Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-11 / 58. szám, csütörtök

5 KALEIDOSZKÓP ÚJSEÓi 1993. MÁRCIUS 11. ERDELYI GÉZA EGYHÁZAK ÉS KISEBBSÉGEK Ahogy nem lehet európai népeknek, nemzeteknek a sorsát, történetét tárgyalni, értékelni vagy helyüket a nemzetek közösségében a keresztyén egyházakat figyelmen kívül hagyva meghatározni, ugyanúgy lehetetlen hitelesen szólni a kisebbségekről az egyházak megkerülésével. Ha úgy tűnne fel valakinek, hogy ez mégiscsak politizálás, az egyházak pedig, úgymond, tartsák távol magukat a politizálástól, ezúttal szeretnék felhozni néhány történeti példát a hamis nézetek és kételyek eloszlatása céljából. Ha igaz az, hogy államalapító királyunk, István és utódai, mint európai jelentőségű világi hatalom hordozói keresztyénné tették nemzetünket, akkor az is igaz, igazán nemzetivé a reformáció és a reformátorok tették, mégpedig világi hatalom birtoklása nélkül, az anyanyelv és az Ige révén. Joggal kérdezhetjük, hogy ők, amikor misszionáltak, vajon nem politizáltak-e egyben. De igen, és eme tettük elévülhetetlen érdemük is. Történelmi példákat idézve, jelenünkhöz közelítve, azt is megkérdezhetjük, vajon politizáltak-e a Római Katolikus Egyház püspökei a mohácsi csatatéren, amikor az ellenséggel szembeszállva életükkel fizettek a szabadságért. Vagy talán az lett volna a helyes, ha közömbös szemlélői maradnak az ország romlásának? És vajon nem politizált-e némaságával is Arany János a szabadságharc leverése után, vagy az ellentétesen cselekvő Tompa Mihály megszólalásával? Nem csinált-e „nagypolitikát", amikor énekelni szólította a levert nemzetet? De igen! És ugyanezt tette Tőkés László is, amikor a hallgatás ördögi falát ledöntötte. Talán nem kellett volna? Lehet, de a „csontjainkba reszketett tűz", ahogyan Pál apostol mondja, úgy parancsolta. Ezek után megkérdezhetjük azt is, mit jelent „nem politizálni". Az élő egyház az élet, a lét kérdésével kell foglalkozzon! Tisztelt Barátaim, fogadjuk el, értse meg végre mindenki, hogy a prófétai tűz, a váteszi ihletettség, a halaszthatatlan erkölcsi döntés egyaránt belső kényszer, amely mindig és mindenütt az „itt állok, másként nem tehetek" magatartásban nyer kifejezést. Úgy gondolom, ennyi elegendő annak megértéséhez és elfogadásához, hogy a maga helyén minden felelős egyén és közösség felelősségteljes megnyilatkozása, döntése bizonyos értelemben politizálás. Ezért mindig voltak olyanok, akik a hivatalos akarat és parancs ellenére kiálltak a szabadság eszméi mellett, vagy önzetlenül cselekedtek az igazság érdekében, üldözötteket rejtegettek, életet mentettek, úgy is mondhatnánk, politizáltak. Ebben az értelemben politizálásnak számít az erkölcsjavítás is, és az egyházak ebben nagyon is érdekeltek. Viszont a tiszta erkölcs tisztább politikai állásfoglalásra ösztönöz, egyben emberibb, igazabb látásmódot, tartást ad. így értelmezhető és érthető az a puszta tény is, hogy én most itt vagyok és szólok. A kérdés inkább az, miként, milyen cél érdekében és milyen erkölcsi, emberi normák szerint politizál az ember. Az egyházak és az értelmiségiek fontos szerepét először is azzal kívánom érzékeltetni, hogy rámutatott egy közismert tényre, miszerint népes nemzetek is megsínylik, ha nincs fejlett értelmiségük. Mennyivel veszélyesebb az értelmiség hiánya a kisebbségben élők esetében?! Valamennyien tudjuk, hogy volt idő, amikor ebben a helyzetben végveszély fenyegette a mi nemzeti kisebbségünket is, amikor egész vidékeken nem volt más magyar értelmiségi, csak a lelkész és a létszámában megfogyatkozott pedagógusgárda. A műszaki értelmiség végképp hiányzott vagy teljesen visszavonultan élt. Az ilyen természetű „veszélyeztetés" a többségi nemzetnek vagy nemzeteknek mindmáig nagy kísértése. Az értelmiség csendes leépítése feltűnésmentes, de annál veszélyesebb módszer. Napjaink problémái és küzdelmei: 1. A Szlovákiai Református Egyházat kivéve, a más felekezetű kisebbségi egyháztagoknak nincs önálló egyházi szervezetük. 2. Egyik keresztyén felekezetnek sincs elegendő lelkipásztora, minek következtében számos római katolikus és evangélikus gyülekezetben a nép nyelvét nem ismerő lelkész végez szolgálatot. Mindkét hiány veszélyeket rejteget és többek között a vallásos érzülettel történő visszaélésekkel fenyeget. Az első pontban foglaltakra nézve, úgyszólván semmilyen segítségre nem számíthat a hazai katolikusság és evangélikusság, viszont a lelkészhiány vendégprédikátorok révén viszonylag gyorsan és hatékonyan megoldható lenne. 3. Nem működik megnyugtató módon a cigánymisszió. Most pedig a következőket szeretném a tisztelt jelenlévők figyelmébe ajánlani: a) Módfelett szükségesnek tartom a különféle mozgalmak, pártok, felekezetek fölé emelkedő fórumok, találkozók létrehozását, megszervezését dolgaink megvitatására. b) Fontos az egyházak erőtartó ősisége, egyházaink múltja, történetének gazdagsága és mindezek biztonságot nyújtó ismerete. Érdemes rá odafigyelni. A gyökerek ugyanis a történelmi mélytalajig érnek. Az egyházak ebben nélkülözhetetlen segítséget és támaszt jelentenek azért is, mert egyben tudatosan vállalt feladatuk kell legyen az anyanyelv szolgálata. c) Az egészséges együvétartozás, öszszefogás halványodó tudatának az állandó és hatékony erősítése, a „biológiai csatavesztés" okainak a feltárása, javítása, vagyis az élet igenlésének kimunkálása és ösztönzése. d) Céltudatos értékközlés, azaz a történelmi, keresztyén, erkölcsi és az általános emberi értékek továbbadása és fejlesztése. Az adott helyzetben fontos az egyházak olyan hagyományhordozó arculatának a kialakítása és megőrzése, amely minden jó és nemes érték iránt nyitott, reménységet, erőt sugárzó, a jövő felé is kitárulkozó és azt örömmel vállaló legyen. Ez vonatkozik az élet- és a gyermekvállalás kérdésére is. e) Fontos végül az, hogy az egyházak magatartása az igazság, az erkölcsi döntések kérdésében, valamint történelmi sorsfordulók viharaiban legyen egyértelmű, jó irányba mutató, időben megnyilatkozó. A kisebbségek esetében különösen így legyen, mert ők mindig az elnyomottak közé számláltattak, holott elnyomásukat, kisebbségi sorsukat nem maguk idézték elő, ahogyan nem a kisebbségek tehetnek arról sem, hogy ősi földjeiken idegeneknek tekintik őket. Hogy mit jelent a helyénvaló és időben érkező segítség az egyházak részéről - gyakran, mint egyetlen működőképes szervezet részéről -, példa rá a tengerentúli, diaszpórában élő kisebbség, így a magyar kisebbség megmaradása is. Az egyházak ott vasárnapi iskolákat szerveztek és számos más alkalmat teremtettek a történelem, az anyanyelv oktatására, a nemzeti kultúra ápolására, a szétszórtságban élők összefogására. A lényeg mindenütt az: megtalálni minden körülmények között a legalkalmasabb és leghatékonyabb módját a romlás vagy pusztulás megakadályozásának, illetve az élet felvirágoztatásának, a megmaradásnak. Fontos jól tájékoztatni, hogy önállóan is jól tájékozódjon minden kisebbségi. Őket igaz önismeretre és nemzetismeretre vezetni (de jegyezzük meg Remenyik Sándor szavaival, hogy ez csak úgy lehet eredményes, ha templom és iskola nincs és nem lesz többé mesterkélten egymással szembe állítva). Fájó kérdés az egyházi iskolák ügye, mivel újraalapításukat sok helyen maguk a pedagógusok akadályozzák. Az ilyen magatartás a kisebbségi lét megnemértését jelzi. Más példát is felhozhatok arra nézve, mit jelenthetnek az egyházak a nemzetiségek számára. Ezt a példát pedig azért is idézem, hogy a jelenlegi többségi nemzeti is megértse és elfogadja törekvésünket. Azt kérdezzük: vajon mi lett volna a szlovákságból, vagy lett volna-e bármilyen szlovákság is a múlt századi evangélikus és római katolikus „nemzetébresztő" papok nélkül? Még egy válasszal adósak vagyunk, mégpedig arra a kérdésre, hogy mit jelent a konkrét gyülekezeti munkában mindaz, amiről eddig szóltunk. A megmaradás érdekében a mi feladatunk felekezet feletti áldozatos munkát végezni. Célt látó és láttató, értelmes, minden bénító kételyt és aggodalmat kizáró igyekezettel, a múltunkban gyökerező reménységgel a jövő felé fordulni. Torzsalkodásokat kerülve, minden magunkat rontó, embertársainkat megalázó gőg és irigység nélkül azonosulni népünk érdekeivel, hogy egy akarattal őket emelve magunk is emelkedhessünk. Tanuljunk és tanítsunk egyszeregyet, himnuszt és imát mondani anyanyelven, hogy más nyelveket és tudományokat is könnyebben elsajátíthassunk. Igyekezzünk tiszta embereket nevelni, mert csak tiszta jellemek állhatnak meg a változások vagy a rejtett érvágások forgatagában, és hozhatnak holnap tiszta szívvel jó politikai döntéseket, honosíthatnak meg magasabb erkölcsiséget, amelyben a helyes hovatartozási tudat, önbecsülésünk, nyelvünkhöz, múltunkhoz, nemzetünkhöz való ragaszkodásunk, hűségünk senkit nem bánt. Minket se bántsanak! Ez a lelkiség hazát szolgál, csak a haza is szolgáljon jó törvényekkel, a szükséges jogok biztosításával életérdekeink szerint. Az egyházak nevelnek igazán - neveljenek is - szeretetben, helytállásra, emberségre, erős hitre, hogy magunkat mentve, jó példaadással mentsük a romlástól az elnyomás gondoiatával mindig megkísérthető többségieket is, mielőtt a pusztító és egyben önpusztító gyűlölködés végletes életelemünkké válna. * Elhangzott Léván, 1993. február 20-án, a II. szlovákiai magyar értelmiségi találkozón. (Rövidítettszöveg) TANÁCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § CZ. I. tanácstalanságában fordult a szerkesztőséghez. Nem tudja, be kell-e fizetnie az adót március 15-éig azért a helyiségért, melyet csupán az év két és fél hónapjában használ csirkekeltetésre. Április végén kikapcsoja a gépet, és ezzel számára az egész tevékenység befejeződött. Mint írja, „a polgármesternő azt követeli, hogy március 15-éig fizessem be, ellenkező esetben 50 százalékos büntetést is kiszabhat rám. Valóban megteheti?" - A csirkekeltetésre használt helyiségre, akárcsak a családi házához tartozó valamennyi épületre és minden egyéb ingatlanára (ha van, földjére, kertjére, építési telkére stb.) meg kell tennie a bevallást, éspedig a polgármester által is „megkövetelt" határidőig, tehát március 15-éig. Ez a terminus nem vonatkozik a fizetési kötelezettségre, erről a törvény külön rendelkezik (A fizetési határidő egyébként: május 31.) Az 1992/317-es Tt. sz. törvény nem rendelkezik olyan paragrafusokkal, melyek az időlegességre vonatkoznának. Az Ön esetében pedig a helyi hivatal bizonyára figyelembe veszi, hogy a szóban forgó helyiséget nem használja egész évben, és ennek alapján alkalmazza a törvényadta könnyítéseket. A csirkekeltetésből származó bevételből pedig majd jövedelemadót fizet, a lapunkban is már nagyon sokszor ismertetett szabályok szerint. A törvény értelmében jövedelemadóbevallását illetve annak megfizetését az adóév lezárását követő év március 31éig kell majd megtennie, tehát az idei jövedelmét majd 1994. március 31 -éig vallja be. Gabonatermelő jeligére kéri a választ az az olvasónk, aki háztartásbeli, pénzbevétele semmilyen nincs. Mezőgazdasági szövetkezettől visszaigényelt három hektár szántóföldet, és most nem tudja, ha nem jegyeztette be magát, mint magángazda, köteles-e jelentkeznie a biztosítónál, s ha pedig áprilistól bejegyzett magángazda lenne, mikortól és mennyi biztosítást kellene fizetnie. - Mindenekelőtt azt szögezném le, hogy háztartásbeliként is köteles lett volna jelentkeznie és fizetnie a biztosítónál, éspedig függetlenül attól, hogy Ön bejegyzett magángazda-e vagy sem. Ha pedig vállalkozik, márpedig a bejegyzett magángazda főállásban vállalkozónak számít, havi 1100 koronát lesz köteles befizetni a biztosítónak illetve a foglalkoztatási alapnak. MOLNÁR ROZÁLIA INTECH, TELECOMPUTER Ä TECHNIKA VONZÁSÁBAN Az első napon a vártnál kevesebb érdeklődő látogatott ki a Duna parti Művelődési és Pihenőparkba, hogy az Incheba által március 9-12 között szervezett Intech és Telecomputer szakkiállítások gazdag kínálatát megszemlélje. Bár az egyszerű látogatók kevesebben voltak, a bemutatkozó cégek nem panaszkodhattak, hiszen nézelődők helyett a szakmai érdeklődés került az előtérbe, s így komolyabban tudtak foglalkozni az ügyfelekkel. A Telecomputeren számítástechnikai és irodatechnikai berendezések, valamint távközlési eszközök kínálatával, az Intechen viszont gépipari termékekkel és szolgáltatásokkal találkozhatnak azok, akik ellátogatnak a kiállításra. A Telecomputer elsősorban a közismert hazai számítástechnikai cégek és külföldi partnereik révén mutatja mindazt, hol tartunk ma ezen a téren. Többek között Panasonic, Eurcomp, Escomp, Eurotel, IDG, Phone-Mate, Schrack-Ericsson, Datalan, Elteco termékek fémjelzik a termékbemutatót. A hazai cégek bemutatója közül érdekességnek számít a Tesla Blatná Rt. csoportos szatelitvevő-rendszere, valamint a számítógépre kapcsolható dekóder, amellyel a személyi számítógép képernyőire is lehívható a teletex adása. Vállalkozók és újságírók számára az Escomp kínált érdekes és árban is rendkívül kedvező hordozható személyi számítógépet, amely beépített hangfelvevő berendezése mellett programszervező és szövegszerkesztő programmal is rendelkezik. Az Intechen többek között résztvesz a Kelet-szlovákiai Vasmű leányvállalata, a VSŽ Unicom Tornaija Kft. is. Simon Gábor, a cég képviselője elmondta, hogy a kiállításra élhajlítókat, hidraulikus táblaollót és kézi prések választékát hozták el magukkal. Ezenkívül prospektusukon a cég teljes termékkínálatát is bemutatják, amelyet az érdeklődők a helyszínen meg is rendelhetnek. A termékeket működés közben is bemutatják, ehhez megfelelő segédanyag áll a rendelkezésükre. Simon Gábor úgy véli, elsősorban a piacon való jelenlét miatt van szükség az ilyen rendezvényekre, (t. szilvássy) ELLENŐRZÉST A HADSEREG FELETT (Munkatársunktól) - A Szlovák Katonák Egyesületének vezetői, nemzetközi tapasztalatokra, fejlett európai országok joggyakorlatára hivatkozva, pozsonyi sajtóértekezletükön azt bizonygatták, hogy Szlovákiában elengedhetetlenül szükséges a védelmi ügyek ellenőrzésével megbízott parlamenti intézmény létrehozása. Erről Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselője törvényjavaslatot terjesztett a nemzeti tanács elé. Az egyesület szerint ez a hivatal biztosítaná a hadsereg tevékenysége feletti demokratikus ellenőrzést. Ján Repaský elnök hangsúlyozta, hogy a Szlovák Köztársaságnak nincs világos védelmi-politikai koncepciója A biztonsági kérdések szempontjából fontosnak mondta a jószomszédi kapcsolatokat, az európai biztonsági rendszerekbe történő beépülést és a nagyhatalmakhoz fűződő független viszonyt. Peter Švec őrnagy szerint a magyar veszélyről szóló kijelentések a nyugtalanság tudatos fokozásara irányulnak azzal a céllal, hogy emelni lehessen Szlovákia katonai kiadásait. Bírálta a belpolitikai helyzetet, amelyben szerinte totalitárius viszonyok uralkodnak, és a védelmi tárca kimondottan egy mozgalom befolyása alá kerül. M. L.