Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám, hétfő

3 PUBLICISZTIKA ÚJ szói 1993. ÁPRILIS 26. PONT, PONT... TÜRELEM SZLOVÁKIAI FOGORVOSOK GONDJAI A Szlovák Fogorvosi Kamara már hivatalos megalakulása előtt eltökélte, segíteni fogja beteg egészségügyünk transzformálódási törekvéseit, kidolgozza a betegbiztosítás „játékszabályait", a pontrendszert, szorgalmazni fogja a privatizálást és természetesen kapcsolatba lép a külföldi fogorvosi társaságokkal, kamarákkal. 1991. december 3-án, az érdekeltek nagy örömére a parlament elfogadta az orvosi és gyógyszerészeti kamarákról szóló törvényt. Bár Szlovákiában valaha működött orvosi kamara, a fogorvosok először hoztak létre önálló és független orvosi társulást. A tagság iránti érdeklődés nagy, a 2965 fogorvos közül a kamarába 2323-an jelentkeztek. Nem a kamara hibája, hogy a fogorvosok célkitűzéseinek valóra váltása akadozik. Csak irigyelni tudják cseh kollégáikat, akiknek minden gyorsabban sikerül. Például a privatizáció. Csehországban a 6000 fogorvosból 5500-an már nem állami orvosként látják el a betegeket, és sokan az egészségügyi intézetek fogorvosi rendelőit bérelhetik. Természetesen a biztosító szerződést kötött az érdeklődőkkel. Szlovákiában a helyzet merőben más. S azok, akik úgy döntöttek, élnek a privatizáció adta lehetőségekkel - 3000-ből 50-en - nem vehették bérbe az állami rendelőket, s a biztosító sem kötött velük szerződést. Igaz, sokan el is utasítanák, hiszen a térítés összege elenyészően alacsony volna. Ám a lakosok körében egyre többen panaszolják, hogy az állami rendelőkben a fogorvosok megfizettetik a kezelést. Hogyan vélekedik erről dr. Juraj Petrík, a kamara elnöke? - Mindezt nem tartjuk helyesnek, noha tudjuk, hogy a fogorvosok gyakran saját pénzükön vásárolnak kiváló minőségű külföldi tömőanyagokat. A gondot az okozza, hogy bár egyelőre mindenki törvényadta joga a szükséges ellátás, nincs senki, aki pontosan körülhatárolná, mi tartozik az alapellátás kategóriába, mi a magasabb és mi a luxus kategória. A fogorvosi kamara a biztosító számára kidolgozott ugyan egy alaptervezetet, amelyben részletesen foglalkozik a fogorvosok munkájának bérezésével, pontrendszer szerint. Sajnos, az elfogadott németországi minta nem megfelelő, hiszen a fogorvosok teljesítményét nem foglalja magába. Februárban dr. Tibor Ďurišsal, az egészségügyi biztosító igazgatójával megállapodtunk abban, hogy külön fogjuk értékelni a fogorvosok munkáját, s ezáltal a pont értéke is eltér majd a többi orvosi ágazatétól. Az igazgató egyetértett azzal, hogy a fogorvosi gyakorlatban az alapellátás költségeit a biztosító téríti, a további munkákat részben a biztosító, részben a beteg fizeti majd, s lesznek luxusmunkák, melyeket teljes egészében a megrendelő áll. Még arra is gondoltunk, hogy ha valaki például porcelán fogsort csináltat, a végösszegből levonjuk az egyszerűbb műfogsor árát, amire társadalombiztosításából eredően joga van. Bár koncepciónkat elfogadták, az ügy holtponton van. Tudomásunkra jutott, hogy a pénzügyminiszter ellenzi még a gondolatát is annak, hogy a beteg hozzájáruljon a költségek fedezéséhez. A pont értékének differenciálását is elutasítja. Mivel jelenleg egy pont értéke állítólag 20-28 fillér, sőt a biztosító legújabban nem kíván szerződést kötni a nem állami egészségügyi rendelőkkel, a megoldás várat magára. A sztomatológiában egy pont értékét - a kamara - egy koronában állapította meg. • Csehországban a foglaboratóriumok is magánkézbe kerültek, s bár Szlovákiában hivatalosan erről sem döntöttek, az állami rendelőkben (laborokban) ára van a fogpótlásnak, koronának, műfogsornak. - A fogorvosi praxis privatizálása együtt kell, hogy járjon a fogtechnika privatizációjával. Bár nem helyeseljük a „fekete" árakat, nem tehetünk ellene semmit. Ezekből a jelenségekből is levonható egy tanulság. A lakosok hajlandók fizetni fogaik javításáért. Főleg ha tudják, hogy a fogorvos garanciát vállal az elvégzett munkáért... • Ez annyit jelent, hogy a német pontozási rendszer helyett a svájci modell elfogadását szorgalmazzák? - Igen. Svájcban a fogorvosnál nem érvényes a társadalombiztosítás. Az ott élők ügyelnek a megelőzésre, s ezért nem fizetnek sokat. Szomorú valóság, hogy nálunk a népesség 97 százaléka fogszuvasodásban szenved. A gyerekek fogainak romlása - a fejlett országokban élőkhöz viszonyítva - még nagyobb mértékű. • Nem tartanak attól, hogy éppen a gyerekek körében még rosszabb helyzet alakulhat ki? - Nem, mert az iskolai fogorvosi hálózatot meg akarjuk tartani. Azt szeretnénk, ha úgy mint ez idáig, a gyerekek évente kétszer ellátogatnának az iskolai fogorvoshoz. A fogorvosok minőségi munkát végeznének, s a költségeket a biztosító állná. • A rendszeres fogápolás, a jó minőségű fogkefe, fogkrém szerepe meghatározó a fogszuvasodás, s a népbetegségnek számító ínysorvadás megelőzésében? -A megfelelő fogápoló szerek, a fogmosás technikájának elsajátítása, a szájüreg tisztaságának megtartása nélkül nem képzelhető el hatásos fogvédelem. Tudatosítjuk, hogy feladatunk a felvilágosítás. Ezért, május 31. és június 5. között az Egészséges fogakért jelmondat alatt különböző népszerűsítő programokat szervezünk, főleg a gyerekek számára. Szlovákia városi és falusi rendelőiben bemutatókat, s versenyeket tartunk. Természetesen a nyerteseket, a gyerekekre gondolunk, édes jutalomban részesítjük. • Édességet osztanak? -A világ számos nagy édességgyártó üzeme szorosan együttműködik a fogorvosi társulásokkal. A Mars cég jelmondata: Egyétek termékeinket, de ne feledkezzetek meg a fogkrémről és a fogkeféről. A hazai gyártókkal nem tudunk megegyezni, s hiába álmodunk a hazai cukornélküli rágógumikról és édességekről, nincs aki álmunkat valóra váltaná. De mi türelmesek vagyunk. PÉTERFI SZONYA - Ma még csak a foghúzástól félünk, holnap esetleg már az árától is... (Méry Gábor illusztrációs felvétele) - Ide a forráshoz hajdanában még lépcsők is vezettek - mutatja Halász Ernő újból föltölti a holtágat. A halakat, főleg pontyokat és csukákat a stomfai halgazdaságból szerzem be. - Ha elképzelésem szerint megy majd az üzlet, a helyi focicsapatot is szeretném támogatni. Én ugyan sohasem voltam jó játékos, ám sportkedvelő vagyok, így ha lesz rá módom, szponzorálom majd a fiúkat - mondotta mintegy végszóként Halász Ernő. Úton hazafelé azon tűnődtünk, hány hasonló romantikus, de elhanyagolt és kihasználatlan hely található Dél-Szlovákia-szerte?! Azokat vagy közös összefogással, vagy egyéni kezdeményezéssel parkká, sportpályává, játszótérré, vagy akár -, ha víz is akad a közelben -, az ipolypásztói példa nyomán halásztanyává lehetne alakítani. ORDÓDY VILMOS SZEMÉTTELEPBŐL - HALÁSZPARADICSOM? nosítani az öreg Ipoly holtágát. Én kaptam az ajánlaton és a Garamszabályozási Vállalattal mint magánszemély szerződést kötöttem. Haszonbérbe vettem ezt a szép, de amint látja, igencsak elhanyagolt terűletet. Most nekilátok kitisztítani a vízpartot, megritkítom a fákat. - Nem tart attól -, hogy noha már a tábla hirdeti, hogy ez magánterület - az éj leple alatt továbbra is ide fogják hordani a szemetet? - Nem, attól nem félek, mert szerencsére a szeméttárolás kérdése megoldódott községünkben, minden portán van egy-egy kuka. Amióta önállóak lettünk - korábban Ipolyszakállashoz tartoztunk -, nyílt a faluban presszó, cukrászda, sőt már széntelepünk is van. Halász Ernő állattenyésztéssel foglalkozik, de nevéhez sem akar hűtlen lenni. Az az elképzelése, hogy a 350 méteres hosszú vízterületet két éven belül horgász-, illetve halászparadicsommá varázsolja. - Tudom, nagy fába vágtam a fejszémet, de optimista vagyok és bízom benne, hogy a mintegy 80 ezer koronás befektetés, melybe elképzelésem kivitele majd belekerül, kéthárom éven belül megtérül. A szerződés szerint a halászásból származó jövedelem 10 százaléka a bérbeadót illeti. -A part kitisztítása után - ez május közepéig biztos elkészül -, kiszivattyúztatom a vizet és kotrógéppel eltávolítom az iszapréteget. Az itt lévő forrás, illetve a talajvíz Ipolypásztó határában aligha kerüli el az arra járók figyelmét egy akácfára erősített kétnyelvű tábla. A felirat arra figyelmeztet, hogy ez magánterület. Belépni és halászni tilos! A nálunk még szokatlan tiltó szöveget éppen ottjártunkkor szerelte fel egy fiatalember, így melegében megkérdeztük tőle, miről is van tulajdonképpen szó? - A tulaj lenn van a vízparton, vele beszéljenek - mutatott a rügyező bokrokkal és fákkal övezett meredek lejtőre. Az éledező természet az ibolyákkal beborított pázsit, egy csordogáló tisztavízű forrás és a madártrilla varázsát gyorsan eloszlatta a békanyálas víz látványa, melyből (szokás szerint) nem hiányoztak az öreg lavórok, gumiabroncsok és egyéb kacatok. - A holtágnak ezt a részét Nagycsurgónak hívják. Ez volt közelmúltig a falu nem hivatalos szeméttelepe. Ha valaki meg akart szabadulni a felesleges limlomjától, hát egyszerűen idehajította - mondja a kölcsönös bemutatkozás után Halász Ernő, a 600 lélekszámú község egyik képviselője. - Polgármesterünk, Mészáros Ottó egy ízben felvetette, ki kéne tisztíttatni ezt a területet és jó lenne haszLesz foganatja a tiltó feliratnak? A szerző felvételei ÖTMILLIÓ - Április 17-én új munkabizottság alakult és tanácskozott Királyhelmecen. Nemcsak öszszetételét, hanem célját tekintve is új. Azt már megszoktuk, hogy különböző bajok orvoslására, megoldására szakcsoportok alakulnak, s azok a legfontosabb kérdésként általában a pénzszerzés különböző módozatait tárgyalják. A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség által kezdeményezett találkozó azonban fordított sorrendet állított fel, ugyanis az említett szövetség felkínál egy bizonyos pénzösszeget az említett célra. Pontosabban: a Rákóczi Szövetség 5 millió forintos alapítványt hozott létre Királyhelmec és környéke kulturális, valamint gazdasági életének javítására. Nos, a munkabizottságban olyan összetételben képviselteti magát az itteni értelmiség, amely már régen kívánatos lett volna. Reméljük, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy ne csak az önkormányzati, képviselőtestületi szinten foglalkozzanak nálunk a minket érintő problémákkal és azok megoldási lehetőségeivel - foglalta össze hozzánk küldött rövid levelében a dolog lényegét Hogya György, a Csemadok területi titkára. E pár sor alapján felhívtuk őt és megkérdeztük, vajon a munkabizottság arról is döntött-e, hogy az adott pénzösszeget, illetve annak felhasználható hányadát mibe fekteti, mire szánja. -A legközelebbi tennivalónk az, hogy a közel 30 fős bizottság munkához lásson, megszabjon egy programot, azaz hogy a pedagógusok, egészségügyi szakemberek, egyházi képviselők, vállalkozók és további szakcsoportok javaslata alapján egyfajta fontossági sorrendbe szedje az itteni igényeket. • Ön például melyik területet javasolná támogatni? -A regionális sajtó kiadását. A helyi lapok ugye nem kapnak állami dotációt, holott azok is fölöttébb fontosak egy-egy régió közéletében. A Bodrogközi Hírnöknek is megvan, pontosabban meglenne a maga feladata, csakhát a folyamatos kiadását anyagi gondok nehezítik. Ugyanakkor a művészeti beállítottságú Helmeci Mécsesre is szükség van, mert felkarolhatja a környék tehetséges íróit, képzőművészeit. Az alapítvány támogathatná a városi önkormányzat, a Csemadok területi választmánya, a Királyhelmeci Mécs László Népfőiskola és a Királyhelmeci Honismereti Múzeum kezdeményezte regionális kulturális központ tervének mielőbbi megvalósítását, illetve annak tevékenységét. Királyhelmec polgármestere, Pásztor István így nyilatkozott lapunknak az alapítvány létrehozásáról. -A Rákóczi Szövetség természetesen megszabta a pénzfolyósítás feltételét is. Nekünk először is egy alapos leltárt, elemzést kell készítenünk a vállakózások helyzetéről, lehetőségeiről, szükségességéről; a szociális szféráról, az iskolák és kulturális intézmények anyagi ellátottságáról, igényeiről; a településfejlesztésről s nem utolsósorban arról is, hogyan lehet a helyi önkormányzatok tevékenységét minél jobban összehangolni annak érdekében, hogy az alapítvány a mi régiónkban minél több embernek jelentsen némi segítséget. Gondolom, hogy 2-3 hónapon belül elkészülhet az alapdokumentum. (gazdag)