Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám, szombat

HÍREK - VELEMENYEK IÚJSZÓ, 1993. ÁPRILIS 3. TILTAKOZÁS SZÉKELYFÖLDÖN Székelyföld magyarsága ismét megmozdult és nagyszabású tiltakozó akcióba kezdett nemzeti jogainak tiszteletben tartásáért. Megjegyzendő, hogy az 1989-es decemberi fordulat óta nem először van etnikai feszültség Székelyföldön, s ennek okai, akárcsak korábban, úgy most is a térségen kívül keresendők, hiszen a helyi magyarság (80 százalék) és a románság (20 százalék) általában jól kijön egymással. A feszültséget most az váltotta ki, hogy a bukaresti Vacoroiu-kormány román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki Hargita és Kovászna megye élére, s nem hajlandó teljesíteni a helyi többség kérését, amely magyar nemzetiségű elöljárót kíván magának, vagy legalábbis magyar-román társprefektusokat, ahogy ez az elmúlt fél évben volt." A vasárnapig tartó tiltakozó sorozat keretében a két megye nagyobb városaiban és településein, elsősorban Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmikióson, Székelyudvarhelyen és Kovásznán, a Romániái Magyar Demokrata Szövetség felhívására nagygyűléseket tartanak, melyeken a lakosság nyilvánosan is kifejezi egyet nem értését az Iliescu-rendszer újabb, a kisebbségi magyarság akaratát és kérését figyelmen kívül hagyó, érzéketlen döntése ellen. Csíkszereda lakossága már szerdán délután összegyűlt a város főterén, becslések szerint több tízezren, hiszen a környékbeli falvakból is sokan bementek a városba. Követelte, hogy a kormányzat vonja vissza döntését, s nevezzen ki vezetőket a két megye élére a helyi magyarság soraiból. A tüntetés résztvevői felszólították az RMDSZ vezetőségét és parlamenti képviselőit, hogy ismételten kezdeményezzenek tárgyalásokat ez ügyben a Vacaroiu-kormánynyal, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal és kérjenek kihallgatást Ion Iliescu elnöktől is. A tüntetések vasárnapig folytatódni fognak más városokban, s falvakban. Csíkszeredában számos üzlet már a dél folyamán bezárt, s leállt több gyár is, melynek munkásai kivonultak a nagygyűlésre. A rendezők és a rendőrség több biztonsági intézkedést is foganatosítottak, egyebek közt egész nap nem árultak a városban szeszes italt. A román elnök szóvivője, Traian Chebeleu a tüntetés-sorozat előestéjén újra keményen megtámadta az RMDSZ-t és feszültségszítással vádolta meg. Ugyanakkor követelte, hogy az RMDSZ „tartózkodjék a mesterséges feszültség keltésétől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokratikus értékekhez, a politikai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkotmányos normákhoz és ebben az értelemben vonja vissza március 27-i nagyváradi nyilatkozatát" Chebeleu szerint Tőkés László nyilatkozata a romániai egyfajta ,.etnikai tisztogatásról"- mint hangsúlyozta - „iszonyú valótlanságával elborzasztotta a romániai és a nemzetközi közvéleményt". Az RMDSZ említett nyilatkozata pedig kifejtette, hogy a román prefektusok kinevezése a többségben magyarok által lakott megyékbe „betetőzte a megyei adminisztrációban az etnikai tisztogatást", s továbbá azt mutatja, hogy a „magyarokat továbbra is másodrangú állampolgárként kezelik" Romániában. Kokes János GORBACSOV A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKRÓL: ETNIKAI KONFLIKTUSOK FENYEGETNEK A nyolcnapos kanadai látogatáson tartózkodó Mihail Gorbacsov arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet utódállamokban etnikai konfliktusoktól lehet tartani. A torontói egyetemen a szovjet exállamfő kijelentette: „Úgy vélem, hogy a jugoszláv forgatókönyv nálunk is megismétlődhet, hiszen tudatosítani kell azt, hogy Oroszország határain túl mintegy 25 millió orosz él". A moszkvai politikus szerint valósággal katasztrófával lenne egyenlő, ha a néhai Szovjetunió 15 utódállama között háborúhoz vezetne a nemzetiségi összeférhetetlenség. Gorbacsov utalt arra, hogy például Kazahsztán lakosainak 40 százaléka orosz származású és hasonló a helyzet a többi egykori szovjet tagköztársaságban is. A szovjet exállamfő úgy vélte, hogy mindaz, ami jelenleg országában történik, a mostani vezetők hibája. Mihail Gorbacsov szerint Oroszország nem engedheti meg magának azt, hogy visszasüllyedjen a múltba, bármilyen súlyosak is a megoldásra váró problémák. MUBARAK VÁDOLJA AZ ISZLÁM FUNDAMENTALISTÁKAT Hoszni Mubarak ma befejezi londoni látogatását és az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozik Bili Clinton elnökkel. Az egyiptomi államfő a brit fővárosban John Major kormányfővel elsősorban a közel-keleti béketárgyalások felújításának lehetőségét tekintette át. A londoni látogatás zárónapján a The Times idézte az egyiptomi államfőt, aki azzal vádolta Iránt és Szudánt, hogy az iszlám fundamentalisták terrorista akciókat hajtanak végre országa területén. Az egyiptomi politikus szerint ezek célja a helyzet aláásása Egyiptomban Mubarak szerint a kairói vezetés Nyugat-barát politikája a térség békéjének egyik fő pillére. A brit napilap beszámolt arról, hogy Mubarak szerint Irán hadmüveleteket kíván végrehajtani Szudán területéről és ezt Egyiptom nem nézheti ölbetett kézzel. Mubarak úgy tudja, hogy szudáni területen jelenleg 30 terrorista kiképzőtábor létezik. Az egyiptomi politikus szerint Irán tervei kudarcra vannak ítélve, mivel a kairói vezetésnek megvannak az eszközei az említett szándékok megakadályozására. Mubarak nyomatékosan leszögezte, hogy nem erö alkalmazására gondol, mivel békeszerető nép lévén, „nem vagyunk hívei a vérontásnak". A vancouveri Jeícin-Clinton csúcstalálkozó egyik színhelye, az ún. Norman Mackienze-ház ma már kívül-bévül benépesül V

ancouverben ma találkozik az amerikai és az orosz elnök. A csúcs egyértelmű célja Borisz Jelcin ingatag hazai pozíciójának megszilárdítása. Ezúttal háttérbe szorulnak a közvetlen biztonságpolitikai kérdések, bár nyilvánvaló: az oroszországi válság rendezése kiemelt fontosságú a világbéke szempontjából. Az orosz parlament és a küldöttkongresszus egy jelentős része ugyanis leplezetlenül támadja az amerikaiakkal kötött atomleszerelési megállapodásokat, ami különösen aggasztja a Nyugatot. Éppen ezért érvel Bili Clinton már hetek óta azzal, hogy Oroszország segélyezése létfontosságú Amerika számára is. Nincs könnyű helyzetben a Fehér Ház friss ura, hiszen többek között éppen azzal vett el értékes szavazatokat George Bushtól, hogy szemére vetette: jobban törődött a külpolitikával, mint a hazai problémákkal. Úgy tűnik, a Fehér Házból nézve más a világ. Clintonnak is rá kellett döbbennie, hogy csak akkor valósíthatja meg szép tervét - a katonai kiadások komoly csökkentését a szociális programok javára -, ha közben nem veszélyezteti országa biztonságát. Ha azonban Oroszországban a reformereket félreállítják a még mindig nagyhatalmi álmokat dédelgető nacionalisták, akkor minden bizonnyal megtorpedózzák a START-szerződéseket, s az egész fegyverkezési verseny kezdődhet elölről. Akkor pedig kevesebb jut lakásépítésre, egészségügyre, oktatásra, kevesebb, mint Bush idejében. Oroszországnak legalább 30 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy úgy istenigazából beindulhasson a gazdasági rendszerváltás. Tavaly a G7 már beígért 24 milliárdot, de ebből Moszkva lényegében még semmit sem kapott meg. Ha tovább tart ez a késlekedés, az végzetes következményekkel járhat. Clinton ezzel tisztában van, s bár a maga részéről egy milliárdnál többet nem nagyon tud felajánlani, s már Bonn is kiköltekezett, most azon van, hogy London és a Kurill-szigetek után vágyódó Tokiót, a belpolitit MENTŐÖV kai viharokat átélő Franciaországot, no meg a csúcsot vendégül látó Kanadát késztesse adakozásra. Ha pedig sikerül megnyernie őket tervének, ott van még a Világbank, amelynek nagy tapasztalatai vannak az ilyen segélyakciókban - meg pénze is a megvalósításukhoz. Nem véletlen, hogy az illetékes szenátusi albizottságban a külföldi segélyprogramok megvitatásakor McConnel szenátor egy orosz közvéleménykutatás eredményeivel igyekezett jobb belátásra bírni a honatyákat. Tájékoztatta őket arról, hogy Jelcin reformjait csak az orosz tisztek 17 százaléka támogatja. A katonák ezrei nem akarnak hazatérni a volt szovjet köztársaságokból, mert tudják: odahaza az ázsiaiaknál is roszszabb körülmények várnak rájuk. Azzal is tisztában vannak, hogy a reformpolitika győzelme esetén néhány éven belül tízezrével fogják leszerelni őket. miközben a konzervatívok erős hadseregről álmodnak. Tehát Washingtonnak ezt is figyelembe kell vennie, s olyan programokat kell beindítania, amelyek számolnak a volt katonák átképzésével is, s bevonásukkal az amerikai segédlettel remélhetőleg beinduló nagy építkezésekbe. Jelcin számára is az lett volna a jó, ha úgy tud felkészülni a csúcsra, hogy megnyeri a csatát a konzervatívokkal szemben, vagy legalább ráveszi őket a csatabárd ideiglenes elásására. Akkor maradt volna ideje és energiája a közvélemény meggyőzésére, amely kezd erősen szembefordulni a Nyugattal. Bár kevés az élelem, az emberek önérzetét mégis sérti, hogy külföldi könyöradományokra vannak rákényszerülve. Jelcinnek ahhoz kellett volna az idő, hogy meggyőzze a közvéleményt: ideje elfelejteni mindazt, amit a kapitalizmus átkairól beléjük sulykolt a szovjet agymosógépezet. A külföldi tőkét be kell engedni, sőt be kell csalogatni az országba, mert abból mindkét fél profitálni fog. E

rre nem volt módja az elnöknek, így félő, hogy ez a csúcstalálkozó nem sokat fog szilárdítani helyzetén. Vancouverben minden bizonnyal csak egy mentőövet kap, mert jelenleg mentócsónakra Washingtonnak sem telik. Közben pedig mindkét fél tudja, hogy - maradva a hasonlatnál - a belpolitikai viharok hullámain hánykolódó Oroszországot csak egy repülőgépanyahajó menthetné ki az örvényből. GORFÖL ZSUZSA TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § „ÚRBÉRI LEGELŐTÁRSULAT" jeligére: Megalakítottuk úrbéri legelőtársulásunkat. A törvény értelmében földtulajdon-igényünket benyújtottuk az illetékes földhivatalhoz, ott azonban eddig nem döntöttek a tulajdonjog visszaadásáról. Mit tegyünk? - kérdik. - Az újjáalakult úrbéri erdőtársulás a régi úrbéri birtok teljes egészének tulajdonjogát igényelheti. A tagok - amennyiben a törvény által megszabott - az úrbéri társulásban levő vagyonrészük arányában is rendelkeznek transzformációs vagyonrésszel. Viszont az így kialakított vagyonrészt a szövetkezet csak a földhivatal döntése után tudja nevesíteni (erre a transzformációban kijelölt tartalékalapot használhatja föl). A bérleti díj folyósítását szintén csak a földhivatal döntése után kezdheti meg. Ezért szükséges, hogy a legelőtársulás mielőbb határozathozatalra kényszerítse a földhivatalt - akár oly módon, hogy panaszt emel a földművelésügyi minisztériumnál. „RIMASZOMBAT" jeligére: Amennyiben a földhivatal már döntött a konfiskált föld visszaadásáról, szükséges póthagyatéki eljárást indítani? - Nem szükséges, ugyanis a földhivatal döntésében kijelölt személyek már tulajdonosai a visszaszolgáltatott földingatlannak. DR. VILÁGI OSZKÁR AUTO - CENTRUM BRATISLAVA Tel.: 07/296 269 Mierová 7 NÉHÁNY SORBAN T

horvald Stoltenberg norvég külügyminiszter elfogadta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár javaslatát, s Cyrus Vance helyébe lép, a Jugoszlávia-konferencia társelnökének szerepében. Az információt megerősítette a norvég miniszterelnök-aszszony is. Z

bigniew Brzezinski, Carter amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója az USA Today lapban arra ösztönözte az Egyesült Államok kormányát, hogy necsak Oroszországot segítse, hanem a többi szovjet utódállamot is. Érve: gazdaságuk annyira összefonódott az orosz gazdasággal, hogy csődjük Oroszországot is magukkal rántaná. Ezen túlmenően Oroszország kizárólagos támogatásának veszélye az, hogy valamilyen formában fel fogja akarni újítani a régi impériumot. Ä

mrich Andrejčák, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere tegnap Bécs közelében, Deutsch-Wagramban osztrák partnerével, Werner Fasslabenddel megtárgyalta az európai biztonságnak, a két ország szomszédi kapcsolatainak ós hadseregeik együttműködésének kérdéseit. A

lbánia tart a koszovói háborútól. Ez a lényege annak az interjúnak, amelyet Arian Starova, az Albán Köztársaság külügyminiszterhelyettese adott az International Herald Tribunenak. Koszovóban ugyanis már hosszabb ideje feszült a kapcsolat az ott élő több mint kétmillió albán és a kisebbségi szerbek között. K

urt Waldheim volt osztrák elnök, aki tíz éven át az ENSZ főtitkára is volt, az osztrák tévének úgy nyilatkozott, hogy „Németország és Japán gazdasági nagyhatalom és a nemzetközi politika jelentős tényezője lett" s ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak soraiba kellene őket felvenni. M

ind több a gazdag ember Németországban - állapította meg Ernst-Ulrich Huster bochumi politologus. Jelenleg Németországban több mint 900 ezer háztartás éves jövedelme meghaladja a 100 ezer s több mint 14 ezernek az egymillió márkát. E

gy tanulmány szerint az amerikaiaknak több mint 20 százaléka, összesen 56 millió fő fertőzött valamiféle nemibajjal. Kétharmaduk 25 éven aluli. KAPCSOLAT NÉLKÜL NINCS ÜZLET A magyarországi Vállalkozók Országos Szövetsége szervezésében a tavasszal is több vállalkozói találkozóra kerül sor, amelyen a csehországi és szlovákiai érdeklődők megbízott szlovákiai igazgatójuk, a párkányi Dejcző Aladár közvetítésével vehetnek részt. Legközelebb április 8-9-én a budapesti Volga Szállóban török vállalkozókkal találkozhatnak. Ezenkívül jelenleg három további találkozó elő készítése folyik, április 19-21-én a horvátországi Sljemóben, a Zágrábi Nemzetközi Vásárral egybekötve (jelentkezési határidő április 14.), április 22-23-án belga vállalkozókkal a budapesti Volga Szállóban (jelentkezési határidő április 10) és május 6-7-én ugyanott német vállalkozókkal (jelentkezési határidő április 15.). Az érdeklődők a részletekről a 0810-3940-es telefonszámon érdeklődhetnek. -tl-