Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám, csütörtök

1993. ÁPRILIS 16. ÚJSZÓ, OLVASÓINK OLDALA 15 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI DSZM-ÉRTEKEZLET ­MEČIAR NÉLKÜL (Munkatársunktól) - Bár a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői a múlt héten megígérték, hogy a legközelebbi szerdai sajtótá­jékoztatójukon a tő szónok Vladimír Mečiar lesz, a pártelnök kormányfő tegnap nem jött el az újságírók közé, Roman Zeienay, a DSZM alelnöke tolmácsolása. szerint egyéb kor­mányfői elfoglaltságai miatt. Amire az újságírók úgy reagáltak, hogy nem tettek fel kérdéseket a jelenlévő Roman Zelenaynak és Ivan Lalu­hának. A tegnapi szónokok cáfolták, hogy a DSZM-en belül újabb széthúzás lenne, s hogy Laluha szociáldemok­rata frakciót szeretne alapítani. Cá­folták továbbá, hogy a DBP-vel folytatott múlt heti tárgyaláson csak a jobboldali extrémizmus veszélyé­ről esett volna szó. Minden szélső­séget elítélünk - szögezte le Zeie­nay, majd megerősítette, hogy a DSZM a jövő héten az SZNP-vel folytat majd pártközi megbeszélést. A szokásos egy óra helyett a teg­napi sajtótájékoztató mindössze 17 percig tartott. KDP: A KÜLFÖLDI BERUHÁZÓK MÁSKÉNT LÁTJÁK Ivan Mikloš volt privatizációs mi­niszter furcsálja, hogy utódja, Ľubo­mír Dolgoš, a jelenlegi kormány privatizációs koncepciójának szü­lőatyja a kabinetre, illetve egyes tár­cákra próbálja hárítani a felelőssé­get azért, hogy Szlovákiában meg­torpant a privatizáció. Mikloš szerint a felelősség egyértelműen Dolgost terheli. A Konzervatív Demokraták Pártjá­nak tegnapi sajtótájékoztatóján is­mét figyelmeztettek arra, hogy a Nemzeti Bank mindeddig nem hozta nyilvánosságra, miként alakul­tak az első negyedévben a deviza­tartalékok. Az ellentmondásos nyi­latkozatokból azonban kitűnik - mondta Mikloš -, hogy Cseh­országgal ellentétben Szlovákiában állandóan csökkennek. Mikloš sze­rint a kormánynak nincs átgondolt adópolitikája sem. Ismertette a gaz­dasági minisztérium felmórésót, mely szerint a külföldi beruházók - saját bevallásuk szerint - a gazda­sági és politikai stabilitástól teszik elsősorban függővé, beruháznak-e Szlovákiában vagy sem. A Vladimír Mečiar által mind gyakrabban han­goztatott adókedvezmények az em­lített felmérés szerint csak a 7. illetve 8. helyen vannak - szögezte le Mik­loš. G. A. A MINISZTER IS EMBER TÉVEDNI SZABAD(?| Ritkán hívja össze az oktatási miniszter az újságírókat, leginkább akkor, amikor már a sajtó annyi rosszat összeirkál róla, hogy nem túrheti cáfolat nélkül. Egy ilyen legutóbbi sajtótájékoztatón hangzott el néhány apró botlása is, amelyek közül egyre bizony kemény válasz érkezett. A zsolnai Közlekedési és Távközlési Főis­kola nyilvános bocsánatkérést követel a minisztertói, aki azt állította, hogy az intézmény tízmillió korona kárt okozott saját magának és ezzel a tárcának is. Ezzel szemben az inkriminált kijelentés idején a miniszter asztalán volt már az a jelentés, amelyet az ellenőrző szervek küldtek meg neki, s amely szerint semmi­féle pénzügyi visszaélést nem tapasztal­tak a zsolnai főiskolán. Az már csak apróság és nem is szorul nyilvános megkövetésre (csupán jelzés­értékénél fogva érdemes szóvá tenni), hogy a sajtótájékoztatón a miniszter a parlament oktatási és kulturális bizott­ságáról szólva megemlítette két képviselő nevét, akikkel ő gyakrabban szokott tár­gyalni. Milan Ftáčnikról tudta, milyen párt színeiben „mérkőzik", Bauer Edit nevének említésekor kissé elgondolko­zott, majd azt mondta, talán az MKDM-é, nem tudja, ó bizony nem ül a parla­mentben. Miniszter úr, Bauer Edit az Együttélés képviselője, és a zsolnaiaknak sincsen tízmilliós mankójuk. Ennyi. Egyelőre. (bit) KERESZTÉNYEK A KÖZÖS EURÓPÁÉRT NEMZETKÖZI KONFERENCIA KIRÁLYHELMECEN Az Együttélés Politikai Mozgalom a Magyarok Világszövetségének és a Holland Református Pártnak a támogatásával e hét végén Kereszté­nyek a közös Európáért címmel nemzetközi konferenciát rendez Királyhelmecen. A rendezvény házigazdájától, Gyimesi Györgytői meg­kérdeztük, hogy az Együttélés milyen megfontolásokból kezdeményez ilyen találkozót. -A célunk teljesen világos és egyértelmű: amikor az Együttélés Politikai Mozgalom meghirdette a programját, ennek egyik alappillé­re a keresztény erkölcsiség vállalá­sa, ápolása volt. Nos, ezzel a nem­zetközi konferenciával tagságunk tu­datában mi elsősorban a keresztény erkölcsiség és eszmeiség elmélyíté­séhez kívánunk hozzájárulni. Nem tagadjuk, hogy az egyházakban az identitásmegőrzés egyik bástyáját látjuk, s támogatásukat parlamenti tevékenységünk során eddig is ós ezután is ezért tartjuk fontosnak. • Királyhelmecen eddig köz­ponti rendezvényeket sem szer­veztek, most pedig nemzetközi konferencia színhelye lesz. Ho­gyan esett a választás erre a vá­rosra? - Az utóbbi időben egyre erőseb­ben kirajzolódik, hogy ez a város a szlovákiai magyarság egyik kultu­rális-politikai központjává fejlődik. Aktivitásunk eljutott arra a pontra, hogy most már egy nemzetközi kon­ferenciát is képesek vagyunk meg­rendezni. A Holland Református Párttal (GPV) a múlt év szeptembe­rében Sárospatakon vettük fel a kapcsolatot, ahol ők szponzorálták a Protestánsok a politikában címmel megrendezett nemzetközi konferen­ciát. Ott tudtam meg, hogy szándé­kukban áll egy hasonló konferencia megrendezését Erdélyben is támo­gatni. Ben Nitrauw párttitkárt meg­győztem, hogy hasznosabb volna, ha az alakuló szlovák államban tar­tanánk előbb egy nemzetközi konfe­renciát, amelyen felmérhetnénk mi­lyen helyzetben vannak egyházaink a negyvenéves totalitarizmus után, hogyan támogatják a kisebbségek az egyházakat, az egyházak mit tesznek, mit tehetnének a nemzeti identitás megőrzéséért. A titkár úr­nak megtetszett a gondolat, kétszer ellátogatott Királyhelmecre, meg­szemlélte az előkészületeket ós kedvező véleményezése után a hol­land párt úgy döntött, hogy szponzo­rálja rendezvényünket. • Kiknek rendezik a konferen­ciát? - Minden szlovákiai magyar politi­Kilencven koro­nás osztalékot fi­zet minden ezer koronás részvény után a prágai Živ­nobanka, amelyet szeptember else­jéig utalványon küldenek el a részvénytulajdonosoknak. A kifi­zetés néhány hónapos elhalasztását a cseh Nemzeti Vagyonalap kérte. VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ így lehetővé téve, hogy a pénzt a vagyonjegyes privatizáció folytán a bank részvényeihez jutó új tulajdo­nosok kapják. A döntés értelmében a tavalyi 206,6 millió koronás nyere­ségből 122,5 millió koronát osztanak szét A Živnobanka részvényeinek 30 százaléka a befektetési alapok, 13 százalék a kisbefektetők, 5 szá­zalék a vagyonalap és 52 százalék két külföldi bank tulajdonában van (RP) SOVÁNY VIGASZ Brüsszelben döntöttek a múlt héten: a száj- ós körömfájás terjedését megakadályozandó a volt keleti blokk országaiból az Európai Közösségek tagállamai egy hónapon át nem importálhatnak élőállatot és húskészítmé­nyeket, tejet és tejtermékeket. A döntésre a keleti blokkbeli országok közül ki-ki „vérmérsékletének" megfelelően reagált. A vérmérséklet pedig függhet attól, mennyire eresztett gyökeret egy-egy volt szocialista országban a reform, mennyire sikerült leépíteni a szocialista tervgazdálkodás „rekvizítu­mait", és mennyire sikerült már kiépíteni az új társadalmi rendszer intéz­ményrendszerét. És, persze, főleg az adott ország gazdasági helyzetétől függ. Nem mintha a volt keleti blokkbeli országok közül különösebben kiemelkedő eredményeket érne el bármelyik is gazdaságának fejlesztésé­ben, de tény, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, vagyis a megközelítőleg azonos kiindulópontról startoló országok közül az első három más helyzetben van pillanatnyilag mint az utolsókónt említett. Talán Szlovákia nyilvánvalóan gyengébb gazdasági helyzetével meg a mindenáron szalonképessé válásra való törekvésével magyarázható, hogy a brüsszeli döntésre viszonylag felemás módon, gyenge kezűen reagált. Hiszen míg az előző három egyértelmű válaszintézkedéseket foganatosított a tilalmat hozó Közösségekkel szemben, Szlovákia hangsúlyozta, hogy a részéről foganatosított állat-egészségügyi intézkedések korántsem tekin­tendők válaszlépésnek... Ugyanakkor hangsúlyozza a külügyminisztériumi nyilatkozat, hogy a visegrádi négyekkel együttműködve kész közösen fellépni a kérdés rendezése érdekében az EK tagországokkal szemben. Óvatos duhajkodásnak is nevezhetném ezt a magatartást, de azt hiszem, most nem ennek a magatartásnak a minősítése a legfontosabb e kérdéssel kapcsolatban, hiszen tény, hogy valamit mindenképpen tenni kell e diszkrimi­natív intézkedéssel szemben. Érdekes, hogy a diszkrimináció szóval is óvatosan bánnak némely szlovákiai gazdasági szakemberek, s inkább azt mondják, a járvány elleni túlzott védekezésről van szó. Mintha véleménynyilvánítás közben megfeled­keznének róla, hogy az EK szakemberei sem találtak járványra utaló nyomokat országainkban. Mintha félnének kimondani, hogy igenis ellentét­ben áll a húsembargó azokkal a nyugat-európai ígéretekkel, melyekkel a kelet-európai rendszerváltást követően biztatták országainkat. De, hát - mondhatnánk - más a semmibe sem kerülő ígérgetés, megint más a valóság. Hiszen a nyugati országokban sem fenékig tejfel manapság az élet. A már néhány éve tartó recesszióból való kilábalás óhatatlanul önzővé teszi azokat a nyugati politikusokat, közgazdászokat, akik tudják ugyan, hogy­a keleti piac kialakulásával ők is csak nyerhetnek, de azt is nagyon jól tudják, hogy mit jelent a dömpingáru, ami ellen minden lehetséges eszközzel képesek védeni saját piacukat. Láthattuk és tapasztalhattuk ezt tavaly, amikor a csehszlovák acélimport ellen tettek hatékony lépéseket, jóllehet például a német piacra bejutó külföldi acéltermékeknek csak elenyésző hányadát tette-teszi ki a csehszlovák áru. Sovány vigasz, hogy a brüsszeli döntést sir Leon Brittan, az EK Bizottság tagja a volt keleti blokk országainak gazdasági helyzetével foglalkozó koppenhágai konferencián mondott beszédében túlzottnak tartotta, mond­ván, hogy a fejlett Nyugatnak megvannak az eszközei saját piacának védelmére, amennyiben az Európához integrálódásra törekvő, a bajok tömkelegével küszködő volt KGST-országok valamilyen módon megsértenék a sokoldalú kereskedelem szabályait. Sovány vigasz ez a kijelentés, hiszen bár összefogásra szólították fel egymást a visegrádi négyek is, látható, hogy ez sem lesz olyan egyszerű, hiszen Lengyelország válaszlépéseit nem csupán a Közösségekkel szemben alkalmazza, hanem Csehországgal és Szlovákiával szemben is. A termelők nyakán maradt, szállításra előkészített juh és szarvasmarha pedig mindaddig enni kér, míg „gazdájánál" marad. Hogy ez leszoríthatja a hazai húsárakat, az egy olyan ágazat számára, amelynek termelése drágul, pénze meg úgyszólván nincs, semmiképpen sem vigasztaló. PÁKOZDI GERTRÚD A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓRÓL KASSÁN (Munkatársunktól) - A Kárpátok Eurorégió kialakítása már folyamat­ban van, ezért csak helyeselni lehet azt a kezdeményezést, hogy a Köz­gazdasági Iskolák Szövetségének (AIESEC) rendezésében a miskolci és kassai diákok öt napig tartó sze­minárium keretében ismerkednek meg a gazdasági együttműködés már meglévő formáival és a keres­kedelem további lehetőségeivel. A szeminárium résztvevői számára a Kassai Közgazdasági Egyetem Vállalatgazdálkodási Karán ma a Kárpátok Eurorégió Kelet-szlová­kiai Társulásának képviselői, s a kassai magisztrátusnak, vala­mint a Szlovák Kereskedelmi és Ipa­ri Kamara regionális irodájának szakemberei tartanak előadáso­kat. (szák) AHOGY ÉN LÁTOM A hogy távolodunk Szlovákia teljes önállósu­lásának napjától, valahogy egyre keve­sebb szó esik a hazafiságról. Szilveszter előtt még egyszerű volt a képlet: pecséttel hitelesített patriótának számított mindenki, aki szóval, írás­sal, transzparenscipeléssel, kocsmai filozofálga­tással kifejezésre juttatta, hogy elnyomatva érzi magát Prága által. És emlékezzünk csak vissza, milyen utálattal szóltak miniszterek és pártvezé­rek, egzaltált harmadosztályú színésznők és min­denre kapható zsurnaliszták azokról, akik szeré­nyen megjegyezték: talán mégsem kellene elsiet­ni a dolgot... Még szegény Ján Čarnogurský szlovák mivol­tát is kétségbe vonták, mert azt találta mondani, hogy várjunk még néhány esztendőt. A tegnapelőtti újságokban még volt egy cikk a hazafiságról. De ezek a hazafiak kanadaiak voltak és washingtoniak. Megígérték, hogy fejen­ként kemény 100 dollárt adnak az új szlovák állam gazdasági talpraállítására. Megígérték . A tegnapi újságokban már ennyi szó sem esett a hazafiságról. Ellenben megjelent egy kurta hivatalos közlemény a költségvetési bevétel hiá­nyának aggasztó voltáról. Július Tóth pénzügy­miniszter konkrét számokat is mondott Január­ban és februárban 1,2 milliárd koronával fizettek be kevesebbet a tervezettnél. Ez - mondotta - még ellensúlyozható mértékű kiesés volt. Már­ciusban azonban 12 milliárd korona deficit kelet­kezett, így a teljes hiány húsvétkor már 13,5 milliárd volt. A kérdések kérdése: mi lesz itt karácsonykor? Olyan három hónapot követően romlott ily cudarul az államháztartás egyensúlya, amikor már amúgy is beindult a kiadások lefaragása. Az egészségügyben, az iskolahálózatban éppen úgy, mint a nyugdíjak folyósításában. Van járás, amelyben száz pedagógus feleslegessé nyilvání­tásával próbálják megtalálni a „belső tartaléko­kat". Óvodákat zárnak be, osztályokat vonnak össze, egyetemi kutatóhelyeket készülnek feles­legessé nyilvánítani. A kórházak béralap- és gyógyszerhiánnyal küzdenek, a nyugdíjakat pe­dig úgy számítják ki, hogy maholnap már a gya­korlatban érvényesül az „élni kevés - meghalni sok" elve. Ilyen viszonyok között valóban nem lenne célszerű a hazafiságra hivatkozni. Eltűnődöm; vajon merre keresi ilyen helyzet­ben a kormány a kiutat? Attól tartok, hogy megismétlődik, amit egyszer már átéltünk. Túléltük... A háború után is szegény, volt az ország. Emlékszem, hogy a plebsz tagjaként hogyan lelkesedtem én is, amikor bevezették a milliomo­sok megadóztatását. Majd amikor az ebből szár­mazó pénz is elfogyott, végrehajtották a pénzre­formot. Nemsokára - konkrét határidőt kijelölve - megígérték a fejlett szocializmus építésének befejezését, illetve a kommunizmus építésének megkezdését. így jutottunk oda, ahol most vagyunk. Negyedfél esztendeje összeomlott a rendszer, és javíthatatlannak nyilvánították világszerte. Azt azonban még senki sem merte Szlovákiában kimondani, hogy a szocializmussal kacérkodó nemzeti államépítés is éppen úgy megbukott, mint az internacionalista fogantatású próbál­kozás. 1993 húsvétjának előestéjén oda jutottunk, hogy a nemzeti szlovák kormánynak már a kom­munista utódpárt elnöke ígér kádertámogatást a válság kezelésére. Közgazdászokat ígér Me­čiarnak és diplomatákat, meg tábornokokat és ellenőrzési szakembereket. Könnyen előfordulhat, hogy még egyszer bele­lépek abba a folyóba, amelybe egyszer, 16-18 éves koromban már belegázoltam. Lehet, hogy Weiss gazdasági szakemberei ismét megadóz­tatják a milliomosokat. Netán arról van szó, hogy ismét a szocializmus építésének útjára léptetnek bennünket? Netán ez a kísérlet is negyvenöt esztendeig tart? Sebaj! Ha ötven évig tart is, összeomlásakor még mindig csak 110 éves leszek. TÓTH MIHÁLY AZ ELSŐ OSZTALÉK kai párt és mozgalom képviselőit meghívtuk. Várjuk az egyházak és magyar pedagógusaink küldöttsé­geit és természetesen a sajtót. Ren­dezvényünknek 140 meghívott ven­dége lesz, de mivel a Királyhelmeci Városi Művelődési Ház nagytermé­ben további 200 ülőhely van, bízunk abban, hogy a Felső-Bodrogközből és az Ung vidékéről is sok érdeklődő érkezik. • Pénteken, a szeminárium el­ső napján milyen témák szerepel­nek napirenden? - Nemzetközi szemináriumunkat rendezvényünk védnöke, dr. Mikó Jenő, a Szlovákiai Református Egyház püspöke nyitja meg, majd a reformátusok kárpát-medencei ökumenikus törekvéseiről dr. Hege­dűs Lóránt püspök, a Magyarorszá­gi Református Egyház Zsinatának elnöke tart előadást. Bartal Károly Tamás jászói apát témája: A szerze­tesség szerepe a nemzet életében, dr. Hörcsik Richárd, az Európa Tanács tagja a protestáns diplomá­ciai kapcsolatok jelentőségéről lejti ki nézeteit, dr. Adorjáni György, kanadai előadó pedig az egyházak­nak a diaszpóramagyarság életének szervezésében betöltött szerepét méltatja. A délelőtti programot Bauer Edit képviselőnk előadása zárja, melynek a témája: Keresztény értékek az identitás megőrzésében. A délutáni programot a Bodrogközi Táncegyüttes és az imregi folklór­csoport bemutatójával kezdjük, majd a következő három előadás hangzik el: Ouray Miklós: A társnemzetté válás lehetőségei a kisebbségben élő nemzeti közösségek számára, Csáky Pál: A szlovákiai magyarság helyzete és elképzelései a 20. szá­zad végén, Szatmáry Béla: Euró­paiság és jogalkalmazás. Szomba­ton folytatjuk a szemináriumot. Kül­földi vendégeink közül Szőke János ausztriai püspöki helynök és Kor­zenszky Richárd pannonhalmi ben­césrendi szerzetestanár tart elő­adást, a hazaiak közül pedig Gábor Bertalan római katolikus esperes, Popély Gyula, a Magyar Néppárt elnöke, Dobos László író és jóma­gam. (szaszák) TÁVLAT

Next

/
Thumbnails
Contents