Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám, csütörtök

HIREK - VELEMÉNYEK iÚJSZÓt 1993. ÁPRILIS 15. SZÉKELYFÖLDI PREFEKTUS-ÜGY LEMONDANAK A HARGITA-MEGYEI KÉPVISELŐK IS A hargita-megyei magyar képvi­selők Csíkszeredán megtartott ta­nácskozásukon úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a szomszédos Ko­vászna-megyében egy héttel koráb­ban született döntéshez, miszerint, ha a Vacaroiu-kormány nem változ­tatja meg a román nemzetiségű pre­fektusok kinevezéséről szóló határo­zatát, akkor az összes RMDSZ-lis­tán megválasztott megyei tanácsi képviselő lemőnd mandátumáról, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy megbénul a helyi közigazgatás. Megegyezés született arról is, hogy ha a bukaresti kabinet még ezek után sem lesz hajlandó változtatni álláspontján, akkor benyújtják le­mondásukat a székelyföldi városok és falvak polgármesterei. A csíksze­redai ülésen több más javaslat is elhangzott, hogyan kellene tovább folytatni a székelyföldi magyarság tiltakozását a román nemzetiségű prefektusok kinevezése ellen Ko­vászna és Hargita élére. A román kormány és az őt támo­gató nacionalista román erők to­vábbra is élesen elítélik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ós az egész székelyföldi magyar lakosság álláspontját prefektusügyben, s han­goztatják, hogy az törvényellenes. Másképpen értékeli viszont a helyzet alakulását a román de­mokratikus ellenzék. A legbefolyá­sosabb ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció országos végrehajtó bizottsága nyilatkozat­ban szögezte le: bár jog szempont­jából törvényesnek ítéli meg a ko­vásznai és a hargitai prefektusok kinevezését, egyértelműen figyelem­elterelőnek és politikailag elhibázott­nak tartja a Vacaroiu-kabinet lépé­sét, mert mindenképpen figyelembe kellett volna vennie a helyi lakosság véleményét, s meg kellett volna tár­gyalni vele a kinevezéseket, s így elkerülhető lett volna a feszültség. A román sajtó nagy része egyéb­ként kioktató hangneműnek és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette a magyar parlament kül­ügyi bizottságának véleménynyilvá­nítását a prefektus-ügyben. Mint is­meretes, a magyar bizottság nem vitatta a román kormány intézkedé­sének jogszerűségét, csak azon vé­leményének adott hangot, hogy job­ban oda kellene figyelni a helyi la­kosság véleményére. Romániában egyébként a héten kezdődött szakszervezeti tiltakozó akciók kapcsán egyszerre éleződik ki a társadalmi és a nemzetiségi feszültség. A kormány ós maga Ion Iliescu elnök is élesen megbírálta a szakszervezetek szociális követe­léseit, s azzal vádolta a szakszerve­zetek vezetőit, hogy tudatosan politi­kai és társadalmi válságot akarnak ismét előidézni az országban. To­vábbra is levegőben lóg egy általá­nos sztrájk április végére. KOKESJÁNOS ÚJ SZÓ-FÓRUM A BODROGKÖZBEN Ma este nyolckor: Battyán - művelődési ház Holnap este fél nyolckor: Pólyán - községháza Résztvevők: Szflvássy József, Bodnár Gyula, Gazdag József, Tomi Vince Szervezők: a Nagytárkányl, Battyáni és Polyáni Községi Hivatal, Sajko Mihály szolnocskai polgármester, a bélyi Trója tósztagyár, a Polyáni mezőgazdasá­gi szövetkezet, Bajusz Gyula, a nagykaposi Družba szálló bérlője Szeretettel várjuk tisztelt olvasóinkat! EGY HALÁLHÍRRE... ELHUNYT JUHASZ Nemcsak rokonok, ismerő­sök, munkatársak ajkáról hang­zik el a váratlanul bekövetkezett halál jól ismert, megdöbbenést kiváltó kétkedése: lehetséges ez, hisz még tegnap láttam, ta­lálkoztam, beszéltem vele. Ju­hász Gyula akadémikust húsvét­hétfőn a Kárpát-medence ma­gyarságának több milliós néző­serege láthatta a televízió képer­nyőjén, amint higgadt, majd­hogynem szenvtelen, de az egyszerű néző számára rokon­szenves szakszerűséggel szol­gáltat hátteret a Kállay Miklós mi­niszterelnök fiával készített be­szélgetéshez. A mindennapok embere számára alighanem za­varba ejtő a névazonosság, óha­tatlanul a klasszikus költő jut eszébe. Ami természetesen puszta képzelgés. Az viszont igaz, hogy a neves költőnek, Juhász Ferencnek a testvéröcs­cse. Ő maga a szó valódi értei­mében hosszú időn át láthatat­lanul, kutatóintézeti aprómunká­val vívta ki azt az elismerést, mely rokonságtól függetlenül nemzetközi méretekben is is­mertté tette a nevét. Kevés törté­nész mondhatja el, hogy a köz­reműködésével, még az ötvenes években készült okmánygyűjte­ményre Churchill visszaemléke­zése is hivatkozik. Ő mégis az egyik legutóbbi interjúban azt hangsúlyozta, hogy a Diplomá­ciai iratok Magyarország külpo­litikájához című ötkötetes, az 1936-45 közötti dokumentumo­kat felölelő lezáratlan sorozat csodálatot kelt a szomszéd or­szágok történészeinek körében. Mondani sem kell, hogy e vállal­GYULA AKADÉMIKUS kozás elválaszthatatlan Juhász Gyula nevétől csakúgy, mint Magyarország második világhá­borús szerepének a hatvanas években elkezdődött árnyalt megítélése. Az ö könyvei és cikkei adtak bátorítást a kisebbségi, jelesül a szlovákiai magyar értelmiség­nek ahhoz, hogy ne feledje, a ké­sőbb ismét kisebbségi sorsba jutott magyarság számára a há­ború alatti demokratikus érté­keknek nem a fő ismérve: meny­nyire óhajtották a Csehszlovák Köztársaság felújítását. Leta­gadhatatlan az akkori Magyaror­szág demokratikus átalakítását szorgalmazó törekvések vonz­ereje. Személyes emlékek is bizo­nyítják, hogy a Magyarságkuta­tó Intézet igazgatójaként, majd az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatójaként mennyire szívén viselte kisebb­ségünk sorsát. Nemrég ö kapta feladatul a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy kidolgozza azt a koncepciót, mely előmoz­dítja a kisebbségi tudományos kezdeményezések bekapcsolá­sát az egyetemes magyar tudo­mányosság vérkeringésébe. A már említett legutóbbi inter­júban feltették neki a kérdést, vallja-e - minél több forrás is­meretes egy témával kapcsolat­ban, annál kevesebb az esélye, így válaszolt: Ezt ön mondta. Én történész vagyok, megelégszem a források feltárásával és értel­mezésével. Az így, ebben a szel­lemben írt művei 63 évesen vé­get ért földi jelenléte nélkül is - önmagukért beszélnek, (kiss) MOSZKVÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A PUCCSISTÁK PERE POLITIKAI SZÍNJÁTÉK BOTRÁNYOS NYITÁNNYAL Húsz hónappal a csúfos kudarcba fulladt puccskísérlet után tegnap végre megkezdődött az összeeskü­vés 12 vezérének pere. Oleg Bakla­nov, a Szovjetunió védelmi tanácsá­nak volt alelnöke, Valentyin Va­rennyikov, a szárazföldi csapatok volt főparancsnoka, Jurij Plehanov, a KGB védelmi osztályának akkori parancsnoka, és helyettese Vja­cseszlav Genyeralov, Vlagyimir Krjucskov KGB-főnök, Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács volt elnöke, Valentyin Pavlov akkori szovjet kormányfő, Vaszilij Sztaro­dubcev, a Parasztszövetség volt el­nöke, Alekszandr Tyizjanov, az Ál­lami Vállalatok Szövetségének ak­kori elnöke, Oleg Senyin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Dmitrij Jazov volt védelmi miniszter és végül Gennagyij Janajev szovjet alelnök lépett a bíróság elé. A per előtt immár hónapok óta valameny­nyien szabadlábon voltak, s nyilván egyeztették védelmi taktikájukat nemcsak ügyvédeikkel, hanem egymással is. Erre lehet következ­tetni abból, ami tegnap reggel ját­szódott le Moszkva központjában, a Kalinyin sugárúton. Itt, a főügyész­ség épületének közelében gyűltek össze a per kezdete előtt egy órával a vádlottak és híveik, vagy 150-en. Vörös zászlók, vörös szegfűk, lel­kes „hurrá" kiáltások köszöntötték a volt prominenseket, bár a színjáték szervezőinek az a terve, hogy az egykori vezérek támogatóik kb. 100 méter hosszú díszsorfala között vo­nuljanak be a legfelsőbb bíróság épületébe, nem valósulhatott meg az összegyűltek kis száma miatt. Ahhoz azonban elegendően voltak, hogy ne csak szóáradattal, hanem botokkal és zászlórudakkal is meg­támadják azokat az újságírókat, akik megpróbáltak a vádlottak közelébe férkőzni. A rendőrség, amely termé­szetesen kivonult, nem avatkozott közbe. A vádlottak azért éltek az alkalom­mal és nyilatkoztak az újságíróknak. Oleg Baklanov azt mondta, tiszta a lelkiismerete, ezért nem fél a bírák elé állni. Janajev úgy vélte, nem per lesz itt, hanem politikai színjáték, leszámolás a jelenlegi rezsim ellen­feleivel. Szerinte a szigorú ítélet ugyanúgy elképzelhető, mint a na­gyon enyhe, akár a felmentő is. Krjucskov meg a többiek is úgy ítél­ték meg, az igazságos ítélet csakis az lehet, ha felmentik őket a vádak alól. HÍRMAGYARÁZATUNK: Nem a 12 vádlott lesz ennek az ügynek a tényleges főszereplője, hanem Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő. Tétje pedig nem a hazaárulással vádoltak bűnösségének kiderítése, hanem a régi rezsim és a reformerek közti erőviszonyok tisztázása ezen a fórumon is. Ha ugyanis valóban felmentő ítélet születik, akkor az egyben Jelcin elítélését, bűnösségének közvetett kimondását, a puccs utáni rendeletei törvénytelenségének kinyilvá­nítását fogja jelenteni. Mindez együtt pedig nemcsak erkölcsi győzelmet jelent az egykori kommunista vezérek számára, hanem törvényes alapot is az élcsapatpárt immár legális újjászervezésére. Ez most, a hatalmi válság kellős közepén, a sorsdöntő népszavazás küszöbén kiheverhetetlen csapás lenne a reformerek számára. Ami pedig Gorbacsovot illeti, már korábban is szembetűnő volt, milyen nagyon ódzkodik ettől a pertől, bár az ügy legfőbb szenvedő alanya éppen ő volt, meg a családja. Több napon át a puccsisták túsza volt, veszélyes dolgokra akarták őt rákényszeríteni, s végeredményben - bár ő volt az ügy erkölcsi győztese, - miattuk vesztette el hatalmát. Csakhogy közvetlenül a letartóztatásuk után, amikor Jelcin még élvezte politikai győzelme minden előnyét, a puccsisták közül többen nem titkolták: Gorbacsovtól várnak segítséget. Mégpedig azért - állították mert Gorba­csov mindvégig mindenről tudott, az egész ügyet együtt, sőt, az ő vezetésé­vel fundálták ki, de az államfő-pártvezér az utolsó pillanatban meghátrált, megijedt. Azt bizonygatták, csak ezért voltak kénytelenek őt fogva tartani, mert féltek, hogy esetleg elárulja őket. A világ őszinte együttérzésére és rokonszenvére támaszkodó Gorbacsov akkoriban még csak arra sem méltatta volt harcostársait, hogy cáfolja állításaikat - ezt rangon alulinak tartotta. Az ügy pikantériája később kezdett körvonalazódni, amikor Gorba­csov még az útlevélbevonást is kockáztatta, de semmiképpen sem volt hajlandó tanúskodni a per során, pedig ott lett volna a kitűnő alkalom, hogy tisztázza magát. Szombaton a volt szovjet elnök annak ellenére elutazott Amerikába, sőt, utána még Japánba is készül, hogy a legfelső bíróságtól hivatalos idézést kapott a tegnap kezdődött perre, mint tanú. A katonai kollégium szóvivője szerint azonban állítólag megígérte, ha valóban szükség lesz rá, akkor megjelenik a peren. A szóvivő nem felejtette el hozzáfűzni: az orosz törvények egész sor kényszerítő eszköz alkalmazását teszik lehetővé a tanúval szemben, egészen a karhatalommal való előállításig. Érdekes módon a tanúk jegyzékén szerepel Alekszandr Ruckoj alelnök és Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök, de nem került rá Borisz Jelcin, vagyis aligha alkalmazzák az elvet, hogy „hallgattassék meg a másik fél is". Ma már nem kétséges, hogy Ruckoj és Haszbulatov melyik táborhoz áll közelebb. Bár lehet, hogy éppen ez a féloldalúság lesz Jelcin előnyére, persze, csak akkor, ha a bíróság is úgy akarja, s ha a sajtónak sikerül ilyen irányba hangolnia a közvéleményt. Mert a sajtó, a televízió még Jelciné, váratlan fordulatokat azonban mégsem lehet kizárni. Ilyen váratlan fordulat lehet az is, hogy a vádlottak valóra váltják fenyegetőzéseiket és sikerül alaposan besározniuk Gorbacsovot. Jelcinnek ekkor kell elkezdenie félni. Nincs ugyanis semmi, ami az exelnököt arra késztetné, hogy a sárból ne juttasson valamit a mostani elnöknek. Voltak ők - egykor - olyan jó viszonyban, hogy legyenek közös titkaik... (görföl) SZEZONKEZDET AZ ISZTRIÁN Az Isztrián, a crikvenicai riviérán, Krk és Rab szigetén szállodák, bun­galók, magánpanziók és kempingek várják a turistákat. Egy kormánycso­port ellenőrzi az utolsó előkészülete­ket a nyári szezonra, amely immár hagyományosan a húsvéti ünnepek után kezdődik. Az utazási irodák kijelölték a leg­alkalmasabb útvonalat a szlovák tu­risták számára, ez az út Bécsen, Grazon, Mariboron, Ljubljanán, Pos­tojnán és Koperen keresztül vezet Porecba. A legolcsóbb egyhetes üdülést a povilei bungalókban kínálják, egy személyre 3890 koronáért, a legdrá­gábbat a Krk szigetén levő Psalacer szállodában, 9290 koronáért. Az au­tós turistákat kétágyas szobákban helyezik el, s félpanziót biztosítanak számukra. A harcok állítólag egyáltalán nem érintették a fennt említett üdülőköz­pontokat, s a horvát utazási irodák ezért keresik ismét intenzíven a kap­csolatokat a külföldi turistaszerveze­tekkel. NÉHÁNT SORBAN K abulban több tucat polgári sze­mély vesztette életét, illetve se­besült meg az afgán főváros elleni keddi rakétatámadás során. A kabuli rádió jelentése szerint az utóbbi hó­napokban ez volt a legvéresebb tá­madás. A városközpontba 77 rakéta csapódott be. A rádió arról azonban nem tájékoztatott, hogy mely politi­kai csoport áll a támadás hátte­rében. V olker Rühe német védelmi mi­niszter és orosz kollégája, Pa­vel Gracsov Moszkvában katonai együttműködési megállapodást írt alá. ,,Egy jó megállapodást kötöttünk ós bizonyosak vagyunk benne, hogy sikerül megvalósítanunk" - kom­mentálta az eseményt az orosz mi­niszter. A megállapodás egyébként a tisztek és az információk kölcsö­nös cseréjét érinti, valamint a széles körű együttműködést a biztonság és a katonapolitika terén. Volker Rühe négynapos látogatása során találko­zik Andrej Kozirev külügyminiszter­rel és Jevgenyij Saposnyikowal, a FÁK fegyveres erői parancsnoká­val, tájékoztatott az AP hírügy­nökség. I rán fegyveres erői április 25-étől 10-napos hadgyakorlatot tarta­nak az Öbölben - tájékoztatott az ÍRNA hírügynökség. Ezek szerint a hadgyakorlaton a haditengerészet, a légierő és a szárazföldi egységek vesznek részt. Közben Ali Sahbazi vezérkari főnök bírálta azokat a nyu­gati vádakat, amelyek szerint Irán bővíti fegyverarzenálját. Véleménye szerint az Öbölmenti arab országok tavaly 13-szor több fegyvert vásárol­tak, mint Irán. K anton dél-kínai városban 24 „bűnözőt" végeztek ki - adta hírül az egyik helyi napilap. A sajtó­jelentés azonban nem részletezte, hogy az említett embereket milyen bűntettekért ítélték halálra. Az egyik­ről azt állítják, hogy azért végezték ki, mert megtámadott egy autóbuszt és több utast megsebesített. M arokkó titkos internáló táborai­ban még mindig több száz poli­tikai fogoly van annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt mintegy háromszáz embert szabadon engedtek - tartal­mazza az Amnesty International teg­nap közzétett jelentése. A nemzet­közi emberi jogi szervezet felszólí­totta a marokkói kormányt, hogy ál­lítson fel egy független bizottságot, melynek tagjai látogatást tennének a táborokban, és kiszabadítanák a törvényellenesen fogva tartott sze­mélyeket. B udapesti jelentések szerint a magyar rendőrség letartózta­tott két fiatalembert, akiket azzal gyanyúsítanak, hogy a Kiskunhalas közelében levő vasúti kereszteződé­sen a jelzőberendezésből kiloptak két akkumulátort. Ennek következté­ben került sor február 12-én a tragi­kus kimenetelű balesetre. Mint isme­retes, a szerencsétlenség során 11 gyerek és az autóbusz sofőrje életét vesztette. A tegnap lezárult vizsgá­lati eredmények szerint tehát nem­csak az iskolásokat szállító busz sofőrje volt a hibás, hanem a két tolvaj ós a két vasutas is. A lig kezdődtek meg az angolai kormány és az ellenzéki UNITA mozgalom közötti tárgyalások, máris félbeszakadtak azt követően, hogy a felkelők a Huambo város elleni támadással vádolták a kormányhoz hű egységeket. M ichiganben érdekes felmérést végeztek, amelynek eredmé­nyei szerint az amerikai alapiskolák 13-14 éves diákjai kábítószert fo­gyasztanak. A DPA hírügynökség tegnapi jelentése szerint az ameri­kaiak ötvenezer diákot kérdeztek meg. K iosztották a Pulitzer díjakat, me­lyeket az idén közösen kapott meg a New York Times és a News­day című napilapok a szarajevói, illetve a boszniai háborúról szóló külföldi tudósításokért. A helyi tudó­sítások kategóriájában a Los Ange­les Times vitte a díjat a városban kirobbant zavargások idején közölt információkért. A hazai tudósításért járó díjat a Washington Post szerez­te meg Clinton elnökről szóló cik­keiért, illetve a lap egyik riportere lányának gyilkosáról készített cik­kért.

Next

/
Thumbnails
Contents