mintegy hatvanezer muzulmán me­nekült zsúfolódott össze, akik ,,az utcán vannak, élelem, ruházat és óvóhely nélkül", a szerbek viszont nem engedélyezik a konvojok közle­kedését. A legújabb hírek szerint az ENSZ főbiztosságának 16 kamion­ból álló menetoszlopa zöld fényt ka­pott, tehát szállíthatják az élelmet Srebrenica lakosságának, valamint evakuálhatják a távozásra kénysze­rülő muzulmánokat. Srebrenica kö­rül egyébként tovább folynak a har­cok, Bosznia-Hercegovina más tér­ségeiből nem érkezett jelentés ko­molyabb összecsapásokról. A sza­rajevói repülőtér zárlatát feloldották, s a levegőből - más területeken is - továbbra is érkeznek a segélycso­magok. SINKOVITS PÉTER, Újvidék CLINTON MAGA A SEGÍTŐKÉSZSÉG (Folytatás az 1. oldalról) nyos kifogásai az orosz kivándorlási törvénnyel szemben. Szóba került néhány kényes kér­dés is, így az Oroszországtól észak­ra a közelmúltban bekövetkezett tengeralattjáró-incidensek. Ezzel összefüggésben Clinton megígérte, hogy nem fognak ismétlődni. Szó volt az orosz katonai jelenlétről Grú­ziában és a balti államokban, s Moszkva magatartásáról a dél­szláv válsággal kapcsolatosan. A második találkozón - amelyről az időeltolódás miatt csak holnap tudunk tájékoztatni - egy magát megnevezni nem kívánó magas ran­gú amerikai kormánypolitikus szerint felvetették az orosz fegyverexport kérdését. Az Egyesült Államokat és szövetségeseiket nyugtalanítja, hogy a súlyos válsággal küzdő Oroszország számára mind na­gyobb csábítást jelent a fegyverek eladása, melyekért cserébe kemény valutát kap. Az említett forrás szerint Washington nem fogja követelni az orosz fegyverek eladásának teljes beszüntetését, hanem csak azt, hogy meghatározzák a legveszélye­sebb fegyverfajták eladásának mennyiségét és akadályozzák meg, hogy a nyugati szövetségesek által ellenségesnek tartott rezsimek is a vásárlók között legyenek. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Deviza ÉRVÉNYBEN: 1993. április 5-én Devizaárfolyam Valutaárfolyam Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­Angol font 43,868 44,308 44,088 42,48 45,62 44,05 Francia frank 5,279 5,333 5,306 5,15 5,47 5,31 Kanadai dollár 22,715 22,943 22,829 21,95 23,51 22,73 Német márka 17,953 18,133 18,043 17,58 18,50 18,04 Olasz líra (1000) 17,869 18,049 17,959 17,24 18,68 17,96 Osztrák schilling 2,551 2,577 2,564 2,50 2,62 2,56 Svájci frank 19,357 19,551 19,454 18,92 19,98 19,45 USA-dollár 28,582 28,870 28,726 28,03 29,43 28,73 ECU EK 34,732 35,082 34,907 ECU CSK ­­36,652 A VIHAR ELVONULT... (Folytatás az 1. oldalról) tő önmarcangolást, mely a Csema­dok programját a megváltozott felté­telekhez alakította. „Egyértelművé vált, nem óhajtunk politikai párttá vagy mozgalommá alakulni . , de artikuláljuk a szlovákiai magyarság szükségleteit, igényeit, érdekeit és elvárásait... Közösségeink, alap­szervezeteink összetartó erején is múlik, hogy a többségi nemzet tag­jai, s a fejlett nyugati országok politi­kusai között is egyre nagyobb le­gyen azok száma, akik felismerik, hogy nem »úri huncutság vagy irre­denta turpisság"- a kollektív jogok igényének megfogalmazása" - mondotta a Csemadok elnöke, majd a következőkben így folytatta: „A jövő érdekében a reménytvesz­tett tagadás, a destruktív fanyalgás és az öncélú bénító visszatekintge­tés helyett konstruktívvá kell válni." A ránk jellemző tagadás, kételke­dés, a gyakori nemleges, az „igen, de .." válasz helyett a vállalkozó társadalomban egyedül az „igen, megpróbálom"-nak van létjogosult­sága - hangsúlyozta, ugyanis „hely­zetünk javítása a közeljövőben a sa­ját erőből történő építkezésen ala­pulhat csak". Roman Kováč Dunaszerdahely­hez fűződő személyes emberi-orvo­si kapcsolatainak felidézése után a szlovák kormány nevében mond­ta, hogy számukra természetesek és szimpatikusak a Csemadok tö­rekvései, melyek realizálásához adottak a feltételek Szlovákiában, az állam részéről megvan a jóakarat, majd kifejezte meggyőződését, hogy nálunk a szó szoros értelmében vett nemzetiségi probléma nincs, sem olyan kisebbség, mely a domináns nemzet elnyomásától szenvedne, viszont beszélhetünk részletkérdé­sekről, valamint arról, hogyan lehet­ne tovább javítani - az általánosan elfogadottnál magasabb szinten - a nemzeti kisebbségek helyzetén. - Inkább azt hangsúlyoznám - mon­dotta Roman Kováč -, hogy mind­nyájunkat, akik itt együtt élünk, a gazdasági gondok nyomasztanak; ezekből igyekeznek egyesek nem­zetiségi kérdést csinálni, amit közös erővel meg kellene akadályoznunk. Számos területen azonosak célja­ink, és hogy elérjük-e őket, vagy sem, egyáltalán nem azon múlik, hogy szlovákul vagy magyarul be­szélünk. Ezután Boros Jenő üdvö­zölte a jelenlévőket, majd fölolvasta Antall József magyar miniszterel­nök levelét, melyet lapunk 4. oldalán közlünk. Milan Zemko a köztársasá­gi elnök, Michal Kováč nevében köszöntötte a közgyűlést. - Az elnök úr teljes mértékben tudatában van annak, hogy társadalmunk jövője szempontjából milyen nagy jelentő­sége van a szlovákok és minden szlovákiai nemzetiség közötti meg­értésnek, melyhez az egyedüli út a folyamatos és őszinte párbeszéd - mondotta Milan Zemko, megemlít­ve ezt követően a köztársasági el­nök ilyen irányú kezdeményezéseit is. Szabó Rezső vezetésével, ezúttal átgondoltabb előkészítő munka után, különösebb vita nélkül zajlott le most az alapszabály módosítása és jóváhagyása. A dokumentumból ki­emeljük, hogy a szövetség új neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a rövi­dített változat viszont továbbra is: Csemadok; marad a szimbólum is, nyitott könyvön lobogó fáklya. Ezt követően a közgyűlés ismét Bauer Győzőt választotta meg a szövet­ség elnökének (198 szavazattal az érvényes 203-ból); a két alelnök Szabó Rezső és Bajnok István lett Ugyancsak zökkenőmentesen zaj­lott le az országos választmány új tagjainak, valamint az elnökség 17 tagjának a megválasztása A még szombaton délután meg­kezdődött vita - melyben a vendé­gek közül is többen felszólaltak, köz­tük a hazai magyar politikai mozgal­mak és pártok vezetői - felölelte a Csemadok holnapját, lehetőségeit, új és lehetséges feladatait érintő kérdéseken kívül valamennyi olyan, többnyire közismert problémát, me­lyek egész nemzeti kisebbségi lé­tünkkel, a szlovákiai magyarság jö­vőjével függnek össze, és amelyek megoldásából - amint többen hang­súlyozták - a Csemadoknak is részt kell vállalnia. Az oktatásügytől, a nyelvhasználattól kezdve a Szlo­vák Televízió magyar adásán át az önigazgatásig széles skálán folyt a vita, és folytatódott így egészen vasárnap délig, ám mindvégig kor­rekt hangnemben, a két évvel eze­lőtti galántai háborúra egyetlen moz­zanatában sem emlékeztetve, ugyanakkor felelősségérzettől áthat­va. Természetesen, számos véle­ménnyel, elképzeléssel lehet és kell is vitázni, hogy minden kérdésben a legjárhatóbb utak, a legrugalma­sabb megoldási eszközök és mód­szerek találtassanak meg. Ezt igyekszik elősegíteni már eleve a program és a határozati javaslat, melyet a küldöttek egyhangúlag hagytak jóvá. A közgyűlésen vasárnap délelőtt megjelent Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksé­gének elnöke, valamint Timko Iván a Magyarok Világszövetségének képviseletében. A tanácskozás vé­gén Bauer Győző mondott zárszót, majd a Szózat elhangzása után a je­lenlevők elénekelték a magyar him­nuszt. -bor BÉKÉT IGEN, TÉRKÉPEKET NEM

Next

/
Thumbnails
Contents