Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK 1993. MÁRCIUS 25. A SZLOVÁK KÖZTARSASAG NEMZETI TANACSANAK NYILATKOZATA A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZERRŐL A magyar parlament 1993. február 24­én nyilatkozattal fordult az ENSZ-tagálla­mok törvényhozó szerveihez, melyben célzatosan eltorzítja a problémák lénye­gét. és igazságtalanul megvádolja a Szlo­vák Köztársaságot a Magyar Köztársaság területi integritásának, illetve számos nemzetközi egyezménynek a megsérté­sével. .Mivel ez a nyilatkozat árt a Szlovák Köztársaság nemzetközi életben betöltött szerepének, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa kötelességének tartja, hogy a következő tényeket az ENSZ­tagállamok parlamentjei, illetve a világ közvéleménye elé tárja. I Az összes probléma elsődleges • oka az, hogy 1989-ben, három hónappal azt követően, hogy a magyar kormány kérésére protokollárisán mege­gyeztünk nem csupán a bősi lépcsőn, hanem főleg a nagymarosi lépcsőn folyó munkák meggyorsításában, a magyar fél előbb leállította a vízlépcső építési mun­káit, később pedig egyoldalúan felbontot­ta az 1977. szeptember 26-án kötött szer­ződést. Amennyiben a nemzetközi közös­ség elfogadná a magyar fél eddigi eljárá­sát, precedenst teremtene bármilyen nemzetközi szerződés egyoldalú felbon­tásához. 2 A Bős-Nagymarosi Vízlépcsö­• rendszert a Magyar Köztársa­sággal közösen terveztük és építettük, főleg a terület árvízvédelme érdekében, továbbá a dunai hajózási feltételek javítá­sa, a láperdök ökoszisztémájának jobb vízellátása, a föld. alatti vízkészletek ivó­vízellátási célokra történő felhasználható­ságának növelése, valamint a mezőgaz­dasági termények öntözéséhez szüksé­ges vízforrás nyerése céljából. Avillamos­energia-termeléssel meg kellene térülni­ük a mű építésére és működtetésére fordított kiadásoknak. A csatornaváltozat a magyar fél kérésére készült, éspedig azért, hogy megvédje területét az olyan árvízkatasztrófáktól, mint amilyet a Szi­getköz 1957-ben, a Csallóköz pedig 1965-ben élt meg. 3 Mikor a Magyar Köztársaság • a nagymarosi lépcsőn leállította a munkálatokat és céltudatos propagan­dakampányt kezdett meg a vízlépcső­rendszer ellen, a bősi lépcső már 85 százalékra elkészült, tehát az eredeti álla­pot felújítása lehetetlen volt. Az ökológiai károk szempontjából is e térségben az egyetlen megoldás az ideiglenes pótme­goldás megvalósítása volt, amelyről a szövetségi kormány határozott, s ezt a döntést a Szövetségi Gyűlés határozat­ban hagyta jóvá. Ez a megoldás a szerző­dés egyoldalú felmondásának következ­ménye, a csehszlovák fél pedig csak azután lépett erre az útra, miután kimerí­tette az összes lehetőséget egy közös megoldásra. 4 Az 1977. évi egyezmény 18. • cikkelye értelmében a pótmeg­oldással a felvízcsatornába csupán a ha|ózási vonalat helyezték át, az állam­határ a régi Duna-mederben maradt, összhangban a szóban forgó szerződés 22. cikkelyével, tehát összhangban az államhatárok kitűzéséről szóló 1925-ös és 1948-as évi dokumentumokkal. Éppen ezért elutasítjuk a magyar parlament azon állítását, hogy a Szlovák Köztársaság megsértette a Magyar Köztársaság terü­leti integritását és az államhatárt. 5 A Szlovák Köztársaságnak lét­• érdeke, hogy hatékonyan védje a föld alatti vizeket. Nemzetközi bizottsá­gok az elvégzett szakvizsgálatok s a föld alatti vizek minőségének és rendszerének eddigi vizsgálatai megcáfolják a magyar fél 1989-es évi állításait az ökológiai ka­tasztrófa bekövetkezéséről, amellyel a szerződés felbontásakor érvelt. 6 A Duna-mederben tapasztalha­• tó jelenlegi problémák a Magyar Köztársaságnak a már megegyezett, az Európai Közösség bizottsága által is aján­lott technikai intézkedések közös megva­lósítással kapcsolatos elutasító magatar­tásában gyökereznek. Az ilyen magatar­tással a magyar fél tudatosan teremti meg az ökológiai károk keletkezésének feltéte­leit a dunai ágrendszerben és a láperdők­ben, s ezzel akarja a közvéleményt meg­nyerni saját álláspontjának támogatására. 7 Csupán a villamosenergia-ter­• melés teszi lehetővé az ökoló­giai beruházások kivitelezésének finanszí­rozását, illetve a Rajna-Majna-Duna vízi úton való közlekedés szavatolását. A vil­lamosenergia-termelés mindennemű kor­látozása a szerződés felbontásából kö­vetkező károk megtérítése nélkül a szlo­vák gazdaságot károsítja. Ezért nagyra értékeljük az Európa Parlament, az EK­bizottság ajánlását, hogy vizsgálja meg a Szlovákiának nyújtandó pénzügyi segít­ség lehetőségeit, hogy kompenzálhassa az energiatermelés bárminemű csökke­nését, amit a kormány a magyar panasz­ról való tárgyalás szerves részeként használ ki. 8 A Szlovák Köztársaság érdeke. • hogy az Európai Közösség azon ajánlásainak szellemében keresse a kialakult helyzet megoldását, amelyek mindkét felet megfontolt állásfoglalásra ösztönzik Tárgyilagos ökológiai és mű­szaki érveléssel szeretné a magyar szak­emberekkel és a külföldi szakértőkkel együtt megoldani Bős-Nagymaros kérdé­sét, éspedig mindkét fél számára elfogad­ható módon. Javasoljuk, hogy független szakértők bevonásával vizsgálják felül a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köz­társaság megfigyelőrendszeréből kapott adatokat, és az így kapott ismeretek alap­ján foganatosítsunk esetleges kiegészítő megoldásokat. 9 A Szlovák Köztársaság Nemzeti • Tanácsa hasonló lépéseket vár el a magyar parlament részéről is, mivel az Európa Parlament által is elvárt rugal­masságot a szlovák fél esetében blokkol­ja a magyar fél egyértelműen elutasító álláspontja a vízerőművel kapcsolatban. Az SZK NT örömmel fogadná a magyar parlament 1991. április 16-i határozatá­nak törlését, ezzel a határozatával ugyan­is a Magyar Köztársaság kormányának csak azt engedi meg, hogy a szerződés felbontásáról és az eredeti állapotok hely­reállításáról tárgyaljon, ez pedig műszaki­lag lehetetlen. A A Szlovák Köztársaság I U. Nemzeti Tanácsa meggyő­ződését fejezi ki, hogy kölcsönös megér­téssel és jóakarattal megoldhatók a tárgyi problémák, a bősi kérdés nem foglalkoz­tatja majd többé a nemzetközi közössé­geket és megszűnik e térségben feszült­ség forrása lenni. A Magyar Köztársaság­gal közösen kezdtük az építkezést, közö­sen is kellene befejeznünk A Magyar Köztársasággal való együttműködés ko­ordinálása érdekében a Szlovák Köztár­saság Nemzeti Tanácsa még 1992 no­vemberében egy parlamenti különbizott­ságot hozott létre, örömmel üdvözli egy ilyen bizottság létrehozását a magyar par­lamentben is, és kész felvenni vele a köz­vetlen kapcsolatokat. A szlovák diplomácia nyilvánvaló hibája, hogy belpolitikai problémák miatt nem szentelt elég figyelmet a bősi vízlépcsővel kapcsolatos külföldi lobby­zásnak, igy a politikusok feladata az utóbbi hónapokban lényegében Július Binder kezdeményezéseinek magyarázatára vagy megvalósítására szorítko­zott. A magyar fél ezzel szemben a szakmai problémák intézése helyett elsősorban a diplomáciai lépésekre összpontosított, így ielenleg, amikor csak egy lépés választ el bennünket a Hágai Nemzetközi Bíróságtól, komoly helyzeti előnnyel rendelkezik. Ezt igyekszik valamiféleképpen lefaragni a szlovák parlament tegnapi nyilatkozatával, amely hosszú idő óta először foglalta össze a legmagasabb politikai fórum szintjén a szlovák érvelést. Pozsony tehát levelét megírta. így most a megcélozott külföldi szervezetek és politikusok dolga, hogy saját véleményt alkossanak maguknak a két oldalról érkező és homlokegyenest eltérő állításokat tartalmazó érveléssel kapcsolatban. Végeredményben ennek hamarosan hivatalos kifejezése is valószínű, hiszen Jozef Moravčík legutóbbi budapesti látogatása után a szlovák kormány várhatóan nem gördít akadályt a hágai kereset beadása elé. A hágai döntés megszületéséig és azt követően nem szabad megengedni, hogy Bős ügye árnyékot vessen a két ország kapcsolatára T. L. ÜDVÖZLÉGY, EMBER! CSEH TÉVÉMŰSOR A SZLOVÁKIAI MAGYAROKRÓL A Cseh Televízió második műso­ra kedd esti adásában 45 perces publicisztikai összeállítást láthattunk a szlovákiai magyar és a csehorszá­gi német nemzeti kisebbség helyze­téről. A fő műsoridőben sugárzott összeállítás a maga nemében úttörő vállalkozás, hiszen a cseh tévénéző az 1989 novembere előtti időkben évente egyszer, a gombaszögi dal­és táncünnepély közvetítésekor ka­pott némi bepillantást a 600 ezres szlovákiai magyar nemzetrész népi kultúrájába. A novemberi fordulat után főként az országos választási tévékampány idején tudatosíthatták a cseh nézők, hogy Csehszlovákiá­ban még magyarok, lengyelek, né­metek és más kisebbség is élnek. A műsor tárgyilagos kísérőszöve­ge és a riporter, Ján Pokorný tájéko­zottságról tanúskodó kérdései nyo­mán a cseh tévénéző betekintést kapott a szlovákiai magyarságot foglalkoztató időszerű problémákba. Pásztor István, Komárom polgár­mestere nyíltan beszélt a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolításáról, s arról, hogy Jókai, Lehár és Klapka városában a nyelvtörvényt úgy értel­mezik, hogy a hivatalokban minden­kivel anyanyelvén beszélnek. Bugár Béla, az MKDM elnöke a kétnyelvű helységnévtáblák körüli huzavonát mesterséges problémának nevezte és arra is rámutatott, hogy egyes politikai erők a gazdasági és szociá­lis gondok elkendőzése céljából szítják a magyarellenességet. Nagy Gábor marcellházai polgármester a riporter által tolmácsolt aggodal­mat, miszerint tájainkon a szlovákok elmagyarosodnak, azzal cáfolta, hogy a jogainkat nem mások jogai­nak csorbításával akarjuk érvénye­síteni. - Tájainkon a szlovák és a magyar egymásra van utalva - mondta, s ha vannak problémáink, ezek oka nem az emberek nemzeti­ségi hovatartozása hanem inkább az emberi ostobaság Keszeg h Bé­la marcelházai tanító és László Bé­la, a nyitrai egyetem tanára a ma­gyar pedagógusképzés gondjairól szólt. Duka-Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke a szlovákiai ma­gyarság természetes igényeiről, Bajnok István képviselő pedig - cseh nyelven - a nemzeti ellenté­tek kiéleződésének káros hatásáról beszélt. Sidó Zoltán, a Csemadok főtitkára egyebek közt annak a re­ménynek adott kifejezést, hogy eljön az idő, amikor a határok jelentősége csupán jelképes lesz, s az embert elsősorban nem nemzeti hovatarto­zása szerint ítélik meg A prágai tévések ellátogattak az ÚJ SZÓ szerkesztőségébe is, ahol Szil­vássy József főszerkesztő derűlá­tóan nyilatkozott a szlovákiai ma­gyarság alkotó erejéről és jövőjéről A műsor végén A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke így foglalta össze a szlovákiai magyarok óhaját: - Igazi demokratikus, virágzó gazdaságú államban szeretnénk él­ni, ahol nincs szükség ellenség ke­resésére. A mi jövőnk szorosan összefügg a demokrácia sorsával Szlovákiában. A prágai televízió műsora őszinte emberi érdeklődésről tanúskodott: Üdvözlégy, ember! (sm) SZLOVÁK KÜLPOLITIKA KERESDAKONCEPCIÓT... Jozef Moravčík, Szlovákia új külügyminisztereként Budapesten debütált, a Közép-európai Kezdeményezés tanácskozásán, s még ki sem fújhatta magát, máris el kellett kísérnie a főnökét Moszkvába. Kňažko leváltása és az ö kinevezése óta erőteljesen foglalkoztat a kérdés, milyen is a szlovák külpolitikai koncepció. Moravčík úr ugyanis a szlovák külpolitikában folyama­tosságot ígért, mondván, hogy az alapvető koncepció nem változik. És ez a bökkenő. Mert a Mečiar-Kňažko viszály miatt az utóbbi időben a szlovák külpolitikában nem koncepció érvényesült, hanem zűrzavar uralkodott. Egyesek megkülönböztettek egy Mečiar- és egy Kňažko-féle irányvonalat. Hogy melyik nyert, azt Kňažko menesztése egyértelművé tette. Moravčík ígérete tehát azt kell jelentse, hogy a Mečiar-féle koncepciót fogja kiszolgálni. Feltehetően ezért kapta meg a tárcát, hiszen egyértelmű, hogy ebben a kormányban csak annak van helye, aki gazsulál a főnöknek. De még így is örülni kell, hogy az utolsó szövetségi külügyminiszterként ismert Moravčík lett a szlovák diplomácia első embere, és nem a korábban esélyesnek tartott Roman Zeienay, Mečiar egyik legkészségesebb híve. Moravčíkot ezért jobban el lehet fogadtatni a szlovák közvéleménnyel, és a külföld előtt is szalonképesebb. Ez utóbbi pedig a világ minden táján fontos kiritérium egy födiplomatánál, méginkább akkor, ha nem várják el tőle, hogy a saját feje szerint csalekedjen. Lényeges koncepcióbeli különbséget Kňažko és Mečiar között nem lehetett felfedezni. Kisebb eltérések, hangsúlybeli különbségek később lettek. Kňažko külföldi útjain tapasztalt, tanult. A Szlovákiát kívülről figyelő független szakértők abban látták az eltérést, hogy Kňažko szelídebb­diplomatíkusabb lett, rá kellett jönnie arra, nem szolgálja Szlovákia érdekeit Mečiar konfrontációs irányvonala, a Nyugat nem veszi jó néven, hogy mindenáron külső ellenségképeket (Budapest, Prága) kreál a hazai gondok elkendőzésére. De ami, például, a szlovák-magyar viszony kulcskérdéseit illeti, egy húron pendültek. Hogy ténylegesen milyen lesz a Mečiar-Moravčík páros együttműködése, az a jövő titka. Moravčík Budapestről hazatérve, kedden este a Szlovák Televízióban a Jeszenszky Gézával folytatott tárgyalásairól visszafogottan nyilatkozott, mondván: a bősi kérdést depolitizálni kell, s 10 napon belül aláírható a hágai alávetési nyilatkozat is. Ez mindenképpen üdvözlendő, de tekintettel a külügyminiszter és a főnöke közötti, jelenleg valószínűsíthető alá- és fölérendeltségi viszonyra, nem több annál, ami: egy nyilatkozat, egy pozitív gesztus. A lényeg az, hogy milyen lesz a gyakorlat, a Mečiar-féle gyakorlat. Visszatérve a koncepcióhoz. Attól, hogy demokrácia, Szlovákia láthatóvá tétele, meg csatlakozás Európához - ma már csak az hatódik meg, aki még hisz a frázisokban. Európába sokfelé lehet elindulni, óriási kitérőkkel is, például Moszkván keresztül Magyarán: el sem tudok képzelni szerencsétle­nebb döntést Mečiar mostani moszkvai útjánál, ha igazán az a célja, amit állít. Semmi kifogásom két állam, esetünkben Szlovákia és Oroszország jó viszonya (feltéve, ha nem ez lesz a szlovák külpolitika alappillére), a problé­mák rendezése ellen De hogy valaki akkor akarjon vélhetően nem egy-két hétre szóló megállapodásokat kötni, amikor óráról-órára változhat a helyzet, amikor ma nem tudni, hogy holnap ki lesz hatalmon Moszkvában, az enyhén szólva is furcsa. A kormányfő a Rádiožurnálnak úgy nyilatkozott, az ő látogatása beilleszkedik abba a nemzetközi támogatásba, amellyel a világ vezető országai most kiállnak az orosz demokrácia és személyesen Jelcin mellett. Enyhén szólva is megmosolyogtató ez az érvelés Mert Mečiar nem Kohl vagy Mitterrand, ez utóbbiak segítséget vinni voltak Jelcinnél. És nem is Bili Clinton ő - a miértet ne részletezzük. A Nyugat megvárja az orosz hatalmi harc kimenetelét, például az Európai Közösségek kedden elutasította, hogy az új partneri szerződés részeként szabadkereskedelmi garanciákat adjon Moszkvának, annak ellenére, hogy szavakban teljes mértékben Jelcint támogatja. Minden előre megállapodott, letárgyalt kormányfői látogatást le lehet mondani súlyos problémák miatt. Akkor miért sietett mégis Mečiar a mostani oroszországi teljes zűrzavarban Moszkvába? Csak találgathatunk, de ha ez maga a koncepció, akkor nagy baj van. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J apán mérlegeli annak lehetősé­gét, hogy G7 csoport országai májusban rendkívüli csúcstalálkozót tartsanak Oroszország megsegíté­séről - közölte tegnap az AFP hír­ügynökség, hivatalos tokiói forrá­sokra hivatkozva. Japán még a kö­zelmúltban is elutasította a soron kívüli tanácskozás lehetőségét, mondván, hogy ezt a kérdést is a július elejére tervezett csúcstalál­kozón vitassák meg. Tokiót nyilván az oroszországi események kész­tették véleménye módosítására. M argaret Thatcher volt brit kor­mányfő - egyértelműen utalva az amerikai elnök terveire a katonai kiadások csökkentését illetően - kedden kijelentette, attól tart, hogy egyes országok túlzottan is csök­kentik fegyverkezési kiadásaikat. Szerinte a szövetségesek számára az tette lehetővé az öböl-háború megnyerését, hogy 6-8 évvel koráb­ban megfelelő költségvetési dönté­sek születtek. É szak-Koreában megszüntették a félkatonai állapotot, amelyet két héttel korábban hirdettek meg. Külföldi diplomaták szerint a rendkí­vüli intézkedések ideje alatt Phen­janban napnyugtától napkeltéig kijá­rási tilalom volt, s a külföldiek sem utazhattak az ország területén . -émántbörze nyílik vasárnap Vjiy Prágában a Cseh Takarék­pénztár épületében. František Vo­máčka, a börze titkára sajtóértekez­letén bejelentette, ezen a börzén is ugyanazok a szabályok lesznek ér­vényben, mint a világon működő összesen húsz hasonló börzén. Csak az vehet részt a gyémántke­reskedelemben, aki megfizeti a 20 ezer cseh korona összegű tagsági illetéket. J elentősen csökkentek az elmúlt két év során a japán ipari beru­házások Európában annak a vissza­esésnek a következtében, amely a kontinensen működő japán üze­mek egyharmadát is érinti. Az elmúlt évben csak 27 japán vállalat hozott létre európai fióküzemeket, ebből 11 -et Nagy-Britanniában, 7-et Fran­ciaországban és 2-t Németország­ban. 1991-ben még 56 japán cég kezdte meg működését Európában V asárnap az Amerika Hangja rá­dióadó külön-külön kezd mű­sort sugározni Szlovákia, illetve Csehország számára, az eddigi csehszlovák szerkesztőség szétvá­lik - közölte Miroslav Dobrovodský, az eddigi csehszlovák szerkesztő­ség igazgatója. Az este 7 és 8 óra közti műsorblokk szerkezete meg­változik. Dobrovodský szerint áttér­nek a műsorszerkesztés amerikai típusára, az eddiginél lényegesen több lesz az információ. E gyiptom kormánya elutasította annak a hírnek a megerősítését vagy megcáfolását, mely szerint az egyiptomi rendőrség letartóztatta azt a férfit, akit az amerikai hatóságok a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni bombamerénylet kulcsfigurájának tartanak. A gyanú­sított fivére New Yorkban azt mond­ta, hogy a 34 éves Mahmudot, 15 éves öccsével együtt, Alexandria mellett tartóztatták le. Az Alexandria mellett élő család azonban a Reuter hírügynökség szerint minderről semmit sem tud J ean-Luc Dehaene belga kor­mányfő benyújtotta lemondását Baudouin királynak, mivel a parla­mentben zsákutcába jutottak a tár­gyalások az állami költségvetésről. A koalíció nem tudott megegyezni arról, milyen módon csökkentsék 1994 végéig a költségvetési hiányt, amely feltételezhetően eléri a 110 milliárd belga frankot. I zraeli repülőgépek tegnap a kora reggeli órákban támadást hajtot­tak végre a síita Hezbollah csoport dél-libanoni állásai ellen. Izraeli for­rások szerint két Phantom típusú repülőgép tíznél több rakétát lőtt ki a Hezbollah állásaira, Szidon kikötő­től keletre. F rederik de Klerk dél-afrikai ál­lamfő összehívta a parlament válságtanácskozását. Előtte - hat hónap után először - titKOS találko­zót tartott Nelson Mandelával, az Afrikai Nemzeti Kongresszus veze­tőjével A válságtanácskozás célja az országban fokozódó erőszak megfékezése.

Next

/
Thumbnails
Contents