Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-04 / 52. szám, csütörtök

5 RIPORT - INTERJÚ ŰJSEÓi 1993. MÁRCIUS 4. •nnmm KELETEN A HELYZET... SZEPSI HÉTKÖZNAPJAIRÓL Olvasóink sokszor panaszkodnak, hogy a lapban többnyire csak Pozsonnyal, Nyugat-Szlovákiával foglalkozunk, a keleti végekkel pedig mostohán bánunk, az ő problémáiknak kevés teret adunk. E tartozásunkat legalább részben pótlandó, kelet-szlovákiai körutunk során útba ejtettük Szepsit, és annak polgármesterét, Zachariás Istvánt kértük meg, mutassa be a várost. Egykor Szekeresfalvának nevezték Az írásos emlékek a várost először az J 200-as években említik. A helységet valaha Szekeresfalvának nevezték, a kereskedelmi utak kereszteződésében feküdt, kereskedők találkahelye, gazdasági központ volt. Ezt bizonyítják a történelmi városközpont épületei alatt lévő, egykor a bor és egyéb árucikkek tárolására szolgáló háromemeletes pincék, melyek többsége azonban már beomlott és mára használhatatlanná vált A városnak jelenleg 9100 lakosa van, ennek 49 százaléka magyar, 47 százaléka szlovák, a többi pedig roma, és kis részben cseh, ukrán, ruszin nemzetiségű. Az 1960as években a városnak jóval kevesebb, körülbelül 3500 lakosa volt, azután a Kelet-szlovákiai Vasmű létrehozását követően rohamosan megnövekedett a város lélekszáma. Persze, ez sok problémát is hozott magával, mivel a lakosság létszámának növekedését nem bírta követni az infrastruktúra, a lakások és a szolgáltató létesítmények kiépítése. Ezen a helyzeten ma elsősorban a privát szektor bevonásával próbálnak segíteni, például úgy, hogy a városi önkormányzat kidolgoztatott egy tervezetet, mely a történelmi városjelleget megőrizve oldaná meg egy lakóházsor és butikhálózat kiépítését, amihez azonban a pénzt a lakások és butikok majdani tulajdonosai nyújtanák. Ilyen megoldásra azért is szükség van, mert a város bevétele az új adórendszer bevezetésével jelentősen csökkent, hiszen tavaly még az ipari és vállalkozói szféra által fizetett adó is a város kasszájába folyt be, de ma már az államkasszába kerül. Ráadásul Szepsiben olyan specifikus helyzet alakult ki, hogy az ipari létesítmények többsége, például a Tesla üzem, az Agro vállalat, vagy a Fafeldolgozó Szövetkezet nem is a város, hanem a szomszédos község kataszterén terül el, így még a helyi illeték sem a város pénztárát gazdagítja. Szepsi bevételi forrásai egyrészt az adók, másrészt pedig azok az épületek, amelyek a privatizáció második hullámában sem keltek el, ós így a város tulajdonába kerültek. Ezeket a város most bérbe adja, egy esetben pedig eladta. A polgármester egyébként nagyon helyteleníti az állami költségvetésnek azt az elképzelését, hogy a községek támogatására 700 millió koronát a községi vagyon eladásából szereznek. Szerinte nagyon rossz eljárás a községek kiárusítása, az államnak ezek dotálására más módot kéne találnia. Bezárják a kisiskolát? Mint sok kelet-szlovákiai városban, így Szepsiben is problémát okoz a roma lakosság magas aránya. Igaz, hogy a népszámlálás alkalmával csak 155-en vallották magukat roma nemzetiségűnek, valójában azonban a számuk megközelíti a

z 1200-at. Ez azután a munkanélküliség arányában is megmutatkozik, de a polgármester szerint az nem emelkedik a déli vidékek átlaga folé. Az utóbbi időben a közbiztonság is romlott, ami azonban nem a város specifikuma, hanem országos jelenség. Jelenleg 6 tagú városi rendőrség vigyázza a rendet, de a testületet a közeljövőben bővíteni szeretnék. Az iskolaügy terén magában a városban nincsenek problémák, egymás mellett működik a magyar és a szlovák alapiskola, illetve gimnázium. Probléma a társközség, Bodoló kisiskolájával van, mivel nem felel meg az egészségvédelmi előírásoknak, az iskolaszéknek pedig nincs pénze a felújítására. Az iskolát most be akarják zárni, a gyerekek pedig a szomszédos községbe, Perénybe, illetve Szepsibe járnának, pedig az idén is tizennégy gyereket Írattak be az első osztályba. Mint a legtöbb vegyeslakosságú községben, Szepsiben is probléma volt a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezésével. Annak ellenére, hogy azokat külön állványon, a hivatalos névtáblák mögött 15 méterrel helyezték ki, tavaly ősszel a járási útkarbantartó vállalat leszerelte a táblákat, mondván, hogy azok az ő területükön álltak. Mivel a táblákat Kassára szállították, a helyi önkormányzat ezt lopásnak minősítette, es ilyen címen az ügyészséghez fordult jogorvoslásért. Ezt követően a táblák visszakerültek Szepsibe, és jelenleg a szolgáltató vállalat udvarán várnak további sorsukra. - Én reménykedem abban - mondta ezzel kapcsolatban a polgármester -, hogy mind a kormány, mind a közlekedési minisztérium átértékeli álláspontját, mert az nemzetközi szempontból is teljesen elfogadhatatlan. Villanyáram-termelő fütéház A városban a környezetvédelemnek is nagy figyelmet szentelnek. A jelenlegi hat szóntüzelésű kazánház helyett, olyan gázüzemelésü fűtőházat terveznek felépíteni, amely egyidejűleg hőt és villanyáramot is termelne. Ez Szlovákiában újdonságnak számít, de mint általában, ennek megvalósításában is a pénzhiány jelenti a legnagyobb akadályt. A tervezetet már kidolgozták, de a 26 millió koronás beruházáshoz manapság nagyon nehéz hitelt szerezni bármelyik banktól. A regionális szintű együttműködés is megindult a térségben, januárban regisztrálták a Bódvavölgyi Városok és Falvak Szövetségét, amely 18 községet fog össze, köztük azokat a rozsnyói járásban fekvőket is, amelyek valaha az egykori Szepsi járáshoz tartoztak. A polgármester azt is elárulta, hogy amenynyiben Szlovákia új területi felosztása az egykori kisebb járások modelljéhez térne vissza, Szepsi szeretné visszakapni a járási központ státusát. A régión belüli együttműködés egyébként abból áll, hogy a polgármesterek közös megbeszéléseket tartanak, és a közös problémákra együtt keresik a megoldást. Kiadnak egy magyar-szlovák nyelvű, a régió problémáival foglalkozó kéthetente megjelenő lapot is, a Bódva völgyét. Ezenkívül a szomszédos magyarországi régiókkal is szorosabb együttműködésre törekszenek. Jövőbeni terveikről szólva a polgármester elmondta, hogy egyik legközelebbi feladatuk a város gázművesítésének befejezése. A jól felszerelt rendelőintézeten kívül a városnak van egy gyermekkórháza is, amely modernizálásra szorul. Ezt az önkormányzat úgy kívánja megoldani, hogy a volt bölcsőde épületében rendeznék be a gyermekkórházat, ennek mostani épületeit pedig az elfekvő betegek elhelyezésére alakítanák át. A tervek közt szerepel még vagy száz kiskert létrehozása is, ahol a tömbházakban élő lakosok hódolhatnának kertészhobbijuknak. Reméljük, sikerült valamelyest átfogó képet nyújtani egy jellegzetes kelet-szlovákiai kisvárosról, s ezzel legalább részben megfelelni olvasóink igényeinek. GAÁL LÁSZLÓ A ROMÁK SZÍNE-JAVA SZÍNHÁZAT ALAPÍTOTT LÁTTATNI ÄZ ŐSÖK KULTÚRÁJÁT csak a roma, de a más nemzetiségű közönség részéről is. És ez külön öröm a számunkra. - Milyen elképzeléseik, terveik vannak? - A következő hetekben, hónapokban folytatjuk turnénkat Szlovákiában. Március folyamán KözépSzlovákiában, májusban NyugatSzlovákiában lépünk fel. Pozsonyban május 3-án mutatkozik be társulatunk. Emellett külföldi fellépések is várnak ránk. Meghívást kaptunk Németországból, de érdeklődtek Angliából, Franciaországból, Ausztriából is. A közeljövőben három magyar népmesét készülünk bemutatni, ezekkel az iskolákat szeretnénk végigjárni. Folynak az előkészületek egy roma musical összeállítására, és szeretnénk bemutatni egy nagy táncműsort, nemzetközi részvétellel, magyarországi, romániai, orosz vendégművészekkel. - A terveik megvalósításhoz azonban anyagiakra is szükség lesz... - A színház a szlovák kormány kulturális minisztériumától erre az évre 4 millió korona állami támogatást kapott. Ez az összeg azonban korántsem fedezi kiadásainkat. Szívesen vennénk, ha a vállalkozók felfigyelnének ránk és sponzorálnák színházunkat. Hiszen vannak igazán jómódú és sikeres üzletemberek a romák között is. Segíthetnének a színháznak és a színház mellett működő roma művészeti középiskolának is. Az érdeklődők a 095/ 24980-as telefonszámon jelentkezhetnek, vagy személyesen Kassán, a Romathan színház Štefánik utca 4. szám alatti igazgatóságán. Azt szeretnénk, ha ezt a színházat minden roma a magáénak érezné. S, FORGON SZILVIA Romathan - ezen a néven a múlt év júniusától egy új színtársulat kezdte meg működését Kassán, mely nemcsak Szlovákiában, hanem egész Közép-Európaban egyedülálló. A Romathan ugyanis régiónk első roma színháza, melyhez hasonló csupán Moszkvában van. Tagjai olyan roma művészek (színészek, zenészek, énekesek, táncosok), akik azért fogtak össze, hogy bebizonyítsák: a romák kulturális hagyományai egyáltalán nem alábbvalóak más nemzetek kultúrájánál, s megéri ezt a többévszázados örökséget egy professzionális színház segítségével közvetíteni és továbbadni. Az ötlet születéséről, megvalósításáról, a társulat jelenlegi munkájáról és jövőbeni terveiről a színház egyik alapítójával, jelenlegi menedzserével, Jozef Szitkeyvet beszélgettünk. - A színház megalapításának ötlete kassai és eperjesi roma értelmiségiek körében született, akiknek ezirányú javaslatát Anna Koptová, a SZNT képviselőnője 1991. decemberében terjesztette a szlovák parlament elé. Miután a parlament a javaslatot elfogadta, a kulturális minisztérium Anna Koptovát megbízta a színház megalakításával és igazgatásával. A színház Kassán kapott otthont, a Štefánik utca 4. szám alatti épületben béreltünk ki néhány helyiséget adminisztrációs célokra, mert színháztermünk a mai napig sincs. Öten kezdtünk hozzá az igazgatónő vezetésével a színház kiépítéséhez. A szó szoros értelmében a nulláról indultunk. A kulturális minisztérium anyagi támogatása nélkül azt hiszem, semmire sem mentünk volna, hiszen a gombostűtől az Írógépszalagon keresztül a kosztümökig mindent be kellett szereznünk. Ma a társulat kb. nyolcvan tagból áll (beleértve a 19 tagú zenekart, a színészeket, táncosokat, a műszaki embereket és az adminisztratív erőket is). A művészeink korábban különböző amatőr folklórcsoportokban szerepeltek, főleg Kelet-Szlovákiában, a zenészek a legjobb és leghíresebb zenekarokból szerződtek át hozzánk, hogy a roma színház tagjainként professzionális szinten interpretálhassák azt, ami a roma kultúrára jellemző. - Milyen jellegű műsorral mutatkőzik be a társulat a közönségnek? - Elsőként olyan előadás összeállítására gondoltunk, mely bemutatná a romák múltját, ízelítőt adna hagyományaikból, zenéjükből, dalaikból, szokásaikból, s egyben közelebb hozná a nézőkhöz e népcsoport világát, a mai problémákkal együtt. A forgatókönyvet Daniela Ši lanová írta, az Eperjesen megjelenő Romano Ľil (Roma Lapok) nevű hetilap főszerkesztőhelyettese. A program dalait, táncait Milan Godľa gyűjtötte össze és válogatta ki, a koreográfiát pedig Juraj Kubánka, a SĽUK koreográfusa készítette. A rendezést Ján Šilan, az eperjesi Jonáš Záborský Színház munkatársa vállalta el. A program megalkotásában és színrevitelében sok nem roma művész is közreműködött, ami annak tudható be, hogy a romák között egyelőre kevés a szakképzett, valóban tanult és profi színházi szakember. Ennek ellenére a közös munka nagyon jól sikerült, amit bizonyít az előadás sikere is. A bemutató december 20-án volt Kassán, azóta kb. 30 előadást tartottunk, Kelet-Szlovákia különböző falvaiban és városaiban léptünk fel, s mindenhol őszinte érdeklődéssel találkoztunk, nemJelenet az előadásból Méry Gábor felvétele MEGKÉRDEZTÜK RAVASZ ANDRÁS jókai polgármestert, hogyan sikerült megszerveznie a módosított ingatlanadó beszedését. * Az év elején elég sok dolgunk volt az új törvényekkel, hiszen a Nemzeti Biztosító kérésére a nyugdíjasok számára meg kellett szerveznünk a nyomtatványok kitöltését. Csak ezután láthattunk hozzá az Ingatlanadó beszedésének előkészítéséhez. Munkánkat az is hátráltatta, hogy a szükséges nyomtatványokat csak február második felében kaptuk meg. igy azután csak a múlt héttől hirdetjük a faluban, hogy a lakosok átvehetik őket a községházán. Készítettünk ezenkívül egy szórólapot, amelyen elmagyarázzuk a teendőket, és az ügyintézésre ideiglenesen felvettünk egy munkanélkülit. * Mire számíthat a falu az ingatlanadóból? - Számításaink szerint a falunak lényegében ugyanakkora bevétele lesz belőle, mint korábban, vagyis 350-400 ezer korona. A különbség csak annyi, hogy tavaly a beépített terület, amely magába foglalta az udvart is, adómentes volt, hasonlóképpen nyolc árig a kert is; idén a törvény csak a bel- és külterület közt tesz különbséget. A külterületek után fizetendő adó a tavalyihoz képest több mint a felére csökkent, a beépített terület után fizetendő adó viszont némileg - 20-40 fillérrel - megemelkedett. Bevételeinket az is csökkenti, hogy az állam vezetői, akik szerint a faluknak az állami támogatás helyett a helyi adókból kell megélniük, például eldöntötték, hogy a földadót öt évre elengedik. Igy azután hiába fordulnak hozzánk az emberek segítségért, egyszerűen nem tudunk miből adni. Fizetnie kellene a helyi szövetkezetnek is, de hát ók az állami adókkal is tartoznak, így várhatóan mi sem tudjuk őket rábírni az adófizetésre. " Mire számíthat a falu az ingatlanadóból? - Sokan már januárban érdeklődtek, hogy mikor kell befizetni. Korábbi tapasztalataink szerint arra számítunk, hogy körülbelül a lakosság egyötödével lesznek gondjaink, bár még nem tudjuk, hogyan fog alakulni a munkanélküliség, mert ez is csökkentheti az adót rendesen befizető polgárok számát. Jelenleg a faluban 220 munkanélküli van, de ha esetleg tönkremegy a szövetkezet, ez a szám körülbelül 175-tel megugrik. -tlVAGY NEM SZAKEMBEREK, VAGY HAZUDTAK (Munkatársunktól) - Michal Kováč rózsaszínben látja a szlovákiai gazdasági helyzetet - véli a Konzervatív Demokraták Pártja az államfő ama gondolatáról, hogy Szlovákia Csehország után a második helyen van a fejlettségi szintet és a perspektívákat illetően. Ivan Mikloš alelnök szerint Magyarország is megelőzi Szlovákiát. A továbbiakban elmondta, hogy a cseh klíring-központ jelentése szerint a Csehország és Szlovákia közti kereskedelmi kapcsolatot illetően az elmúlt 22 nap alatt 1,55 milliárd koronás deficit alakult ki Csehország javára. Pavol Hagyari elnök hiányolta az elnöki beszédből azt is, hogy Kováč nem foglalt állást Jozef Tiso személyével és a szocialista rendszerrel kapcsolatban. így ugyanis nem derül ki, hogy az államfő milyen értékeket helyez előtérbe - mondta. A szlovákiai gazdasági helyzettel kapcsolatban Ivan Mikloš elmondta: Vladimír Mečiar kormányának el kellene fogadnia a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek ajánlásait, ha folytatni kívánja a gazdasági átalakulás folyamatát. A gazdaság transzformációjáról való lemondással kilátástalan helyzetbe kerülne az ország. A DSZM-politikusok és szakértők a választási kampány során szociális biztonságot és jólétet ígértek, az ellenkezőjét annak, ami van. Vagy szakmai szempontból nem tudták felmérni a helyzetet s tehát nem szakemberek, vagy hazudtak - zárta szavait Ivan Mikloš volt privatizációs miniszter. G. A.