Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám, hétfő

EMBEREK A FÁSULT HIVATALBAN ... a valóságban kiütköznek rajta a bürokrácia csalhatatlan jegyei. És ez nemcsak annak alapján érezhető, hogy ráerőszakolja ügyfeleire a saját, logikában nem mindig bővelkedő rendjét. (4. oldal) Hétfő, 1993. március 29. • Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 73. szám ÖRÖM ÉS ÜRÖM EGY FEDÉL ALATT Ök már biztonságban tudhatták magukat, gondolatban azonban szülőföldükön jártak, aggódtak az otthon maradottakért, honvágyat éreztek. Ötszázhuszonnégyen érkeztek... (5. oldal) JELCIN ÉS HASZBULATOV TÚLÉLTE A SZAVAZAST Ky^m 1993MP|ÍL1Š5 -11. fir'«7 H filw A pKpK^ció [TEL.: (#09/210 01 Tg#AX:0709/247 16 VK-441 (Munkatársunktól) - A hét végén megtartotta országos közgyűlését a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom. A nagyszombati rendezvé­A köztársasági elnök a szónoki emelvényen nyen részt vett a DSZM-tagságát felfüggesztő Michal Kováč államfő is, aki ugyan az elnökségi asztalnál foglalt helyet, ám immár vendégként vett részt a tanácskozáson. S bár az ülést zárt ajtók mögött tartották, kül­ső jelekből egyértelműen kivehető volt: a szombati nyugodt légkör va­sárnap délutánra szertefoszlott. (Helyzetjelentésünk a 3. oldalon.) Az üdvözlő beszédek és a beszá­molók elhangzása után Vladimír Me­čiar a mozgalom elnöke ismertette a DSZM új programtervezetét. Majd az alapszabály módosítására került sor, amelynek keretében - mint megtudtuk - főleg a DSZM Taná­csával kapcsolatban hangzottak el észrevételek és módosítások. A vitára csak vasárnap délelőtt került sor. Hevessé Milan Kňažko felszólalása után vált, akit csak azt követően engedtek a mikrofonhoz, hogy hivatalosan is ismertették az elnökválasztási eredményeket. Egyébként Milan Kňažko volt Mečiar egyetlen ellenjelöltje. Ám a szava­zás során amely titkos volt, csak 41­en adták rá voksukat. Vladimír Me­čiaira 183-an. A vita során főleg a mezőgazdasági és a közlekedési miniszter (Baco, Hofbauer) támad­ták keményen a volt, pontosabban a leváltott külügyminisztert. Az alel­nököket illetően a külügyi területet ezentúl Roman Zelenay felügyeli, a szociális területet felügyelő alelnök Oľga Keltošová, a gazdasági alel­nök pedig Ľubomír Dolgoš lett. Kňažko beszédében kernényen beolvasott a pártelnök-miniszterel­nöknek, hogy ugyanazokat az esz­közöket alkalmazza, amelyeket az erős és hatalmas emberek szoktak. Elmondta: Mečiar megfeledkezik a demokrácia alapszabályairól, poli­tizálási módszerei konfliktusokat okoznak és bizalmatlanságot kelte­nek. Neki köszönhetően jócskán (Folytatás a 2. oldalon) aligha sikerülhet; mert ehhez kéthar­mados többség, összesen 689 sza­vazat kellene, míg Haszbulatov visz­szahívásához 517 szavazat, tehát a felénél eggyel több voks is elég. Az éles vita során nem derült ki pontosan, hogy a képviselők miért ellenzik olyan hevesen a Jelcin -Haszbulatov-féle kompromisszu­mot. Moszkvai kommentátorok felté­telezik, hogy afféle bosszúról van szó. A képviselők egyszerűen meg­haragudtak azért, hogy Jelcin és Haszbulatov megint a fejük fölött egyezkedik, ezért szálltak szembe mindkettőjükkel. Ezenkívül a Jelcin­ellenes tábor azért is megorrolt a házelnökre, mert az várakozásuk ellenére sem segítette hozzá őket az első menetben, szombaton ahhoz, hogy az államfő lemondatását kez­deményezzék. A napirendi szavazás rendkívül felkorbácsolta Moszkvában a kedé­lyeket, s ráadásul épp ebben az időpontban zajlott a Vaszilij Bla­zsennyij székesegyház mellett a Jel­cin-tábor nagygyűlése, az ellenzék viszont a Fehér Háznál gyűlt össze. (Folytatás a 2. oldalon) A találkozón minden kisebbség részéről beszámolt valaki a létező problémákról. Én elmondtam a már ismert fenntartásainkat, azt, hogy Szlovákiában nemzetállamot dekla­ráltak, megmagyaráztam, milyen au­tonómiát akarunk... A Szlovák Nemzeti Párt részéről - természete­sen - rögtön támadó hangnemben válaszoltak azzal, hogy a Matica slovenskának nem engedték meg, hogy valamilyen könyveket vigyenek át a határon, meg mi van a magyar­országi szlovákokkal, felvetették ismét a nemzeti kisebbségekkel szemben - szerintük követendő - teljes viszonosság elvét, merthogy ott a szlovákok százezreit asszimi­ANDREJČÁK BRÜSSZELBEN Imrich Andrejčák szlovák védelmi miniszter tegnap kétnapos brüsszeli látogatásra utazott. Még az esti órákban találkozott a visegrádi cso­port védelmi minisztereivel, hogy megvitassák azokat az intézkedése­ket, amelyeket az egyes országok a NATO-hoz való közeledés érdeké­ben tettek. látták. Rámutattam arra, hogy a má­sodik világháború utáni úgynevezett lakosságcserével a magyarországi szlovákokat megfosztották az értel­miségi rétegüktől, megbontották az egységüket. Szerencsére ugyanezt hangoztatta a magyarországi szlo­vákok képviselője is, sőt, a „lakos­ságcsere" más negatívumait is em­lítette. A fiatal szlovák kereszténydemok­raták meglepően tárgyilagosan vi­szonyultak a felvetett kérdésekhez, sőt előfordult, hogy a védelmemre keltek, s mindez alaposan lehűtötte az ott is megnyilvánuló nacionalista felhangokat. (m-n.) IZBÉKI GÁBOR JELENTI MOSZKVABOL: A DSZM NAGYSZOMBATI KÖZGYŰLÉSÉN ISMÉT MEČIAR LETT AZ ELNÖK MILAN KŇAŽKO KIVÁLIK A MOZGALOMBÓL EGY HURON PENDÜLŐ KISEBBSÉGEK A Kereszténydemokrata Mozgalom ifjúsági szervezete háromnapos szemináriumot szervezett a nemzeti kisebbségek kérdéséről, amelyen a külföldi és hazai küldöttek mellett Lapos József, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom Elnökségének tagja is részt vett. Tapasztala­tairól a következőket mondta el az Új Szó munkatársának: VISSZATÉRT A TÉL A nyári időszá­mítás beköszön­tével együtt visz­szatért a tél Szlo­vákiába és Euró­pa más részeibe is. A szlovák fővá­rosban egész nap záporozott a hó, s a viharos erejű szél hótorlaszo­ikal emelt, ame­lyek helyenként ugyancsak aka­dályozták a közúti forgalmat. A Csal­lóközben valamivel gyérebben hul­lott a hó, amely délelőtt még el is olvadt, de a délutáni órákban, a hő­mérő higanyszálának süllyedésével ott is romlott a helyzet. Az Érsekúj­Tegnap, a nyári időszámítás etsö napján Pozsonyban és másutt is úgy havazott, mint - mondjuk - januárban vagy februárban (Prikler László felvétele) FRANCI AORSZAG MEGSEMMISÍTŐ JOBBOLDALI GYŐZELEM (Párizsi munkatársunktól) - A franciaországi parlamenti választások vasárnapi második fordulójának igazi kérdése az volt, hogy a jobboldal katasztrofálissá teszi-e a szocialisták vereségét, vagy valamelyest enyhíthető ennek aránya. Ez utóbbihoz az kellene, hogy az első fordulóban távolmaradók tömegesen járuljanak az urnákhoz, s azok a baloldalra szavazzanak. A két forduló közötti napok jobbá­ra azzal teltek, hogy az ismert szo­cialista vezetők „ébredésre" próbál­ták rávenni a szavazókat. Azt bi­zonygatták, hogy egy vízözönszerű jobboldali győzelem a francia de­mokráciát fenyegeti, erős ellenzékre minden körülmények között szükség van. Az előjelek arra mutattak, hogy a jobboldal masszív előretörését semmilyen módon nem lehet meg­akadályozni. Egyes közvélemény­kutatási adatok azt valószínűsítet­ték, hogy az RPR-UDF koalíció akár a bűvös 500-as határt is átlépheti, azaz ennyi képviselővel rendelkez­het az 577 tagú parlamentben. Ez pedig történelmi csúcsdöntést jelen­tene, hiszen a második világháború óta Franciaországnak soha nem volt ilyen egyszínű törvényhozása. Más kérdés, hogy 80 százalékos többsé­get szerezni 40 százaléknyi szava­zataránnyal: ehhez a francia válasz­(Folytatás a 2. oldalon) MICHAL KOVÁČ A PRÁGAI ÚTRÓL Michal Kováč szlovák államfő az első, kedden sorra kerülő cseh­országi látogatása előtt elmondta: a már létező államközi szerződé­seinkben rögzítettek elmélyítésének és megszilárdításának szentelünk majd figyelmet, valamint azoknak a problémáknak, amelyek miatt mindeddig nem voltak aláírva az egykori államszövetség vagyonának megosztását érintő szerződések. Az államfő úgy véli, hogy Václav Havel cseh köztársasági elnökkel együtt hozzájárulhatna a két köztársaság kormányai közötti nézeteltérések semlegesítéséhez. A megbeszélé­seken megvitatják a cseh és szlovák határon alkalmazandó intézkedése­ket is. Moszkvában vasárnap a kilencedik, rendkívüli népképviselői kong­resszuson váratlan fordulatot vettek az események. Reggel még úgy nézett ki, hogy a tanácskozást berekesztik. HASZBULATOV parlamenti elnök és JELCIN államfő ugyanis megegyezett abban, hogy őszre parlamenti és elnökválasztásokat írnak ki, ahogy azt a legtöbb képvi­selő követelte. Ha ezt a javaslatot elfogadták volna a képviselők, akkor az államfő lemondott volna az április 25-re javasolt referendumról, amelyen a Jelcin iránti bizalom, illetve a jövőbeni orosz alkotmány lenne a két fő kérdés. államfő ellen. Egyúttal elhatározták azt is, hogy szavaznak arról, vissza­hívják-e Haszbulatov házelnököt is, avagy sem. A Jelcin elleni szavazás kiírása mellett 594-en foglaltak ál­lást, a házelnök leváltásáról tartandó voksolást 614-en támogatták a je­lenlévő mintegy 900 képviselőből. Ez azt jelenti, hogy Jelcin leváltása A népképviselői kongresszus frakciói azonban Jelcin és Haszbula­tov láthatóan legnagyobb meglepe­tésére nem hogy nem fogadták el ezt a kompromisszumot - amely tegnap még maga a siker lett volna -, hanem azt egyértelműen vissza­utasították. Egyben lemondásra szólították fel nemcsak az államfőt, hanem a parlament elnökét is, mondván, hogy Haszbulatov és Jel­cin szüntelenül felhergeli a képvise­lőket, majd pedig a hátuk mögött mindig születik kettejük között vala­milyen halogató alku. A szélsőséges hazafias és neo­kommunista ellenzék képviselőinek javaslatára újra felvetették, majd többségi szavazattal el is fogadták, hogy bizalmi szavazást - impics­ment - kezdeményezzenek Jelcin A gondterhelt Jelcin és Haszbulatov a várakozás hosszú perceiben - a szavazás eredményének kihirdetése előtt vári járásban a nagy havazás után a délutáni órákban tovább tartott az erős szél, de a havazás alábbha­gyott, és a hó is olvadozott. Vágsely­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents