Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-11 / 58. szám, csütörtök

1993. MÁRCIUS 11. mmmmmmwmmsammm SZLOVÁKIA! EGYETEMISTÁK CSEHORSZÁGBAN MÁRCIUS 15-ÉIG KÉRVÉNYEZHETIK AZ ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJAT Az 1992-93-as tanévben a Csehországban tanuló szlovákiai egyetemisták (és fordítva) úgy folytatják tanulmányaikat, mint eddig. A következő tanévre azonban mint külföldi diákoknak, hazájukban - a mi esetünkben Szlovákiában - idén március 15-éig az oktatási minisztériumban kérvényezni kell az állami ösztöndíjat. A most folyó tanév végéig ugyanazokat az ösztöndíjakat kapják, mint eddig. A kérvényhez szükséges nyomtatványokat a szlovákiai diákok Pozsonyban az Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium Külkapcsolatok Házában (Dom zahraničných stykov MŠ V SR), Kassán a Šafárik Egyetemen, Zsolnán a Közlekedési és Távközlési Főiskolán, valamint Nyitrán a Mezőgazdasági Főiskolán szerezhetik be. A két ország között a következő tanévre aláírt egyezmény alapján szeptemberben 80 nappali tagozatos és 10 posztgraduális tanulmányokat folytató elsős hallgató kezdheti meg tanulmányait Csehországban. Egyebek között a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán, cseh, finn, hindu, koreai, stb. nyelveket tanulhatnak, az Orvosi Karon fizioterápiát hallgathatnak. Egyes szakokra jelentkezhetnek a České Budéjovice-i Dél-csehországi Egyetemen, a prágai Műszaki Egyetemen, a pardubicei Vegyipari Főiskolára, a libereci Textilipari Főiskolára ós a Lednice na Morave-i Kertészeti Karon. Ezen kívül más egyetemeknek és főiskoláknak az egyezményben nem szereplő szakjaira is beadható a jelentkezés, de felvétel esetén a tandíjat és a költségeket a diák fizeti. (NO) KLEPÁČ K0N7RÄ WEISS Ján Klepáč, a Keresztényszociális Unió elnöke, a köztársasági elnök külügyi tanácsadója érzékenyen reagált Peter Weissnek, a Demokratikus Baloldal Pártja elnökének kijelentésére. Weiss a Lidové riovinynak adott interjújában azzal vádolta Klepáčot, hogy rehabilitálni igyekszik Jozef Tiso egykori szlovák államfőt. Pártja sajtótájékoztatóján Klepáč epésen megjegyezte: „Sajnálom, hogy éppen az a Peter Weiss vádol, aki 14 éven át az SZLKP Marxizmus-Leninizmus Intézetének munkatársa volt, és tevékenyen részt vett az ördögi ideológia kimunkálásában." Klepáč felszólítja Weisst, hogy bizonyítékokkal támassza alá vádjait, különben jóvátételért bírósághoz fordul. A DBP elnöke erre sajtótájékoztatón válaszolt. Utalt arra, hogy nem bírósági rehabilitációt említett, s azt tanácsolja Klepáčnak, nézzen utána a szó jelentésének az idegen szavak szótárában. „Azonnali bizonyítékkal szolgálhatok - mondta Weiss. - Klepáč úr az 1992. május 31-én Bánovce nad Bebravouban tartott nagygyűlésen azt mondta: „Eljött az ideje annak, hogy a szlovák népnek viszszaadjuk nagy fiai egyikét, Jozef Tisót." Remélem, saját kijelentéseit Klepáč úr jogilag kifogástalan bizonyítéknak tartja" - hangsúlyozta a DBP elnöke, aki szerint szerencsétlen dolog, hogy a köztársasági elnök egyik tanácsadója ilyen nézeteket valló pártelnök. (mázsár) HATÁRMENTI TALÁLKOZÓ (Munkatársunktól) - A szlovák-ukrán határmenti együttműködés aktuális kérdéseiről Jozef Tuchyňa szlovák belügyminiszter tegnap a felsőnémeti szlovák-ukrán határátkelőhelyen folytatott tanácskozást Valerij Hubenkóval, az Ukrán Határvédelmi Állami Bizottság elnökével. A tárgyalófelek egy új, Ubla és Nagyberezna közötti szlovák-ukrán határátkelőhely megnyitásának előkészítésében is megegyeztek. (-szák) TÚJSZÓT MOZAIK ZSEBMETSZŐ INTÉZKEDÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) netjegy továbbra is egy korona. A havi bérlet 90 korona, a negyedéves 210, az egész évre szóló 700 korona. A nyugdijasok és a diákok havi bérletének ára 45 korona. Komáromban olyan bérlet is váltható, amely fénykép nélküli, tehát bárkire átruházható. Ára 240 korona. Újdonságnak számít a Duna-parti városban az is, hogy az autóbuszokra csak elöl lehet felszállni. Fel kell mutatni a járművezetőnek a bérletet, illetve előtte kell érvényesíteni a menetjegyet. Akinek nincs jegye, az a vezetőnél vehet - négy koronáért. Többször tapasztaltam az új felszállási gyakorlat bevezetése után, hogy lényegesen meghosszabbodott egyes járatok menetideje, s az autóbuszok csúcsidőben nem igazán tartották be a menetrendet. Oldrich Dolana, a vállalat igazgatója szerint a késés csak az első napokban volt számottevő, az is inkább az időjárás miatt. Szavai szerint ma már „legfeljebb" 4-5 percet késnek a buszok. Az igazgatóval folytatott beszélgetés során rákérdeztem arra is, amire több utas hívta fel a figyelmemet. Éspedig: a kórháznál nem állnak meg a városi buszok, így a kivizsgálásra vagy beteglátogatásra igyekvőknek jókora darabot kell gyalogolniuk. Az igazgató a kérdéseimet azzal hárította el, hogy a megállóhely létesítése nemcsak az ő hatáskörébe tartozik. Elsősorban a város és a közlekedésrendészet dönt erről. Megígérte viszont, hogy az utasok véleményét eljuttatja a többi illetékeshez is. 9 GALÁNTA: - Hozzávetőleg 8 koronára kellene emelni a viteldijat, hogy a városi tömegközlekedés rentábilis legyen - mondotta Teodor Vavrík, a galántai vállalat igazgatója aki egyben megnyugtatott: újabb áremelést egyelőre nem terveznek. - A ráfizetés csökkentése érdekében májustól megszüntetünk néhány járatot, ám ez még nem jelenti azt - magyarázta -, hogy este nyolc után már nem fognak közlekedni a városi buszok. Közlekednek, majd de nem 30, hanem 60 perces időközönként. Az igazgatótól megtudtam, hogy ők is fontolgatták az első ajtón át történő felszállás bevezetését. Ám az ellenőrzések alapján arra a belátásra jutottak, hogy ez egyelőre nem indokolt. A galántai autóbuszokon csak elvétve utaznak potyautasok. • LÉVA: Ebben a városban már több mint egy éve bevezették, hogy csak elöl lehet felszállni a városi buszokra. A közlekedési vállalat vezetői azt mondják, ezáltal lényegesen csökkent a potyautasok száma. A ráfizetés azonban így is jelentős. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban Ivan Zajačkotól, a vállalat igazgatójától megtudtam, hogy néhány esti járatot megszüntetnek. Ahol lehet ott a kisebb fogyasztású Karosákkal váltják fel a csuklósbuszokat, ám az újabb áremelést sem zárta ki. - Ha a minisztérium csökkenteni fogja a dotációkat, úgy a viteldíjemelés elkerülhetetlen - fejtegette. • KÖZÉP-SZLOVÁKIA: Milan Mačektól, a besztercebányai közlekedési vállalat igazgatóhelyettesétől tudtam meg, hogy a közép-szlovákiai városokban április elsejével újabb áremelést hajtanak végre. Végső döntésre március 20-a körül kerül sor. Jelenleg a viteldíj három illetve egy korona. A tervezet szerint áprilistól négy, illetve a kedvezményes jegy ára két korona lesz. Az általános bérlet 150, a nyugdíjas- és a diákbérlet 75, a negyedéves általános bérlet 420, a kedvezményes bérlet ára pedig 210 korona lesz. Az igazgatóhelyettes szerint ez a megoldás még mindig fájdalommentesebb, mint a járatok megszüntetése, rövidítése. • KASSA: Két-három héten belül eldől, hogy áprlistól vagy májustól emelik a viteldíjakat Kassán - tudtam meg Igor Rieprychtől, a közlekedési vállalat igazgatójától. Nem árulta el az áremelés mértékét, csupán annyit mondott: a menetjegy nem lesz a pozsonyinál drágább. - Több mint 88 millió korona hiányzik a kasszánkból. Az összeget különböző takarékossági intézkedésekkel próbáljuk beszerezni, amely miatt sok esetben csökken az utazás kultúrája - mondta az igazgató. Kassán már januártól bevezették hogy a Janský-érem tulajdonosai bérmentesen, illetve kedvezményesen utazhatnak, a városi járaton. Miután a pozsonyiak is bejelentették hasonló szándékukat, az államigazgatási szervek levélben közölték a kassaiakkal, hogy a kedvezmény nincs összhangban a jelenlegi tarifákkal, amelyeket a minisztérium határozott meg. Igor Rieprych kérdésemre azt mondta, nincs szándékukban eltörölni ezt a kedvezményt, s remélik, nem kényszerítik őket erre. Annál is inkább, mert e kedvezményből eredő bevételkiesés nem számottevő, mindössze 0,05 százalék. G. A. PÉNZHIÁNY MIATT: TANKCSAPDÁBAN A HADSEREG Az óvatosságáról híres hadvezér. Montecuccoli mondta egykor, hogy a hadviseléshez három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Azóta e mondás csak annyiban változott, hogy a hadsereg fenntartásához még több pénzre van szükség, s ez alól Szlovákia sem kivétel. Még akkor sem - ha Csehországgal összehasonlítva - a védelmi tárca kiadásaira nálunk sokkal kevesebb jut. Ez a tény akár megnyugvással is eltölthetné az adófizető polgárt, mondván: legalább a honvédelem nem kotorászik a zsebünkben. Figyelmeztető viszont a lehetséges pálfordulás. Szlovákiában a legifjabb - egyelőre miniszter nélküli tárca vezetői január elején lelkesedve fogadkoztak hogy nem élnek Vladimír Mečiar nagylelkű ajánlatával, amely szerint a védelmi ágazat, indokolt esetben, túllépheti a költségvetését. Legutóbbi sajtótájékoztatójukon viszont a pálfordulás jelei voltak tapasztalhatók. Az ott elhangzottakból kiérződött: elszállt a lelkesedés. A valós körülmények felmérése kijózanította a katonai vezetést, s nincs kizárva, hogy a költségvetés emelesét kérik majd a kormánytól. Borúlátásuk nem alaptalan. A haderő helyzete ugyanis valóban rossz. Sok alakulatnál, főleg a keleti országrészekben, katasztrofális a katonák lakáshelyzete és egyéb szociális körülményei. Szlovákiában a hivatásos katonák számára legalább háromezer lakásra lenne szükség. A javadalmazási lehetőségek is jelentősen megcsappantak, így aligha meglepő, hogy a hadsereget tömegesen faképnél hagyják a legjobb szakemberek. A minisztérium a helyzetet azzal igyekszik menteni, hogy az alakulatok szolgáltatási munkaköreiben is hajlandó polgári személyeket alkalmazni. Bár a tárca berkeiben a kezdeti lelkesedés csökkenésével egyenes arányban növekedett a borúlátás, pozitív jel, hogy a tárca felülvizsgálja saját, belső pénzforrásait. Sokat remélnek a vállalkozások beindításától, bár ennek feltételeit előbb törvénynek kell szentesítenie. Ugyanakkor a leszerelés, a bécsi egyezményben megszabott kereteket túllépő harci eszközök megsemmisítése szintén komoly pénzbe kerül. Egyetlen tank likvidálási költségei - a jelenlegi árviszonyok mellett - több mint nyolcvanezer koronára rúgnak. Aligha lesz hát irigylésre méltó helyzetben a védelmi miniszter bársonyszékének várományosa, Imrich Andrejčák, aki a szlovák politikusok által oly gyakran hangoztatott magyar katonai veszély megítélésében, szerencsére, mindig körültekintőnek mutatkozott, ő a védelmi költségek felsrófolásának elkerülhetetlenségét sosem indokolta állítólagos magyar katonai veszélyre való mutogatással. MÁZSÁR LÁSZLÓ MIÉRT TEHETETLEN A BANK? (Munkatársunktól) - Március 3-án röviden beszámoltunk arról, hogy a Szlovák Mezőgazdasági Bank kassai fiókintézetében valaki az alsólánci mezőgazdasági szövetkezet számlájáról hamisított pecséttel és hamisított aláírásokkal átutaltatott egy hamis személyazonossági igazolvány felmutatásával ugyanott nyitott saját számlájára 3,5 millió koronát, majd a pénzt - állítólag még ugyanazon a napon - kivette. Az írásunk végén feltett egyik kérdésünkre, hogy hogyan adhatta így ki a bank a nem kis összeget, az említett pénzintézet sajtótitkára lapunk március 8-ai számában válaszolt. Magyarázatát azonban nem találtam teljesen kielégítőnek, azt az állítását pedig, hogy némely okmányhamisitással szemben a pénzintézet tehetetlen, szintén nem tudom elfogadni. Elhiszem, hogy az említett esetben a bank tehetetlennek bizonyult, de ez még nem azt jelenti, hogy ne lett volna kivédhető a csalás, illetve kivédhetetlenek volnának az ügyes hamisítások. Elképzelhető, hogy egy kisebb tétel átcsúszik a legjobb szűrőn is, de hogy egy többmilliós összeg átutalását vagy kivételét a bank ne tudná valamilyen módon megbízhatóan leellenőrizni, azt kétlem. Ha például magánfolyószámla nyitáskor a bank tisztségviselője megkérdezné egy „ügyeletes" számítógéptől, hogy az ügyfél felmutatott személyazonossági igazolványa véletlenül nem szerepel-e az elveszett személyi okmányok listáján, vagy milliós tételek átutalása elótt a bank telefonon megkérdezné a pénzátutaló cég illetékeseit, tudnak-e a tranzakcióról, akkor nyilván kevesebb lehetőség maradna a tisztességtelen embereknek. A klienseit tisztelő és feladatát komolyan vevő pénzintézet mindezt megtehetné még akkor is, ha a jelenlegi hivatalos előírások nem kötelezik rá. Műszakilag ez gondolom - megoldható. Vagy tévednék?! GAZDAG JÓZSEF KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ SZEPSI ÉS NAGYKAPOS: SZÚK A ZSÁK SZÁJA A Kárpátok Eurorégió kialakítása és működőképessé tétele új lehetőségeket jelenthet minden részt vevő fél számára, még akkor is, ha a térséget országhatárok szabdalják keresztül. A közelmúltban Debrecenben tartott találkozón a magyar, lengyel és ukrán külügyminiszter már kézjegyével látta el a rendes tagságról szóló dokumentumot, míg Szlovákia egyelőre csupán társult tagként csatlakozott hozzá. Mivel a Kárpáti Eurorégió részünkről leginkább Kelet-Szlovákia számára hozná a legnagyobb változásokat, ezúttal Zachariás Istvánnak, Szepsi, illetve Bodnár Tibornak, Nagykapos polgármesterének tettük fel az alábbi kérdést: • Megítélésük szerint fontos lenne, hogy térségük bekapcsolódjék a Kárpátok Eurorégióba? Ha igen, milyen lépések megtételét tartanák fontosnak, és mi lenne az, amit e tágabb együttműködésbe fel tudnának ajánlani? Zachariás István: - Számunkra nagyon fontos, hogy bekapcsolódjunk a Kárpátok Eurorégió munkájába. Szlovákiának ez a keleti területe véleményem szerint gazdaságilag csak akkor tud felemelkedni, ha kitekint mind a négy égtáj felé. Ha benn maradnánk abban a szűk zsákban, amit Kelet-Szlovákia a térképen jelent, és csak a zsák száján keresztül táplálkoznánk, az egyenlő lenne az öngyilkossággal. Ki kell lépnünk, a szúk nemzeti gondolkodásból, el kell hinnünk, hogy létezik olyan együttműködés is, ami minden résztvevőnek hasznot hoz. A regionális együttműködés terén immár eddig is tettünk lépéseket. A Bódva Völgye Településszövetségnek jó a kapcsolata a szomszédos Cserehátí Településszövetséggel, s vannak dolgok, amelyeket csak közösen tudunk megoldani. Ilyen például a bódvavendégi-tornanádaskai határátkelőhely nemzetközivé tétele és a vasúti átkelőhely forgalmának újraindítása. Mindkét terv megvalósítása nagyban előrelendítené a gazdasági kapcsolatokat, az idegenforgalmat és a kulturális élet egymásra hatását is. A múlt év májusában az aggteleki regionális találkozón született az az ötlet, hogy Kassa, Miskolc és Budapest között repülőgépjáratot kellene szervezni. Ez mára már meg is valósult, de beszélhetünk az auópálya-hálózatról, kereskedelmi kamarák létesítéséről, gázvezetékek közös építéséről is. A Kárpátok Eurorégióba való belépésünkkel ezeket a lehetőségeinket szeretnénk bővíteni. A régiót az önkormányzatok felől jövő kezdeményezéseknek megfelelően kell kialakítani. Elfogadom az állami hivatalok koordinációs és aktivizálási szándékát, de nem tudom elfogadni azt, hogy állami hivatalok képviselői akarnak dönteni a régió jövőjéről, sorsáról. Fontosnak tartom Kassa, továbbá a Kassa-vidéki és Rozsnyói járás bevonását a régiók működésébe, mert a környező országokban levő szomszédos területekről ezek iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Meggyőződésem, hogy az együttműködési szándékunkat az eurorégió rövidesen sorra kerülő kongreszszusa pozitívumként fogja értékelni. Bodnár Tibor: - Szlovákia három polgármesterével már 1991-ben részt vettem Csehországban Ciblicében egy értekezleten, ahol az eurorégió megalapításáról volt szó. Az ottaniak a Požitanský Eurorégió keretében már akkor információs központokat építettek ki, elősegítették a határ mentén a vállalkozók egymásra találását, növelték a turista- és árucsere-forgalmat, újságokat adtak ki német és lengyel partnerek segítségével - és ami számunkra itt, keleten szinte hihetetlen, olyan határátkelőhelyekről beszéltek, amelyeket ők turistaösvénynek neveztek. Az eurorégió kialakítására a mi térségünkben is nagy szükség van, ezért örömmel vettem, hogy engem is felkértek a Kárpátok Eurorégió szlovák részének az előkészítésére. Elmondhatom, azon iparkodunk, hogy Nagykapos is fontos szerepet vállaljon az együttműködésben. A földrajzi fekvésünk nagyon kedvező. Városunk környékén vannak a nagyon fontos átrakóállomások Ukrajna felé. Mindez persze nem elég, üdvös lenne, ha minél előbb új szlovák-magyar és szlovák-ukrán határátkelőhelyeket is nyitnának, ugyanis a mostani helyzet egyik félnek sem jó. Mi felkészültünk arra, hogy a Kárpátok Eurorégió munkájában részt vegyünk. Egy vállalkozásfejlesztési alapítványt is létrehoztunk. Ennek a kezelői a nagykaposi régi városháza épületében az ukrajnai, magyarországi ós szlovákiai vállalkozóknak információkat is nyújtanak, találkozókat szerveznek számukra, segítik az együttműködést. Mindehhez még azt fűzném hozzá, hogy mi bízunk a Kárpátok Eurorégió sikeres működésében, és az Eisenhower Szervezet munkája iránt is érdeklődést mutattunk, mely cseretanulmányutakat szervez a mezőgazdasági szakemberek számára. SZASZÁK GYÖRGY