Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám, péntek

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ* 1993. ÁPRILIS 23. FÖLHÍVÁS A VOX HUMANA EMBERBARÁTI SZOLGÁLAT TÁMOGATÁSÁRA A nemzetközi béketárgyalások és békenyilatkozatok ellenére belátható időn belül nincs semmi remény arra, hogy véget érjen a balkáni népek véres háborúja. Háborús politikája miatt Szerbiára újabb szankciók várnak, s mind teljesebbé válik izolációja. Nyomor, éhínség lett úrrá Szerbián. Szertefoszlik minden remény életesélyeinket illetően. Teljes a káosz, megszűnt a bizton­ság, elharapódzott a bűnözés, mindenhol erőszak, tolvajok, korrupció. Az emberek rettegésben élnek. A politikai nyomás, a megfélemlítő intézkedé­sek, a mozgósítás, hadbírósági beidézések, a háború kiterjedésének veszé­lye következtében az itt élő magyarság menekül, amerre lát. Mintegy 30 000 fiatalt tett a rendszer ily módon bujdosóvá. Megannyi csonka, reménytelen helvzetbe sodort család maradt utánuk. A kiköltözők újabb hulláma már a nyomor és szegénység elől menekül. A kelet-boszniai példa alapján, ahol a szerbek kiéheztetéssel űzik el a muzulmánokat, reálisnak tűnik annak veszélye, hogy a rezsim éheztetéssel fog elűzni bennünket szülőföldünkről. A vajdasági magyarság retteg és éhezik, de nem adja fel tűzhelyét Védtelen Nem lehetnek illúzióink. Az előállt rendkívül nehéz helyzetre való tekintettel a vajdasági magyarság körében önsegélyező jellegű szerveződés, egy válságkezelő szociális prog­ram indult el. A Vox Humana Emberbaráti Szolgálat létrehozásával és bejegyzésével az embargó ellenére megteremtettük az önsegélyezés és külső támogatás intézményes hátterét. Az alkalomszerű jótékonykodás helyett a Vox Humana programja közös­ségi megmaradásunk szempontjából vitális fontosságú célokra irányul. Legfontosabb teendőink: 1. Gyermek- és családvédelem, különös tekintettel a várandós és kisgyer­mekes anyákra, a gyermekeikkel magukra maradottakra. 2. Ingyenkonyhák megnyitása és tartalékalapok létrehozása. Az UNHCR segélyeiből hozzánk egy gramm sem jutott el Az ellenzékiek vagy a behívó­parancs megtagadása miatt munkahelyüket veszítettek és igy családjukkal jövedelem nélkül maradottak nem részesülnek a segélyben. 3. A katasztrofális méreteket öltő kivándorlási folyamat következményei­nek demográfiai elemzése. Enélkül a VMDK politikai küzdelme csak légvá­rakra épül. 4 A problémák Szerbiában hamarosan szociális robbanásban kulminál­hatnak. A válságos időszak pusztító hatását valamelyest mérsékelni tudja az a szociális hálózati rendszer, amit az új VMDK-s önkormányzatokra támasz­kodva a Vox Humana kiépít. Ezeknek a tevékenységi köröknek a kezelésére a Vox Humana tartományi igazgatósága 1993. február 27-én bizottságokat hozott létre és kinevezte azok vezetőit. A Gyermek- és Családvédelmi Bizottság élére dr. Burány Bélát, a Népegészségügyi és Élelmezésügyi Bizottság élére dr. Farkas Emilt, a Demográfiai Bizottság élére Mirnics Károlyt, a Szervező és Programbizott­ság élére dr. Hódi Sándort nevezte ki. A Vox Humana Emberbaráti Szolgálat támogatására szánt pénzbeli adományokat a Délvidéki Magyarságért Alapítvány folyószámlájára lehet befizetni. Devizaszámlaszám: B 94793, Országos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank Rt. Valuta Devizaosztály: 1124 Budapest, XII. ker. Apor V. tér 11-12. Más jellegű segélyszállítmányaikat (élelmiszer, babaholmi, konzerv, gyógyszer, ruhanemű) szíveskedjenek a Vox Humana székhelyére eljuttatni. 24435 Mohol, Tito marsall u. 84. Vajdaság. Elnök Danyl László plébános, telefon: 24-861 -508. Ügyintéző titkárnő: Nápik Gizella, telefon: 24-861 -802. Megértő támogatásuk reményében Dr. Hódi Sándor, a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat Szervező és Programbizottságának elnöke A CSEH KÜLÜGYMINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA A KORMÁNY MÉRLEGELJE A SZUDÉTANÉMETEK EGY RÉSZÉNEK KÁRTALANÍTÁSÁT Tegnap a Rudé právo első oldalán tájékoztatott róla: a cseh külügyminiszté­rium azt ajánlotta a kormánynak, fontolja meg a kitelepített szudétanémetek azon részének kártalanítását, akik esetében nyilvánvalóan törvénysértésre került sor. A külügy erről szóló tájékoztató anyagát a miniszter, Josef Zieleniec írta alá. A 14 oldalas dokumentumot azzal terjesztették a kormány elé, hogy nem javasol semmi­féle végleges megoldást, csak ötleteket ad a kormánynak a vitához. Ezzel kapcsolatosan Václav Klaus kormányfő a következőket nyilatkozta a Rudé právónak: „Ezt az anyagot ki­emeltük az információk kategóriájából, hogy egy kicsit beszéljünk róla. Többé­kevésbé hangosan, de ez nem egy olyan anyag, amelyben határozat lenne, javas­lat, döntés..." A külügyminisztérium anyagában töb­bek között ez áll: „Másrészt a cseh politi­kának nem szabad félnie történelmétől. Támogatnia kell a csehek és a németek együttélése árnyékos oldalainak történel­mi feltárását is, beleértve a háború és a kitelepítés időszakát, publikálnia kell az elért eredményeket, s ezzel a helyére kell tennie az esetleges elferdített tényeket. Ilyen alapon azután el lehetne gondol­kodni a jószándék valamilyen gesztusán is Németországggal szemben, például azon az ajánlaton, hogy kárpótoljuk a kite­lepítés áldozatait, akik esetében egyértel­műen megsértették a törvényt. Egy ilyen gesztusnak azonban kötődnie kellene egy adekvát német gesztusra." ÁGOSTON ANDRÁS: ATROCITÁSNAK TEKINTJÜK AZ ERŐSZAKOS MOZGÓSÍTÁST A hét közepén Budapesten járt Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Találkozott a magyar parlamenti pártok vezetőivel, s tájékoztatta őket arról a memorandum-tervezetről, mellyel a VMDK a vajdasági magyarság személyi autonómiájának kiépítése ügyében kíván a napokban fordulni a szerb kormányhoz. Lapunk ez alkalomból kért tőle interjút. - Ágoston úr! A volt Jugoszlá­via területén jelenleg háború dúl. Hogyan jellemezné ebben a bo­nyolult helyzetben a vajdasági magyarság helyzetét? Mennyire veszélyezteti a háború közvetle­nül is a magyarokat? - Természetesen egy ilyen hábo­rús helyzetben, amilyen a volt Ju­goszlávia területén kialakult, min­denkinek nagyon nehéz. A vajdasá­gi magyarságot külön sújtja, hogy lélektani hadviselés kezdődött elle­ne, miután kinyilvánította politikai akaratát. Nevezetesen azt, hogy nem kíván részt venni a délszláv népek történelmi vitájában, most már konfliktusában. Ezt a nyomást mindennap érezzük, bár meg kell mondani: eddig még nem került sor súlyosabb atrocitásokra ellenünk. Ugyanakkor az erőszakos mozgósí­tásokat mindenképpen atrocitások­nak tekintjük, hiszen eddig is szá­mos magyar esett a polgárháború áldozatául. Az erőszakos mozgósí­tás olyan pszichikai traumákat okoz a családokban, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a ma­gyar családokban, magyarok köré-' ben a kivándorlás gondolata min­dennapi téma. - A VMDK fölvállalta a vajdasá­gi magyarság politikai és érdek­védelmét. Kivel tud együttműköd­ni, kikre támaszkodhat, vannak szövetségesei? Egyáltalán milyen a helyzete a VMDK-nak Kis-Ju­goszláviában? - Mi elsősorban a szerb állammal, a szerb kormánnyal szeretnénk együttműködni. Ez az érdekünk. Ilyen értelemben már számos kez­deményezést tettünk, de mindeddig eredménytelenül. Ami az ellenzéket illeti, el kell hogy mondjam: nekünk az ellenzék is az ellenzékünk, mert nem fogadja el autonómiatörekvé­seinket, s lényegében ugyanazt a politikai ideológiát képviseli, mint a hatalmon lévő pártok. Nincs de­mokratikus ellenzék Kis-Jugoszlá­viában, s ezt sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk - Milyenek a VMDK kapcsolatai Budapesttel? - A magyar kormánnyal általában nagyon jók a kapcsolataink. Azt hi­szem, ideális lenne, ha ugyanilyen jó viszonyt tudnánk kialakítani a szerb kormánnyal is. Amit ebben a kap­csolatban a legértékesebbnek tartok az az, hogy a magyar kormányzat nem kívánja meghatározni politikai irányvonalunkat, inkább segít, ahol tud. Szerencsére, sok helyen tud segíteni. -Tartja a VMDK a kapcsolato­kat a közép-európai országok ma­gyar kisebbségi politikai vagy ér­dekvédelmi szervezeteivel is? - Hála Istennek, ezek a kapcsola­tok is nagyon jók. A legitim magyar szervezetekkel állandó konzultáció­kat folytatunk. Véleményem szerint a legfontosabb politikai kérdésekben azonos a föllépésünk még annak ellenére is, hogy minden országban vannak olyan jellegzetes problémák, melyekkel kapcsolatban eltérő meg­oldásokat tartunk jónak. Mi ezt az együttműködést nagyon fontosnak tartjuk, s örülünk neki. Igyekszünk részt venni a törvényes magyar ki­sebbségi szervezetek kongresszu­sain, tanácskozásain, minden alkal­mat kihasználunk, itt Budapesten is, a véleménycserére. Sajnos, az anyagi helyzetünk olyan, hogy külö­nösen szerteágazó kapcsolatokat nem nagyon tesz lehetővé. Meggyő­ződésem azonban, hogy a politikai kapcsolataink jók, szélesek. - Magyarország és a szomszé­dos államok közti viszonyban mostanában újra előtérbe került, valószínűleg nem véletlenül, a ha­tárok ügye. Pontosabban az, hogy az egyes szomszédos országok Budapesttől valamiféle biztosíté­kokat követelnek ez ügyben, illet­ve szeretnék a határok megváltoz­tathatatlanságát rögzítni a kétol­dalú alapszerződésekben, míg Budapest azt vallja: aláírtuk az idevágó szerződéseket Párizsban és Helsinkiben is, tehát számunk­ra a probléma nem létezik. - Véleményem szerint ez egy ha­mis vita, amely, sajnos, eltereli a fi­gyelmet a lényegről. Ez pedig a ki­sebbségek reális helyzete, gondjaik megoldása, autonómiatörekvéseik támogatása. Azt hiszem, hogy a ma­gyar kormány, a magyar diplomácia úgy tud a legtöbbet segíteni a ma­gyar kisebbségeken, ha egyenlő hansúlyt helyez a szomszédos or­szágokkal való együttműködésre és az ott élő kisebbségek autonómiatö­rekvéseinek támogatására. - Hogyan áll ma a vajdasági magyarság autonómiájának ügye? - Létrehoztuk a vajdasági magyar autonómiaelképzelés politikai meg­jelenítésének szervezetét, a VMDK­t. Szervezetünk ott van a politikai porondon belföldön és külföldön egyaránt. A legutóbbi választások nyomán létrejöttek a helyi magyar önkormányzatok is azokon a terüle­teken, ahol mi területi autonómiát szeretnénk megvalósítani. A kisebb településeken, szórványokban is lét­rejöttek a magyar többségű VMDK-s önkormányzatok, tehát elmondható, hogy az első lépéseket már megtet­tük. A személyi elvű kisebbségi ön­kormányzatok létrehozásáért most indultunk harcba. Én azt hiszem, hogy az alapfeltételeket politikai és gyakorlati szempontból is meg fog­juk teremteni. Remélem, végül is egy olyan belpolitikai és nemzetközi helyzet alakul ki, amelyben a szerb kormány már nem fogja tudni eluta­sítani a velünk folytatandó dialógust. S ha egyszer már leülünk a tárgya­lóasztalhoz, akkor biztos vagyok ab­ban, hogy előbb vagy utóbb meg is fogunk tudni egyezni. - Köszönöm a beszélgetést. KOKES JÁNOS, Budapest HOLOCAUST EMLÉKMÚZEUM, WASHINGTON MEGRÁZÓ TANÚVALLOMÁSOK Csupasz téglák és vasszerkezetek, kimért szi­gor jellemzik a közelmúltban befejezett épületet, s egyben hangsúlyozzák azokat a megrázó ese­ményeket, melyekhez ez az objektum kötődik. A tetőszerkezet kísértetiesen emlékeztet az auschwitzi náci haláltábor őrtornyaira. Az Egye­sült Államok fővárosának központjában felépült a Holocaust Emlékmúzeum. ,,Leirhatatlanok azok a dolgok, melyeket lát­tam. .. Tudatosan vállalkoztam erre a látogatás­ra. hogy tanúskodhassak, ha netán a jövőben olyan törekvések jelentkeznének, melyek csak propagandának akarnák titulálni ezeket az ese­ményeket" - jelentette ki 1945 áprilisában Dwight Eisenhower amerikai tábornok, a szövet­séges csapatok európai főparancsnoka, miután látogatást tett az Ohrdruf koncentrációs tábor­ban. Az ö szavai, melyek akár a múzeum mottója is lehetnének, olvashatók a falon, s mellette egy óriási fotó, rajta rengeteg holttest. 1980-ban döntött az amerikai Kongresszus a múzeum létrehozásáról, építését adományok­ból finanszírozták. A múzeumot a New York-i James Freed tervezte. Sok vita folyt az USA-ban arról, miért építsék fel a múzeumot éppen most és éppen itt. Fél évszázaddal azután, hogy a nácik a 9 millió európai zsidó közül 6 milliót kiirtottak, ezek a kér­dések még mindig felvetődnek. A USA Today című lap válasza: a múzeum a tanúságtétel eszköze arra az időre, ha már nem lesznek itt azok, akik a holocaustot túlélték. A kiállítás a holocaust okaira helyezi a hang­súlyt, meg a „szemlélődök" felelősségére. Be­mutatja, hogyan nézte végig a német társadalom az első megtorlásokat nemcsak a zsidók, hanem a homoszexuálisok, a romák, a politikai ellenfelek és más kisebbségek ellen is. Aprólékosan doku­mentálja azokat a lépéseket, melyekkel a demok­ratikus társadalom lealacsonyodik az őrülethez és a rosszhoz. Bemutatja a tolerancia hiányát, a könyvégetést, az állami propagandát. Ugyan­úgy azt is, hogy a szabad világ nem tudta, hogyan viszonyuljon a Németországból menekü­lő zsidókhoz, s nem akarta tudni, mi is történik Németországban. Megdöbbentő annak a 936 német zsidónak a története, akik 1939 márciusá­ban érvényes engedéllyel érkeztek Amerika part­jaihoz a St. Louis hajó fedélzetén. Már látták Miami fényeit - mégis visszafordították őket. Szinte valamennyien koncentrációs táborban pusztultak el. A legmegdöbbentőek talán mégis a személyes történetek, a legyilkolt zsidók fény­képei, melyek a családi albumokból származnak. Az elgázosítottak cipőinek hegye Majdanekből, a terezíni gyerekek rajzai, a tévéképernyőkön futó autentikus felvételek a kivégzésekről, doku­mentumok az elképzelhetetlen kegyetlenkedé­sekről. Egy egész panellt kapott a kicsi Csehszlová­kia. Somorja. Prága. Čadca, Beroun, Jablun­kov... S új nevek, ahová a rossz ismét visszatért: Nova Gradiska,- Vukovar, Pakrac, Eszék, Vinkov­ci, Szarajevó. STANISLAV MUNDIL, a ČTK USA-beli tudósítója NÉHÁNY SORBAN J án Lišuch szlovák külügyi állam­titkár szerdán Genfben beszé­det mondott az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának 48. üléssza­kán. Megerősítette, hogy az ENSZ­bizottság továbbra is jelentős fórum, amely például a legoptimálisabban egyesíti összeurópai és transzatlanti szinten a gazdasági problémák megoldásának feltételeit. Rámuta­tott: geopolitikai helyzete arra pre­desztinálja Szlovákiát, hogy részt vegyen a bizottság összes jelentős tervében B udapesten az Országgyűlés plenáris ülése szerdán jóvá­hagyta a Magyarországon élő nem­zeti kisebbségek és etnikai csopor­tok szervezeteinek szánt támogatás megosztásáról szóló törvényterve­zetet. A magyar képviselők ügy dön­töttek, hogy a nemzetiségi kisebbsé­gek 22 szervezete 130 millió forintot, a 82 roma szervezet pedig 90 milliót kap az állami költségvetésből. A négy szlovák szervezet 22 millió forintot kapott. Ö rményország és Azerbajdzsán elnökei szerdán Ankarában egyetértettek azzal, hogy részt ve­gyenek az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia égisze alatt megtartandó béketárgyaláso­kon. Levon Ter-Petroszjan és Abul­faz Elcsibej újságírók előtt jelentet­ték ki: mindent megtesznek a béke megteremtése érdekében. C orneliu Vadim Tudor román na­cionalista vezető, aki zsidóelle­nes kijelentései révén vált ismertté, ismét támadta Moses Rosent, Ro­mánia főrabbiját és a zsidó szárma­zású politikusokat. Tudor, aki Ion Iliescu elnök parlamenti szövetsége­se, a Romania Mare című hetilap­ban közzétett versében ugyancsak bírálta Petre Roman volt kormány­főt. Iliescu elnök a főrabbival együtt tegnap Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum ünnepélyes megnyitóján. J icchak Rabin izraeli kormányfő, tegnap kijelentette, nem köteles további gesztusokat tenni a paleszti­nok felé. Megjegyezte, hogy az ara­bokról szóló szerdai kijelentése semmit sem változtatott a Warren Christopher amerikai külügyminisz­terrel kötött megállapodáson. Rabin azt ígérte, hogy nem lesznek további deportálások és megismételte: Izra­el lehetővé teszi 101 kitelepített pa­lesztin azonnali visszatérését. A töb­biek az év végéig térhetnek haza. T öbb tucat Katyusa típusú rakéta csapódott be tegnap reggel Észak-Izrael területére. A biztonsági források nem adtak hírt sem áldoza­tokról, sem anyagi károkról. Az infor­mációk szerint a Dél-Libanonban te­vékenykedő partizánok már szerdán három rakétát lőttek ki Észak-Izrael­re, és arra kényszerítették a lakos­ságot, hogy az éjszakát óvóhelye­ken töltse. C arl Stern, az amerikai igaz­ságügy-minisztérium szóvivője Washingtonban közölte: a nyomo­zók, akik a texasi Waco melletti farmot kutatják át eddig mintegy 40 holttestre bukkantak. Mint ismere­tes, 51 napig ezen a farmon találtak rejtekhelyre a David Koresh vezette Dávid szekta tagjai, akik az FBI támadása után magukra gyújtották az épületet. A nyomozók három holttesten lőtt sebek nyomát fedez­ték fel Az FBI feltételezése szerint a szekta 86 tagja vesztette életét a tűzvészben. B razília lakosságának túlnyomó többsége a szerdai népszava­záson a jelenlegi elnöki rendszer megőrzése mellett és a monarchia felújítása ellen szavazott. Az előze­tes eredmények szerint a résztvevők 68 százaléka részesíti előnyben a köztársaságot és csupán 12 szá­zalékuk óhajtja a monarchiát. A vá­lasztópolgárok 12 százaléka üres szavazólapokat adott le K ína tegnap elhatárolta magát egykori szövetségesétől, a vö­rös khmerektől és figyelmeztetett rá: amennyiben Kambodzsában ismét kirobban a polgárháború, egyik cso­portot sem fogja támogatni. A Reu­ter hírügynökség szerint ezt a pekin­gi külügyminisztérium szóvivője kö­zölte. Mint mondotta, Kína támogat­ja azokat az akciókat, amelyek a nemzeti megbékéléshez vezetnek Kambodzsában.

Next

/
Thumbnails
Contents