Új Szó, 1993. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám, csütörtök

1993. ÁPRILIS 15. . ÚJ szól HIREK-VELEMENYEK RÖVIDEN BORISZ JELCIN valószínűleg május végén, tehát még a gazdaságilag legfejlettebb hét ország, a G7 csoport júniusi csúcsértekezlete előtt Japánba látogat. Az orosz elnök ezt tegnap a Kremlben tartott sajtóértekezletén jelentette be. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK tegnap újabb pénzösszegek felszabadítását sürgette abból a célból, hogy kiürült raktáraikat ismét feltölthessék humanitárius segélycsomagokkal, s folytatódhasson a boszniai rászorultak segélyezése. Brüsszelben az EK szóvivője közölte, várhatóan a jövő hét-derekán hoznak döntést arról, hogy a továbbiakban újabb 150 millió ECU-s támogatást kapnak erre a humanitárius akcióra. EGYIPTOMBAN tegnap az utóbbj kilenc hónapban immár másodszor találkozott Mubarak egyiptomi államfő Rabin izraeli kormányfővel. A találkozótól a Közel-Keleten azt várják, hogy pozitív hatással lesz a holnap kezdődő damaszkuszi arab csúcsértekezletre. NYOLCMILLIÁRD KORONÁT szabadít fel a Szlovák Nemzeti Bank a második negyedévben a bajban levő szlovákiai vállalatok megsegítésére. Az intézkedéstől a gazdasági recesszió megállását remélik. Jozef Petráš, a Gazdasági Minisztérium illetékes osztályvezetője szerint a központi jegybank már az elmúlt héten 700 millió koronát bocsátott a kereskedelmi bankok rendelkezésére; ugyanekkora összeg felszabadítását várhatják ezen a héten is. A minisztérium 165 olyan vállalatot tart számon, amelynek az említett hitel folyósítható, mivel termékeik eladhatók, s a hitelvisszafizetés feltételei biztosítottak. Ezek a vállalatok a hitelt elsősorban a termelés felfuttatására, az energia-, anyag- és bérköltségek fedezésére használják majd fel. HOLLAND-SZLOVÁK együttműködési program keretében árvaház létesül Nicaraguában privigyei szakemberek segítségével. Ugyanennek a segélyakciónak a keretében 30 darab, a járásban gyártott mobilis téglaégető berendezést is felkínáltak a közép-amerikai országnak. A SZLOVÁK Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Felügyelőség felhívja a szervezetek és magánvállalkozók figyelmét, hogy eltűnt egyik munkatársának a szolgálati igazolványa. Száma: 023, és J. Hamrák névre állították ki. Az igazolvány érvénytelen, s aki vele próbálja magát igazolni, nem áll az államigazgatás szolgálatában. A POZSONYI récsei húsgyár 5-6 százalékkal csökkentette termékei árát. így reagált arra, hogy a mezőgazdasági vállalatok jutányosabb áron kínálják felvásárlásra a sertéshúst. A hús ára kilogrammonként átlagosan 3 koronával lett olcsóbb, a virsli 5 koronával és a szafaládé 2 koronával. 18 SZEMÉLY SZABADULT kedden a délutáni órákig a börtönökből a köztársasági elnök által meghirdetett amnesztia alapján. Amint Milan Hanzel, az igazságügyi minisztérium államtitkára elmondta, a közkegyelem még további 6-7 személyt érint. Amint az államtitkár elmondta, a minisztérium szélesebb körű közkegyelmet javasolt, amely mintegy 650-700 embert érintett volna. NEM DISZKRIMINÁCIÓ,.. (Folytatás az 1. oldalról) laszlépéseknek. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy Olaszországban valóban fellépett a járvány, s igy Szlovákiának meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket, hogy a járvány terjedésének elejét vegye. A közeli napokban lengyel, cseh és magyar kollégáikkal közösen tárgyalnak az ügyről. xxx René Steichen, az Európai Közösségek megbízottja tegnap Brüsszelben védelmébe vette a Kelet-Éurópából származó hús- és tejtermékek behozatalára elrendelt tilalmat. Steicher szerint szükséges, hogy a néhai kommunista országokban szigorú állatorvosi ellenőrzéseket végezzenek. A diplomata úgy vélte, az EKdöntést az attól való félelem szülte, hogy a száj- és körömfájás, s más betegségek elterjednek a tagországokban is, miután Olaszországban felfedezték az előbbi kórokozóját a Csehországból származó állatoknál. Az EK-megbizott egyúttal elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy a kelet-európai országok politikai kérdést csináltak ebből a kifejezetten állatorvosi problémából. Hangsúlyozta: a száj- és körömfájás veszélyes betegség, elsősorban azért, mert az EK két évvel ezelőtt megszüntette a kötelező oltást ellene. A MECIAR-KABINET ADOS MARADT (Folytatás az 1. oldalról) fölött. Az órákig tartó eszmecsere igy hiábavalónak bizonyult, s egyelőre a minisztérium győzött. (péterfi) Már a saját emberüknek is gyanús A szlovák kormányprogram eddigi teljesítésével, illetve az új körülményekre kidolgozott aktualizálásával foglalkozott tegnap a parlament mezőgazdasági bizottsága. A bizottsági előadó, Bohumil Kačmár (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) véleménye szerint a kormány beszámolója nem fest objektív képet az ország helyzetéről, és szépíteni igyekszik a valóságot. A mezőgazdaságnak is végre tudnia kell, mit várhat a kormánytól és a dotációra rendelkezésre álló kevés pénzt is gazdaságosabban kell elosztani. Juraj Moravčík földművelésügyi minisztériumi államtitkár válaszában elismerte, hogy nem tudtak egységes támogatási kritériumokat felállítani, és mivel elhibázottnak tartják a korábbi szövetségi mezőgazdasági politikát, amely szerint a rossz adottságokkal rendelkező területeken kb. 1 millió hektár szántóföldet erdósíteni kell, ezért inkább tovább támogatják az ottani veszteséges termelést. Jozef Magula a pénzügyminisztérium képviseletében közölte, hogy ma kezd el dolgozni az a munkacsoport, amely a körbetartozások problémájának megoldását kapta feladatul. Jaroslav Riha, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének képviseletében feltette a kérdést, hogy kinek a kezébe jut a szlovák mezőgazdaság, és példaként hozta fel a 370 millió koronára értékelt liptószentmiklósi zselatingyár esetét, amelyet egy francia cég 2-3 párizsi családi ház értékéért szeretne megvásárolni. Ladislav Holomány privatizációs minisztériumi államtitkár erre reagálva közölte: a mezőgazdaság iránt a külföld nem nyilvánít érdeklődést, és mivel a hazai vállalkozók nem tőkeerősek, a zselatingyárat is egyszerűen annyiért adják el, amennyit a külföldi érdeklődő ad érte. -tlElhagyták az üléstermet Különböző kérdések szerepeltek az államigazgatási, önkormányzati és nemzetiségi bizottság napirendjén. A legkeményebb diónak a közigazgatási illetékekről szóló törvény módosítása bizonyult, mivel egyes képviselői vélemények szerint Szlovákia önállósulása óta az államigazgatási szervek tulajdonképpen törvényes alap nélkül szedik az illetékeket. A bizottság végül úgy döntött, a javaslatot átdolgozásra visszaadja. A kommunistaellenes ellenállásról szóló törvényjavaslat megvitatása sem volt problémamentes. Egyesek úgy vélték, amíg a kommunista pártot nem helyezik törvényen kívül, addig az annak rendeleteit jóhiszeműen teljesítő párttagok sem vonhatók felelősségre. Másrészt olyan vélemény is elhangzott, hogy a kommunizmus üldözöttéinek jóvátételéről szóló törvényt olyanok is kihasználhatnák, akiket nem politikai, hanem egyéb okok miatt büntettek meg annak idején. Az előterjesztett javaslatot a bizottság módosításokkal jóváhagyta. A legfontosabb napirendi pont, a kormányprogram teljesítésének megvitatása elmaradt, mivel a bizottsági ülésen csupán a belügyminisztérium néhány képviselője jelent meg. Roman Kováé miniszterelnök-helyettes, aki a legfontosabb kérdések, így például az új területi felosztás előkészítését irányítja, nem volt jelen, azzal az indokkal, hogy a kormányülésen vett részt. A kormány ilyen hozzáállása miatt négy képviselő elhagyta az üléstermet, s ezáltal a bizottság határozatképtelenné vált. A bizottság elnöke ekkor szünetet rendelt el, s a képviselők lapzártáig nem kezdték meg a program értékelését. (g. l.) Jóváhagyták a hágai alávetési nyilatkozatot Ján Lišuch külügyi államtitkár nem tudja megítélni, hogy valóban túllépte-e Milan Kňažko, volt külügyminiszter a kormánytól kapott hatáskörét a fegyverexportról folytatott tárgyalásai során. Legalább is ezt válaszolta az államtitkár tegnap a parlamenti képviselők kérdésére a külügyi bizottságban, ahol tegnap egyebek között megvitatták a kormány eddigi tevékenységéről szóló jelentést, és a módosított kormányprogramot. A bizottságban elhangzott, hogy az előbbi jelentést vissza kellene adni átdolgozni, ám a szavazás során ez a javaslat nem kapta meg a szükséges többséget. Egyes bizottsági tagoknak az volt a véleménye, hogy a külügyminisztérium nem készült fel időben a Csehszlovákia kettéválásából eredő feladatokra. Erről az észrevételről is szavaztak - nem került be a határozatba. A külügyi bizottság megjegyzések nélkül hagyta jóvá a hágai alávetési nyilatkozatot, amelyet a napokban írtak alá Brüsszelben. Az anyag előterjesztője, Ján Lišuch nem tért ki arra, hogy mely három szón nem tudott sokáig megegyezni a magyar és a szlovák fél. (-gyor) GAZDASÁGI ESÉLYLATOLGATÁS (Munkatársunktól) - Milyen gazdasági esélyei és lehetőségei vannak Szlovákiának a változó világban? Erre a nehéz kérdésre keresték a választ a német Friedrich Ebért Alapítvány jóvoltából szervezeti gazdasági találkozó résztvevői, osztrák és német szakemberek. Ladislav Holomány privatizációs államtitkár és Jozef Kosnár honatya vázolta fel a helyzetet, majd a hallgatók sorából Rudolf Filkus, a DSZM képviselője, Ivan Mikloš volt privatizációs miniszter és Harna István, az Együttélés képviselője ecsetelte Szlovákia lehetőségeit és korlátait. Ivan Mikloš felvetette az átfogó gazdasági koncepció hiányát. Rudolf Filkus mintha nem is a DSZM tagja lenne, olyan élesen bírálta, hogy a kormányzat más gazdasági útvonalat hangoztat, ami megtéveszti a külföldi érdeklődőket. Harna István a pénzforrások szűkös voltára mutatott rá, az államkötvények nem kelendőek, és még mindig nem ismeretes az 1992. évi költségvetési deficit. W. Roth német képviselő arra a kettősségre hívta fel a figyelmet, hogy a német lapok Szlovákiáról írott cikkeinek túlnyomó többsége negatív hangvételű. Ellenben ha a hazánkban vállalkozó beruházókkal tárgyal, azok többnyire elégedettek, és meglepődéssel tapasztalják, milyen képzett munkaerő áll rendelkezésre. A felszólalásokban elhangzottak a hagyományos - pozitívnak szánt - érvek (kedvező geopolitikai fekvés, hídszerep, a munkaerő olcsósága, turisztikai lehetőségek), ám érdemi választ az elején felvetett kérdésre nem kaptunk. Talán nem is ez a fontos, hanem az, hogy a különböző nézetek ütköztek, a kormánypárti és ellenzéki közgazdászok ha már közösen nem dolgozhatták ki Szlovákia gazdaságpolitikai koncepcióját, legalább „semleges" területen, egy kötetlen eszmecserén ismerkedhettek meg egymás véleményével. (sidó) DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. április 15-én Deviza Devizaárfolyam Vételi Eladási KözépValutaárfolyam Vételi Eladási KözépAngol font 44,290 44,736 44,513 42,94 46,08 44,51 Francia frank 5,317 5,371 5,344 5,18 5,50 5,34 Kanadai dollár 22,569 22,795 22,682 21,88 23,44 22,66 Német márka 17,985 18,165 18,075 17,62 18,54 18,08 Olasz líra (1000) 18,583 18,769 18,676 17,96 19,40 18,68 Osztrák schilling 2,556 2,582 2,569 2,51 2,63 2,57 Svájci frank 19,619 19,817 19,718 19,19 20,25 19,72 USA-dollár 28,497 28,783 28,640 27,94 29,34 28,64 ECU EK 35,006 35,358 35,182 ECU CSK 36,941 JOZEF MORAVČÍK SZERINT AZ EK-INTÉZKEDÉSEK NEM JELENTENEK KOMOLY AKADÁLYT _ Koppenhágában tegnap befejeződött az a kétnapos konferencia, amelyen 33 ország küldöttségei - beleértve az Európai Közösségek Bizottságának delegációját is - Közép- és Kelet-Európa gazdasági fejlesztéséről tanácskoztak. Tegnap szólalt fel az ülésen Pavel Bratinka cseh külügyminiszter-helyettes, aki figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt hét néhány kellemetlen meglepetést is hozott a hús- és tejtermékek EK-országokba történő kivitelére elrendelt diszkriminatív intézkedések formájában. A cseh diplomata szerint az EK hibás lépést tett, amellyel megkérdőjelezte azt az eddig hangoztatott szándékát, hogy segíteni kíván Közép- és Kelet-Európának A koppenhágai értekezleten elfogadott határozat szerint a konferencia résztvevői támogatják a Közép- és Kelet-Európa társadalmainak átalakítására és a piacgazdaság megteremtésére irányuló törekvéseket. A konferencián a szlovák küldöttséget Jozef Moravčík külügyminiszter vezette, aki szerint e fórum után több tekintetben javult térségünk tagországainak a tárgyalási pozíciója, s ez érvényes Szlovákiára is. Megemlítette, hogy javasolta az úgynevezett háromszög-tranzakciók kiszélesítését, amelynek lényege az, hogy a Nyugat nyújtson segítséget például szlovákiai vállalatoknak bizonyos termékek gyártásához, amelyekkel a kelet-európai, elsősorban az orosz piacot látnák el. Moravčík szerint az EK múlt héten bejelentett protekcionista intézkedései nem jelentenek komoly akadályt a közösség országaival fenntartott kereskedelemben és ez a probléma két-három héten belül megoldódhat. A G7-ES CSOPORT EGYETERT A HALASZTÁSSAL A G7 csoport külügyminiszterei tegnap Tokióban egyetértettek azzal az orosz javaslattal, hogy a Biztonsági Tanácsban halasszák el a szavazást a Szerbiával szembeni szankciók megszigorításáról. A Reuter hírügynökség szerint ezt tegnap közölték a japán külügyminisztérium képviselői. Mint ismeretes, Oroszország kérte, hogy a szavazásra április 25-e, vagyis az oroszországi referendum megtartása után kerüljön sor. Közben a BT öt nem állandó tagja, szembeszállva a nagyhatalmakkal, tegnap tovább folytatta intenzív diplomáciai harcát azzal a céllal, hogy elérje a szankciókról szóló azonnali szavazást. Bosznia-Hercegovina kormánya tegnapra virradó éjszaka felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy az összes lehetséges lépés megtételével biztosítsa a srebrenicai ostromzár áttörését. A Reuter tájékoztatása szerint a bosnyák kabinet felhívásában egyben azzal vádolta a nemzetközi közösséget, hogy figyelmen kívül hagyja a láncreakcióként terjedő, katasztrófára figyelmeztető jelentéseket. Hivatalos adatok szerint a hétfői szerb tüzérségi támadás Srebrenica ellen 53 áldozatot követelt, további 85 személy pedig megsebesült. A boszniai szerbek azonban azzal vádolták a muzulmánokat, hogy ők szervezték meg a támadást. Állítólag az volt a céljuk, hogy ezzel is erősítsék a nemzetközi közösség szimpátiáját. Bosznia keleti és északi részein, főként Srebrenica és Brcko környékén a NATO folytatódó légiakciója ellenére ismét súlyos harcok voltak. James Mitchell kapitány közölte, hogy a Bosznia feletti légteret tegnap senki sem sértette meg. A NATO-gépeken kívül Bosznia felett tegnapra virradó éjszaka csupán az amerikai Herkulesek jelentek meg, amelyek francia gépekkel együtt mintegy 40 tonna humanitárius segélyt dobtak le Srebrenica és Gorazsde térségében. Tegnap Belgrádba várták Reginald Bartholomew-t, az amerikai elnök különmegbízottját, aki kedden Zágrábban és Splitben találkozott Horvátország vezetőivel. Belgrádban a tervek szerint találkozik Slobodan Milosevics szerb elnökkel, Radovan Karadzsiccsal, a boszniai szerbek vezetőjével és Dobrica Csoszics jugoszláv államfővel. Bartholomew orosz kollégája, Vitalij Csurkin épp kedden este fejezte be tárgyalásait Miloseviccsel és Karadzsiccsel, ám a jelentések szerint a megbeszélesek nem hoztak előrelépést. Ugyancsak kedden orosz képviselők csoportja kezdett körutat a volt Jugoszlávia köztársaságaiban. Oleg Rumjancev, a küldöttség vezetője elutazása előtt adott nyilatkozatában elmondta, Oroszországnak még reális esélye van arra, hogy befolyásolja az egymással szemben álló feleket. Napjaink Guernicája, Srebrenica A The Independentböl D0LLÁRMILLIÁRD0K JELCINNEK (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak milliárdokról volt szó Tokióban, hanem annak szükségességéről is, hogy növelni kell az ENSZ szerveinek jogkörét, ami a nukleáris kutatások és az atomfegyverek feletti ellenőrzést illeti. A külügyminiszterek megvitatták az Észak-Koreával szembeni fellépést, mivel, mint ismeretes, Phenjan a közelmúltban nem volt hajlandó engedélyezni a bécsi szókhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzését két gyanús objektumában, majd pedig felmondta az atomsorompó-egyezményt is. Már a tokiói konferencia előtt nyilvánvalóvá vált, hogy különösen az Egyesült Államok és Németország aggódik az oroszországi események miatt. Ezt bizonyítja az is, hogy Bili Clinton és Helmut Kohl kedden este telefonbeszélgetést folytatott erről a problémáról, valamint a boszniai-hercegovinai helyzetről. A japán jobboldalt irritálja, hogy kormányuk is csatlakozni kíván Oroszország támogatóihoz, miközben Moszkva nem sok hajlandóságot mutat a Kuril-szigetek visszaadására. Közülük a legharciasabbak tegnap három furgonnal megpróbálták áttörni a tanácskozás színhelye, a külügyminisztérium körüli rendőrkordont. A rendőrség meghátrálásra kényszerítette a támadókat. Tegnapi koraesti jelentések szerint az amerikai küldöttség javasolta, hogy hozzanak létre nemzetközi pénzalapot a nagy orosz állami vállalatok privatizálásának segítése céljából. A Fehér Ház azzal számol, hogy az alap indulótőkéje elérné a négymilliárd dollárt, amelyhez Washington mintegy félmilliárd dollárral hajlandó hozzájárulni. Másfél milliárdot az USA szövetségesei adnának, a fennmaradó hányadot pedig a Világbank és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank folyósítaná. Az indítványt Bentsen amerikai pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy az alap létrejöttével csökkenne az orosz központi bankra nehezedő nyomás a gazdaságtalan mamutvállalatok részéről.