Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám, szombat

1993. ÁPRILIS 3. ÚJSXŐ* MOZAIK 4 A Szlovák Televízió magyar adása ma 18.45 órakor A tartalomból: • Kazinczy Napok • Tulipános láda Pozsonypüspökin « Ki mit tud? Gután • Ritmus '93 Zselizen • Skubálek Lajos kiállítása • Boszniai menekültek Bősön • Egy templom, mint történelmi emlék Műsorvezető:. PÉK ZOLTÁN (Ha szomba't, akkor magyar adás!) SUGÁRVESZÉLY NINCS SZENNYVÍZSZIVÁRGÁS BOHUNICÉBEN A Jaslovské Bohunice-i atomerőműből tegnap lúgos szennyvíz került a Žlkovce községben folyó Manivier patakba. Amint azt Róbert Guniš, a Szlovák Energiaipari Vállalat képviselője megerősítette, a szennyvíz egyáltalán nem került kapcsolatba radioaktív anyagokkal, s nincs összefüggésben az atomerőmű biztonságos működésével. A szennyvíz halpusztulást okozott az említett patakban, viszont a Dudvágban végzett ellenőrzések megerősítették, hogy a felszíni vizek szennyezettsége az adott időszakban nem haladta meg a megengedett értékeket. Jozef Misáktól, a szlovákiai sugárzásbiztonsági felügyelet elnökétől telefonon érdeklődtünk, hogy az eset kapcsán kialakulhat-e sugárzásveszély? Határozottan állította, hogy a szennyvíz szivárgása semmiféle radioaktív fertőzést nem okozott. (ú) FELHÍVÁS Az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége, az MKDM érsekújvári szervezete, valamint a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség közösen indít egy segélyszállítmányt a Vajdaságba, a háborúsújtotta lakosságnak és a menekülttáborok lakóinak a megsegítésére A Máltai Szeretetszolgálat tagjai, akik jól ismerik az ottani viszonyokat, kétségbeejtő állapotokat jeleztek (sok családot már az éhhalál fenyeget), ruhaneműre, cipőre és pénzre lenne szükség, mert a szállítás költségei sok ezer koronára rúgnak Az adományokat a következő gyűjtőhelyeken lehet leadni: • Somorján, a Fő utcai alapiskolában - ma 14 és 18 óra között; • Dunaszerdahelyen - hétfőn reggeltől estig a cserkészszövetség székházában, a Május 1. téren; • Érsekújvárban - hétfő estig a Ferenc-rendi templomban. A szervezők kérik, hogy az adományokat papirdobozba vagy használt, eldobható bőröndbe tegyék A csomag belsejébe helyezzék el az adományozó nevét és lakcímét. -maELÉRHETŐ MINISZTEREK A kormányalakítás után Vladimír Mečiar kormányfő első dolga az volt, hogy minden egyes minisztere számára egy úgynevezett paging-készüléket rendelt, s így azok, Szlovákia területén bárhol tartózkodnak is, éjjel-nappal elérhetők, a kormányfő utasításaival, üzeneteivel, tudtuk meg a Rádiokontakt Operator Rt. munkatársainak sajtóértekezletén. A kártyalap nagyságú, szivarzsebben is hordható csipogó és üzenetközvetítő készülékek forgalmazása és üzemeltetése alig egy évvel ezelőtt indult be. A készülékek ötven százalékát ma a vállalkozók, 20 százalékát a biztonsági és katonai szervek, a fennmaradó hányadot pedig különböző állami és államigazgatási, illetve egészségügyi és hasonló szervezetek használják. Az Új Szó kérdésére adott válaszból megtudtuk, hogy magyarországi vállalkozók is előfizettek már az említett részvénytársaság szolgáltatásaira, mivel az üzeneteket így Csehországban, illetve Szlovákiában tartózkodva is megkaphatják otthonról. Külföldön állítólag ezeket a készülékeket főként az orvosok, valamint a kábítószerkereskedők és az őket üldöző szervezetek alkalmazzák. (mn.) A hét hétig tartó nagyböjti időszak legjelentőr\ sebb vasárnapja a virágvasárnap. Ehhez a naphoz kapcsolódva a Biblia elmondja, hogy Jézus utolsó útja Jeruzsálemba vezetett. A nép örömujjongása között vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen ered a virágvasárnap megnevezés, s ehhez a naphoz kapcsolódik már ősidők óta a barkaszentelés. Falun-városon egyaránt szokásban van megszakítás nélkül, bár HOLNAP VIRÁGVASÁRNAP már varázsló, gyógyító erejében a falun élő fiatalok sem hisznek, illetve azt nem is ismerték. Mivel virágvasárnap már csaknem mindig a tavasz megérkezését is jelenti, erre a napra esik vidékünkön a tél, hideg, rossz, betegség kiűzését szimbolizáló „kiszehajtás" (Ipolymente), ..banyahurcolás" (Bodok) vagy a ,,kice-vicézés" (Menyhe). A zoboralji falvakban a szokás már nagyon régen elmaradt Menyhén az idősebbek is csak a kisérő énekre emlékeznek. Bodokon kb. negyven évvel ezelőtt szűnt meg, de az Ipolymentén, elsősorban Kelenyén még ma is ,,hajtanak kiszét". Ennek a télkiűző szokásnak az a lényege, hogy egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek, végighordják a falun, majd a folyóba dobják, illetve elégetik. A kísérő énekben elmondják, hogy már unják a ,,kiszit", a böjtös savanyú levest, ezért hajtják ki a faluból, s a helyébe várják a ,,sódart" (sonkát). Ezek után pedig kiéneklik azokat az asszonyokat, akik nem adtak ruhát a kiszére. A menyhei Kice-vice... szövege világosan utal a sok betegségre, bajra, ami a télen a faluban volt, s ezt űzik ki. Amikor a kice-vicét énekelve kivitték és levetkőztették, még mellette elmondták: Bóha, tetű itt mind lehulljon, dúg, kolera itt maradjon. A bodoki,,banyahurcolás" szokása nem énekszóval zajlott. Csendben vitték végig a falun. A női ruhába öltözteti szalmabábuval csak végigszaladtak a lányok a falun, nem volt szabad egy udvarba sem befordítani, mert akkor a betegséget hívták volna a házra. A pataknál levetkőztették, és vízbe dobták, de gyakori volt az is, hogy meggyújtották, a tüzet meg átugrálták. Az is előfordult, hogy a lányok szoknyája lángra kapott, ezért is tiltotta az egyház. A tél kihurcolása után a faluba behozták a tavaszt jelképező zöldágat. Ez a szép tavaszköszöntő szokás napjainkig a Zoboralján maradt fenn szinte minden faluban. Vicsáp-Apátin és Egerszegen ,,szipszedákolni" jártak a kislányok ezen a napon. A már zöldellő fűzfaágacskát feldíszítették szalagokkal, és végigjárták a rokonokat. A feldíszített zöld ág, a ,,szép zöld ág" az idők folyamán ,,szipszedákká" alakult, s így éneklik ma is: Szipszedák, szipszedák, majd megváltunk tőled, És minket, és minket, ibilyának szemetjibe Győribe, gyöngyibe, szépen koszorúzza, Adjon kétek tyúktojást, Majd ha a kakas kitojja. Az ajándék az énekért rendszerint tojás vagy pénz volt. Kár, hogy a kedves szokást már nem gyakorolják. Szégyellték, mert koldulásnak érezték. A Zobor hegy innenső oldalán fekvő Zsérén, r\ Kolonban, Gímesen, Bodokon villőzni jártak a kislányok. A nagyobb fűzfát, a villőt vagy hajvillőt a legények vágták a lányoknak, akik ezt legszebb hajkötőikkel feldíszítve énekszóval hordták végig a falun, minden házhoz beköszönve, ott elénekelve jókívánságokkal megtűzdelt éneküket, amiért a háziak tojással ajándékozták meg őket. A tojás a termékenység szimbóluma, ezért néha a villőfára is felkötötték. A háziak éppen ezért gyakran letörtek egy kicsit az ágból, s ezzel a lányokat is megveregették, mondogatva, hogy ,,mind menjetek férjhez". MÉRY MARGIT BÁTORKESZI TÁBLÁK Állok a frissen felállított falunévtáblánk alatt, s arra gondolok, ha szívében és reményeiben annyira fásult lenne népünk, ez sem történhetett volna meg. A több száz éves név őrökre elveszett volna, ha 1992. február elsején falunk lakossága közömbös marad, és nem jön el a meghirdetett népszavazásra. így a többség helyeslésével, támogatásával bátran vettük fel a harcot ősi jussunkért. Az első republikában a több száz éves Bátorkeszit. tükörfordításban, Bátorové Kesynek nevezték el, majd ezt 1948-ban önkényes döntéssel Vojnicére változtatták. Hároméves küzdelmes kitartásunk eredményeként 1992 nyarán megkaptuk a kormány javaslatát: amennyiben a három felkínált névből választunk (Bátorové Kosihy, Kosihy, Bátorovce), úgy beleegyeznek a Vojnice megnevezés érvénytelenítésébe. Beletörődéssel választottuk a régi elnevezéshez legközelebb álló variációt, így 1993. január elsejétől a kormány hivatalosan Bátorové Kosihynak nyilvánította községünket. Szerényen meghúzódva a község határain belül, de illó méltósággal áll egymagában a Bátorkeszi nagyközséget hirdető magyar nyelvű tájékoztató tábla. Tájékoztató, ám egyben jelzőtábla is. Jelzi, él még a hit a lakosság szívében, él a múlt, az őseink iránti tisztelet. Az emberséget, a bátor kiállást becsülni kell. Ezért megköszönöm a falumnak, hogy kiállt és tiszta szándékról bátran színt vallott. SZABÓNÉ JOZEFIK EDIT, Bátorkeszi polgármestere AZ EROS ÖNKORMÁNYZATOKÉRT A Szlovákiai Városok és Községek Tarsulása Tanácsának csütörtöki, zólyomi ülésén az április 21-22-én Kassán összeülő kongresszusuk szervezési előkészítésén kívül az új közigazgatási felosztásról szóló törvényjavaslatról tanácskozott. Megállapodott abban, hogy a kongresszus elé terjesztik: a tömörülés élén ne az apparátus tagja, hanem a polgármesterek közül választott személy álljon. Ettől a döntéstől a szervezet a parlamenttel és a kormánnyal való kapcsolatainak javulását reméli. Megtudtuk, hogy a tanács által kiválasztott jelöltek közül Csanda Endrének, Érsekújvár polgármesterének a neve is szerepel. Véleményét kérdeztük a testület tanácskozásának eredményeiről: - A legfontosabb napirendi pontunk az új közigazgatási felosztásra tett kormányjavaslat megvitatása volt. Sajnálatos, hogy a törvénytervezet teljes szövegét nem kaphattuk kézhez, és Roman Kováč miniszterelnök-helyettes sem - bár megígérte - nem vett részt a tanácskozáson. Ennek ellenére köztünk, valamint a belügyminisztérium és a kormánybizottság megjelent tagjai között parázs vita alakult ki. Társulásunk ugyanis már korábban a minisztérium tudtára adta, hogy számunkra a legelfogadhatóbb lenne 14-16 természetes régió kialakítása. Véleményem szerint - s ebben mások is támogattak - figyelmünket mindenekelőtt az állam- és közigazgatási hatáskörök újraelosztására kellene összpontosítani. Azt kellene elérnünk a legrövidebb időn belül, hogy ne legyen függőség az államigazgatás és az önkormányzatok között, hogy a községek, városok ne legyenek kiszolgáltatva az államigazgatás kénye-kedvének. Ha a jogkörök tisztázása megtörtént, könnyebb lesz a területi-közigazgatási felosztásról megállapodni. A törvénytervezet pozitívumának tartom, hogy a közigazgatás alapegységeként egyértelműen a községet ismeri el. Nagyon fontosnak érzem - ezzel a javaslat is számol - egy új adóelosztási rendszer kidolgozását, amely garantálná a község számára az adójövedelmek világos, áttekinthető és területhez kötött elosztását. A kormánybizottság tagjai biztosítottak bennünket arról, hogy az önkormányzatok második fokozatának kiépítésére tett részletesebb javaslatukat szeptember végéig kidolgozzák. (mázsár) KÉT SZEMESZTER ÁRA A KÁROLY EGYETEMEN Az idei felvételiken valamennyi csehországi felsőoktatási intézmény megköveteli az állampolgárság igazolását Ennek az a módja, hogy a felülbélyegzett személyi igazolványt kell bemutatnia minden hallgatójelöltnek. Erre azért van szükség, mert a külföldiek más rendszer szerint fizetik a főiskolai költségeket, mint a hazaiak, vagyis a cseh fiatalok. Minderről a prágai Károly Egyetem rektora tájékoztatott, aki többek között azt is elmondta, hogy az egyetem karain egy iskolaév körülbelül nyolcezer dollárba kerül. Nyolcvan szlovákiai jelentkezőre nem vonatkozik a tandíj megtérítése, ugyanis a két ország illetékes tárcavezetői abban állapodtak meg, hogy kölcsönösen ennyi diák tanul majd térítésmentesen egymás országában, vagyis állami ösztöndíjat élvez. Matúš Kučera oktatási miniszter ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy Szlovákia igyekszik megteremteni azokat a szakiskolákat, amelyek eddig kizárólag cseh területen működtek. Egyelőre középiskolai szinten indul be a szakok alapítása, példának a komáromi középfokú hajózási szakemberképzés beindításának előkészületeit említette. (bit) A szlovák kormány gazdasági tanácsának legutóbbi rendkívüli ülésén az egykori szövetségi illetőségű csődtörvény módosított változatát tárgyalták meg. Jaroslav Kubečka gazdasági miniszter a kormány által előterjesztendő módosító javaslatról szólva elmondta, hogy a csődtörvény novellája a jelenlegi helyzetre reagálva már magában foglalja az egyeztető eljárást, amelynek alapján a hitelezők testülete előírhatja a válságba jutott vállalatnak, hogy vállalkozói tervet készítsen. Amennyiben a testület elfogadja ezt a tervet, a vállalat folytathatja tevékenységét. Ha viszont a vállalkozói terv nem készül el időben, illetve ha a hitelezők nem fogadják el a megújulási elképzeléseket, akkor érvénybe lép a csődeljárás. AHOGY m mm RENDŐR, BÍRÓ, ÜGYÉSZ Gondosan elolvastam a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nagyszombati közgyűlése után a tanácskozásról megjelent összes beszámolót, kommentárt és újsághírt. Es tudatosan tettem ezt, elsősorban azt akartam megállapítani, hányszor hangzott el ez a kifejezés: jogállamiság. Lehet, hogy a zárt ajtók mögött elhangzott, ennek azonban sem a politikusok nyilatkozataiban, sem a kiszivárgott hírekben, sem dokumentumban nem találtam nyomát. Ha rosszmájú lennék, feltételezném, hogy immár szalonképtelenné vált e kifejezés a választásokon győzelmes mozgalom környékén. De igyekszem nem rosszmájú lenni. Gyanakvásom azonban minden igyekezetem ellenére sem múlt el. Sőt... Csak növekszik azóta, hogy a miniszterelnök a Kňažko-úgy ismert módon történt lezárása után, azt követően, hogy a volt külügyminiszter jelezte pártalapítási szándékát, bejelentette: nincs kizárva, hogy felülvizsgálja, nem lehetne-e a mozgalomból disszidált Kňažkót megfosztani képviselői mandátumától. Azóta néhány kormánypárti politikus - akikről kiderült, hogy a miniszterelnöktől eltérően ismerik a választási törvényt, és tudják, hogy egy megválasztott képviselőt ki, mikor és milyen vétségért foszthat meg mandátumától - érintőlegesen már helyreigazította Mečiart, mondván: a kormány elnöke nyilván nem gondolta komolyan a dolgot, csak „elszólta" magát. Freud Zsigmond óta azonban tudjuk, milyen fontos szerepük van a „véletlen elszólásoknak". így továbbra is foglalkoztat a kérdés. Egyáltalán nem azért, mert esetleg a Dunába ölném magam, ha Milan Kňažkót nem tudnám a szlovák parlament falain belül! Tény, hogy jobbnak bizonyult a vezető kormánypárt hontyáinak többségénél, de azért kibírná az ország nélküle... Azért döbbentett meg a volt külügyminiszter esetleges kiakolbólintásának a lehetősége, mert - hogy is mondjam? - volt már ilyen. Például 1970-ben. Amikor a konszolidáció éppen azzal vette kezdetét, hogy a prágai parlament megfosztotta mandátumától azt a négy képviselőt, aki ellene szavazott az internacionalista segítségnyújtás törvényesítésének. Formálisan minden stimmelt, megfoszthatták őket a képviselőségtől, hiszen a hatályos törvény ezt lehetővé tette. A mostani törvények értelmében máskéntgondolkodásért, a pártfegyelem megsértéséért, „átülésért", új képviselői frakció megalapításáért senki senkit nem vonhat felelősségre a törvényhozók közül. A törvény értelmében a parlamenti képviselő saját belátása szerint és lelkiismeretére hallgatva látja el tisztségét. Egészen addig, amíg meg nem változik a törvény. A miniszterelnök „elszólása" miatti gyanakvásomat csak növeli, hogy mindössze néhány nap telt el a nagyszombati tanácskozás óta, és az SZK Sajtóirodája közzétett egy szürkének látszó, első tekintetre minden szenzációt nélkülöző hírt: Tanácskozásra ült össze az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, a főügyész, az országos rendőrparancsnok és a parlament elnöke, hogy megvitassák, miként kellene a Büntető Törvénykönyvet és a rendőrségről szóló törvényt úgy módosítani, hogy hatékonyabbá váljék a törvénysértések elleni küzdelem. És a hírben még az volt olvasható, hogy a tanácskozásra összegyűltek még célszerűbbnek látnák a rendőrség jogosultságainak kiterjesztését. Amikor ezt a sajtóirodai jelentést a szerkesztőségben szolgálatot teljesítve az íróasztalomra kaptam, éppen jegyzetírásra készültem Arra a bejelentésre készültem reagálni, hogy Szlovákiában belügyi alakulatokat hoznak létre. Tehát gyanakvás közben ettől a ténytől sem tudom a tollamat függetleníteni. Ugyanis ettől a két szótól Karol Bacilek lilaparolis belügyes katonái jutnak az eszembe. Még egyetlen hírt se kaptam arról, hogy a belügyi egységekről szóló törvény előkészítésének, a Büntető Törvénykönyv, illetve a rendőrségről szóló törvény módosításának, valamint a belügyi alakulatok létrehozásáról szóló rendeletnek a kilátásba helyezésére reagált volna bármelyik -parlamenti párt vagy törvényhozó. Kíváncsi vagyok arra, hogyan reagálnak a közeljövőben. Ugyanis reagálniuk kell, mert ahogy a jelenlegi végrehajtó hatalmat ismerem, a törvénytervezet, illetve a törvénymódosítási tervezetet hamarosan kidolgozzák, majd a parlament elé terjesztik. Érdekes színjátékra számíthatunk. Vajon kiknek a támogatására számítanak az immár kisebbségbe került Mečiarék? Mindenképpen itt lesz nemsokára az alkalom, hogy törvényhozóink bizonyítsák, hogyan viszonyulnak a jogállamiság gondolatához, illetve hogy elég éberek-e, amikor a rendórállammá alakulásról kell véleményt nyilvánítani. TÓTH MIHÁLY CSŐDRE KÉSZ!